Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-26 / 26. szám

KÖZÉRDFK

5-ik oldal.

25-ik szár.'..

ER MELLEK.

Azt suttogják . . . Azt beszélik . . .

hogy Rotter Sándor, nem mint lapunk előző számában jeleztük, — székelyhídi polgármesteri, hanem megüresedő hitközségi elnöki állásra pályázik;

hogy Lakatos Imre, abbeli bánatában, hogy a „fürdő gyöngye" szerelmét visszautasította, öngyilkos- sági szándékból az Ér folyóba akart ugrani, de ebbeli elhatározásában háziorvosa Schwarcz Frigyes megakadályozta ;

hogy Imrey Géza megalakította a székelyhídi szin- ügyi bizottságot, melynek tagjai lettek : elnök: Pozsgay Károly, titkár : Lakatos Lajos, bíráló bizottság: Weisz Kálmán, Bélteki Lajos és Kovács József, akik az első gyűlést Vasárnap este a „Nagyvendéglö“-ben tartották meg;

hogy Deutsch Sándor kereskedőt az izraelita egyház iskolaszéki elnökké akarja megválasztani;

hogy Weisz Károly és Milotai Gyuri Székely- hidon uj polgári iskolát akarnak létesíteni, hol az énekből előadást szándékoznak tartani;

hogy Deutsch Sándor és Nusbaum Dezső őszinte és igaz barátságuk megpecsételése czéljából, közös üzletet nyitnak;

hogy Pozsgay Károly, nem a sertészárlat feloldása czéljából járt Budapesten, hanem azért, hogy a Penkert Miska által szerződtetendő cabaré primadonna tehetségéről személyesen meggyőződést szerezzen.

Eriit ih á lyfalva.

Dobozy mentő tanúja. A Dobozy felfüggesztett föszolgabiró fegyelmi ügyében a legterhelőbb adatot 1904. évi szeptember 27-én Brieger Lipót által kiállított azon nyilatkozat képezte, a melyben ő Lévay Vincze, Mátray Ákos és Bittó Sándor előtt Írásban kijelentette, hogy Dobozy vele 1 és fél éven át nyugtákat állíttatott ki arról, hogy ő községi irno i minőségben rendszeres fizetést húzott, holott ebből a pénzből egy krajczárt sem látott. Az 1904. évben megej ett fegyelmi vizsgálat során ezen a város három puritán jellemű polgára előtt Írásban tett vallomását oda módosította, hogy igaz ugyan, hogy a kérdéses nyugtákat kiállította s pénzt nem vett kézhez, de tudomása volt arról, hogy ezen 1300 koronára rugó összeg, írógép beszerzésre fordittatott. Ez utóbbi vallomásról a Dobozy ellen a feljelentést tevőknek semmi tudomása nem volt, mert a vizsgálat során nem lettek se megidézve, se pedig kihal- gatva. Az újabban megejtett fegyelmi vizsgálat alatt kiderült Brieger ezen turpissága s ez reá nézve igen kedvezőtlenül ütött ki, amennyiben jól dotált állásából távoznia kellett. Most a midőn a Dobozy féle vizsgálat szálai tisztázódni kezdenek s látja Brieger azt, hogy feje felett a felhők tornyosulnak, újból az előző vallomását tartja fenn s kijelentette, hogy a fegyelmi vizsgálatnál tett vallomására kényszerítve lett, de hogy ki által ? azt megvallani nem akarja. A Dobozy féle ügy ma már oly stádiumban van, hogy az iratok a legközelebb az ügyészség elé kerülnek, a mikor Briegernek meg kell neveznie azon egyént, a ki hamis vallomásra kényszeri- tette s kinek megnevezése elé a legnagyobb érdeklődéssel tekint a város lakossága.

Porditott állapot. Biharvármegye törvény- hatósága az érmihályfalvai szolgabirói hiva álhoz évi 600 K fizetés, lakbér, ruhaátalány élvezete mellett egy irodaszolgai állást rendszeresített, ugyanakkor a városnál alkalmazott írnok fizetése minden mellékes járulék nélkül 600 koronát tesz ki. Hogy ezek mellett a szolgabirói hajdú nagyobb urnák képzeli magát, mint a qualifi- kátióval rendelkező tisztviselő ahhoz kétség sem férhet, de hogy Érmihályfalva város képviselőtestületének kötelessége ezután tisztviselőjét jobban dijjazni arra a példa egy hajdú személyében előtte áll, csak meg kell szívelnie.

Veszedelmes lórugás. Folyó hó 23-án délután Lovas Sándor földbirtokos lakása előtt egy köbölkuti embert lova fejbe rúgta, oly szerencsétlenül, hogy az illető eszméletét vesztette. A sebesültet az épen Lovasékná! időző dr. Fráter Gáspár vette ápolás alá, a ki fejsebét bevárta s az illetőt lakására szállíttatta. A sebesült állapota súlyos, de nem életveszélyes.

Tánczmulatság. Az érmihályfalvai ipartestület 1909. junius hó 27-én (vasárnap) testületi háza építési költségeinek fedezésére, annak falába elhelyezendő emlékir it eltevése alkalmából az uj testületi ház udvarán felállítandó lombsátorban bokréta-ünnepélylyel és hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti-dij személyenként 1 kor. 29 fill. Kezdete délután 5 órakor, a tánczmulatság kezdete este fél 9 órakor. ízletes ételekről és italokról gondoskodva lesz. A mulatság kellemetlen idő esetén is megtartatik. Feliilfizetéseket a bizottság hálás köszönettel vesz és hirlapilag nyugtáz.

Hol a vásárbiróság? Az országos vásár s heti vásárok alkalmával is szokatlan nagy számban van állatfelhajtás. Ilyen alkalommal

elkerülhetten az, hogy egyes ügyek vásári bíróság elé ne kerüljenek, — A vasárban a bírói tisztet a szolgabirói hivatal egyik tagja tölti be, kinek az egész vásár ideje alatt, az e czélra kijelölt helyiségben kellene tartózkodnia. A f. hó 23-iki vásár alkalmával, jóllehet panasz szokatlan nagy számban fordult elő, nem volt senki a szolgabirói hivatal részéről jelen, aki Ítélkezett volna s igy a legnagyobb zavar állott elő. Felkérjük a szolgabírói hivatal vezetőjét, hogy intézkedni szíveskedjék aziránt, hogy vásárok alatt, a vásárbiró ur hivatalos helyiségében tartózkodjék, vagy ha ebben őt elfoglal- tatása akadályozná, helyette alkalmas tisztviselőről gondoskodjék, hogy a zavarok kikerülhetők legyenek.

Furfangos lókupeczek. Még a régi jó világból híresek a czigányok a lótolvajlásról s arról, hogy nem rettennek vissza a csalás bármely módjától sem. Ezeknek a hires nevezetes ősöknek valamelyik utóda lelkesülhetett fel elődei hőstettén, ki a f. hó 23-iki országos vásáron, egy kenézi gazdát csapott be lóvásárlással egy társa segélyével a legfurfangosabb módon. Á szegény falusi embernek egy lóra volt szüksége. E czélra azonban csak 8f. korona állott rendelkezésére. Szerencsétlensége egy a tolvajlásról hires Lakatos családba vezette, akivel meg is alkudott egy lóra, 80 korona árban akként, hoy most 50 koronát fizet s a 30 korona hátralékot két héten belül fogja fizetni, erről azonban Írást ad. A míg az irás készült, oda lépett az eladóhoz egy másik czigány s nagy lármával elvette a lovat, mert az ő tulajdona, az eladó pedig ezalatt az 50 koronával kereket oldott. A szegény ember elkeseredve tett jelentést a csendőrségnél, a mely a nyomozást haladéktalanul megindította s ismerve a járás derék őrmestere és a legénység fáradságot nem ismerő tevékenységét, a lókupeczek rövid időn belül hűvösre kerülnek.

Hamis öt koronás. A 23-iki nagyvásár alkalmával egyik falusi ember hamis 5 koronással akart fizetni. A csendőrség azonban neszét vette a dolognak, a hamis pénzt, melyről tulajdonosa azt állította, hogy mástól kapta, elkobozta s egyben a legszélesebb nyomozást indította meg a pénzgyártók elfogatása iránt.

A vasúti állomás kibővítésének kérdésé értesülésünk szerint a tervbe vett Érmihály- falvára befutó uj vicinális vonalak kiépítésének kérdésével függ össze. A vicinálisok dolga azonban a mint látszik igen lassan jut dűlőre, mig a vasúti állomáson az állapotok már elviselhetetlenek. Egyszerűen nem fér be az utazó közönség a helyiségekbe. Tömve van állandóan mind három váró terem, minden folyosó sőt az állomási épületen kívül is szorongnak a kiszorultak. A lerakodó helyeken nem fér az áru, úgy, hogy előfordul, hogy egyes szállítmányok egyszerűen nem rakhatók le mig hely nem örül. Az állomás főnökség mindent elkövet, hogy valahogy komolyabb zavarok nélkül legyen lebonyolítható a forgalom és a mellett egyre sürgeti a debreczeni üzletvezetőségnél a szükséges átalakítások építkezések végrehjtását. Reméljük mihamar foganatja is lesz, melyet ezennel mi is komolyan sürgetünk.

Érmihályfalván egyszerűen nincs napszámos. A dohánybeváltó hivatal, a temérdek uj szőlő felemészti a csekély számú napszámból élőkmunkáját. Igen előnyös volna és tudtunk- kal e tárgyban a város meg is kereste a szomszéd községeket, ha több fuvaros és napszámos család költözne be, kik Érmihályfalván biztos megélhetést találnának, mert még téli munkahiánytól sincs okunk félni, mert a dohánybeváltás és tűzifa munka igénybe veszi a télen is őket.

Villám világítás. Mint értesültünk az érmihályfalvai villamvilágitás ügyére vonatkozó költségvetések rövid időn belől annyira elkészülnek, hogy a város képviselőtestülete elé terjeszthetők. Terv szerint 1910. őszén lesz átadható a villam telep a közhasználatnak.

Az érmihályfalvai Takarékpénztár második áru raktára julius 20-án adatik át és igy az érmihályfalvai áru raktárak befogadó képessége 1000 vaggonra emelkedik.

Az érmihályfalvai országosvásár az elmúlt héten szerdán és csütörtökön zajlott le. A vásár igazán országos Érmihályfalván, olyan óriási tömeg Jön össze ezen ismert forgalmú helyen. Óriási állat felhajtás volt, melyben turkálkodhattak az osztrák és lengyel ku- peczek. A mi érdekes számvevő adat a vásárról és különös jelleget ad annak, az a gyümölcs. A csütörtöki nagyvásáron 250—300 szekér cseresznye volt a piaczon. A régi világban is vásáros hely volt Érmihályfalva. A nyírség oda hordta gabonáját, (rozs) és ott cserélte át borra, gyümölcsre. Ez idő szerint is a gyümölcs idény alatt, minden vásáron száz számra gyűl össze a nyíri talyigás és szállítja a gyümölcsöt. Van eset egy-egy nyár végi vá- sárron, hogy 800—1000 szekér dinnye áll a piaczon és 30—40 vaggon dinnye indul Galicia felé az nap, Stanislau, Csernovicz, Lemberg részére. Ez a gyümölcs kultúra Jakab Rezső város óriási érdemű (tehát fegyelmi alatt álló, ez igy megy Biharban) főjegyzője határt nem ismerő agitációja folytán évről-évre annyira emelkedik, hogy rövid időn Érmihályfalva, az északkeleti részek Kecskemétje lesz. A nagy kiterjedésű uj szőlők csak most válnak fokozatosan termővé és a gazdasági iskola neveltjei csak most szedhetik első gyümölcsét az általuk oltott fáknak. Érmihályfalván, ma már a kötelező gazdasági ismétlő iskola, eredménye- képen nincs olyan 15 éves fiú, ki ne volna már kézpett szőlő munkás és ki ne értene kitünően a gyümölcsfák oltásához, nemesítéséhez. Hogy ez a képesség milyen eredményeket hoz egy két évszak alatt, azt nem lehet elképzelni. Hogy ezen dolgokkal milyen uj jövedelmet adott a város főjegyzője a népnek az ki- számolhatatlan és igy nem lehet csodálni, ha egy-két maradi „megyei“ capacitás irigységből fakadó animozitással kiséri, ezen ideális gon- dolkozásu, tevékeny ember munkáját.

Székely hid.

Halálozás. Súlyos csapás érte Balázs Sándor hegyközszentmiklósi földbirtokost. Felesége született Fekete Ágnes, f. hó 17-én, élete 74-ik évében elhunyt. Temetése 18-án folyt le a közönség általános részvéte mellett.

Csattanós kaláber. Kedélyes kaláber folyt le f hó 20-án a Nagyvendéglő helyiségében. A legnagyobb egyetértésben játszott W. K., B. L. és K. J. nótárius kalabrista. Folyt a játék; röpködtek a kontrák, mig végre egy rekontra megzavarta a kedélyes társaságot. K. J. megkontrázta W. K.-át, aki rekontrázott. B. L. nem ütött be az alsóval s a játszma elveszett. Erre K. J. igavonó szarvasmarhával egy kategóriába helyezte B. L. barátját, aki viszont egy kereszttel megáldott állat nevével tisztelte meg őt. Az állattani ismeretekben oly gazdag férfiúk már az elefánt és zsiraff meséjéig jutottak, mig végre B. L. kiejtette a száján azon négylábú állat nevét, mely a sárban szokott heverészni, a melyre a vendéglő udvaráról egy egész csorda disznó röfögése felelt. Ez már sok volt K.J.-nek és felháborodásának egy csattanós pofiban adott kifejezést, mely pirosra festette B. L. dühtől sápadt arczát. A contra nem maradt el, re, sub, mord contráig jutottak, mig végre a vendéglősnek sikerült a hadakozókat egy volát- tal szétválasztani. Az ügynek úgy h dijuk lo- vagias folytatása lesz.

Az Önkéntes tűzoltó-egylet XXIX-ik évi jelentését a legközelebb terjeszti elő Fandly József főparancsnok a közgyűlés elé. A terjedelmes jelentés magában foglalja az egyesület 1908. évi működését, melyekből a főbb ponto- zatokat az alábbiakban ismertetjük. 1908. évben 14 tűzeset fordult elő, melyeket sikerült a tűzoltóságnak, mielőtt azok nagyobb elterjedést nyertek volna, elfojtani. Az egyesületnek 164 tagja és 14,820 K 21 fillért tevő vagyona van. Az egyesület vizszerzés iránti szabályzata pá-