Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-06 / 10. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDFK 13-ik szám. uj református papi díszruhának^ pontosan ál­lapítsa meg. A református papi viselet ugyanis eddig egyáltalán nem volt szabályozva. Egye­dül a palást volt hagyományos használatban, de ezt is minden pap tetszése szerint csináltatta. A bizottság Székely József és Kontra Aladár, lelkészek vezetésével Nemes Mihály, történeti festőt kérte föl a hivatalos és egyöntetű papi ruházat tervének elkészítésére. A művész tör­téneti alapon készítette el a tervezetet, amely szerint a hivatalos papi ruházat a következő darabokból áll : régi, sarkig érő tóga sujtásos gombolásu vállpalásttal, magyaros papi öv és régi kun kalpag. A bizottság a tervezetet be­mutatta az egyetemes egyházi konventnek, mely a tervezetet általános szótöbbséggel elfogadta. Az uj díszruha viselete a jövőben az összes református papokra nézve kötelező. Czigánybál. Az öreg Polgári Olvasókör falai között folyó hó 3-án tartották meg a hely­beli zenészeink tánczvigalmukat, a melyen igen előkelő közönség vett részt. A bálanyát, a kit megjelenésében betegsége gátolt meg Fátyol Károlyné helyesitette, kit a rendezőség szép csokorral tisztelt meg. Éjfélkor felvonulás volt, a melyben 10 pár vett részt, miközben Szabó Ilonka ős-Dongó Irma szatmári vendégek zené­vel és énekkel mulattatták a közönséget. A ze­nét Rácz Lajos szaniszlói bandája szolgáltatta, a mely ki is tett magáért, valamint a kör derék vendéglőse Fejes Ferencz is. A mulatságnak csak 4-én délben volt vége. A BALATON KÁVÉHÁZBAN folyó hó 7-én------ nagy álarczos 1....: PU RIM-ESTÉLY lesz, felvonulása az összes álarczosok- nak, kik között 3 nagy díj lesz kisor­solva. ízletes ételek és italokkal szolgál Schvarcz Adolf vendéglős. Pontos kiszolgálás ! Szolid árak ! Felhívás! Kerületem t'bb választópolgá­rától panaszok érkeztek hozzám, hogy egy Sctnssberger Arthur nevű gépkereskedó vagy gépügynök kárukra többféle visszaélést követett el.' Miután alapos a gyanúm, hogy ezen ügy­nök kelepcéjébe még több más polgártársam is beleesett és miután Schossberger Arthur el­len az összes károsultak nevében egyöntetűen akarok eljárni, ezúton hívom fel kerületem pol­gárságát, hogy velem folyó évi március 15-éig tudatni szíveskedjenek, h ; terhűkre Schossbe:- ger Arthur bármiféle visszaélést követett volna el és ha ők ezen visszaéléstmegakarják torolni. Különösen felhívom a tisztelt körjegyző urakat, hogy ezen felhívásomat a polgársággal tudatni és az esetleges panaszokat velem a jelzett ha­tárideig közölni szíveskedjenek. Budapest, 1939. február 26. Dr. Szunyogh Mihály, országgyű­lési képviselő. Az iparsó árai. A kereskedelmi miniszter az iparsó árát az 1909. évre a következőképen állapította meg: Tisztátlan iparsó 100 méter­mázsán rendeléseken alul 2 kor. 37 fillér, a tisztított 2 korona 77 fillér; 100 métermázsás rendeléseken felül a tisztátlan iparsó 2 korona, a tisztított 2 korona 40 fillér. Menyasszonyok és vőlegények figyelmé­ben ajánljuk Magyarország legnagyobb óra, ékszer, ezüstnemü üzletét, hol a legnagyobb bizalommal bámulatos olcsón szerezhetik be szükségletüket Löfkovits Arthur és Társa czégnél Debreczenben. Nagy képes árjegyzék díjtalanul küldetik meg. Szabóipari tanfolyam városunkban. A helybeli szabóiparosok folyó hó 2-án végezték be városunkban a debreczeni iparkamara által rendezett szabászati tanfolyamot. A tanfolyam vezetője Antal Vincze debreczeni szabó iparos volt és a megjelent bizottság a legnagyobb megelégedését fejezte ki a tanítványok előhala- dása felett. A kereskedő ifjak múlt hó 20-iki vig- estélye alkalmával felülfizettek: irsik Ferencz, Nonn János 50—50 K, Kovács György 10 K, Papp Béla 6 K, Janitzky Albert, Szél Mihály, Kohn Márkus, Steib Márton, Singer Lipót, Weisz Jakab, Bing Mór, Csipkés András 5—5 K, Vetzák Ede, Kalafoni Jenő, Fried Jenő, Ves­sel Manó 4—4 K, dr. Váradi János, Pausik G. (Budapest), Rosner Henrik, Szegő Ödön, Tri- garszky (Debreczen), Sztruhár István (Nyírbá­tor), Friedl István, Verescsáky János 3—3 K, Strohmájer Ferencz, Petz János, Matoicsy Ist­ván, Varga Imre, Jakobovits Józsefné, ifj. Weisz •Jakab, Róth Lipót, Sarkady N. Zs., Pucser Károly, Pénzéi Mihály, Csipkés Károly, Kauf­mann József, Kondor Béla, Brichta M., Schus- terichs Ferencz, Wéber Tibor, dr. Tóth Zoltán, Szintay Gábor, Singer Márton, Hulka Károly (Tasnád), Goldberger G., Kinál József, Arany Gerő (Budapest), Kerekes Béla, Kemény Ele­mér (Debreczen), Grünstein M. (Budapest), Guth Ignácz (Szatmár), Kardos Lipót, Spitz Mór 2—2 korona, továbbá Tóth Ferencz, 1 K 20 f, N. N. (Budapest), N. N., Vogel (Sopron), Patay István (Kálmánd), Ulsk Vendel (Mezőterem), Gugenberger (Debreczen), id. Matoicsy Sándor, N. N., Schnell Imre, Ifj. Tóth Ferencz 1 — 1 K, Zimmermann 80 f, N. N., Hehelics, N. N. 50—50 fillér, mely összeget hálás köszönettel nyugtáz a rendező-bizottság. Vége a spritcernek. A „Magyarországi Szőlőgazdák Országos Egyesülete“ igazgató­választmánya m. hó 26-án elhatározta, hogy a földmivelésügyi minisztert sürgősen felkéri az országos borértékesitő tanácsnak létesítésére. Ezután a választmány a korcsmákban divó savanyuvizes bor kimérése ellen foglalt állást, mely a hazai borfogyasztás térhódításának leg­főbb akadálya. Ezért is felír a földmivelésügyi kormányhoz, hogy hivatkozással a bortörvény­ben foglalt vizezési tilalomra, a miniszter ren­deletileg tiltsa el az ily savanyú vizzel kevert borok kimérését. LJQY PÉNZÉRT, HITELKÉPES EGYÉNEKNEK A VÁSÁROLT ÖSSZEG: 20 KORONÁIG HETI 1 K. VAGY HAVI .... 5 „ 50 KORONÁIG HETI 2 „ VAGY HAVI .... 10 „------------FIZETÉSE MELLETT SZÁLLÍT ------­= FÉRFI-RUHA FELÖLTŐKET = ÉS SZÖVETEKET, VALAMINT ■■■ NŐI SZÖVETEKET,.. ____-zi VÁ SZNAKAT, KARTONOKAT, KANAVÁ- SZOKAT A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN ÉS LEGJUTÁNYOSABB ÁRAK MELLETT WEISZ JAKAB, RÉSZLETFIZETÉSI ÜZLETE. GRÓF KÁROLYI-T R 20 NAGYKÁROLY, QRÓSZ JÓZSEF H^Z UGYANOTT MENYASSZONYI KELENGYE A LEGSZEBB KIVITELBEN ÉS LEGNA­GYOBB VÁLASZTÉKBAN RÉSZLETFIZE- • TÉSRE KAPHATÓ. ............... A magyarországi oláh pénzintézetek. Egy bukaresti oláh lap érdekes kimutatást közöl a magyarországi oláh pénzintézetekről. A kimutatás szerint hazánkban 1907. évvégéig 151 helyen 175 önálló intézetet alapítottak az oláhok 25 fiókkal, összesen tehát 200 pénzin­tézetet. Az első intézet az Albina volt, a melyet 1872-ben alapított egy oláh tanító. A leg­nagyobb és legerősebb az Albina 2,400.000 korona alaptőkével. Utána következnek a Bi- horeana és a Viktoria egyenkint 1,200.000 korona alaptőkéjével. A Silvania és a Timisiana alaptőkéje 600.000 korona, az Oraviciana 550.000, az Ardeleana 500.000 korona alaptő­kével rendelkezik. Az intézetek virágzásáról a következő adatokat közeli a lap; 158 pénz­intézetnek a részvénytőkéje 19,500,000 korona 121 intézetnek 1906. év végén 128,646.000 korona az aktívája. 101 intézet összesen 584 hivatalnokot foglalkoztatott és ezeknek 105.000 korona a kulturális alapja. 88 intézet évi for­galma meghaladta az 1072 millió koronát, amelyből az Albinára magára 422 millió korona esik. Szatmárvármegyében immár hat oláh pénzintézet működik melyeknek évi számadásaiba bepillantva, konstatálni lehet, hogy nagyon szépen virágoznak és ami szembeötlő, a kul­turális czélokat igen melegen ápolják. Ez alatt azt kell értenünk, hogy mérlegünkben magasabb pénzöszszegek vannak feltűnt ve, melyeket oláh egyházak, iskolák támogatására, ösztöndijak létesítésére fordítottak. Szembeállítva ezeket a mi pénzintézeteinkkel, úgy találjuk, hogy azok­nak busás jövedelmet feltüntető mérlegében szerényen húzódik meg a jótékony czélokra fordított egy százalék. S az oláhok, amellett, hogy kultúrájukat előbbreviszik, nem felejtkez­nek meg arról sem, hogy akié a föld, azé az ország. S ez a legnagyobb baj, mert a ma­gyar birtokok egymásután mennek át kezükre. A városi tisztviselők kedvezményes vasúti jegye. Szilágysomlyó város tisztviselői Hegedűs Sándor, főjegyző indítványára felirat­tal járultak a kereskedelemügyi s a belügy­miniszterhez, hogy a magyar államvasutak vona­lain való utazásnál a törvényhatósági és állami tisztviselők részére nyújtott kedvezményeket a városok tisztviselőire is terjeszszék ki. A városi tanács a tisztviselők memorandumát az összes rendezett tanácsú városoknak megküldi állás- foglalás végett. A felekezeti és községi el. iskolák tanítóinak államsegélyét illetőleg a vallás-és közökt. miniszter 19.436—1909 11/12. sz. a a törvényhatóságokhoz rendeletet intézett, mely­ben kijelentette hogy államsegélyt az 1908. évre, iletőleg 1907. évi julius, 1-éig viszamenő- leg csak azon kérvények alapján fog utalni, melyek az illetékes közig, bizottság utján leg­később folyó évi március hó. 15-éig a vezetése alatti minisztériumba feiíerjesztetnek. Üzletátvétel. Griszháber Albert helybeli jónevü asztalos átvette Kinczel Jáaos asztalos- műhelyéi, a melyet ezután saját neve alatt fog tovább folytatni. Mai számunkban foglalt hirdetésére felhívjuk a közönség figyelmét. A tót kéregetők. Évtizedek óta ismert tipikus alakok. Hosszú, hátrasimitott hajukkal, csontos ábrázatukkal, széles karimáju kalapjuk­kal, bőrtüszőjükkel s kezükben az elmarad­hatatlan, lakattal elzárt bádogszelencével és igazolványos kéregető könyvecskével ugyan — csak gyakori vendégeink. A múlt és az az- megelöző héten is volt szerencsénk egy-egy ilyen díszpéldányhoz. S minthogy már nagyon meguntuk azt a sűrűn ismétlődő mulatságot, fölkérjük a rendőrkapitányt, hogy ne adjon többé engedélyt ezeknek a tolakodó alakoknak. Ne feledje se a rendőrkapitány, se a nagy magyar közönség, hogy ugyanazok a tótok, akik alázatos arcot tettetve végig koldulják a magyar vármegyéket, odahaza a saját véreik között folyton csak szidnak, gyaláznak ben­nünket ; ne feledjék, hogy a magyar zsebekből kicsalt fillérekből olyan tót templomok és is­kolák épülnek, amelyekben (a pap a szószék­ről, a tanító a kathedrából) a magyar nyelv és a magyar állameszme ellen lázitják a népet; jusson eszükbe az adakozóknak, hogy ezek a derék tótok panaszolják tele (karöltve derék román barátjaikkal) egész Európát a magyarok­tól való szörgyü elnyomatás megható meséjé­vel, mialatt sunyi alázatosságot tettetve a leg­különbözőbb cimeken segélyeket és kedvez­ményeket kunyorálnak ki az államtól. Akit jó szive adakozásra késztet, annak van bőven alkalma, hogy felesleges filléreit nemzeti célokra áldozhassa. Ha áldozni akarunk, akkor ada­kozzunk a mi magyar testvéreink javára, a magyar templomok és iskolák létesítésére, a magyar kultúra teijesztésére s a magyar ajkú szegények nyomorának az enyhítésére. Gyógy­ítsuk a saját sebeinket, enyhítsük a saját nyomorúságainkat! Örvendjék, ha magyar test­véreinken tudunk annyira, amennyire segíteni s ne hizlaljuk többé adományainkkal nemzetünk s alkotmányunk ellenségeit 1 Ezek a tót atya­fiak oly szemtelenek és követelőzők, hogy durva káromkodások kíséretében még gorom- báskodnak is azokkal, akik nem hajlandók számukra erszényeinket kinyitni. Nem hiába mondja a példabeszéd: „Fogadd be a tótot, mert kiver a házadból“. Nohát fordítsuk meg a tételt s a tapasztaltakon okulva ne fogadjuk be őket többé hajlékainkba a, ha mégis tola­kodnának, kergessük ki őket házainkból ! Akit a délividéken is ismernek. Egy ritkaságba menő vendég érkezett városunkba f. hó 4-én. Egy fecske, amely levelet hozott szárnyai között. A fecske leszált Kóhn Antal órás és ékszerész üzlete kirakatára és csicse-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom