Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-10-30 / 44. szám
Nagykároly, 1909. október 30. 44. szám. II. évfolyam. KOZERDE I 505 31 ,W. ■ ’ "%'jr KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érniihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye, Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazciasá2“ szerkesztője. Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmaz'.ttja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: . 6'— korona. ■ • • 3-- „ • 7.- „ . 3-50 Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Helyben házhoz hordva egy évre „ „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre „ „ „ féí évre Szó és tett, Nagykároly, 1909. okt. 29. (S.) Érdekes megfigyelni azt a perfidiát, a melyet a társadalmi rendnek ellenségei az úgynevezett szabadgondolkodók, szabadke művesek és összes segédcsapataik a spanyolországi anarchista vezérnek kivégzése alkalmából tanúsítanak. Ezek az emberek teljes elvközösséget vallanak Ferrerrel. Szabad a gondolat, szabad szó — ez a főelvük s ennek alapján teljes szabadságot követelnek felforgató elveiknek, melyek a trón, ültár és az egész társadalmi rend ellen irányulnak. íme egy kis csokor Ferrer elveiből: „Minden társadalmi bajnak előidéző okai: Krisztus. A katholikus egyház és a katholikus papok veszedelmesebbek a vadállatoknál. A fejedelmek az emberiség hóhérai. A katonák sza- balmazott gyilkosok. A nemzeti zászló csak szirtes rongy, a gyilkosság, nyomor és véres zsarnokság jelképe. A haza fogalma hülye és bru- iális ficzkó.“ Ha nem is ilyen határozottan és élesen beszélnek a mi szabadgondolkodóink, de az ő tanításuknak is ez a veleje. It -ott, különösen, ha tartaniok kell nekik a hatalom szuronyaitól, gondosabban kiczirkalmozzák a mondanivalójukat, különösen mikor a trónról az uralkodóról beszélnek. A hazáról is köntörfalaznak ha tudják, hogy nemzeti ér,:ésü hallgatóság áll előttük. De sokszor elszólják magukat, mint az a múltkor Ágoston Péter á nagyváradi városházán a Darvin-kor gyűlésén, ahol csak egy darab, három századdal elmaradt földnek mondotta a magyar hazát. A militarizmust már nyíltabban ostorozzák, hirlapczikkekben, regényekben, színdarabokban ellenszenvesen és gúnyosan Írnak róluk. Az egyházra és a papokra, — ezeknek pedig nincsen kardjuk,— pedig nincs az a kigondolható rágalom és gyalázat amit rá ne kennének. íme most szerintük Ferry kivégzése is a kleriká- rizmus bűne, pedig nincs inquisitio. Katonai bíróság Ítélte el, pedig lapjaik is konstatálják, hogy a pápa interveniálni akart a szerencsétlen kivégzett érdekében, de nem tehette ki magát e visszautasításnak. Azért mindegy nekik. A klerikárizmus a bűnös. Az egyház az oka. Ferrer a szent inquisitio áldozata. Ferrer tanítása és a barikádokon való izgatása a spanyol-kabil háború szerencsétlen napjaiban forradalomban vezette Barcelona népét. A liberális sajtó heteken át kárörvendve ökölnyi betűkkel hirdette, hány templomot, hány kolostort, hány könyvtárai gyújtottak fel, hány árvaházat és kórházai puszíitoitak el, hány állami középületet döntöttek romba, hány papot, szerzetest, apáczát és hány állami tisztviselőt gyilkoltak meg. Akkor ujongtak ezen és nagy hangon hirdették Ferrer győzelmét diadalát. Mikor aztán az államhatalomnak sikerült elnyomnia a forradalmat, megszüntetnie a vérfürdőt, helyreállítani a rendet és a büntető törvény igazságszolgáltatás keze utolérte a főbü- nöst, akkor ezek az úgynevezett szabadgondolkozók a szabadkőműves páholyok kezdeményezésére tiltakoznak a megtorlás ellen s a főigazgató kolompost odaállítják, mint a tudomány vértanúját, aki egészen ártatlan, akinek nem volt más bűne, minthogy hirdette a fel- világosodottság igéit, küzdött az emberjogokért, harczolt a sötétség ellen . . . Pedig ha méltók a halálra a Luchenik, Cezariók és a gaz orgyilkos társaik, kiktől undorral fordul el az emberiség, sokkal nagyobb büntetésre méltók felbujtóik, kik a felforgató tanokat terjesztették s azok megvalósítására ösztönözték szánandó áldozataikat. Ha valaki dicsőítené Luchenit, csakhamar rátenné kezét az igazságszolgáltatás. Ellenben a felbujtó, „az ideális anarchista“ Ferrer emlékünnepélyén a szabadkőműves királyi ügyész elnökölt s igy bátran hirdették felforgató tanaikat Isten, király, haza ellen. Egyre jó lesz ez is. Kinyitja az emberek szemeit. A humanizmus álarcza lehullott a szabadkőművességről, előttük áll, mint az anarchizmus dicsőítője, mint az anarchizmus fészke. Tűz. jég, élet, baleset, betörés elleni biztosításokat a legelőkelőbb intézet részére felvesz a „Közérdek“ szerkesztősége. Haas Fttlöp és Fiai szőnyeg áruháza DEBRECZEN, Piacz-utca 59. Gyárak: Sopron és Ebergassing. Óriási választékban különféle minőségű padlószőnyegek és futók, gyapjú és selyem bútorszövetek, plüsők, ágy- és asztalterítők és zongora térítők, hencser átvetők, szövet és csipke függönyök, stoosok, drapgériák, madráczok, paplanok, gyapjutakarók, lópokróczok, úti takarók, halinák, réz ágyak és réz függöntartó rudak, bőrvásznak, linóleun, kókusz futók és lábtörlők, gyékények. Belföldi tapéták. Közvetlen beszerzésű keleti Smyrnák és Persák. Alapittatott 1780. évben. A inig anyám . . . A míg anyám ringatott a bölcsömbe, Nem sejtette mi vár rám a jövőbe. Azt gondolta boldogság lesz életem, Pedig jobb lett volna nem is születnem! Nem értem én, még soha egy jó napot, Csak örökös szenvedést és bánatot, Ez a kettő elkísér a síromig, Talán velem oda is le költözik! De azért én türelemmel viselem, Nem magamért, tiérettetek teszem, Jó szüleim, hogy legyen aki néha Sírotokat könnyeivel áztassa. Kölcsey Béla. Elmélkedés egy halott királyról. Irta : Szekula Jenő. Hadd hulljanak alá a fehér orgona levelek. Szánjanak a légbe ringva, rengve, mintegy tavszéji álom, fehér leheilet! És e rozoga parasztszekéren, hogy bolyongok e csillagos májusi éjszakában, czéltalanul, ismeretlen vidékeken, zsongitsa el a mámor, fáradt, pihenni vágyó testemet. Istenem, milyen különös is ez az éjszaka ! Az iharfák bólongatnak az árok szélen. A lovak lassan, lépésben mennek. Feliér, ezüstös fényben úszik a vidék. Mint egy mesebeli álom. A kocsis szunyókál, a pipája kialvófélben. Távolról az ungok és békák zenéje. Az ott a Fertő! Hol járunk? Az országúiról már régen letértünk ! Minden oly fehér, ködös áttetszőfényü mintha ezüstszállakból lenne szőve minden j A szekér most hirtelen megállott. A kocsisom hátrafordult. Ostornyéllel egy emelkedet- tebb dombra mutat. Az ottan Baki hegye! Száljunk ki. Pihenjünk meg! Heveredjünk le a domb tövébe. Baki begy. Hol hallottam. A kocsisom újra pipára gyújtott. Hanyatt feküdve belebámulok a csillagos ég végtelenségébe. Távolról talán egy falusi kocsmából czigányzene hallattszik. A boszorkányok éjszakája ez, amiről egy őszi estén egy vén czigánydajka mesélt. A levegőt betölti a fehér, átlátszó orgonaillat ! Most már emlékezem! Hét évszázaddal ezelőtt itten verekedett meg Salamon magyar király a besnyőkkel. Milyen különös! Ő, aki talán a legkönnyelmüebb volt és a legszomoritbb sorsú minden magyar királyok között akikéi valaha Szilveszter koronájával királylyá avattak. Lelkemmel káprázatok játszanak. Zugó robajjal, mintha hallanám a heutumoger lovaknak a patkócsattogását! Mert összeveszett testvéreivel, Lászlóval és Gézával és azok rája uszították a besenyőket, hogy ne eresszék ki Mosony várából. Szegény fiatal király mit csináljon ! Ki fog verekedni azzal az ördögi czigány néppel. Fölfogadott egy német őrgrófot, Hemuhot, aki a krónikások följegyzése szerint egymaga másfélmázsát nyomott vala. A gróf mégis jelent a kitűzött időre, erős, vasba öltöztetett vitézekkel. Hanem amint meglátta a besenyőket, a kik egy viharos éjszakán a Fertő mocsárból mindenfelől előmásztak vala és ijesztő huhogással őt igen ijesztgették, végignézte azt a beláthatatlan csordát, amelynek formája minden volt, csak nem emberi, rögtön elszállott a bátorsága. Azt mondta a szegény királyfinak: — Édes fiam! Ma nagyszombat van, én jó katholikus vagyok. Eredj és verekedj magad. Majd ha baj lessz, a segítségedre jövök. Ezzel fölvette magát és összes vitézeivel a Baki hegyére, ahonnan tudvalevőleg igen szép kilátás nyílik. \ II Női piperecikkek GÓZfl érnél Nagykároly’ Deák~tér 12-sz-1| gN Ugyanott egy tanuló fizetéssel felvétetik.
