Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-23 / 4. szám

4. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Vasúti tisztviselők mozgalma. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról a moz­galomról, a melyet a helybeli vasúti tisztviselők indítottak Iakkérilletményeik rendezése iránt. Ez ügyben folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor tisztelgett a tisztikar Jeney István felügyelő ve­zetése alatt Dr. Falussy Árpád főispánnál s kérte őt az államvasutak igazgatóságához be­adott kérelem támogatására. A főispán kijelen­tette, hogy noha a kérelem kedvező elintézése a mindinkább szaporodó hasonló kérelmek miatt nehézségekbe ütközik, minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy az intéző körö­ket annak figyelembe vételére bírja. Az Oltáregyesület február 2-án tartandó estélyének műsorát egy igen érdekes művészi vállalkozás teszi különösen vonzóvá. A világ­hírű „Quo vadis?“ egyes dramatizált jelene­teit fogjuk látni, a főbb személyeket illetőleg a következő szereposztásban: Vinicius — Tremba Márton, Petronius — Erdőssy Vilmos, Szent Péter — Papp Kornél, Aulus — Dara­bánt András, Ligia — Janitzky Irma, Pomponia, — Tóth Ilonka, Ennike — Irsik Miczi, Akte — Kerekes Erzsiké. A többi szerep is kitűnő műkedvelők kezében van, kik mindnyájan lel­kes buzgalommal igyekeznek megoldani nem mindennapi feladatukat. Felolvasást fog tartar, i Récsey Ede kegyesrendi házfőnök s lesz zene és vig monológ is. Halálozás. Sternberg Ignácz magánzó helybeli lakos f. hó 15-én 78 éves korában el­halt és f. hó 17-én tétetett örök nyugalomra. Elhalt grófnő. Károlyi Gereldina grófnő, özv. gr. Károlyi Gyuláné 23 éves leánya hosz- szabb szenvedés után Gardonéban elhalt. Holt­testét hazaszáilitották és Kaplonyban, a Károlyi nemzetség ősi sírboltjában helyezték örök nyu­galomra. Pro Sicilia et |Calabria. A püspök ur Ő Méltósága lelkes hangú körlevélben szőli- tot'a fel egyházmegyénk papságát, hogy az olaszországi földrengés által sújtott szerencsét­lenek részére adakozzanak, egyúttal elrendelte, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a lelkészkedő papság gyűjtést rendezzen minden templomban, a nemes czélról megelőző vasár­nap világosítsák fel a híveket. A begyült pénzt a papság adományával együtt az egyházmegyei hatósághoz kell beküldeni. Hymen. Heves Béla, a szat.nár—nagyká­rolyi színház igazgatója eljegyezte Balla Maris­kát, a társulat subrett-primadonnáját. Fodor Oszkár szerelmes színész eljegyezte Sándor Júliát, a társulat hősnőjét. Egy lelkész tragédiája. A szamosteleki gör. kath. lelkészt, Gozsa Lászlót, mint nekünk jelentik, megrendítő szerencsétlenség érte. A lelkész vasárnap reggel a befagyott Szamos jegén akart átmenni. A jégkéreg nagyon vé­kony volt. Beszakadt és Gozsa László a jég alá került és odaveszett. Gyilkosság. Páka Sándor f. hó 20-án 21 -re menő éjjei Szabó Imre nemeskeszi-i la­kost egy szekérlőcscsel háromszor úgy fej be­ütötte, hogy nevezett ezen ütések következté­ben meghalt. Vádlott azzal védekezik, hogy ittas állapotban azért ütötte meg Szabót, mert ez édes atyját Páka Jánost arczul ütötte. A helybeli „Régi casinó“ választmánya f. hó 3-án ülést tartott, Dr. Jékel László igaz­gató elnöklete alatt. A választmány az évi ren­des közgyűlést készítette elő, a könyvtári órá­kat 3-ról 2-re leszállította. Ezután a választ­mány a számadást vizsgáló-bizottsági tagokul Jenser Mihály és Madarassy Gyula tagokat, kiküldötte és intézkedéseket tett a nagymérvű tagdijhátralék behajtására, végül titkos szava­zás utján tagokul Adler Ernő, Czilli György, Dr. Elbel Károly, Dr. Gyene Pál, Sróff Gábor, Singer Márton és Dr. Sternberg Endre hely­beli, továbbá Kemény Ferencz vállaji, Kovács Miklós tasnádszántói és Temesváry Ede bör- velyi lakosokat felvette. Kárpótlás az itthagyottaknak. Fél­hivatalosan jelentik, hogy a Boszniába vezé­nyelt tartalékos és póttartalékos katonák család­tagjai, le és felmenők állami kárpótlást kapnak Ez minden családtag után napi 69 fillér lesz a póttartalékosoknál november 28-átől tartaléko­soknál január 1 -étöl viszainenőleg a kárpótlást a politikai hatóságnál kell kérni, szükségeseién a segélyt felemelik a napi összeg felével. Az összeget minden hó 1-én és 16-án utalják ki. Tánczestély. A nagykárolyi katholikus legényegyesület téli bálját folyó hó 24-én tartja meg Marián Ferenczné szül. Adler Veronika úrnő védnökségével. A rendező-bizottság fárad­ságot nem ismerve mindent elkövet, hogy ez idei bál a múltakhoz mérten a legfényesebben sikerüljön. Elitéit párbajozók. A nagykárolyi kir. járásbíróság folyó hó 14-én megtartott tárgya­lás után Kölcsey Béla lapunk munkatársát pár­viadal vétsége miatt 1, Wieser Miklós láptár­sulati tisztviselőt 3 napi államfogházra ítélte. Pinczérek jótékonyczélu asztaltársa­sága folyó hó 19-én Fejes Ferencz vendéglő­jében tartotta összejövetelét. A gyűlésen a beteg Havas Izidor helyett Újhelyi Márton elnökölt, ki bejelentette, hogy Eisenberger Dezső a jegyzői állásról lemondott, a mit a gyűlés tudomásul véve Grünfeld Sándort egyhangúlag jegyzővé választotta. Elhatározta a gyűlés, hogy a Ma­gyar Király, Központ, Balaton-kávéház, Fejes Ferencz vendéglős és Rósenfeld Sámuel köz­vetítőnél perselyeket helyez el s addig, mig az alapszabályok elkészülnek — melynek kidol­gozására felelős szerkesztőnket kérték fel — felhatalmazzák elnököt arra, nogy az özvegyek és árvák valamint önhibájukon kiviil segítségre szoruló pinczérek részére utalványozásokat tel­jesíthessen. Az összejövetel 17 koronát jöve­delmezett. Általános felháborodást keltett titkár azon bejelentése, hogy Friedl István vendéglős a gyűlésre szóló meghívót durva szavakkal utasította vissza. Kamarai elnök-választás. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara folyó hó 14-én tartotta elnök-választó közgyűlését, a melyen nagy lelkesedés között elnökké Szentkirályi Ti­vadart, alelnökévé Fáik Lajost választották meg. Mindkét elnök a debreczeni kereskedő világ legtiszteltebb és legkiválóbb vezéralakjai s a gyakorlati kereskedelem küzdő mezején eltöl­tött előéletük qualifiálták eme tisztségre. Kalaber Érszodorón. Hogy mivel tölt­hetik el szabad idejüket a jó^ falusiak ? felesle­ges mondanunk. Kalaberrel. Érszodorón is ala­kult erre egy nemes compania, tagjai ennek: Bölönyi Zsiga, Gáspár László, Varga Elek és Veres Károly. Erről a compániáról érdekes dolgot jegyzett fel tudósitónk, a melyet intő például a szenvedélyes kalaberistáknak ide ik­tatunk. Gáspár László vette fel veresre a játé­kot. Bemondotta a terczczel a béla kasszát, a mit Bölönyi Zsiga 4 felsővel megkontrázott s a társaság többi tagjai fel is Írták a pap vég­telen bosszúságára a poiutókat, ki saját szavát idézve az egész este csak akkor játszott béla kasszára s erre is kontrát kapott. Áz egészben az az érdekes, hogy a dolog megtörtént. Ta­nácsoljuk azonban olvasóinknak, hogy érszo- dorói emberrel ne játszón kalabert. Az árvaszék államosítása. A megyei és városi árvaszékek államosításának ügyével a legkomolyabban foglalkoznak a belügy­minisztériumban. Sőt már valamennyire kész is az uj törvénytervezet, mely az árvaszéket a vármegyék és városok kezelése alól kiveszi. Az uj törvényjavaslat megszünteti a hagyatéki bíróságokat és azok helyébe az árvaszékkel összesítve uj hivatalt szervez. Hir szerint a javaslat az ülésszak folyamán tárgyalásra kerül s igy egy év leforgása alatt az árvaszék min­denütt az állam kezelésébe megy át. Ez aztán üzleti szellem! Meghivó. Az érszodorói ifjúság saját egylete javára folyó hó 31-én, vasárnap, az állami iskola nagytermében közvacsorával egy­bekötött tánczvigalmat rendez. Belépődíj úgy a vacsorához mint a mulatságba személyenkint 2 kor. Kezdete este 7 órakor. A Katonák gazdasgi kiképzée. Újabb időben a katonaság vezetősége mind nagyobb mértékbe foglalkozik a katonaság általános műveltségi színvonalának az emelésével. Meg­tanítják írni, olvasni; az altisztek számára Olvasóköröket létesítenek s előadásokat tarta­nak a tudományok mindazon ágaiból, amelyek­nek az életbe leginkább hasznát vehetik. A vezetőség tehát tekintettel van a katonák jövő­jére is. Azt akarja, hogy a gondjaira bízott katona, ha majd visszakerül a falujába, is­meretekben gyarapodva, jobban értsen a gaz­dálkodáshoz, mint azelőtt, mikor még csak az átlag-földmivesek színvonalán állott. A denaturált iparsó ára. A m. kir. pénzügyminiszter rendeletet adott ki a dena­turált iparsó árának az 1909. évre leendő megálapitásra tárgyában. Eszerint a tiszta iparsó-egyszáz métermázsán alóli mennyiség­ben métermázsánként 2 korona 77 fiiér. tisz­tában iparsóé pedig 2 korona 37 fillér, Egy­száz métermázsa, vagy azonfelüli mennyiségnél az ár métermázsánként a tiszta iparsónál 2 korona. 40 fillér, tisztáltalan iparsónál 2 korona Ez az ár az iparsónak a vezérügynökség szigetkamarai és marosujvári denaturáló tele­pein való átvétele esetére bir érvénnyel; Szi­getkamarán azonban a fentebbiekben meg­állapított árakhoz még a bányahelyről való szállításért járó dij fejében métermázsánként 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére, az itt megállapított arak a szigetkamarai itletőleg a marosujvári denaturáló teleptől járó vasúti szállítási dijakkal emelkednek. A mértékhitelesitési törvény életbe léptetése. A mértékekről, mérőeszközök he­lyesbítéséről szóló 1907. évi V, törvénycikk életbe lépett. Az állami mértékhitelesítő hi­vatalnok vezetőszemélyzete — a IX—XI. fiz. osztályba sorozással — kinevezést nyert. Az intézet munkája rövid időn belől megindul. A működést irányitó szabályozó rendeletek szerint lesz munkája bőven a mindenféle hossz -, űr-, súly-, stb. mértékek hitelesítésével. És itt a jövendőben követendő eljárás jóval szigorúbb lesz az eddiginél, lehetőleg arra törekedvén, hogy a mértékek körül tapasztal­ható csalásokat, visszaélésket kizárja. A magyar ipar és kereskedelem tör­ténete. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter azzal a tervvel foglalkozik, hogy a magyar ipar és kereskedelem történetét meg- iratja. Ezért felszólittota a legkiválóbb tör­ténetírókat, akik a magyar ipar és kereskedelem történetének egyes részleteivel már foglalkoztak hogy egy. a magyar ipar és kereskedelem történetét tárgyaló nagyobbszabásu forrásmunka megírásában vegyenek részt. Ez ügyben a kereskedelmi minisztériumban, február végén, a felkért írókkal együtt tanácskozás fog tar­tatni. Megszűnt czég. Schveitzer testvérek helybeli varógép raktárát feloszlatta és mind­addig a mig a czég volt üzletvezetője Gelb Ferencz uj raktárt állítana fel, gépekre vonat­kozó megrendeléseket Honvéd utcza 23 sz. a. vesz fel. Egyben felkéri volt üzletfeleit, hogy mindennemű üzleti megkereséseiket fenti czimre beadni szíveskedjenek. Hadmentességi adó. A hadkötelezettség alól felmentett egyének február hó folyama alatt tartoznak jelentkezni a városi katonai ügy­osztálynál, hogy hadmentességi adó alá legye­nek felvehetők, akiket pedig az idei fősorozá­son, vagy utóállitáson mentettnek fel, ettől szá­mított 3 nap alatt. A jelentkezést elmulasztókat 4-szeres, vagy hatszoros birsággal fogják súj­tani, ami behajthatatlanság esetén elzárásra is átváltoztatható. Érmihályfalvai hírek. Az Érmihályfalvi takarékpénztár r. t. f. hó 24-én délelőtt Vall órakor tartja XXV. évi rendes közgyűlését, melyen 3 felügyelő-bizott­sági rendes és egy póttag kerül választás alá. Az évi nyereség 38754 K. 43 f.-t tesz ki, mely­ből részvényenként 18 K. fizettetik osztalékra február 25-től kezdődőleg. A tartalékalapot 2875 K. 43 f. a veszteségi tartalékot 1162 K. 62 f.-rel dotálják. A jubileumi év emlékére az Érmihályfalván létesítendő polgári iskola ja­vára 300 koronás „Borg Béla alapítványt.“ — tesz az intézett. — A minden tekintetben fé­nyes üzleti eredmény Lovass István érdeme. Az „Érmihályfalvai Kereskedelmi és Ipar­bank r. t. f. hó 24-én délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a szokásos tárgysorozat­tal. Az intézett tisztajövedelmeként 21,195 K. 05 f. van kimutatva, melyből részvényenként 7 korona fizettetik február 1-től, városunkban a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank r. t.-nál. Á tartalékalaphoz 6703 K 85 fill, csato­lását javasolja az igazgatóság, 300 koronát for­dítanak jótékonycélra s a többit alapszabály- szerű jutalékokra és tisztviselők jutalmazására használják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom