Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-28 / 22. szám

22. szám. KÖZÉRDEK. 3-iK oldal. Igaz mondások. A nő az égi paradicsom elvesztése helyett, földi paradicsomot nyújt, melyben igen gyakran az ördög is ott van — anyós képében. A nő derekán legszebb öv a férfi karja. A legszebb nő is rut ha nincs Ízlése az öltöz­ködéshez és a legrutabb is lehet szép, ha Ízléssel tud öltözködni. Nincs semmi egyszerűbb az életnél s mégis oly kevesen értik meg. A hízelgés azt mondják bűn, de a hízelgőket nem megbüntetni, de megjutalmazni szokás. Az élet harczában az öregek a vezetők; a férfiak a küzdők; az ifjak a zászlóvivők; Sok ember azért él szépen, hogy majdan szépen temessék is el. Az a legszomorubb temetés, a melyen nem sir senki. * A halál mindig készen áll, ha hívják; az élet nem mindig hajlandó maradni, ha tartóztatják. Az élet azért tűnik fel oly rövidnek, mert mikor érteni kezdjük, akkor már a vége felé járunk. Mephisto. és czementraktár! kereskedők, építészek és építtetők figyelmét felhívom Nagykárolyban, Hétsasíoü-utcza l.sz. alatt fennáló *-»i Aey. i tít! cis iii <Xy mész és czenient elszigetelő aszfalt lemezek nagy raktáron igen jutányos árak mellett kaphatók. Ajánljuk továbbá, nálunk bármely mész­telepnél jutányosabb egység áron árusított kitűnő meszet; vaggononként 30 korona egységár mellett. 1-ső rendii porland és román czement nagy raktára. Szives pártfogást kérnek Kösztenbaum Ferencz és Fia mész és czementraktárosok. Mit volt mit tennie reá kellett fanyalodnia, hogy elmenjen közjegyzőhöz és elhozza onnan a kincset érő vagyont, melyért immár annyit szenvedett és nélkülözött. Izgatottan nyitott be a közjegyző irodába s ott előadta, hogy pár hónappal ezelőtt egy csomagot helyezett letétbe, melyet bizonyos jelige ellenébe kiszolgáltatnak. A közjegyző helyeslőleg bólintott. — Kérem tehát nékem azt a csomagot kiszolgáltatni, szólt örömmel Detre Kázmér. — A jeligét lesz szives megmondani, — szólt a közjegyző. — A jeligét ?! S e perezben Detre erei­ben meghűlt a vér. A jeligét a sok izgalom átélése, a sok nélkülözés elfeledtette vele. A jelige! Az nem jut most az eszembe, de majd holnap eljövök, addigra biztosan eszembe jut. S ezzel eltávozott. S most kezdődött rettenetes kálváriája. Bármint törte a fejét sehogy sem tudott reá akadni arra a szerencsétlen jeligére, a melyet épen ő adott a csomagnak. Jól tudta, hogy a közjegyzőnél hasztalan próbálkozik, az semmi könyörgésre a letétbe helyezett csomagot ki nem adhatja. Hivatalbeli esküje kötelezi erre. Mint örült járt kelt Detie Kázmér a vá­rosban. Agya már teljesen elbultu.lt a sok gon- dolgozástóí hiába való volt minden. A jelige nem jutott eszébe. Hát ezért kuzködött. ezért fáradozott. Ezért szenvedte el az erkölcsi meg­szégyenítés minden fázisát. Ezért áldozott fel hivatalt, becsületed, mindent ami a szegény em­un. Ezért, hogy most ő ne nyúlhasson hoz- latártalan volt. Elárulja j « 1 r SZÍNÉSZET. Ismét elmúlt egy hét, hogy színtársula­tunk tagjai változatosan telt vagy üres ház előtt mutatják be művészetüket s most már kénytelenek vagynnk a legnagyobb őszinteség szavával élni, hogy aligha csalódunk, hogy az előadások azoknak a látogatóknak a kik a színházban a valódi élvezetet keresik vajmi keveset nyújtanak abból; mert állandóan oly darabok kerülnek színre, a melyek semmi er­kölcsi értékkel nem bírnak, csak az üres léha­ságot tárják a szemléin elé. — Hol vannak azok a szép idők a midőn a népszínművek vonzották a közönséget? Hol azok, a midőn a „Vasgyáros“ a „Kaméliás hölgyet“ egy hé­ten meg kellett ismételni a közönség óhajára? — Elmúltak ! Ezeket a szép tanulságos dara­bokat leszorította a színpadról az operette, a vígjáték s a szinügyi bizottság valószínű nagy kegyben részesítette az igazgatót, hogy a héten egy népszínmű a „Zsidó honvéd“ előadását engedélyezte. A zóna előadást látogató váro­sunk közönsége azon részének kérelmét tolmá­csoljuk, akkor a kik keservesen keresett fillér­jeikért viszik a színházba, a mikor arra kérjük a szinügyi bizottságot és igazgatót szívesked­jenek a heti műsorba a zónaelóadásokba egy- egy régi jó népszínművet avagy színmüvet is felvenni. Az elmúlt hétről az alábbikban számo­lunk be. Vasárnap este a „Boccaccio“ operett ke­rült színre, felesleges mondanunk, hogy Balla Mariska és Tibor Lóri fényes sikerével. — Ti­bor Lórit igy szépen énekelni, rég nem hal­lottuk. A közönség óhajára meg is kellett több számot ismételnie. — Szécsibeu újból csalód­tunk. Beatrice szerepét, — a melyben a darab sikerét emelnie kellett volna lehangolt- ságával teljesen tönkre silányitotta. Meg kell azonban emlékeznünk Hajnal Ilonkáról, a ki állítólag jelenleg a társulatnál a naiv a szerepet tölti be, hogy Izabella szerepét elismerésre méltó játékával a közönség teljes megelége­désére töltötte be, bár hangja kissé gyenge az a titkot a közjegyzőnek, evvel csupán magá­nak szerezne börtönt és a vagyon visszakerülne a bank pénztárába. Nem volt menekülése se- hogysem. Feldúlt kedélylyel, füstölgő homlokkal sza­ladgált fel és alá, Már egészen besötétedett. A gázlángok egymásután gyultak ki az uíczákon, az emberek siettek hazafelé, hivatalukból. Ö semmit sem veti észre, mindezekből. Arra ocsúdott fel, hogy egyszere csak a Duna partjánál találta magát. A zugó, kavargó áradat morajjá téritette magához gondolataiból. Mint valamely szerencsés mentőeszmét, úgy üdvözölte a haragos, tajtékzó vizet. Egy ugrás, utána egy loccsanás s Detre Kázmér ott küzködött a szennyes hulámokkal. E perezben velőírázó sikoly szakította meg a csendes vizkörnyéket. A fuldokló Detre ordi- tasa volt. — Tudom a jeligét, eszembe jutott. Ment­setek meg. Már tudom. Ez az élet. Senki se hallotta a segélykiáltást. A ha- ragvó áradat bömbölt csak felé, kaczagva, zúgva, kárörvendően. S mig a budai hegyek vissz­hangozták a jeligét: — Ez az élet ! A haragvó elemek gúnyosan ordították felé : — Ez a hálál! S Detre Kázmér ott fulladt a vízben aj­kán még ott utolsó lehelletével a jeligének: — Ez az élet! . A K i . •*(Ö ' Ó'/* í Érczkövy hatalmas baritonja mellett, — Her- ; czeg, Somogyi és Rónai ügyes játékaikkal több­ször ragadták derültségre a közönséget. Hétfőn a „Rab Mátyás“ operette volt mű­soron, a közönség két kedvencze H. Balla Ma­riska és Tibor Lóri felléptével, a kiknek fé­nyes sikerük elérésében segített Hajnal Ilonka is. Gümöri Vilma, Szilágyi Erzsébet fenséges alakját kitünően alakította, Somogyi Károly remek játéka és Rónai kitűnő mókái, Boda kifogástalan előadása, művészi előadást alakí­tottak a darabból a mely egyébként kevés ér­tékkel bir. Kedden, A szép gárdista került színre. A darab ismeretes a budapesti újságokból. Kevés közönség nézte meg az előadást, jóllehet itt először adták. Ennek oka a darab elég simp­lex volta, másrészt a kevésbé jó előadás, a mit menteni lehet részben a kis közönség dep­rimáló hatásával. H. Balla Mariska, mint Diana komorna, jól adta szerepét, általános tetszést aratott, csokorral is honorálták. Szép volt Boda és Tibor Lóri, mint a szép gárdistának és Do­rottya hercegnőnek dala a szerelmesekről, kik ! holdvilágos ejjel találkoznak Rónai is igyekezett megfelelni Péter zöld­ségárus szerepének. Ajánlatos volna, ha a statisztákat beok­tatnák szerepükbe, hogy ne forduljon elő ne­vetséges eset, mint e darabnál: t. i. a vezény­szóra, előre, három felé is fordultak, a mi bi­zony rontja a hatást! Szerdán Shcakespeare hires drámája „A velenczei kalmár“ került színre közepes számú közönség jelenlétében. A darabot sok kiha­gyással, lomha játékban láttuk. Az általános kaczajban vontatott előadásból messze kiemel­kedett Peterdy játéka ki Shylock szerepében remek alakítást mutatott be úgy, hogy egyik nagy jelenete után a közönség kétszer is ki­tapsolta a lámpák elé. Igen jól felelt meg fel­adatának Kendi Boriska (Portia), jó volt Fodor Oszkár és (Bossanió), de a többi szereplőkről legjobb akarattal sem írhatunk semmit. Csütörtökön egy népszínművet „Zsidó honvédet“ mutatta be a társulat. De bemu­tatta vele azt is, hogy a társulat tagjai közül többen nemhogy komolyan vették volna a közönséget és a darabot, de még arra sem ér­demesítették, hogy szerepüket betanulják, sőt a segédszemélyzet ezzel jóformán tüntetett is. Herczeg.a Peterdi, Fodor és Somogyi kitűnő és kifogástalan játékát teljesen tönkre tette Hajnal Ilonka a naivaf?) szerep nem tudása, mig a segédszinészek játéka minden kritikán aluli ! volt. — A darabból egyes részletek el is ma­radtak s meglátszott, hogy maga a rendező is játszott s igy nem fordíthatott elég figyelmet a rendezésre. — Ilyen előadások mellett iga­zán indokolt a közönségnek a társulattal szem­ben tanúsított indolentiája. Pénteken a „Nagymama“ operette került színre. Ma A „Kis alamuszi“ van műsoron. Műsor: Vasárnap 1909. máj. 30-án d. u. a„ Vén- bakkancsos és fia a huszár, este Komédiások. Operette. Hétfőn, 31-én d. u. Csepürágók. Ope­rette, másodszor (zóna.) este Náni. Népszínmű. Kedden, 19o9. junius 1-én: Füst. Vígjáték, először. Szerdán, 2-án : Bohémszerelem. Ope­rette. Itt először. Csütörtökön, 3-án: Smolen Tóni. Énekes bohózat. Először. Rónai Imre jutalomjátéka. Pénteken, 4-én : A gyimesi vad­virág. Népszínmű (zóna.) Szombaton, 5-én : Parasztbecsület. Opera. Az első zsur. Vígjáték, először. Vasárnap, 6-án d. u. Czigány. Nép­színmű. (zóna.) este Szerencse malacz. Ope­rette. Itt először. [Ä legjobb, legfinomabb és legszebb ; fényt ad a czipőtiek az Edison czipő-krém. Kapható GINDELE JÁNOS fűszer és csemege 1 kereskedésében cs. és kir. hadsereg szállítónál, Budapesten Andrássy utcza 88 szám alatt. legszebb, legdivatosabb kész női- 8S férfi-ruhák, tavaszi felöltők a legdu- sabb választékban kaphatók Bekker Orbán etében Nagykárolyban (Nagyhajduváros-utcza, Friedl-ház). k 3 K-'íöI feljebb! Jutányos árak! Hubák mérték szerint készíttetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom