Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-08 / 2. szám
2. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Hangverseny. Abai Kosa Adryenne kiváló dal- és opera énekesnő, a kit kedves és fülbemászó énekéért a demokrata kör szilveszteri estélyén elragadtatással ünnepelt a főváros közönsége, még e hó folyamán egyik jóté- konyczélu egyesület mulatságán városunkban fellép. A Központi Takarékpénztár zárszámadása a XIV. üzletévről már megjelent. A jelentésből, amely magában foglalja az intézet egész évi működését, az alábbiakat jegyezzük meg. Az intézet 200,000 korona alaptőkével, 100,000 korona tartaléktőkével, 32,000 korona veszteségi és 6,000 korona tartalékalaptökével rendelkezik, melyhez jelenleg 50,000 koronát csatolván, a tartalékok összege 188,000 koronára emelkedett. A betétek összege 1908. évben 2.114,825 K 62 fillér, az engedményezett kölcsönök váltókban 2.471,723 K, jelzálogkölcsönökben 950,858 koronát tettek ki. Az évi nyereség összege 86,164 K 81 fillért tesz ki, melyből a tartalék igazgatóság és felügyelőbizottság jutaléka, jutalmazásokra és jótékonycélra ment összegeken kívül részvényenként 35 K osztalékot ád részvényeseinek, mely a részvénytőke 81/2°/o-ának felel meg. Leírni javasol az igazgatóság 10,645 K 77 fillér kétes követelést, amely bizonyítéka annak, hogy az intézet a vagyonmérleg összeállításánál a legnagyobb körültekintéssel jár el s abban kétes követeléseket nem szerepeltet. Az elmúlt évben leirt kétes követelésekből 1363 K 77 fillért sikerült behajtani az igazgatóságnak, amely szintén bizonyítja, hogy az intézet mily kitűnő vezetőség kezében van. A fényes és a kedvező eredmény elérésében az oroszlánrész Reök Gyula elnök, Dr. jékel László vezérigazgató és Sternberg Jenő cégvezető igazgatót ill ti, de dicséretreméltó, fárasztó és lelkiismeretes munkát végzett az igazgatóság és a tisztviselői kar is. Halálozás. Súlyos csapás érte Steiger János helybeli kovács mestert. Felesége, 4 gyermek édes anyja boldog házasságuk 9-ik évében 32 éves korában hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 3-án folyt le nagy részvét mellett, melyen alig maradt szem szárazon, látva a mélyen lesújtott férjet gyermekeivel busán haladni a nekik oly kedves tetemet rejtő koporsó után. Nagykárolyi iparosok és a közös hadsereg. A közös hadvezetőség tudvalevőleg a múlt év folyamán 100 pár bakkancs készítésével bizta meg Becker Antal és 6 társa nagykárolyi iparosokat. A munkához minta nem lett adva, csak az lett elrendelve, hogy az 1 — 15. szám között legyen megosztva. Az iparosok 5—-12 számú bakkancsokat készítettek s azokat oly kitünően, pontosan és kifogástalanul készítették el, hogy szakemberek akik azt látták elismerésüket fejezték ki az illetőknek. A bakkancsokat elküldték annak rendje és módja szerint a budapesti parancsnokságnak s várták a munkadij kiutalását. A hadtest parancsnokság azonban, a ki nem jó szívvel nézi a magyar iparos munkáját az elkészítésben nem talált kifogásolni valót, de abban igen, hogy nincs arányosan megosztva az 1 —15 szám között, majd midőn a fenti indokból ez a kifogás elesett, nem akarja elfogadni azért, mert nincs az illető iparos bélyegzőjével ellátva. A meghurczolt iparosok a kereskedelmi és iparkamarához fordultak védelemért, aki azt hisszük fog módot találni a hetvenkedő közös ármádiát kényszeríteni arra, hogy ha bár gyűlölettel is viseltetik minden magyar termék iránt becsülje meg a magyar iparos munkáját, mert az osztrák sógor egész pereputtyával sem szerez annyi dicsőséget az iparnak mint egy magyar iparos. A közkórházi betegek érdekében. Nemrégiben a fővárosi napilapok fölhívást intéztek a fővárosba utazó nagyközönséghez, a melyben fölkérték, hogy az elolvasott hírlapokat ne dobja el, esetleg ne tépje szét, hanem adja át a pályaudvarokon a portásnak, vagy lökje be egy arra czélra szolgáló nagy szekrénybe, mert ezek a kiolvasott hírlapok, folyóiratok és könyvek ily módon összegyűjtve kedves, szórakoztató olvasmányai a kórházakban fekvő ezer és ezer beteg embernek. Bennünket valósággal meghatott a fővárosi sajtó eme gyöngéd és humánus ötlete s magunk is melegen érdeklődvén a közkórházi betegek sorsa iránt, felhívjuk a közkórház igazgatóját: találja utjátmódját annak, hogy e nemeslelkü eljárás a mi indóházunlcnáí is bevezettessék. A vasúti kalauzok bizonyára megteszik azt a szívességet, hogy az utazó közönségtől beszedik a már elolvasott hírlapokat. Kevés fáradsággal nagy örömet fognak szerezni a szegénysorsu betegeknek. Pinczérek gyűlése. A helybeli vendéglősök egyrésze karöltve a pinczérekkel folyó hó 4-én a központi kávéház éttermében gyűlést tartottak s Újhelyi Márton a „Magyar-Király“ kávéház főpinczérének indítványára kimondotta, hogy a szegény gyermekek felruházására és a városon keresztül utazó állásnélküli pinczérek segélyezésére asztaltársaságot létesít s összejöveteleit hetenként egyszer a város különböző vendéglőiben tartja meg, a hol perselyt állít s abba a tagok jövedelmükhöz képest adakoznak. Elnökké Havas Izidort, alelnökké Újhelyi Mártont, pénztárnokká Fejes Ferenczet, titkárrá Kovács Józsefet, jegyzővé Eisenberger Dezsőt választották meg. Az egyidejűleg kibocsátott gyüjtőiven 107 korona gyűlt be. Üdvözöljük a társaságot a nemes czél érdekében. Országos vásárok Szatmárvármegyé- ben. Sárosmagyarberkeszen január 8-án. Szi- nérváralján január 11. és 12-én. Avasujvároson január 12-én. Nagybányán január 18., 19. és 20-án. Mátészalkán január 24. és 26-án Csen- gerben január 29-én. Földrengés. Újév napján esti 8 óra tájban Királydarócz községben és környékén heves földrengés volt észlelhető. Sok ablak betört, a képek leestek a falról. Az emberek jaj- veszékelve rohantak ki az utcára. A földrengést, mely körülbelül 40 másodper ig tartott, a megye több helyén is észlelték. Elhunyt képviselő. A debreczeni kereskedelmi és iparkamarának nagy gyásza van. A kamara nagyérdemű, neves elnöke - Szabó Kálmán országgyűlési képviselő újév napján, hosz- szas szenvedés után jobblétre szenderült. Halála őszinte részvétet kelt a kamara égész kerületében. F. hó 3-án helyezték örök nyugalomra a részvét impozáns megnyilatkozása mellett. Üzletátvétel. Nits Mihály mészáros mester átvette Nagy Károly érmihályfalvai mészáros üzletét. Népszövetségi gyűlés Mezőfényen. A népszövetség múlt hó 25-én este 5 órakor díszközgyűlést tartott. A népszövetségi tagok és nem tagok oly nagy számmal jelentek meg, hogy a hatalmas iskolaterem nem volt képes befogadni s igy a hallgatóság nagy része kívülre szorult. A műsor első pontja volt a „Hymnus“ vegyes kara, énekelte a fényi középiskolai ifjúság. 2-ik pontját az igazgatói megnyitó képezte, melyben Moldován Endre plébános a nála már megszokott szép előadással vázolta a népszövetség egyéves működését. 3-ik pontja Brém Mariska óvónő szavalata volt az „Árva kisleányáról. A finom hangvariatió, könnyed és természetes alakítás, szóval az egész előadás, ha könnyeket csalt a szemekbe, azt csak természetesnek látjuk. Ezután következett Szolo- májer József tanító beszéde a népszövetség jelen állapotáról, különös tekintettel a kath. sajtóegyesületre. 5-ik pontja a „Talpra magyar“ férfi karra, lelkesen énekelte a fényi középiskolai ifjúság. 6-ik Tillinger Ferencz tanító lelkes szép beszédet mondott a katholiczizmus múltjáról és jelenéről. 7-ik pontja Moldován Endre plébános bezáró beszédje, melyben lelkes szavakkal hívta föl a tagokat a kitartásra, a további ernyedetlen munkára; végül a „pápai hymnus“ vegyes karban, énekelte ugyancsak a fényi középiskoloi ifjúság. Ipari tanfolyam. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Budapesten rendezett czipész ipari tanfolyamra 3 havi időre városunkból Ko- dácsi Miklóst vette fel, ki is f. hó 6-án jelentkezett az országos iparegyesületnél. Városi mérnök ur figyelmébe ! A nagy- hajduvárosi részház még a múlt év folyamán leégett s ma is az épület romjai diiledezö falaival gyönyörködteti a városunkba érkező idegeneket. De veszélyezteti a járókelők testi épségét is, mert nem tudható mikor dől ki a fal, a mely még megtámasztva sincsen. Elvárjuk a városi mérnök úrtól, hogy vagy lebontatja teljesen a falakat vagy pedig a megtámasztás iránt intézkedik, mert előbbi esetben egy pár munkában embernek pár napra foglalkozást nyújtana, utóbbi eset legalább kizárna egy esetleges szerencsétlenséget. Húsvizsgálati misériák. Az uj törvény értelmében kötelesek mészáros iparűzéssel foglalkozó iparosok és kereskedők leölésre szánt állataikat a vágóhidra vinni s csakis a megejtett orvosi vizsgálat után vághatják le azokat. A napokban előfordult az az eset, hogy egy helybeli kereskedő megkérte az állatorvost, hogy a sertést a háznál az ő költségére vizsgálja meg s engedje meg az ott való leöletést. Az állatorvos a törvényre való hivatkozással a vizsgálatot megtagadta, holott volt reá eset, hogy egy helybeli mészárosnak 17 drb sertésnek a háznál való leölésére engedélyt adott. E tárgyban panasz érkezvén be hozzánk, utánna jártunk a dolognak s megtudtuk, hogy a háznál való leölésre az engedélyt nem az állatorvos adta meg, hanem a rendőrkapitányi hivatal azon indokból, hogy az állatoknak a vágóhidra való kivezetése azok tulkövérsége miatt akadályokba ütközött volna. Figyelmeztetjük ezen concrét esetből kifolyólag a helybeli kereskedőket, hogy azon esetben ha leölésre szánt állataik a vágóhidra való kivitele esetleges kárral járna, a háznál való leölésre az engedélyt a rendőrségtől kell kérelmezni, a ki az állatorvos véleménye alapján azt engedélyezni köteles. Felolvasó-estély. A kath. legényegyesület tegnap, Vizkereszt napján délután 6 órakor tartotta meg ez idényben első felolvasó-estélyét fényi-utczai saját helyiségében. Szép számú közönség gyűlt össze, mely a programm minden egyes számával nagyon meg volt elégedve és zajos tapsokban adott annak kifejezést. Első szám gyanánt Dobránszky János szavalta el ügyesen és értelmesen Petőfinek „A hazáról“ czimü költeményét, melyet Tomsa Anna érzelemteljes szavalata követett, ki Szepessy László „Fecske a templomban“ czimü költeményét szavalta nagy hatással. Majd Torzsa János keltett tetszést Vörosmartynak „A vén czigány“ czimü szép költeményének helyes elszavalásá- val. Az utolsó s egyszersmiiií legérdekesebb szám Pallmann Péter kegyesrendi tanár szabad előadása volt, ki a „viz“-ről tartott érdekes és mindvégig nagy figyelemmel hallgatott szabad előadást. A közönség zajos tapsokkal honorálta a közszeretetben álló előadó fáradtságát. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület f. hó 10-én vasárnap este 8 órakor a városi színházban Környei Béla, a m. kir. operaház művésze és Molnár Ferencz az „Ördög“ világhírű szerzője közreműködésével felolvasó-estélyt rendez a következő műsorral: I. 1. Klasszikus görög szobrok. * * * 2. Ének. Környei Béla. 3. Felolvasás. Molnár Ferencz. 4. Dialog. I. r. Bornemissza Malvin és Somossy Miklós jogh. II. r. 5. Dialog. II. r. ugyanazok. 6. Ének. Ma- rosjárai Baranyai Béláné. 7. Zongorajáték. Gáspár Ny. és Brück Emil. 8. Spanyol táncok. Kallivoda Pannika. 9. Ének. Környei Béla. — Jegyek előre válthatók Klacskó István főgimn. tanárnál. Eljegyzés. Weisz Jakab kereskedő f. hó 3-án jegyezte el városunkban Wohl Jakab helybeli kereskedő leányát, Ilonkát. Legényegyesületi bál. A kath. legényegyesület mindenkor jóiiirü és kedélyes bálját e hó 24-én fogja megtartani a polgári olvasókör kelyiségében. Téglagyár városunkban. Folyó hó 4-én a vármegyeháza főispáni kistermében egy városunkban létesítendő téglagyár ügyében városunk fia, Boros József, Berlinben lakó gépészmérnök kezdeményezéséből értekezlet volt, mely kimondotta a téglagyár felállításának szükségességét és megbiztk nevezett mérnököt, hogy évi 5 millió tégla előállítására alkalmas téglagyár felállítására és berendezésére vonatkozólag a a költségvetést állítsa össze. Lapárverezés a Polgári Olvasókörben folyó hó 10-én, vasárnap délután 4 órakor tartatik a játékteremben, melyre a tagokat ez utón hívja meg az elnökség. Szerkesztői üzenet. B. S. urnák Helyben. A tisztviselői telep ügyével, térszüke miatt jövő számban foglalkozunk. A tervezét ellen minthogy abban a helybeli háztulajdonosok sérelmét látjuk, felemeljük tiltakozó szavainkat.
