Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-30 / 44. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 44. szám. Á Xíi i£azan finom kényelmes, I elegáns és tartós i honi gyártmányú LÁBBELIT akar vásárolni, az bizalommal fordulhat VUJA JÁNOS Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű cipők és csizmák is készülnek. hoz, S Z A T M Á R, (Keresztes András-féle ház), a ki dúsan felszerelt csakis valódi finom ' uul|/ü'l OlLlSil dUull bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban czipőket és csizmákat nagyon is verseny- képes árak mellet hozza forgalomba és üzletéből minden oicsóbbrendü készítményt a szokásos bőr és talp utánzato­kat teljesen^ Jdküszöbölte és a kinek árui csinosság dol­gában is párját ritkítják.' ~ Jegyzőválasztás. Szinérváralja jegyzőjéül hét pályázó közül 34 szavazattal 4 ellenében Sepsy Károly lett megválasztva. Esküvő. Kricsfalusy Károly szabóiparos f. hó 23-án lépett házasságra Tivadar Jolánnal. Helyettesítés. Fogarassy Lajos érkörtvé- lyesi jegyző betegeskedése miatt a jegyzői teen­dőkre Csilléry Ferencz mezőteremi h. jegyző lett helyettesítve. Eljegyzés. Ambrus István tiszavárkonyi róm. katli. kántortanitó f. hó 25-én tartotta el­jegyzését Rész József kaplonyi vendéglős és neje Kimer Mária kedves és bájos leányával Valérkával. Földrengés. *F. hó 19-én kisebb föld­rengés volt tapasztalható Mezőpetriben, hol a templom párkányzata leszakadt s áttörve a falat a sekrestyében nagyobb kárt okozott. A földrengés alig két másodpercig tartott. Spiclik a hetivásárban. Igazán felhá­borító az az eljárás, amelyet a helybeli vásár- vámszedésénél tapasztalunk. A cédulaház aj­tajánál hetivásárkor reggelenként ember-ember hátán tolong s még déli 10 óráig sem juthat­nak az emberek cédulához, mert a bérlő nem tart elegendő személyzetet. Jóllehet a cédula késedelmes kiadása a vámbérlő hibája, a spic­lik már 9 óra tájban bejárják a szekereket s ahol cédulát nem kapnak zálogolnak s hiába védekezik a szegény falusi asszony azzal, hogy férje céduláért ment, megzálogolják és meg­büntetik. Ezt az eljárást többé tűrni nem lehet, mert egyfelől a falusi emberek kizsákmányo­lását meggátolni emberi kötelesség, de másfe­lei az ilyen eljárás elidegeníti a vidéki közön­séget a piactól, mely a város kereskedelmének nagy kárára van. Elvárjuk a polgármester ur- tó., hogy megteszi az intézkedést arra, hogy a vámbérlő reá szorittassék, hogy a vám­cédulák kiadása gyorsabban eszközöltessék és a spicli urak zsarolása meggátoltassák. Emlékkő leleplezés. Szakái János a gróf Dégenfeid Józ>ef-féle csomaközi uradalom köz- tiszteletben és becsületben elhunyt tiszttartója emléke megörökítésére, gyönyörű síremléket emelt a baráti kegyelet. Az elhunyt tisztelői és barátai Becsky György jegyzővel élén köza­dakozásból készítették az emléket, amely jel­képe lesz annak, hogy a mai sivár életben is vannak még nemes lelkek, akik szivükben ke­gyelettel őrzik az elhunyt barát emlékét. A leleplezés november 1-én lesz a csomaközi temetőben. Egy főszolgabíró balesete. Péchy Pé­ter, az avasi járás főszolgabirája e hó 23-án délután 4 órakor Vámfalu felé ment kocsijával, melyben a lovakat önmaga hajtotta. Vámfalu alatt a lovak egy Avasfelsöfalu-felé robogó automobiltól megijedtek és elragadták a kocsit oly erővel, hogy annak eleje elvált és a főszol­gabíró leesett a magas ülésről. Arccal esett a földre, úgy, hogy az egész arcán súlyos zuzó- dásokat szenvedett. «!< >•< * * /.FRANK TESTVÉREK újonnan berendezett kalap és uri- divat különlegességek üzletében ^ kalapok, férfi fehérnemüek Hyali­ni , Debreczen, Piacz-u. 50. szám kendők, utazó bőröndök ^ legszebb választékban kaphatók NK «*( * a vármegyeháza mellett. 5* >*> $ i* >*> )» * ■>* !* alatt * >* 5* *.++***+**+********+***+**++++***+A Hogyan bánnak a betegsegélyzö pénz­tári tagokkal. Sajó István dohánybeváltási hivatali alkalmazott megbetegedvén, jelentkezett a pénztárnál orvosi segély és tápdij iránt. A szegény ember, aki a gyengeségtől alig volt képes a lábán állani, érdeklődni kezdett a ré­szére kiutalandó tápdij iránt, miért is a leg­durvább elbánásban részesült, sőt midőn ezért tiltakozott, rendőrrel akarták a hivatalból elvi­tetni. Ez az előadott tényállás. Mi már régen Ü3 f i G Y e L e m i j Megérkeztek ["olcsó árak. Ü E m • a legdivatosabb női őszi ruha- CTI7 ! D Tä/3 ÁO'T'OM kelmék és úri divatezikkek — OÍLID 1 Ui\ :: NAGYKÁROLY, Deák-tér :: női és férfi divatáru kereskedésében. í a • tudjuk azt, hogy a betegsegélyzö pénztárnál nem valami udvarias elbánásban részesülnek a tagok, de hogy a szegény betegekkel is igy banjanak, ahoz szükséges az, hogy a tisztviselő uraknak nagyon tág lelkíismerete legyen. Választás. Börvelyben f. hó 22-én Ma- darassy István központi főszolgabíró elnöklete alatt eszközölték az aljegyző választást, amikor is Vicsay Endre okleveles jegyzőt választották meg aljegyzővé. A külváros éjjel. A főutcák boldog la­kói, akik a régi petroleum világításnál is ko- miszabb világításban részesültök Nagykároly­ban, rebegjetek hálát a város érdemes taná­csának azért, hogy legalább gondoskodott ról- latok, hogy ö lépésre lássatok éjjel az utcán. Ha azonban megakadok ismerkedni a pokol sötétségével, nézzetek szét éjjel a külvárosi utcákon. Melőtt azonban ezt teszitek, kössetek baleset és életbiztosítást, mert kilehettek téve annak, hogy kezeteket és lábatokat töritek ki a járdán, vagy pedig egyik külvárosi Oíheló leüt a koromsötétségben. így néznek ki a kül­városi utcák Nagykárolyban 112% pótadó mel­lett. Szomorú ez az állapot nagyon, de ott, a hol a villanyoszpok kicserélésére ezreket lehet költeni anélkül, hogy a közgyűlés ennek okát keresné, remény se lehet a bajok orvoslására. A polgárság fizesse az adót és tűrjön, ez az igazi jelszó, ez jellemzi a városi közigazgatást. (Egy külvárosi lakó.) Az állattenyésztés fölienditése. Illeté­kes körökben komoly aggodalmat tápláltak arra nézve, hogy vájjon a most már negyedízben mutatkozó, többé-kevésbbé veszedelmes jelleget öltött takarmányinség nem lesz-e visszavető erővel az utóbbi időben oly szép fejlődésnek indult állattenyésztésünkre. A tavaszkor fogana­tosított állatösszeirás pontos adataiból azt a kedvező képet nyertük, hogy — ellenére a közbeeső takarmányinséges esztendőknek — a szarva marhaállomány 32 százalékkal emelke­dett ; a sertésállomány rohamos emelkedéséről gedig legjobb tanúbizonyságot tesz az, hogy az utóbbi év alatt is, midőn a balkáni állat- behozatal teljesen szünetelt, el tudtuk látni a belső fogyasztást, sőt jelentékeny kivitelünk is volt. Az összeírás szerint három milliót meg­haladó szaporulatot mutat a juhtenyésztésünk s a juhtenyésztésre különösen alkalmas vidékre importált népies tenyészet is helyenként nagy sikert mutathat fel. Szilágyi Imre üzletében NAGYKÁROLY, Deák Ferenaz-tér 12. szám alatt. legújabb NŐI __________________________;DIVATKELMÉK‘ és ú jdonságok, továbbá férfi bársony és angol szövet mellények a leg­nagyobb választékban. A legolcsóbb árak mellett beszerezhetők: Hálókocsik ágyak nélkül. A nemzet­közi hálőkocsitársaság legközelebb több vonat­nál uj építési rendszerű hálókocsikat szándé­kozik beállítani. Ez uj hálókocsikban a szaka­szoknak csak egy részében lesznek ágyak, mig a szakaszok töbi része csupán fekvő helyekkel lesznek ellátva. Miután az ágynélküii fekvő­helyek természetszerűleg olcsóbbak, mint az ágygyal ellátottak, ennélfogva jövőre a kevésbbé tehetősebb utasoknak is lehetséges lesz az éj­jelt a vonaton kényelmesebben, mint eddigelé eltölteni. Ez uj rendszerű hálókocsikat egyelőre kísérletképpen a pétarvár—berlini, a berlin— párisi és a berlin—madridi vonalakon fogják forgalomba hozni. Zinner István helybeli jó hírnévnek ör­vendő vendéglősnek lapunkban közölt hirde­tésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Gyászhir. Kohn Antal órás és ékszerész, mély részvéttel értesíti a n. é. közönséget, hogy Blériot mester közbejött akadályok miatt nem érkezhetett meg Nagykárolyba s igy üzletét nem lálogathatta meg. Blériot helyett megér­keztek a legdivatosabb órák és ékszerek Gróf Károlyi György-téri üzletébe, a melyeket leg- jutányosabb árban bocsájt a vásárló közönség rendelkezésére. Szeméttanya. Van a Honvéd-utcában 23. szám alatt egy házastelek. Hogy ki a gaz­dája? azt senki sem tudja. Egyik versió az, hogy a Rózenbergé, a másik, hogy egyik hely­beli" pénzintézeté. Mi azonban nem kutatjuk azt, hogy voltaképen kié a telek? de fel kell szólalnunk azért, hogy annak udvara egy pi­szokfészek, ahol garmadára hever a trágya. A telek annyira el van hagyatva, hogy éjjelenként a csirkefogók bátran járhatnak kis-be rajta s a lakók egy percig sincsenek biztonságban, hogy reggelre mijők fog hiányozni. Eddig még csak megelégedtek egy-egy liba, vagy csirke eltulajdonításával, de hogy ezután meg­elégednek-e, az kérdés? Igazán nagy szívessé­get tenne a lakókkal a rendörbiztos ur, ha elfáradna egy kissé szétnézni, mert lehet, hogy láthatna oly egyebet is, amelyet kötelessége volna figyelemmel kisérni és meg is gátolni. A méz, mint orvosság. Köhögés ellen facsarjuk ki egy czitrom nedvét, öntsünk hozzá forró vizet, ezután mézzel megédesítve, igyunk belőle többször napjában. Torokfájás ellen a méz a legjobb gyógyszer. A mézet mérsékelten fölmelegitve, adjuk be a betegnek s azonkívül jó egy vászondarabra kenve s a torokra kötve, külsőleg is alkalmazhatjuk. A méz hangyasav- tartalmánál fogva antiszeptikusan hat. Rekedt­ség ellen keverjünk össze egy kávéskanálnyi finomra megtört és átszitált gummiarabikumot két evőkanálnyi, folyékony mézzel s ebből órán- kint vegyünk be egy-egy kávéskanállal.- Ha a méz inegikrásodott, előbb hígítsuk meg meleg vízben. A tojás. A tojás ára az utóbbi időben annyira emelkedett, hogy a tyuktenyésztők a tojásból pénzelhetnek leginkább. Ezért arra kell törekednünk, hogy minél jobban tojó tyú­kokat szerezzünk be. Ehhez azonban nem elég, hogy csak jó fajtájú tyúkot tartsunk, hanem az egyebekre is nagyon kell ügyelnünk. Tenyész­állatot csak jól tojó és két évesnél nem fiata­labb tyuk után kell nevelnünk, mert az ellen­kező esetben sohasem lesznek jól tojó tyúkjaink. Jól tojó tyúkjainkat szoktassuk külön fészekre s tojásaikat, mint költésre alkalmasat kezeljük, azaz se össze ne rázzuk, se pedig élükre ne állítsuk, hanem egy kosárban lehetőleg úgy helyezzük el őket, amint a fészekben feküdtek. Hideg, vagy nagyon meleg helyen nem szabad a kikeltendő tojásokat tartanunk, mert a köl­tésre hátrányos. Ha folyton jó tojó tyuk után nevelünk, akkor idővel összes tyúkjaink jó to­jókká válnak. Három évnél tovább egy tyúkot sem szabad használnunk, mert bármilyen jó tojó is volt azelőtt, 4—5 éves korában már minden tyuk rossz tojóvá válik. A jó tyuk három-négyéves korában 100—120 tojást tojik évenként. Későbben már csak 50—70 tojást. Az eivénülí tyuk ivadékai oroklík anyjuk gyen­geségét s ezért a kitünően tojó, de öreg tyuk ivadékaiból nem igen lesz jó tojó. Ha jó tojó­kai akarunk nevelni, akkor tojásokat se cserél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom