Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-03-27 / 13. szám
2-ik oidal. KÖZÉRDEK. 13. szám. Radetzky apánk.! Ezzel a csatakiáltással kell a magyar bakáknak a szerb határra vonulniok. Ennek a testestül lelkestül német hadvezérnek a nótáját fújja a katonabanda, amikor belegyömöszölik a kun és jász fiukat a vasúti kocsikba, mint a vágóhidra szánt marhát. Vater Radecky az az eszmény, mely a dicső ármádiát lelkesíti, amikor fekete sárga lobogó alatt nekimegy a bombát vető hordáknak. Ettől a névtől várják a szalmafejü és zöldbokrétás tábornokok azt, hogy lelkesedést öntsön a magyar szivekbe. No, hiszem várhatják, ha el nem unják. Határozottan szemtelenség, amit tölünk, magyaroktól ez a hadvezetőség elvár és követel. Radetzky apánknak az volt a jelmondata, hogy „in deinem Lager ist Oesterreich,“ vagyis egy táborba van Ausztria, és amikor már kisült, hogy ez az öreg ur közjogilag olyan hülye volt, mint valami utszéli ökör, akkor még mindig elő mernek hozakodni a nótájával. Ha háború lesz-még mindig nem hiszszük- akkor minden áldozat, amit hozunk bőségesen meg fog térülni. Mert ne felejtsük, hogy odalenn a határon szinte kizárólag magyar fiuk vannak. Ezeket a magyar fiukat pedig harcra lehet kelteni a Rákócy indulóval, a Kossuth nótával, de semmi esetre sem Radetzky mester indulójával. Amig ezt fújják neki, addig nem lesz egyébb hőstette a dicső ármádiánál, minthogy egyre hátrább és hátrább fog vonulni, mert ugyan nem akad olyan magyar legény, aki idegen szóra hallgatva, idegenek kedvéért áldoza fel életét. A passiv resistencia fényes eszköznek bizonyult gazdasági és szociális előnyök kivívására, ugyanezzel a passiv resistenciával fognak megösmerkedni general Sakramentovics és társai. Nincs az a katonai törvény, mely lelkesedésre kényszerithetné a katonát, e nélkül pedig csak vereség lehet, győzelem semmi- esetre sem. Ha tehát háború lenne, az reánk nézve csakis előnyökkel járhat. Abban a percben, amelyben fenébe kergetik a szedett vedett osztrák ármádiát, abban a pillanatban megdől némi öreg korlátoltak felfogása, hogy az ön álló magyar hadsereg az erősség rovására megy. Fényes bizonyítéka lesz minden vereség annak, hogy az olyan hadsereg, mely csak a kényszernek engedve vonul az ellenség elé, fabatkát sem ér. És azt hiszszük, hogy ez a példa kellő eredménynyel fog járni. Egyetlen magyar hadtest győzelmesen állja a harcot a most fenyegető ellenségek ellen, magyar vezényszóval, magyar dallal, magyar lobogó alatt. És ami diadalt igy aratna a magyarság, azt megosztanék önzetlenül szom- szédünkkkal. De igy, amikor-telhetetlen dühhel vagyunk eltelve azok iránt, akik útját állják a magyarság katonai szellemének fejlesztésének, csak örömmel fog eltölteni minden vereség, mely Ausztriát éri. A magyar megmutatta, hogy a világ legjobb katonája, ha örömmel, lelkesedéssel harcol. Zsoldosnak azonban sohasem volt jó. Amit pedig ma hadseregnek mondunk, az nem egyébb zsoldoshadnál, mely kénytelen kelletlen viseli a kétfejű sasos csákót. Talán már a legközelebbi jövő meg fogja tanítani Ausztriát, hogy a magyarnak csak akkor veheti hasznát, ha nem a Radetzkü nóta mellett kergetik csatába. ÚGY PÉNZÉRT, HITELKÉPES EGYÉNEKNEK A VÁSÁROLT ÖSSZEG 20 KORONÁIG HETI 1 K. VAGY HAVI .... 5 „ 50 KORONÁIG HETI 2 „ VAGY HAVI . . . . 10 „ ...........FIZETÉSE MELLETT SZÁLLÍT ------= FÉRFI-RUHA FELÖLTŐKET = ÉS SZÖVETEKET, VALAMINT — NŐI SZÖVETEKET, VÁSZNAKAT, KARTONOKAT, KANAVÁ- SZOKAT A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN ÉS LEGJUTÁNYOSABB ÁRAK MELLETT WEISZ JAKAB, RÉSZLETFIZETÉSI ÜZLETE. GRÓF KÁROLYI-TLR 20 NAGYKÁROLY, GRÓSZ JÓZSEF HÁZ UGYANOTT MENYASSZONYI KELENGYE A LEGSZEBB KIVITELBEN ÉS LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN RÉSZLETFIZE- == TÉSRE KAPHATÓ. Azt suttogják... azt beszélik ... hogy a „Polgárok Lapja“ egy uj „Magyar Védőegylet felállításával foglalkozik, a mely legelső sorban a seprűt, fakanalat és piskótát veszi védelmébe, hogy a „Polgárok Lapjá“-ban a leszámolással való fenyegetödzésre a „Kölcsey-nyomda“ személyzetét kaczagó görcs fogta el, hogy egyik helybeli lap munkatársa bizonytalan mennyiségű szesz elfogyasztása után, a napi fáradalmakat a „Magyar Királyiban egy karosszékben pihenvén ki, elaludt s azt álmodta, hogy legutóbb egy önálló vezérczikket irt, hogy a nagykárolyi konviktus vasúti állomás, törvényszék és téglagyár ügye meg van mentve, mert a helybeli sajtók (sajttakarók) utján Dr. Falussy Árpád kijelentette, hogy azokat pártfogásába veszi, hogy az „Arina“ lapunkban foglalt támadás ellen a „Polgárok Lapja“ tényleges tulajdonosainál kért és nyert védelmet a kik megígérték azt is, hogy szívesen vállalkoznak czukrázdák részére italmérési engedélyek kieszközlésére, hogy a kéményseprők ügye a vármegyénél a második özönvíz bekövetkezte előtt elintézést nyer, hogy a „Polgárok Lapja“ a feminizmus hive lett s hogy erről tanúbizonyságot tegyen, a „Kölcsey-Egye- sület“ szinielöadásáról hozott tudósításában Papp Bélát Szentirmayné szerepében léptette fel, hogy a nagykárolyi sajtó szemében ha valaki a katholikus érdekeket támogatja, avagy Dr. Falussy Árpád főispáni ténykedését bírálat alá veszi, arra azonnal reá sütik a „néppárti bélyeget“ de hogy a 48-as honvédeket miért nem hívták meg a márczius 15-iki bankettre arról mélyen halgat a hatalom pártfogásáért mindenre kész „gárda“ azt tartván: beszélni ezüst, halgatni arany, hogy azóta, mióta Dr. Antal István a „Szatmár- megyei Közlönyében a „Közérdek“ egyik hírét rosz- indulatunak minősítette állandóan szívdobogásban szenved hogy a radikális párt a legközelebbi képviselőválasztáson jelöltül — a párttitkár testi-lelki jóbarátját — Cseh Lajost lépteti fel. Menyasszonyok és vőlegények figyelmében ajánljuk Magyarország legnagyobb óra, ékszer, ezüstnemü üzletét, hol a legnagyobb bizalommal bámulatos olcsón szerezhetik be szükségletüket Löfkovits Arthur és Társa czégnél Debreczeriben. Nagy képes árjegyzék díjtalanul küldetik meg. Egyet kérek . . . Egyet kerék az Istentől leányka! Sose boruljon felhő napjaidra. Sohase láss gyászba borult felleget; Csak ragyogó napot, s csillagos eget. Egyet kérek az Istentől leányka! Sohase nyíljon ajakad panaszra. De ha fájna valami az életbe, Találj rá gyógyirt egy szerető szívre! Egyet kérek tetölled is leányka! Tégy egy fehér szekfiit majd a síromra. Annyit szólj, de ne remegjen a szavad! Úgy szeretett, hogy a szive meghasadt! Kölcsey Béla. Az asszony a népek közmondásaiban. Egy francia iró érdekes gyűjteményében közii a különböző népek közmondásait az asszonyról. Van e közmondások között a vad és félvad népektől egész a nyugat-európai müveit nemzetekéig mindenféle, de egyben körülbelül valamennyi megegyezik: abban tudniilik, hogy az asszonyt talán szép, de mindenesetre igen veszedelmes portékának tartja. Figyelembe kell venni azonban, hogy a közmondásokat — a férfiak csinálják. A francia iró közmondásai egyébként ezek: A spanyol igy vélekedik a nőről: — Az asszony és az öszvér jobban engedelmeskedik, ha hizelgünk néki, mintha kényszeríteni akarjuk. — Sokat nyert az, a ki elvesztette a feleségét. — A férfi a fúvó, az asszony a tűz: jön az ördög és beléfujtat. — Az asszony könyei nagyon^' értékesek és nem kerülnek sokba. — A róka sokat tud, de a szerelmes asszony még többet. Az arab, a kinek a no csak alsóbbrendű lény, ezt mondja róla: — A férfi szépsége az esze, az asszony esze a szépsége. Kérj tanácsot a feleségedtől és tégy úgy, a hogyan akarsz. Ha egy férjen boszut akarsz állani, küldj neki egy szépasz- szonyt, ha egy asszonyon akarsz boszut állani, küldj hozzá egy csinos ifjú embert. Az indiánus sem tart sokat a nőről. Ez a véleménye: — A kacér asszony olyan, mint az árnyék. Kövesd és fut előled, menekülj tőle és követni fog. Az arany finomságát akarod tudni? Dörzsöld a próbakőhöz. Az ökör erejét? Terheld mee. Egy férfi természetét ? Hallgasd meg, mit beszél. Egy asszony gondolatait? Nincs rá mód ! A kínai nem bánik a közmondásaiban valami gyöngéden a mandulaszemü szépségekkel : — Az asszony kincse a nyelve és nem is hagyják ezt a kincset berozsdásodni. — Az asszony esze higanyból való és a szive viasz. A perzsa közmondása következő: — Háborúba mégy, mondj el egy imádságot, ha tengerre készülsz, mondj el kettőt és ha megházasodol, mondj el hármat. Az angol azt mondja: — Aki szerelemből nősül, annak szépek az éjszakái és gonoszak a napjai. Erre a kérdésre a törik igy felel: fogoly; az albán: rabszolga; a szerb : szolgáló; a bolgár: kisérő ; a görög: hatalom a királynő. Némileg meglepő, hogy az udvarias hírében álló francia is menynyire udvariatlan a közmondásaiban. így vélekedik: — Ahol kutya van, bolha is van! ahol kenyér, ott egér és ahol egy asszony van, ott van az ördög. — Az asszony és a bolond sohasem bocsát meg. — Az asszony akkor nevet, ha tud és akkor sir, amikor akar. — Amire az ördög már nem képes, megteszi az asszony. Aki a feleségét üti, úgy tesz, mint aki egy zsák lisztet ver: a jó kimegy belőle, a rósz megmarad. A kutyád hűségére az utolsó pillanatig számíthatsz, de az asszonyodéra a legelső alkalomig. — Aki az asszonynak hisz, az csalatkozik. — Két jó napja van egy férfiúnak életében: mikor elveszi a feleségét és mikor eltemeti. A jó asszonyok mind ott künn vannak a temetőben. Legolcsóbb beszerzési forrás! ELSŐ NAGYKÁROLYI SIRKÖRAKTÁR ÉS TEMETKEZÉSI INTÉZET. Alapittatott 1873. évben. Állandóan raktáron tartok I-ső rendű salgótarjáni és porosz TÜZELŐ KŐSZENET, továbbá meszet, I-sö rendű portland és román czementet, valamint többször mosott porosz KOVÁCS-SZENET. Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)
