Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-05-23 / 21. szám
1908 május 23 KÖZÉRDEK 3 a 2 szobás lakás átlagos bérösszege 351 kor. a 3 n „ „ ■ „ 515 „ a 4 I I I „ 684 „ az 5 n fy jj jf 794 „ tehát ezen átlagos, helyes alapot nem képezhető számítás szerint is a kétszobás lakások bérlésére jogosítottak kivételével a többi fizetési osztályba tartozóknak jóval kisebb a lakbérük, mint a mennyit fizetniük kell, ha apró,, alacsony, sötét és leggyakrabban nedves szobácskákat bérelnek is, mert a mint a város b) alatt csatolt bizonyítványából is kitűnik : Szekszárd városában a katonai lakbérosztályoknak megfelelő bórhelyiség a szükséges mellékhelyiségekkel nincs és igy a tisztviselők, hogy 2—3 rendes szobára való bútorukat elhelyezhessék, a szobák tulajdonképen szükséges számánál többet kénytelenek bérelni és igy a kezeink közt levő kimutatások tanúsága szerint évenkint közel 16000 koronát' lakbéreikre reáfizetni, hogy félig- meddig megfelelő lakáshoz ju&sanak. Minthogy pedig a tisztviselők nagy része kedvezőtlen anyagi helyzete miatt nagyobb lakást bérelni vagy nagy költséggel házat építeni nem képes és mert a c) alatt csatolt államépitészeti hivatali bizonyítvány szerint egyesek magán-bérházakat nem építtetnek, sőt közhivatalok részére is csak nagyon kivételes esetben, mivel az építés a város fentebb megvilágított földrajzi fekvésénél, anyag hiányánál fogva és a drága munkabérek miatt felette költséges, a tiszt viselők, a maguk és családjuk életét egészségtelen, nedves, szűk lakásokban kénytelenek tengetni. E helyen előadott indokaink támogatására bátrak vagyunk a m. kir. posta- és táviróhivatal hosszú idő óta húzódó lakáskérdését külön is felemlíteni. Ezen hivatal részére a kereskedelmi minisztérium többszöri sürgetése daczára, sem a város, sem pénzintézetek vagy egyesek nem hajlandók megfelelő helyiséget építeni, vagy ha igen, oly magas évi bérösszeg ellenében, a mennyit a kereskedelmi minisztérium megközelítőleg sem hajlandó fizetni. Ugyanezen eset áll fenn a m. kir. csendőrség részére szükséges laktanya ügyben is. Az A) alatti kimutatások átlagos árai sem képezhetik világa alapját a lakbérösszegek megállapításának és nem nyújtanak világos képet a helyzet megítélésére, . mert mint a b) alatti városi bizonyítványból ki tűnik, áz egyes bérösszegeket a háztulajdonosok nem a katonai lakbérosztályozásban körülirt lakások és mellékhelyiségek után szedik, hanem évtizedekkel előbb válj ogból vagy tömés fallal épített süppedt parasztházak apró, rosszul szellőztethető, nedves helyiségei után, a melyek az életszükségletek sorában első helyen álló lakás legelemibb feltételeivel sem rendelkeznek. A városi tanácsnak a b) alatt tisztelettel csatolt bizonyítványából kitűnik, hogy a lakhatóbb, de a katonai lakbérosztályoknak még mindig meg nem felelő helyiségek bére 2 szobás lakás után 520 kor. 3 „ a .780 „ 4 I é »' 1040 S 5 „ | „ 1300 I Mindezek után legyen szabad Nagy- méltóságod figyelmét még arra kikérni, hogy nem is terjeszkedve túl vármegyénk határain, mily szemlbeötlőleg tünteti fel lakbér- osztályozásunk sérelmes voltát azon körülmény, hogy a. földrajzi fekvés kedvezőbb volta, a munkabérek olcsóbbsága, a könnyebb vasúti szállítás és igy az olcsóbb építkezés daczára Ódombóvár alig 4300 lakossal, Uj- dombóvár pedig pusztai mivolta daczára is a 61970/907. számú kereskedelmi miniszteri rendelet szerint a vasutasok részére alkotott lakbérosztályban egy osztállyal előbbre van, mint a mi kétségtelenül sokkal drágább városunk, amely 150ÖÖ lakosával megyei székhely és az összes állami igazgatásnak központja és sokkal nagyobb lakosságú városoknál is élénkebb szellemi életet élő kulturális góczpont. Nagy méltóságú Miniszterelnök Pénzügy miniszter ur! Távol áll tőlünk Nagyméltóságodnak a lakbérosztályok rendezése érdekében foganatba vett áldásos munkáját igazolatlan és jogosulatlan tulkövetelésekkel nehezíteni. De helyrehozhatatlan hibát és megbocsáthatatlan mulasztást követnénk el 3—400 tisztviselő-család sürgős orvoslást igénylő súlyos helyzetével szemben, ha páratlanul álló mostoha helyzetünket Nagyméltóságod kegyes figyelmébe nem ajánlanánk, s lakbérviszonyaink tekintetében .fennálló tarthatatlan állapotaink gyökeres orvoslását nem ké- I relraeznénk. Engedje meg azért Nagyméltóságod, hogy szomorú, de a valóságnak megfelelő indokaink alapján a tisztviselői kar iránt mindenkor tanúsított kegyes jóindulatába1 vetett bizalommal, tisztelettel kérhessük, hogy Szekszárd városára nézve a lakbérilletményeket a Budapesten élvezett lakbérek 80°/o-ban megállapítani kegyeskedjék. A helyi viszonyok figyelembe vételével megejtett számításaink szerint ugyanis ez lenne a lakbéremelésnek az a mértéke, mely mig egyfelől az állásuknál fogva állandóan | Szekszárdhoz kötött tisztziselőknek lehetővé tenné azt, hogy a lakbérük lekötésével hosz- szabb lejáratú kölcsön műveletek utján szerény, de egészséges lakásokat építhessenek, az átmenetileg itt tartózkodók részére azt az előnyt biztosítaná, hogy nem kellene az általános drágaság következtében amúgy is | elégtelen fizetésük bizonyos hányadát lakbérletre lekötni, végeredményében pedig a tisztviselők ez irányú fizetésképességének fokozása utján, közvetve a lakásviszonyok általános javítására is közrehatna. A legmélyebb tisztelettel újból is kérjük azért Nagyméltóságodat, hogy a lakbérek rendezése alkalmával, imént előterjesztett kérelmünket nagybecsű figyelmére méltatni és teljesíteni kegyeskedjék. A Szekszárdon székelő összes közhivatalok és közintézmények tisztviselői és hivatalnokai által megtartott nagyéctekezlet megbízásából : Szekszárdon, 1908. évi május hó 19-én Simontsits Elemér, , ' Tolna várrfiegye aiisp^a VAROS! ELET. A városház átalakítása. Szekszárdnak r. t. várossá' való átalakulása alkalmával a megszaporodott tisztviselői létszámot csak úgy tudták elhelyezni, hogy valami kis átalakítással nagyobb helyi ségeket ketté osztottak. ' így is azonban az ügyésznek, orvosnak, mérnöknek,- számvevőnek nem jutott helyiség, úgy, hogy ezek hivatalos dolgaikat otthon kénytelenek végezni, a hivatalos iratokat ide-oda hordani; irattárnak pedig se hire, se hamva. De azoknak a tisztviselőknek is, akiknek hely jutott i a városházán, az elhelyezésük nem irigylésre méltó. Kényelmetlen szűk és ennélfogva egészségtelen helyiségekbe vannak beleszoriiva. • Belátta ennek a he yzetnek a tarthatatlanságát a város képviselőtes ülete, ennek a kérdésnek megoldására, illetve alkalmas megoldási mód keresésére még 1907 évi julius hó 6-án tartott közgyűlésén Tóth Károly, Fejős Károly, Kamarás Béla, Török Béla, Stann István és dr. Kramolin Gyula képviselőkből bizottságot küldött ki. A bizottság kétszer is ülésezett és javaslatára a képviselőtestület folyó évi már czius hó 28-án tartott ülésében elhatározta a városházának a plébánia felől emelendő szárny-épülettel való kibővitését, a meglévő helyiségeknek czélszerübb beosztását és az erre vonatkozó terv elkészittetésével a város polgármesterét bizta meg. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a bizottság javaslata szerint a terv és költség- vetés elkészítésével Dicenty László szekszárdi építészt bizta meg, aki ennek a megbízatásnak derekasan „ megfelelt és a tervet és költségvetést városunk polgármesteréhez már benyújtotta. * A terv szerint a meglévő helyiségek a közfalak ledöntése és részben áthelyezése által megnagyobbittatnak, a hiányzó helyiségek pedig az udvaron emelendő emeletes szárny- épületben helyeztetnek el. A földszinten a kaputól jobbra lesz a rendőrség, a kapu bejáratától balra pedig az összes adókezelés,, az anyakönyvvezető (előszobával) és az irattár. Az emeleten a - közgyűlési tei-emtő! északra egy tanácsülési terem, a főjegyző és az iroda, a közgyűlési teremtől balra a polgármester (2 szoba és előszoba) és az uj szárnyépületben a számvevő, közgyám, jogügyi és gazdasági tanácsnok, ügyész, orvos és mérnök helyisége. A szobák nagy' részben két ablakosak, elég tágasak és a fejlettebb városi igényeknek is megfelelők. Az építési költség összesen 47578 K 02 fillér. A városi képviselőtestület valószinüleg a legközelebbi közgyűlésen fog az .építés kérdésével foglalkozni s bizonyára módot fog találni arra, hogy az elodázhatatlan, a városi közigazgatás érdekében sürgősen szükséges építési munkálat még a folyó évben keresztül vitessék. Yárosi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 21 én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt Tartotta tavaszi rendes közgyűlését, melynek lefolyásáról a következőkben számolunk be. 1. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Schneider János és Békés Mihály képviselők kérettek fel. — 2. A város 1907. évi számadását 226758*41 K bevétellel, 20843655 K kiadással,’ 18321 86 K pénztári maradvánnyal, 47285 17 K cselekvő és 290824-26 K szenvedő hátralékkal, — 3. a szegényalap 1907. évi számadását 6108-78 K bevétellel, 3544-40 K kiadással, 2564 38 K pénztári és 49159 97 K cselekvő hátralékkal, |— 4. a báró Augusz-árvaház 1907. évi számadását 172705’63 K bevétellel, 5770 19 K kiadással és 166935-44 K pénztári maradvánnyal, — 5. a Ferdinánd Adámné-alap m. évi Számadását 35160 K bevétellel, ugyanennyi kiadással és 10046-40 K cselekvő hát•«aióTritak — 6. a tűzi pénztár 1907. évi számadását oísio'oi ív pvtY'vj cvm-,1 r—ag n_ . rr kiadással, 2854 31 K pénztári maradvánnyal és 2046-76 K cselekvő hátralékkal, — 7. a sédszabályozási pénztár számadását 9850 99 K bevétellel, 4474-81 K kiadással, 5376" 18 K pénztári maradvánnyal és 354-01 K cselekvő ( hátralékkal, — 8. a községi közmunkáról szóló 1907. éVi számadást 4705 58 K bevétellel, 274;40 K kiadással és 4431-18 K I pénztári maradvánnyal, — 9. a régi fogyasztási adó múlt évi számadását 465.61 K be- I vétellel és ugyanennyi kiadással, — 10. a dunaerdei öt kút számadását 2271 "50 K bevétellel, 1758.96 K kiadással és 412-54 K maradvánnyal, — 11. a fillokszera alap-számadását 15453 92 K bevétellel és ugyanennyi kiadással elfogadták és Konstanczer László pénztárosnak és Nikitiis Imre ellenőr-jegyzőnek a felmentvényt megadták. — 12. A városi gyámpénztár megvizsgálásáról szóló jelentést, mely szerint a gyám pénztárban ,15587‘95'K készpénzben, 646880-55 K értékpapírban, 97449-12 K adóslevelekben és 27 90 K drágaságokban feltaláltatott, tudomásul vették. — 13. A villamos telep városi kezelésbe vételét dr. Pirnitzer Béla, Kamarás Béla,,Sleiner József, Török Béla, Szabó János és Tóth Károly felszólalása után elvi- ' leg elhatározták és 1 telep gépeinek és hálózatának megvizsgálására a kereskedelemügyi | minisztertől szakértő kiküldését kérték. — 14. Az aszfaltozási munkálatok végzésére a Magyar Aszfalt Részvénytársasággal a~szerződést ugyanolyan feltételekkel, mint az 1901. évi aszfaltozást végezték, Föglein Ferencz, Kramolin Gyula, dr. Hangéi Ignácz, Föglein János, dr. Leopold Kornél, Szabó János, Kamarás Béla, Orffg Lajos és Schneider János hozzászólása után megkötötték. Az aszfalt-burkolattal ellátandó ut- czák nívójának felülvizsgálására a polgármester elnöklete alatt Kamarás Béla, Fejős Károly, Tóth Károly, dr. Kramolin Gyula, Stann István és Szabó János tagokból álld bizottság küldetett ki. — 15. Elhatározták,.
