Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-02 / 40. szám

40. szám. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. Búcsúszó. Nagykárolyból hirtelen tör­tént eltávozásom folytán ismerőseim mindegyiké­től személyesen búcsút nem vehettem. Ezúton mondok tehát „Isten hozzád“-ot, kedves barátaim és jóakaróimnak, kérve őket, hogy nagybecsű barátságukban engemet továbbra is megtartani szíveskedjenek. Harvich Ferencz főlovászmester. Működik az adóprés. Most a midőn az elmúlt és a folyó évi rossz termés hatása alatt úgy a kereskedelem, mint az ipar általános pangásnak indult, most a midőn a család fen- tartó vállaira oly súlyosan nehezedik az a gond, hogy miből szerzi be a télire való szükségletét, a pénzügyigazgatóság részéről szigorú rendelet érkezett a városi adóügyi hivatalba, a hátralé­kos állami adók sürgős behajtása tárgyában. A szegény városi végrehajtó mit tehet egyebet ? Engedelmeskedni kénytelen a szigorú rende­letnek s könyörtelenül kezeli az adóprést s nemsokára fel fog hangzani a hét hétfői nap­ján a dob rémes hangjai mellett az a szivet facsaró szó : „ki ád többet érte.“ Nem tudjuk mi az oka ezen könyörtelen adóbehajtásnak, de a szegény amúgy sokat zaklatott polgárság ne­vében nemeslelküségérő! és emberszeretetéről általánosan ismert Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató úrhoz fordulunk s arra kérjük, legyen elnéző városunk polgárságával szemben. Tekintse azt, hogy a mostoha gazdasági viszo­nyok miatt alig van meg a polgárság egy ré­szének a mindennapi betevő falatja s ha még ezt is elveszik, az amúgy is gyűlölt adóba tőlle, akkor a kétségbeesés szaporítani fogja azok számát a kiket az éhség a Lün karjaiba dob, a mely a végelzüllést jelenti. Nem szabad vasárnap dolgozni. A ke­reskedelmi miniszter körrendeletét intézett az össszes törvényhatóságokhoz, amelyben uta- s:tja őket, hogy az ipari munkások vasárnapi munkaszünetéről kiadott rendeletét a legnagyobb szigorral tartsák be. Szerencsétlenség-e vagy mulasztás ? Az akáczfa utcza torkolatánál levő fahíd már a kora tavasz óta rozoga állapotban van. A pal­lók nincsennek leszegezve s ha szekér megy reá, felbillen. Különös, hogy ezt a hidat hóna­pok óta senki nem vizsgálta meg s igy történt, hogy múlt hó 28-án Czimmermann Jakab Ár- pád-utezai lakos szekerével végighajtván a hí­don, a palló felbillent és leesett, melytől a lo­vak elragadtak, a szekeret összetörték és Czi- mermann valamint fia súlyos sérüléseket szen­vedtek. Úgy tudjuk a hidak jókarban tartása és időszakonkénti megvizsgálása a városi ha­tóság feladata, szerfelett csudalkozunk tehát azon hogy 112% pótadó mellett még arról sem té­tetik intézkedés, hogy az utakon levő műtár­gyak olyan karban tartassanak, hogy a rajtuk való közlekedés ne járjon életveszéllyel. A fel­merült ezekből kifolyólag elvárjuk a polgár- mester úrtól, hogy vizsgálat tárgyára teszi az ügyet s az összes város által fentartott hidakat megvizsgáltatja, mert a köteles gondoskodás elmulasztásából esetleges kártérítési perek zú­dulhatnak a városra, a mely nem, hogy apasz­taná, de felfogja emelni a már igy is elvisel­hetetlené vált városi pótadót. Felhívás Mikszáth Kálmán tisztelőihez. Mikszáth Kálmáu ezidén tölti be irói munkás­ságának negyvenedik esztendejét. Irodalmunk­nak ez az örömünnepe közéletünknek hányatott napjaiban virradt reánk, mikor sokszoros buz- gósággal kell ápolnunk a hitei nemzetünk szel­lemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képvise­lője Mikszáth. Költészetének szeretete, megbe­csülése, elismerése tegyen bizonyságot róla, hogy a magunkénak is érezzük azt az erőt, a mely e gazdag pálya sugallója, hogy mi is ré­szesei vagyunk. A mi nemzetünk lelkében, kép­zeletében és érzésében meleg és derűs, igaz- szerű és szeretetreméltó, hűséges és biztató: ott ragyog költészetében. Tréfálva ítél, évődve vigasztal, borongva gyönyörködtet, mesélve jö- vendöl. E költészetnél mi sem tárja föl gazda­gabban és elevenebben korunk magyar lelkét; mi sem erősiti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti mesz- szebb idegenbe jogunkat a megbecsültetésre. Köszönjük meg neki; köszönje meg egész nem­zetünk. A mint teljes életében azon dolgozott, hogy ez a föld a mi nemzetünké maradjon: fejezzük ki iránta hálánkat azzal, hogy ennek a földnek azt a kicsiny darabját, melyet az ő eleinek, apáinak verejtéke öntözött, ajándékoz­zuk vissza neki, még pedig akként, hogy az ajándékozó is megajándékozottnak érezze ma­gát. Legjava inunkéinak harminc kötetét (20 kötésben), a költő saját szerkesztésében, ren­dezzük sajtó alá: egész regényköltészetünknek egyik legkiválóbb és legbecsesebb gyűjtemé­nyét. Árát sokkal kisebbre szabtuk a régi kia­dásokénál, mindössze 80 koronára (20 díszes kötésben 120 korona.) Az előfizetések feléből fedezzük a kiállítás költ cégeit, másik fele pe­dig a nagy írónak szánt nemzeti ajándékra jut. Kétezerötszáz előfizető biztosíthatja a nemzethez és a költőhöz egyaránt méltó terv megvalósítá­sát. A magyar miveltséghez és a magyar kö­zérzéshez, a magyar észhez és a magyar szív­hez fordulunk. A kiben ereje él, lángja ég: egyesek, intézetek, testületek, hatóságok támo­gassanak bennünket. Ékesítsünk fel minden ma­gyar könyvtárt, minden magyar könyvtárnak ez­zel a diszével : Mikszáth Kálmán munkáinak jubilíris kiadásával. Nemcsak a legméltóbb ko­szorút fonjuk igy, hanem a nemzetnek legbiz­tosabban termő magot hintünk. Budapest, 1909. szeptember havában A Mikszáth-jubileum bizottsága : Apponyi Albert elnök. Andrássy Gyula, Antal Gábor, Beöthy Zsolt, Ber- zeviczi Albert, Darányi Ignácz, Gróf Dessevffy Aurél, Eötvös Loránd, Kossuth Ferencz, dr. Onody Vilmos, Prohászka Ottokár, Rákosi Jenő, Széli Kálmán, gróf Tisza István, Vekerle Sándor, Vlasicss Gyula, Lelenka Pál dísz­ein ökök. Dénes Sándor könyve. Dénes Sándor Szamos czimü laptársunk segédszerkesztőjének egy kötet könyve jelenik meg a közel jövőben. A szatmármegyei, sőt a fővárosi olvasó közön­ség előtt ismeretes már Dénes Sándor neve s e kötelével, melyben újságírói működésének gyöngyét nyújtja a közönségnek, hamarosan megfognak barátkozni e névvel azok is, kik előtt még ma az ismeretlen. A könyv, melyről szerzője azzal a szerénységgel emlékezik meg: — „hogy nem irodalmi babérokra vágyom, ha­nem kirakat lesz a kötet, amelyben megjelent czikjeim, tárczáim és nem napi eseményekhez kötött, nem effemér jellegű Írásaim lesznek ki­téve,“ — vérbeli újságíró, kiforrott munkája. Nem dicsérjük még ma a könyvet, mig a saj­tót el nem hagyta, de nem mulaszthatjuk el felhívni a közönség figyelmét arra azzal, hogy a kit érdekelnek egy gondolkodó s tisztán látó ember megfigyelései, küldjön be (két) koronát a „Szamos“ ez, lap szerkesztőségébe Szatmárra. Lapunk sajtópere. F. évi 18 számunk­ban „Az önálló jegybank“ czim alatt egy köz­lemény jelent meg, melyet titkos feljelentés folytán a debreczeni kir. ügyészség politikainak minősítvén, a szatmári törvényszék felelős szer­kesztőnket, mint a czikk Íróját vád alá helyezte. Ez ügyben a főtárgyalás múlt hó 30-án volt, a mikor is a törvényszék felelős szerkesztőnket, Dr. Adler Adolf ügyvéd, a függetlenségi párt elnökének remek és mély hatást keltő védbe- széde után 20 K fő és 10 K mellékbüntetésre ítélte, mely ítéletben úgy vádlott, mint a kir. ügyész is megnyugodván, az jogerőssé vált. Artézi forrás. Érdengelegen 3 évi próba fúrások után végre sikerült 125 méter mélység­ben kiünő ivó vizre találni. A jorrás 1 perez alatt 16 liter vizet ád. A fúrást folytatják. Virágzó barackfa. Ritka látványosság­ban részesülhetnek mindazok, a kik a helybeli szőlőben felkeresik Kun István lankáját. Egy baraczkfát láthatnak, melynek egyik ágán ta­vaszi termés van, másik ága most hozott ter­mést, a harmadik ág pedig teljes virágában van. A ritka természeti tüneményt már eddig is sokan szemlélték meg. ___________________ Hi rdetmény. M. kir. konvédelmi minisz­ter urnák 91471 — 1909. szám alatt kiadott mi­niszteri rendelete alapján alantirott városi ha­tóság közhírré teszi, hogy a közös hadsereg s a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó év­ben nem tartatnak meg. A tartalékos tisztek s a legénység állományából kivett tísztjelölteknek, illetve tisztviselő jelölteknek tekintendő tarta­lékos zászlósok hadapródok és hasonló állá­súak bemutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Nagykároly, 1909. évi szeptember hó 26-án. Debreczeni István polgármester. Országos állatvásárok, vármegyénkben : október 1-én Csengerben, Kővárhosszufalun, 4- én Felsőbányán, 5-én Nagyecseden, 11-én Szi- nérváralján, 18-án Nagypaládon, 19-én Érend- réden. Alaptalan vád. Egyik helybeli lapban szenzácziós hir jelent meg, arról a vádról, me­lyet Mezei Gergelyné nagykárolyi lakos emelt Győrffy Sándor dohányjövedéki gyakornok ellen, azt állitván róla, hogy egy este az utcáról be­vonszolta Juliánná nevű kis leányát a lakására és ott erőszakot követett el rajta. Az ügyészség nyomozást indított ez ügyben, de minthogy a terhelt tagadta a terhére rótt bűncselekmény el­követését, Mezeiné pedig nem tudta bizonyítani, az eljárást megszüntették. A megszüntető vég­zés jogerős. Jó Pajtás. Sebők Zsigmond és Benedek Elek uj képes gyermeklapjának első száma, melyet mindenfelé nagy érdeklődéssel vártak, most megjelent s úgy tartalmának bőségével, mint kiállításának szépségével még az ugyancsak fel­csigázott várakozásokat is felülmúlja. Kedves, ötletes czimképe hamar ismertté fog válni min­den gyermekes családban. Az első köszöntő szót nagynevű ősz költőnk, Lévay József mondja egy szép versében a gyermekekhez. A szerkesztőség programmja egy minden tekintetben elsőrendű gyermeklap perspektíváját nyitja meg. Rákosi Viktor kedves, vidám történetet mond el, Sebők Zsigmond három czikket is irt: Dörmögő Dö­mötör czimmel folytatja hires Maczkó-történe- teit, tréfás sport-czikket is ad és a magyar gyer­mekeknek példaképül állítja Zrinyi a költő gyer­mekkorát. Molnár Ferencz pompás bohózatot irt, a melyet a gyermekek nemcsak mulatsággal olvasnak, hanem el is játszhatnak. Benedek Élek magyaros izü, nemes lendületű regény közlését kezdi meg. Verset Lipcsey Ádám és Lampérth Géza írtak, Schöpflin Aladár pedig a gyerme­keknek kedves formában czikket irt a repülő­gépekről. A sport-rovatban Mannó Miltiadesz, a liires sportsman mond el érdekes dolgokat. Érdekes rejtvények egészítik ki a szám tartal­mát s bizonyára nagy hatást fognak tenni azok a szokatlanul értékes és nagyszámú dijak, melyek a rejtvények megfejtőinek számára vannak ki­tűzve. Harmincz dij van : Az első a Magyar Re­mekírók 55 kötetes gyűjteménye 220 korona ér­tékben, második dij Benedek Elek Kis könyv­tárának teljes gyűjteménye 60 korona értékben. Nagyon szépek az illusztrácziók: egy bájos ön­álló kép, Túli Ödön müve s ugyané művész nagyszámú szöveg-illusztrácziója. Gazdagságá­hoz képest valóban csekély a (Jó Pajtás) elő­fizetési ára: egész évre 10 korona, félévre, 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Az elő­fizetési dij a következő czimre küldendő: a(Jó Pajtás) kiadóhivatala, Franklin-Társulat. Buda­pest, IV., Egyetem-utcza 4. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal bárkinek, a ki kér. Szálloda és kávéház álalakitás. A Ha­vas testvérek bérletét képező városunk egyik legrégibb szállodája a „Központi szálloda“ a m. hó második felében teljesen át lett alakítva. A vendégszobákat a legnagyobb kényelemmel rendezték be, vízvezetéket, létesítettek, úgy, hogy ma már az csiny, tisztaság és kényelem tekintetében vetekedik bármely fővárosi előkelő szállodával. A kávéház helyiség is nagy válto- záson ment át. A régi füstös falak eltűntek s Állandóan raktáron tartok '^"külföldi561' gyapjúszöveteket,öszi és téH ujdo-ns-ágokat’ legujabb kiváló szép és divatos piquet, selyem és bársony-peluche fTlPlIPtlVPlfPt Egy Próbarendelés igazolni fogja cégem jó lllCillwlljr vl\Clt jó kidolgozást. Mérték utáni rendelések divatu nadrág különlegességeket, nevét, a szövetek tartós voltát és a pontosan és gyorsan eszközöltetnek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri STRAUSZ DEZSŐ, angol úri szabó Nagykároly, Deák Ferenc-tér 4. (Spitz Mór ur házában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom