Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-06-12 / 24. szám
24. szám. 1909. jun. 12 KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. eltörli, testén több helyütt súlyosan megsérült. Az eset pedig: hogy éppen akkor nap. mikor ez a hir egyik lapban nap világot látott, a szerencsétlenül esett és karjait eltört képviselő jóízűen kávézott, a szatmári vasúti állomásnál. És mikor a vasúti vendéglős neki a szerencsétlenségről szóló újsághírt megmutatta, jóizüen nevetett. A tisztességes, becsületes lapok megbízhatóságát azok a vidéki tudósitők rontják, kik a szúnyogot is — tevének nézik. Mibe került a mozgósítás? Az annek- szió folytán támadt mozgósítási költségek 175 millió koronára rúgnak. E költségek fedezésére Magyarország eddig 41 millió koronát bocsátott a közös pénzügyminisztérium rendelkezésére. Tűz. jég, élet, baleset, betörés elleni biztosításokat a legelőkelőbb intézet részére felvesz a „Közérdek“ szerkesztősége. A királydaróczi postamesternő bűne. A postaigazgatóság feljelentésére a szatmári ügyészség vádiratot adott be Horváth Vilma, voít királydaróczi postamesternő ellen hivatalos pínzek elsikkasztása miatt. A megtévedt postamesternő ellen most újabb feljelentés érkezett az ügyészséghez. A feljelentést ismét a postaigazgatóság tette ellene, mivel kiderült, hogy Geiger Józsefné királydaróczi lakos 140 koronás betétjét, amelyet 1937. márczius havában v-.tt át. nem vezette be, hanem a saját céljaira fordította s csak 1908. deczember havában vezette be a hivatalos könyvbe. Majd 1908. deczemberben átvett 50 koronás betétet végleg elsikkasztotta. Az ügyészség ennek folytán újabb vádiratot adott be Horváth Vilma ellen, aki ellen másik ügyében e hó 27-ikére van kitűzve a fötárgyalás. _ Vi lághírű Omega óra 12 forintért Löfkovits Arthur és Társa Magyarország legnagyobb óra-, ékszer- és ezüstnemü üzletében Debrecsenbeu kapható. A helybeli kereskedő, vagy iparos házról-házra járva való árusításért nem büntethető. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esetből folyólag 6523—939. sz. a. kimondotta, hogy valamely helyiségben állandó telephelylyel és iparigazolványnyal biró kereskedő, vagy iparos az illető helyiségben eszközöl házról-házra való árusítás miatt a házalási szabályrendelet értelmében még akkor sem büntethető, ha az illető helyiségben házalást eltiltó szabályrendelet áll is érvényben, mert a vádlott terhére rótt cselekmény csak akkor volna házalásnak minősíthető, ha az illető az állandó telep helyét képező helyiségeken kiviil is, tehát helységről-helységre járva űzné az elárusitást. Bornyilvántartások vezetése. A bor- nyilvántartások vezetésénekkötelezettségét a föid- mivelésügyi miniszter folyó évi julius hó 1-éig elhalasztotta. Ez idő alatt a miniszter újabb rendelettel lényegesen egyszerűsített nyilvántartási módot fog megállapítani. Az utczáról. Miért szerencsések az orvosok? — Miért? — No igen! — Mert sikereiket a nap világítja meg, hibáikat pedig a föld takarja el. Érmihályfalvai hirek. Személyi hir. Gárady István vasút és hajózási felügyelő f. hó 9-én az érmihályfalvai vasúti vonalat bejárta és a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. Kitüntetés. Körffy Ferenczet a gróf Zichy Ágoston bocsáji uradalmának intézőjét, dr. Döme Béla érmihályfalvai járásorvos sógorát, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 46 évi buzgó és hűséges szolgálata évfordulója alkalmából igen meleg hangú elismerő okirattal tüntette ki. Az Isten kegyeljei. Egymásnak, egymásért élnek, mert egyetlen gyermeküket még kicsiny korában elragadta a kegyetlen halál. Meg van mindenük a mit szivük kíván. A sors kegyes volt hozzájuk, megáldotta anyagiakkal bőven. Ez a házaspár egész boldogságát abban lel , ha valakivel jót tehet. Szegény nem mehet el hozzá-! juk a nélkül, hogy ne kapna alamizsnát, sze- | rencsítlen vigaszt nyer a barátságos szerető szavak hallatára. Ezelőtt 18 évvel egy szerencsétlen asszony került a városba 6 apró gyermekkel. Az Isteni gondviselés oda vezette lépteit a boldog házaspár házához. Nyomorán, szerencsétlenségén azonnal segítve lett, s a jólelkti nő magához vette egyik gyermekét is, taníttatta, ruháztatta, derék becsületes embert nevelt belőle. Saját gyermekeként szerette s szereti ma is s gondoskodott jövőjéről is. Rokonai nyitott házat, szerető szivet találnak náluk s boldogok, ha legcsekélyebb szívességet is tehetnek valakivel. Ez a két áldott kedves öreg házaspárnak van még egy olyan tulajdonsága, a mivel a mai önző, szívtelen világban igen kevesen dicsekedhetnek. A legnagyobb mértékben magyar vendégszeretetük. Ä nap minden szakában bátran benyithat hozzá bárki is, az áldott jólelkü nő legelső dolga, mig a férj a pinczébe jár, a jó fehér kenyérrel egyidejűleg egy kis harapni- valót tenni az asztalra. Kedves őszinteséggel elbeszélgetnek vendégeikkel s az alatt, mig az egyik rokon, a ház kis tündérnője, a konyhán forog, addig szivük összes vágya az, hogy vendégük megtalálja az édes otthont, a hol szülei házhoz hasonlóan érezze magát. A ki megfordult ennél a kedves vendégszerető háznál, az soha sem felejti el azokat az eltöltött kellemes órákat, a melyeket az áldott jólelkü házaspár körében töltött. Vágyik a szive vissza hozzájuk, a szeretet melegét élvezni. Ilyen szívvel, ilyen jó lélekkel csak az Isten kegyeltjei bírnak. Aki ismerni akarja őket keresse fel Léva/ Vincze és neje Szatmári Julia úrnő házát Érmihályfa Iván. Esküvő. Párját ritkító fényes esküvő folyt le f. hó 8-án Érmihályfalván. É napon esküdött örök hűséget — nemcsak a városban, de a vidéken is általános tisztelet és becsülésnek örvendő — főrabbi, Schönfeld Mózes leányának Schreiber Mór rabbijelölt, Schreiber Mór egri főrabbi fia. Az esküvőn az ország minden részéből igen sokan vettek részt; az egri,debreceni, beregszászi, derecskéi, nagylétaí és uj- fehértói, kemecsei főrabbik személyesen vettek részt, mig a szatmári és pozsonyi főrabbik táviratilag mentették kimaradásukat továbbá a vidék és város inteligentiája, — közöttük a menyasszony gyermekkori barátnéja Hager Emánuelné, a kemecsi petróleum-finomító gyáros leánya is. Az esketési szertartást Schreiber Salamon beregszászi főrabbi teljesítette. Tanuk voltak: Strassel Sámuel debreceni főrabbi és Sámuel Márton mikolai földbirtokos. Esküvő után az örömapa házánál az e célra épített hatalmas sátorban kitűnő vacsora volt, amelyen a vidékről összesereglett vendégekkel együtt 618-an vettek részt. Az első pohárköszöntőt Schreiber Salamon beregszászi főrabbi mondotta, aki remek beszédben a fiatal pár boldogságáért emelt poharat. Pohárköszöntőket mondottak még: Rosenberg Saul ujfehértói, Strassel Samu debreceni főrabbik. Utoljára az örömapa Schönfeld Mózes emelkedett szobásra, aki meghatott hangon mondott köszönetét a vidéki vendégeknek szives megjelenésükért s azért a szeretetteljes ragaszkodásért, amelylyel őt mindig kitüntették, majd a helybeli hívek jósága, szeretete és áldozatkészségéről emlékezett meg s köszönetét mondott nekik jóságukért. Vacsora után a vendégkoszoru egész a hajnali órákig maradt együtt s másnap látogatást tettek Pollák Mór, Schönfeld Benő, Rubinstein József, Benedek Mátyás és Grosz Márton egyházközségi elöljáróknál. Ipartestület és iparos otthon építésénél f. hó 7-én tették le az első téglákat Berec István elnök és Timkó István jegyző az építési bizottság és a választmányi tagok jelenlétében, Az építkezés nagyban folyik s az uj épület rövid idő alatt át lesz adva rendeltetésének. Fegyelmi vizsgálat. A nagyváradi pénzügyigazgatóság az adóbehajtás lanyha kezelése és kisebb említést sem érdemlő szabálytalanságok miatt a város közbecsülés és tiszteletben álló jegyzője ellen — a kinek ezen ügyben egyéb bűne nincsen, mint az, hogy a lelket- lenségig menő szigorú adóbehajtás iránti rendelkezéseket nemes emberszeretetre valló módon kezelte — fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A fegyelmi vizsgálat során a járási számvevő, aki a jegyzőnek régi, Dobozy-világból egyik esküdt ellensége, egyik községi közrendőrt vallomására kiakarta tanítani. A tisztviselők egyikének azonban tudomására jutott az eset s bejelentette ezt a jegyzőnek, aki hallomásunk szerint azt a vizsgáló-bizottságnak is tudomására hozta. A midőn ez az eset illetékes helyen szó tárgyává lett téve, a számvevő azzal védekezett, hogy ö a közrendörrel mint barátjával beszélgetett. Mi részünkről kissé gyanúsnak találjuk ezt a barátságot, nem azért mintha egy tisztességes községi rendőr ne lehetne barátja a járási számvevőnek, de a szolgabirói tisztviselőknél eddig ilyen leereszkedést éveken át nem tapasztaltunk s igy önként arra a gondolatra kell jönnünk, hogy ez a barátság igen szoros összefüggésben van a jegyző fegyelmi ügyével. Annélkül, hogy legkevésbbé is aggódnánk az általunk is végtelen nagyrabecsiilt jegyző fegyelmi ügye iránt, különösnek tartjuk azt, hogy dacára annak, hogy 1904. év óta a községnek rendszeresített adóügyi jegyzője van, aki saját felelőssége mellett intézi az adóügyeket, a község amúgy is túlságos elfoglaltatással biró jegyzőjét veszik felelősség alá, holott ő mindent elkövet arra nézve, hogy ellenségektől környékezett állásába, a felsőbb hatóságnak minél kevesebb beavatkozásra adjon okot. 1724—1909. iksz. r Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Hra- bovszky Guidó kisvárdai ügyvéd által képviselt Kisvárdai takarékpénztárnak Fodor Elek, Papp Mihály, Petrás Miklós és neje Béres Mária penészleki lakosok, mint Tervay László és neje sz. Isaák Ilona jogutódai ellen folytatott végrehajtási ügyében 300 kor. tőke, ennek 1907. évi november hó 24. napjától járó 6% kamata, 49 K 53 f költség, 7s% váltó és 6 kor. 95 f óvásdij, továbbá 1203 korona tőke, ennek 1907. évi november hó 24-től járó 6o/0 kamatai, VP/u váltódij, 6 kor. 95 f óvásdij és 82 kor. 67 fill, költség követelés, továbbá az ezennel csatlakoztatott Rosenfeld Herman jékei lakos 23C0 kor. tőke és jár. valamint Dr. Vadási Lipót és dr. Friedmann Mór kisvárdai lakosok 55 K 75 fill, és jár. iránti követeléseinek kielégítése végett a végr. törv. 142. §-a alapján árverés alá bocsátja a szatmárnémeti kir. törvényszék területén fekvő s a penészleki 355. sz. betétben A -j- 493. hrsz. alatt foglalt jószágtestet 815 K kikiáltási árban azzal, hogy ezen jószágtest a kikiáltási ár 2/:i-ad részén vagyis 543 kor. 34 filléren alul el nem adható. 2. Az árverés megtartására határidőül 1909. évi junius hó 23. napjának délelőtt 9 óráját, helyéül pedig Penészlek község határát tűzi ki. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és a 3333—1881. I. M. sz. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgaltatni, s ezen felül a kikiáltási árat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt az Ígért ár 10%-áig nyomban kiegészíteni és a kiküldött kezeihez lefizetni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöljáróságok hivatalos helyiségeiben a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1909. márczius 25. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Füzesséry kir. albiró. Egy jókarban levő használt ZONGORA jutányos áron eladó.---------Értekezhetni lehet ~t-t— íf lknhmnpQ ín7Cofuridivat és müii>aráru UdMJUUYllö UUZÍÖCl üzletében, Nagykároly. Ugyanott julius hó 1 -tői 3 tanuló -wm fizetéssel felvétetik.
