Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-10-02 / 40. szám
40. szám. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. Búcsúszó. Nagykárolyból hirtelen történt eltávozásom folytán ismerőseim mindegyikétől személyesen búcsút nem vehettem. Ezúton mondok tehát „Isten hozzád“-ot, kedves barátaim és jóakaróimnak, kérve őket, hogy nagybecsű barátságukban engemet továbbra is megtartani szíveskedjenek. Harvich Ferencz főlovászmester. Működik az adóprés. Most a midőn az elmúlt és a folyó évi rossz termés hatása alatt úgy a kereskedelem, mint az ipar általános pangásnak indult, most a midőn a család fen- tartó vállaira oly súlyosan nehezedik az a gond, hogy miből szerzi be a télire való szükségletét, a pénzügyigazgatóság részéről szigorú rendelet érkezett a városi adóügyi hivatalba, a hátralékos állami adók sürgős behajtása tárgyában. A szegény városi végrehajtó mit tehet egyebet ? Engedelmeskedni kénytelen a szigorú rendeletnek s könyörtelenül kezeli az adóprést s nemsokára fel fog hangzani a hét hétfői napján a dob rémes hangjai mellett az a szivet facsaró szó : „ki ád többet érte.“ Nem tudjuk mi az oka ezen könyörtelen adóbehajtásnak, de a szegény amúgy sokat zaklatott polgárság nevében nemeslelküségérő! és emberszeretetéről általánosan ismert Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató úrhoz fordulunk s arra kérjük, legyen elnéző városunk polgárságával szemben. Tekintse azt, hogy a mostoha gazdasági viszonyok miatt alig van meg a polgárság egy részének a mindennapi betevő falatja s ha még ezt is elveszik, az amúgy is gyűlölt adóba tőlle, akkor a kétségbeesés szaporítani fogja azok számát a kiket az éhség a Lün karjaiba dob, a mely a végelzüllést jelenti. Nem szabad vasárnap dolgozni. A kereskedelmi miniszter körrendeletét intézett az össszes törvényhatóságokhoz, amelyben uta- s:tja őket, hogy az ipari munkások vasárnapi munkaszünetéről kiadott rendeletét a legnagyobb szigorral tartsák be. Szerencsétlenség-e vagy mulasztás ? Az akáczfa utcza torkolatánál levő fahíd már a kora tavasz óta rozoga állapotban van. A pallók nincsennek leszegezve s ha szekér megy reá, felbillen. Különös, hogy ezt a hidat hónapok óta senki nem vizsgálta meg s igy történt, hogy múlt hó 28-án Czimmermann Jakab Ár- pád-utezai lakos szekerével végighajtván a hídon, a palló felbillent és leesett, melytől a lovak elragadtak, a szekeret összetörték és Czi- mermann valamint fia súlyos sérüléseket szenvedtek. Úgy tudjuk a hidak jókarban tartása és időszakonkénti megvizsgálása a városi hatóság feladata, szerfelett csudalkozunk tehát azon hogy 112% pótadó mellett még arról sem tétetik intézkedés, hogy az utakon levő műtárgyak olyan karban tartassanak, hogy a rajtuk való közlekedés ne járjon életveszéllyel. A felmerült ezekből kifolyólag elvárjuk a polgár- mester úrtól, hogy vizsgálat tárgyára teszi az ügyet s az összes város által fentartott hidakat megvizsgáltatja, mert a köteles gondoskodás elmulasztásából esetleges kártérítési perek zúdulhatnak a városra, a mely nem, hogy apasztaná, de felfogja emelni a már igy is elviselhetetlené vált városi pótadót. Felhívás Mikszáth Kálmán tisztelőihez. Mikszáth Kálmáu ezidén tölti be irói munkásságának negyvenedik esztendejét. Irodalmunknak ez az örömünnepe közéletünknek hányatott napjaiban virradt reánk, mikor sokszoros buz- gósággal kell ápolnunk a hitei nemzetünk szellemi erejében. Ennek a szellemi erőnek egyik legkiválóbb példája és legfényesebb képviselője Mikszáth. Költészetének szeretete, megbecsülése, elismerése tegyen bizonyságot róla, hogy a magunkénak is érezzük azt az erőt, a mely e gazdag pálya sugallója, hogy mi is részesei vagyunk. A mi nemzetünk lelkében, képzeletében és érzésében meleg és derűs, igaz- szerű és szeretetreméltó, hűséges és biztató: ott ragyog költészetében. Tréfálva ítél, évődve vigasztal, borongva gyönyörködtet, mesélve jö- vendöl. E költészetnél mi sem tárja föl gazdagabban és elevenebben korunk magyar lelkét; mi sem erősiti jobban idehaza önmagunkban való méltó bizalmunkat; mi sem terjeszti mesz- szebb idegenbe jogunkat a megbecsültetésre. Köszönjük meg neki; köszönje meg egész nemzetünk. A mint teljes életében azon dolgozott, hogy ez a föld a mi nemzetünké maradjon: fejezzük ki iránta hálánkat azzal, hogy ennek a földnek azt a kicsiny darabját, melyet az ő eleinek, apáinak verejtéke öntözött, ajándékozzuk vissza neki, még pedig akként, hogy az ajándékozó is megajándékozottnak érezze magát. Legjava inunkéinak harminc kötetét (20 kötésben), a költő saját szerkesztésében, rendezzük sajtó alá: egész regényköltészetünknek egyik legkiválóbb és legbecsesebb gyűjteményét. Árát sokkal kisebbre szabtuk a régi kiadásokénál, mindössze 80 koronára (20 díszes kötésben 120 korona.) Az előfizetések feléből fedezzük a kiállítás költ cégeit, másik fele pedig a nagy írónak szánt nemzeti ajándékra jut. Kétezerötszáz előfizető biztosíthatja a nemzethez és a költőhöz egyaránt méltó terv megvalósítását. A magyar miveltséghez és a magyar közérzéshez, a magyar észhez és a magyar szívhez fordulunk. A kiben ereje él, lángja ég: egyesek, intézetek, testületek, hatóságok támogassanak bennünket. Ékesítsünk fel minden magyar könyvtárt, minden magyar könyvtárnak ezzel a diszével : Mikszáth Kálmán munkáinak jubilíris kiadásával. Nemcsak a legméltóbb koszorút fonjuk igy, hanem a nemzetnek legbiztosabban termő magot hintünk. Budapest, 1909. szeptember havában A Mikszáth-jubileum bizottsága : Apponyi Albert elnök. Andrássy Gyula, Antal Gábor, Beöthy Zsolt, Ber- zeviczi Albert, Darányi Ignácz, Gróf Dessevffy Aurél, Eötvös Loránd, Kossuth Ferencz, dr. Onody Vilmos, Prohászka Ottokár, Rákosi Jenő, Széli Kálmán, gróf Tisza István, Vekerle Sándor, Vlasicss Gyula, Lelenka Pál díszein ökök. Dénes Sándor könyve. Dénes Sándor Szamos czimü laptársunk segédszerkesztőjének egy kötet könyve jelenik meg a közel jövőben. A szatmármegyei, sőt a fővárosi olvasó közönség előtt ismeretes már Dénes Sándor neve s e kötelével, melyben újságírói működésének gyöngyét nyújtja a közönségnek, hamarosan megfognak barátkozni e névvel azok is, kik előtt még ma az ismeretlen. A könyv, melyről szerzője azzal a szerénységgel emlékezik meg: — „hogy nem irodalmi babérokra vágyom, hanem kirakat lesz a kötet, amelyben megjelent czikjeim, tárczáim és nem napi eseményekhez kötött, nem effemér jellegű Írásaim lesznek kitéve,“ — vérbeli újságíró, kiforrott munkája. Nem dicsérjük még ma a könyvet, mig a sajtót el nem hagyta, de nem mulaszthatjuk el felhívni a közönség figyelmét arra azzal, hogy a kit érdekelnek egy gondolkodó s tisztán látó ember megfigyelései, küldjön be (két) koronát a „Szamos“ ez, lap szerkesztőségébe Szatmárra. Lapunk sajtópere. F. évi 18 számunkban „Az önálló jegybank“ czim alatt egy közlemény jelent meg, melyet titkos feljelentés folytán a debreczeni kir. ügyészség politikainak minősítvén, a szatmári törvényszék felelős szerkesztőnket, mint a czikk Íróját vád alá helyezte. Ez ügyben a főtárgyalás múlt hó 30-án volt, a mikor is a törvényszék felelős szerkesztőnket, Dr. Adler Adolf ügyvéd, a függetlenségi párt elnökének remek és mély hatást keltő védbe- széde után 20 K fő és 10 K mellékbüntetésre ítélte, mely ítéletben úgy vádlott, mint a kir. ügyész is megnyugodván, az jogerőssé vált. Artézi forrás. Érdengelegen 3 évi próba fúrások után végre sikerült 125 méter mélységben kiünő ivó vizre találni. A jorrás 1 perez alatt 16 liter vizet ád. A fúrást folytatják. Virágzó barackfa. Ritka látványosságban részesülhetnek mindazok, a kik a helybeli szőlőben felkeresik Kun István lankáját. Egy baraczkfát láthatnak, melynek egyik ágán tavaszi termés van, másik ága most hozott termést, a harmadik ág pedig teljes virágában van. A ritka természeti tüneményt már eddig is sokan szemlélték meg. ___________________ Hi rdetmény. M. kir. konvédelmi miniszter urnák 91471 — 1909. szám alatt kiadott miniszteri rendelete alapján alantirott városi hatóság közhírré teszi, hogy a közös hadsereg s a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a folyó évben nem tartatnak meg. A tartalékos tisztek s a legénység állományából kivett tísztjelölteknek, illetve tisztviselő jelölteknek tekintendő tartalékos zászlósok hadapródok és hasonló állásúak bemutatásai azonban az eddigi módon a folyó évben is megtartatnak. Nagykároly, 1909. évi szeptember hó 26-án. Debreczeni István polgármester. Országos állatvásárok, vármegyénkben : október 1-én Csengerben, Kővárhosszufalun, 4- én Felsőbányán, 5-én Nagyecseden, 11-én Szi- nérváralján, 18-án Nagypaládon, 19-én Érend- réden. Alaptalan vád. Egyik helybeli lapban szenzácziós hir jelent meg, arról a vádról, melyet Mezei Gergelyné nagykárolyi lakos emelt Győrffy Sándor dohányjövedéki gyakornok ellen, azt állitván róla, hogy egy este az utcáról bevonszolta Juliánná nevű kis leányát a lakására és ott erőszakot követett el rajta. Az ügyészség nyomozást indított ez ügyben, de minthogy a terhelt tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, Mezeiné pedig nem tudta bizonyítani, az eljárást megszüntették. A megszüntető végzés jogerős. Jó Pajtás. Sebők Zsigmond és Benedek Elek uj képes gyermeklapjának első száma, melyet mindenfelé nagy érdeklődéssel vártak, most megjelent s úgy tartalmának bőségével, mint kiállításának szépségével még az ugyancsak felcsigázott várakozásokat is felülmúlja. Kedves, ötletes czimképe hamar ismertté fog válni minden gyermekes családban. Az első köszöntő szót nagynevű ősz költőnk, Lévay József mondja egy szép versében a gyermekekhez. A szerkesztőség programmja egy minden tekintetben elsőrendű gyermeklap perspektíváját nyitja meg. Rákosi Viktor kedves, vidám történetet mond el, Sebők Zsigmond három czikket is irt: Dörmögő Dömötör czimmel folytatja hires Maczkó-történe- teit, tréfás sport-czikket is ad és a magyar gyermekeknek példaképül állítja Zrinyi a költő gyermekkorát. Molnár Ferencz pompás bohózatot irt, a melyet a gyermekek nemcsak mulatsággal olvasnak, hanem el is játszhatnak. Benedek Élek magyaros izü, nemes lendületű regény közlését kezdi meg. Verset Lipcsey Ádám és Lampérth Géza írtak, Schöpflin Aladár pedig a gyermekeknek kedves formában czikket irt a repülőgépekről. A sport-rovatban Mannó Miltiadesz, a liires sportsman mond el érdekes dolgokat. Érdekes rejtvények egészítik ki a szám tartalmát s bizonyára nagy hatást fognak tenni azok a szokatlanul értékes és nagyszámú dijak, melyek a rejtvények megfejtőinek számára vannak kitűzve. Harmincz dij van : Az első a Magyar Remekírók 55 kötetes gyűjteménye 220 korona értékben, második dij Benedek Elek Kis könyvtárának teljes gyűjteménye 60 korona értékben. Nagyon szépek az illusztrácziók: egy bájos önálló kép, Túli Ödön müve s ugyané művész nagyszámú szöveg-illusztrácziója. Gazdagságához képest valóban csekély a (Jó Pajtás) előfizetési ára: egész évre 10 korona, félévre, 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Az előfizetési dij a következő czimre küldendő: a(Jó Pajtás) kiadóhivatala, Franklin-Társulat. Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal bárkinek, a ki kér. Szálloda és kávéház álalakitás. A Havas testvérek bérletét képező városunk egyik legrégibb szállodája a „Központi szálloda“ a m. hó második felében teljesen át lett alakítva. A vendégszobákat a legnagyobb kényelemmel rendezték be, vízvezetéket, létesítettek, úgy, hogy ma már az csiny, tisztaság és kényelem tekintetében vetekedik bármely fővárosi előkelő szállodával. A kávéház helyiség is nagy válto- záson ment át. A régi füstös falak eltűntek s Állandóan raktáron tartok '^"külföldi561' gyapjúszöveteket,öszi és téH ujdo-ns-ágokat’ legujabb kiváló szép és divatos piquet, selyem és bársony-peluche fTlPlIPtlVPlfPt Egy Próbarendelés igazolni fogja cégem jó lllCillwlljr vl\Clt jó kidolgozást. Mérték utáni rendelések divatu nadrág különlegességeket, nevét, a szövetek tartós voltát és a pontosan és gyorsan eszközöltetnek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri STRAUSZ DEZSŐ, angol úri szabó Nagykároly, Deák Ferenc-tér 4. (Spitz Mór ur házában.)