Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-08 / 19. szám
19. szám. 1909. május hó 8. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. A piaci drágaság ellen. (Követendő példa.) Arad város a belügyminisztertől többször kérelmezte a város rendtartásának olyan módosítást, hogy viszontelárusitók a piacon csak reggel 9 órakor kezdhessenek vásárolni, mert ezzel a nagy drágaságon segítve volna. A belügyminiszter a város kérelmét többszöri elutasítás után most érkezett leiratában teljesítette. A kofák garázdálkodása ezzel véget ér. Ez az aradi példa minden tekintetben követésre méltó, különösen nálunk Nagykárolyban, hol már szinte elviselhetetlen a piaci drágaság. És ennek az oka, mely az aradiak energikus eljárását szükségessé tette, semmiben sem különbözik attól, ami nálunk előidézi a piaci árak hallatlan emelkedését. Itt is az történik, hogy a különböző ügynökök és a viszontelárusitók a kora reggeli órákban nagyban össze vásárolnak minden piaci portékát, szárnyast, tojást, tejet és más élelmiszereket, úgy, hogy a piacról élő közönségnek nem marad más, mint a kofák eltürhetetlen gorombasága és a magas árak. Ha Arad segíthetett ezen mizériákon, miért ne segithetne Nagykároly. Előtte áll a példa 1 Tanítói gyűlés. A nagykárolyi kerületi róm. kath. tanítók közgyűlése folyó hó 13-án Nagykárolyban, reggel 9 órakor sz. misehallgatás után a következő tárgysorozattal tartatik meg: Elnöki megnyitó. A múlt ülés jegyzőkönyvének s erre adott kegyes főpásztori észrevételeknek felolvasása. A bíráló bizottság jelentése a pályaművekről. Szolomájer József felolvasása e tételről: „Minő eredményei vannak az okos s minő eredményei vannak az oktalan emléztetésnek ?“ — A „Népnevelő“ tanügyi lap föllenditésének tervéről vélemény. Szepa- cher Ferenc előadó véleménye a Kath. Tanügyi Tanács elnöksége által kitűzött tételekről. A gyűlés előtt 2 nappal előbb bejelentett indítványok tárgyalása. Az egyesületi nagy választmányba 2 tag választása. A segély-alap tag- I sági dijának befizetése. ; Országos vásárok. Május 7-én Magyar- berkeszen, 10-én Nagypaládon, Sárközön, 11-én Szamoskrassón, 13-án Jánkon, 17-én Felsőbányán, 18-án Aranyosmegyesen, 21-én Csenge- ren, Kővárhosszufaluban, 24-éu Fehérgyarmaton, 27-én Erdődön és Királydaróczon. Az önkéntes tűzoltó-egyesület létesítése ügyében vasárnap tartott értekezlete alkalmával 40 önálló városi polgár kötelezte magát 3 évi időtartamra arra, hogy az egyesületnek működő tagja lesz az esetben, ha a város egyenruházatokról és felszerelésekről gondoskodik és megfelelő őrtanyát bocsát rendelkezésre. Lopás. Nemes Ferencz kovács-mester feljelentést tett a rendőrségen, hogy f. hó 4-én Wagner Lajos-féle üzlet előtt hagyott kerékpárját — mialatt ő az üzletben volt — ismeretlen tettes ellopta. A rendőrség megállapította, hogy tettes Szabó Miklós festősegéd volt s a kerékpárt is megtalálták. Szabót a rendőrség letartóztatta. Ez egy olyan eredmény, melyet olvasóink kételkedéssel fognak fogadni. A nagykárolyi „Petőfi-nyomda“ részvénytársaság törvényszéki bejegyzése iránt most tétetnek meg az intézkedések. Az igazgatóság a múlt szombaton délután tartott ülésében elnökké Papp Béla országgyűlési képviselőt, vezérigazgatóvá Dr. Adler Adolf ügyvédet, ügyészszé Dr. Sternberg Endre ügyvédet, könyvvezetővé pedig lapunk felelős szerkesztőjét választotta meg. Esküvő. Fekete János kövesegyházai m. kir. állami, volt helybeli gör. kath. tanító folyó hó 2-án tartotta esküvőjét Groszmann Terus- kával, Mezőtelegdről. Kitüntetések. Lapunk legutóbbi számában közölt kitüntetésen kívül a kér. és iparkamara az iparművészeti kiállítás alkalmából Drágus Istvánt bronz-plakettel. Czutrin Bernát és a Gazdasági ismétlő iskolát elismerő levéllel tüntette ki. Közgyűlés. A nagykárolyi kath. legényegyesület 1909. május hó 9-én d. u. 4 órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart. Üzletáthelyezés, szobovits Antal-———— versenyszabó férfi szabó-üzletét Érmihályfalvai hírek. Esküvő. Róth Bernát kereskedő folyó hó 9-én tartja esküvőjét özv. Singer Sámuelné földbirtokosnő kedves és bájos leányával — Rózsikával. Ártatlanul megvádolt ipartestületi jegyző. Igazán szégyen az ipartestület tagjaira, hogy akadnak közöttük olyanok, a kik a legnemesebb czélt is arra használják fel, hogy a rágalmazás legpiszkosabb fegyverével igyekezzenek a javukat előmozdítani akaró férfiakat nemes tettükben meggátolni. Megrágalmazzák, meggyanúsítják, kígyót, békát reákiáltanak, de csak azért, mert bir azzal a kellékkel, a mi nekik hiányzik tisztesség és becsülettel. Önmagukból kiindulva azzal vádolják, hogy hivatalos állását anyagi előnyök szerzésére használta fel. Ilyen gyanúsításokban volt része a a legutóbb az ipartestületi jegyzőnek, a ki időt fáradtságot nem tekintve munkálkodott azon, hogy a község iparos osztálya a haladás terére lépjen s kiérdemelje a város intelligentiája becsülését. Az iparos otthon létesítése körüli eljárás, telekvételnél azzal vádolták meg homályban rejtőző alakok Timkó István jegyzőt, "hogy anyagi előnyökkel szerezte meg a telket. A hir terjed s elég gyalázat, akadnak olyanok, a kik hitelt adtak a gyanúsításnak. Fülébe jutott végre ez a megrágalmazottnak is, a ki azonnal felkérte az építési bizottság elnökét gyűlés összehívására. A gyűlés folyó hó 2-án meg is lett tartva, a hol a jegyző beszámolt eljárásáról, a mely a legtisztább képet tüntette fel eljárásáról A bizottság egyhangúlag hozott határozatával kimondotta azt, hogy mindenben helyesli a jegyző eljárását, azt magáévá teszi s legmélyebb bizalmáról biztosítja a jegyzőt. A mi a rágalmakat illeti azt megveti s felkéri a jegyzőt, hogy ez nemes hivatása további teljesítésében ne akadályozza. Hintalan Ede Érmihályfalva. Terjedelmes levelét átolvastuk, de azzal nem foglalkozunk bővebben, mert mi az igazságnak vagyunk szerény harczosai. Nem tudjuk elhinni, hogy abban a testületben, melynek iparosok javára szolgáló határozatát Ön nem csak ellenzi, de az ellen síkra szállt, nevolna még olyan reálisan gondolkozó ember, mint Ön. Egy anekdotát megengedünk magunknak e helyen. „Volt az ország egy helyén egy ideális zsidó hitközség, melynek tagjai között egyik csapat intelligens, jómódú előkelő egyén foglalt helyet, kit a maguk liberális gondolkozásával beválasztottak a tanácsba maguk közzé Schwarczot, a kis foltozó vargát is, noha ő 1 koronás évi hitköz- régi adóját soha sem volt képes befizetni. Rabbi választásra gyűlt egybe a hitközség és annak 24 tagja szavazott is már Dr. X ismert tudós rabbira, midőn a Schwarcz, a foltozó varga egy orthodox kántor rabbivá választása mellett emelt szót, természetesen eredmény nélkül. Később midőn megkérdezte egy barátja Schwarcz urat, hogy miért áll ő szembe az egész hitközség előkelőjének véleményével, a következő- képen felelt: „Nem értitek ti azt. Ha én is rászavazok a tudós Dr. X rabbira a kutya se veszi észre, hogy én ott ülök, de igy mindenki megszólal: nini a Schwarcz, a foltozó varga bent van a tanácsban, biztosan okos ember lehet.“ Szerkesztői üzenet. Szerelem a közraktárban. Sajnáljuk, de nem közölhetjük, nem pedig azért, mert fel sem tételezzük azt, hogy azt az urat az érmihályfalvai közraktárban egy Véuus karjai között találták volna. Felesleges ugyan mondanunk miért, de azt hisszük, hogy ismerve a helyzetet, az illető örvendene legjobban, ha feltevésünkben csalódnánk. 15 év óta fennálló Nyilttér." Az érmihályfalvai ipartestület kebelében alakított Iparos otthon és Iparos szálló építtető bizottsága ezennel kijePék-utcza 12. szám alól Wesselényhltca [ |ent| aztF „ a közfégben ©ÜT 11. szám ala helyezte at. I---------1 *E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerUgyanott egy tanuló felvétetik. kesztö. egyének részéről terjesztett azon állítás, hogy Timkó István ipartestületi jegyző ur, a ház építéséhez szükséges telek részére anyagi előnyöket szerzett volna, az legpiszkosabb rágalom. Timkó István ur, ipartestületünk tagjai között általános tiszteletnek örvend, eddigi eljárását minden tekintetben kifogástalannak ismerjük el s vele szemben, határtalan bizalmunknak adunk kifejezést akkor, amidőn a hírszerzőjét és terjesztőjét aljas, piszkos, gazembernek nyilvánítjuk. Érmihályfalva, 1909. május 6-án. Az épittető-bizottság nevében : Berecz István, ipartestületi elnök. Barna György, Csepreghy Igriacz, Kukucs János, Kukucs Gyula, bizottsági Fekete József, alelnök. Mikruta Antal, Novák Mihály, Solcz Lajos, Speth István, tagok. 436—19C9. v. szám. Árverési hirdetmény. Alólirott bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járásbíróságnak 1909. V. 174—3. sz. végzése következtében dr. Max Hitschmann ügyvéd által képviselt Brehner és társa cég javára 114 K 71 f. s jár. erejéig 1909. április hó 15-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1600 koronára becsült következő ingóságok u. m.: nyomdagépek nyilvános árverésen eladatnak. • Mely árverésnek a székelyhídi kir. járásbíróság 1909. V. 174—3. sz. végzése folytán 114 K 71 f. tőkekövetelés s jár. erejéig Szé- kelyhidon leendő megtartására 1909. május hó 26-ik (huszonhatodik) napjának délelőtt 8 órája határidőül kitüzetik s ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-c. 107. és 108. §§-ai értelmében készpénz- fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Székelyhid, 1909. május hó 1. napján. Kollárik Béla, kir. bir. végrehajtó. 371—1909. vhtó. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. és az 1908. évi XLI. t. 19. és 20 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. törvényszéknek 1909. évi V. 8664. számú végzése következtében dr. Plesch Mátyás ügyvéd által képviselt dr. Sterk Ödön javá'a 1200 K s jár. erejéig 1909. évi február hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3800 koronára becsült ingóságok, lábasjószág nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás- bíróság 1909. évi V. 202—2. számú végzése folytán 1200 korona tőkekövetelés, ennek 1908. évi szeptember hó 2. napjától járó 6% kamatai, és eddig összesen 250 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Piskolthoz tartozó Zöldpusztán, adósok tanyáján, a pusztán leendő megtartására 1909. évi május hó 19-ik napjának délutáni 1 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagykárolyban, 1909. évi május hó 4-ik napján. Fazekas Menyhért, kir. kir. végrehajtó.
