Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-15 / 20. szám

20. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Az egész ország, kiváltképen mezőgazdáink félénk tekintettel szemlélik az időjárás külön­bözőségét, lesik fentrol az istenáldását, hogy a leendő termés ne adjon ocsut, hogy szép reményeik ne dőljenek dugába s verejtékes fáradozásaiknak győmölcse legyen. Az Omge termésbecslése ismét megjelent s belőle már nem az a peszimisztikus hang szólal meg, mint előző jelentéséből, mely már egyenest az idei rossz termés lélekharangját konditotta meg. Az utóbbi időknek a termésre kedvező időjárása lényegesen megjavította a gazdák kilátásait s ha a természet nem fog máskép határozni s nem jön egy újabb fagy az idei esztendő jó k zepes terméssel örven­dezteti meg at országot. De addigra még sok víznek kell lefolyni a Dunán s addigra még száz veszély ezer baj ronthatja le mindama szép kilátásokat, melyek az egész ország minden részéből beküldött jelentésekből, élénk tárulnak. S igy tisztán s egyedül a véletlennek vagyunk kiszolgáltatva. Mert a természet sze­szélyét leküzdenünk nem áll módunkban, az tisztán s egyedül annak a felsőbb hatalomnak tartatott fel, ki az ég madarairól s a mező liliomairól szokott gondoskodni. Nem ér semmit a verejtékes munka, hasz­talan a szorgalom, a tudás minden igyekezet. Egy jcgverés, egy ujabbi fagy, \alamely föld­alatti rovar, avagy hirtelen fellépő növényi betegség s az egész esztendő küzdelme hiába volt, nem hajt kalászba a vetés, oda a gazda egész esztendei munkája, költsége, semmit sem hoz a megmunkált rög s gond, aggodalom jut osztályrészéül annak, ki fölös bizaliftat helyezett a földbe. S igy az ország bizonytalan helyzete egy percre sem szűnik meg.. Mindenkor aggódó tekintetek merednek az ég felé, várják a májusi esőt, a szükséges meleget s mindazt az ezer gondot és bajt, ami egy mezőgazdasági ország lakosait ilyenkor elfogja. Bezzeg egy iparon és kereskedelemen alapuló országban kevés gon­dot okoz az időjárás viszontagságos változása, ott fityet hányhatnak a természet meg oly követ­kezetlenségeire is, ők biztosítva vannak az ellen hogy a két kezük munkája, orcájuk verejteke nem hiába ömlött, nem hiába szorgoskodott annak gyümölcse megérik, annak elismerése nem marad el. S mindez előtérbe kerül ebben az időszak­ban, a várakozás, a félelem, a rettegés e kínos idejében. Nekünk szegény agrikultur államnak mindenkor a felsőbb hatalmak akarata a mérv­adó, mert az dönti el a mi jólétünket, avagy egész esztendei koldus voltunkat. A belterjes gazdálkodás, a modern találmányok felhaszná­lása, a kutató elme minden észszerű gondolatá­nak megvalósítása egy jottányit sem mozdítja elő azt a bizonytalan helyzetet, mely a mező­gazdákat folytonosan rettegteti, minden igyekezet mellett is a bizonytalan, sivár jövő képe tárul elébe, semmi biztosit lka sincs, hogy munkája gyümölcseit élvezheti. S ha valaha Magyarország Europa élés­kamrája lehetett, mégsem irigylendő az a szerep, mit nékünk a sors juttatott, mert az éléskamra immár legtöbbnyire üres s ha terem is benne valami, annak javát elfogyasztják azok az or­szágok, melyek Európa kincseskamráját képezik. Az ipar és kereskedelem az ő biztos exis- íenciát nyújtó kereseté.'el messze túlszárnyalta a mezőgazdaság néha zsíros, de legtöbbször csak silány hozamát s ha csak erővel vakok nem akarunk lenni a kínálkozó példa iránt, szemmel láthatjuk, hogy az iparral és kereske­delemmel főképen foglalkozó országok lakosai gazdagok, gondtalan életet élnek, míg a mező- gazdasági államok kivételképen lassan de biz­tosan elszegényednek. Mindezekből az az egyetlen tanulság, hogy mindaddig, mig országunk főképen s elsősorban agrikultur állam marad, addigra bol­dogulása nem várható, mert egy ország fejlő­dését nem vethetjük a bizonytalanság a kétesség biztos martalékául akkor, mikor biztos kenyeret, tántoríthatatlan existenciát nyújtó más foglalko­zási ágak is kínálkoznak a számára. Legfinomabb tak, teavaj, cardirozott gyümölcsök, zöld főzelékek, Oroszi-féle és csemege, legfinomabb likőrök károlyban, Kölcsey-utca 1. : A Tasnádi sajt kizárólagos raktára. : ványvizek Schnell kaphatok: _______ , honi és külföldi ás- ímpp füszerkereske- üüü: désében Nagy­taynak gavalléros kijelentését, hogy özvegy édesanyát sohasem hagyja egyedül, még fele­sége kedvéért sem s ezért sohasem jutott eszébe a nősülés s mindnyájan a hétköznapi érdeklő­déssel várta az esküvő bekövetkeztét. Hertaynak, ha egy pillanatra keresztül czikkázott is agyvelején az a fel-fel tolakodó kérdés, vájjon Klári szerette-e őt tulajdonképen s hogy jó lenne erről mégis bizonyságot sze­reznie, de hogy tényleg kérdést is intézzen e felől a boldog mennyasszonyhoz, még álmaiban sem jutott eszébe. Fatalista volt. Ami történt, annak úgy kel­lett tör énie s azon változtatni emberi hatalom nem képes. Még az esküvő napjáig valami csodaté­telben bízott. Nem akarta elhinni, hogy minden olyan simán, hétköznapi módon folyjon le, mint más lányok esküvőjén. Azt hitte, hogy az utolsó perezben, valamelyes fordulat mégis csak kizökkenti őt e lehetetlen helyzetéből, valami történik, aminek következtében ő ismét elfog­lalhatja régi helyét, ott a Windischék, barátsá­gos, meleg, puha fészkében. De nem történt semmi. A huszárfőhad­nagy büszkén sétált fiatal mennyasszonyával a város főterén, a megszokott séta időkben. Klári sugárzott a boldogságtól s oty barátságosan köszönt vissza Hertaynak, hogy az abból sem­miféle belső tragédiára sem következtethetett. S mégis bizonyosra vette, hogy valaminek történnie kell. Násznép násznép hátán tolongott a kis­város igazán gyönyörű templomában. Ott volt közöttük Hertay is, halvány arczát a lakodal­mat megelőző éjszaka még halványabbra fes­tette, úgy nézett ki, mintha a saját árnyéka lenne. A pap összeeskette, a harangok megkon- dultak s zugó zsolozsna hangjára vonult ki a lakodalmas menet, elől az ifjú nászpárral a vi­lágos templomból. Hertay mellett mentek el épen. Minden erejét összeszedte s úgy nyújtotta üdvözlésre reszkető kezét. Mintha ettől várta volna meg­menekülését rettenetes helyzetéből. De a meny­asszony kiengedte kezét a görcsösen tapadó újak közül s tovább libegett fehér selyem kön­tösében, mint egy visszahozhatatlan fehér álom. Már régen eltávozott mindenki. A temp­lom kiürült. A küszöbön térdeplő koldusok is ott hagyták már jövedelmező helyüket. A sek­restyés egymásután oltogatta a félig leégett gyertyákat s Hertay még mindig ott állott s bámult a sötétedő templomhajóba, a nagy üres­ségbe, jövendő életének symbolumába. A sekrestyés szinte meghökkent látva a tétovázó zavarodott férfiút hangtalan szavakat suttogva, mintegy önkívületi állapotban. Lassan megérintette, Hertay feleszmélt. Megsimitotta homlokát s a riasztó gondolatokat kezével igyekezett elűzni onnan. Majd lassan indulni kezdett kifelé. A kapuban megállóit s hirtelen visszafordulva, mint a ki valami hihe- telen nagy csalódásban részesült ádáz dühhel fordult az oltár elé s úgy harsogta a visszhan- gos templomba: — Nincsen Wen 1 . . . Vigyázzunk szavazatainkra! A mostani válságos politikai helyzetben kétszeresen kell kell vigyázni arra az összes politikai elvbarátainknak, hogy egyetlen szava­zatunk se kallódjon el listák hiányossága miatt. Május hó 5-én, minden választókerület székhelyén és egyes községeiben közszemlére kitették az 1910. évre jogosult képviselőválasz­tók névsorát. E névjegyzék rendkívül fontosság­gal bir, mert választójogával csak az élhet, aki a hiteles választói névjegyzékbe fel van véve és csak azon kerületben szavazhat, melynek választói né. jegyzékben neve bennfoglaltatik. A választójog senkitől, a ki a végérvényes név­jegyzékben fel van tüntetve, meg nem ta­gadható. A választókerület választóinak ideiglenes névjegyzéke a kihagyottak névjegyzékével együtt folyó évi május hó 5-től számítandó 20 napon át, tehát május hő 25-ig bezárólag a város­házán (községházán) közszemlére van kitéve. Az ideiglenes névjegyzék ellen saját sze­mélyét illetőleg bárki felszólalhat. — Ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerület­ben, melynek névjegyzékébe felvétetett — bár- mily jogtalan fdvetel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. (1874. évi XXXIII. t.-cz. 44. §-a.) A felszóllalások írásban adandók be és egy beadványban több egyénre vonatkozó fel­szólalás is foglalható. Ezen felszóllalások a név­jegyzék nyilvános kitételétől számított 10 nap alatt, tehát f. évi május hó 15-ig beadandók. (1899. évi XV. t.-cz. 151. §-a.) E felszólalások május hó 16-tól május hó 25-ig szintén közszemlére tétetnek, a mikor ezekre írásban lehet észrevételeiket benyújtani. A felszólalások fölött a központi választ­mány julius 20-ig dönt. Határozatai julius hó 20-tól 30-ig közszemlére kifüggesztetnek s a felszólalónak írásban is kézbesittetnek. Ez ellen 10 nap alatt a kir. Kúriához felebbezni lehet, amikor uj bizonyítékok is előterjeszthetők. A legjobb, legfinomabb és legszebb fényt ad a czipőnek az Edison czipő-krém. Kapható GINDELE JÁNOS fűszer és csemege kereskedésében cs. és kir. hadsereg szállítónál, Budapesten Andrássy utcza 66 szám alatt. HÍREK. Üzenet! Tavasz virága, én szerelmem Aranyos almom — üdv neked! Lelkem a lelkedért szünetlen Ajkam az ajkadért eped! Te vagy az Élet egymagádban! Te vagy a bánat és öröm, Szemed sugára rezg a napban Tiéd a holdas fény-őzön! Tavaszi szellő suttogása, Az a te titkos óhajod, Csobogó csermely buggyanása, Az a te könnyes bánatod! Te vagy az álom és valóság, Te vagy a lélek és a test, Te vagy a testet öltött jóság, Te vagy a lelket ölő est! Bennök imádlak este, reggel, Érzem a lelked szüntelen, Napom sugára — óh ne hagyj el! Tavaszi szellő légy velem! Tavasz virága, én szerelmem, Aranyos álmom — üdv neked! Lelkem a lelkedért szünetlen Ajkam az ajkadért eped! Sipes Zoltán. Hrabéczy tisztit, fest, mos mindenféle ruhaneműt Debreczenben. Gyár és főüzlet: Széchényi-u.42. Fióküzlet: Csapó-u. 28. Telefon szám 323.

Next

/
Oldalképek
Tartalom