Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-06-20 / 25. szám
1908 június 20 3 éveken át a pótadón Hol van még az exlex idején -felszaporodott adó kifizetése ? Ennyi megpróbáltatás mellett csak ugy tehetett eleget, hogy kölcsönt vett fél birtokára, de a kamattal még nagyobb lett a teher, nehezebb lett a megélhetés és miután birtokát már a végsőig megterhelte, teher lett az neki és összeroskadt alatta. Sokan adták el földjeiket, de akik parczellánként megvették, szinte csak hitelből vették. A föld iránti szeretet nagy és ezt az úgynevezett ' földéhséget még a bukástól .való félelem sem képes megszüntetni. A vásárlók is lassankint elmerültek, senkiseüi tud boldogulni, adósság nélkül élni. Vasút nincs, gabonapiacz Dombóváron van s egy-egy „tere“ eladásánál felróható-e ennek az elkeseredett népnek, ha azt mondja „igyunk hát, azért nyúztuk magunkat egész nyáron“ s ilyenkor egy két forint oda ri. Mikor a győr dombóvári vasút előmunkálatai voltak folyamatban, a nyomjelzést Szakosnak vezették, de ugyanakkor kértek 10.000 forint hozzájárulást. -Hogyan adhatott volna olyan község ekkora összeget, mely már akkor is nyakig úszott az adósságban. És boszuból-e, .nem tudom miből, de azt tudom és mindenki tudja, elvitték az uradalom pusztái mellett. Nekünk csak 10 kilóméternyi távolból fütty ént. Mert hát kell Dalmandon és Kondán állomás, mivel olt olyan emberek vannak és annyian, kiknek gyalog kellett volna a szakcsi állomásfa jönniök, mig a szakcsi paraszt befogatja a hintóba a négy heverő sárgát és feneketlen sárban odaér az állomásra 2 óra alatt. Én nem vagyok illetékes^annak elbírálására, miféle politikai, hadászati vagv szocziális jelentősége lehetett annak idején e. körülménynek. Feneketlen sárban kell az állomásra a szakcsi népnek menni, habár csinálnak neki köves utat, de párhuzamosan a vasúttal, néhány km. nyi távolságban és ez is 8 km.-re van tőlünk. No de lesz vasutunk ! Most van előmunkálat alatt a Csornából kiinduló vasút Nosztán, ínam, Szil, Igái felé, de ez is 12—14 km. távolra esik tőlünk. Itt még lehetne segíteni, egy kis kitéréssel elhozható volna Szakcs-majornak. Ez által megmenthető, a mi veszendőben van, de e nélkül veszni fog. Egy időben a község az iránt folyamodott, hogy a postahivatal mellé állítsanak fel távírdát is. Megjött az ,,irás“, hogy igen is rövid idő alatt fel lesz a távirda állítva, ha — -a község biztosit évenkint 200 korona jövedelmet (forint volt-e ? nem tudom biztosan). Pedig hát Szakcs választási székhely. No de a sors segítségünkre jött. Kellett KÖZÉRDEK születni egy nagy Szemere Kálmánnak. Amit egy erkölcsi testület, még hozzá választási székhelyen, nem tudott kivívni, az most (még azt sem kérdezve az erkölcsi testülettől : szabad e ?) váratlanul megérkezett minden kellékkel. Szerelnek, a postamester pedig — elcsapatás terhe mellett kényszerülve — tanulja a kopogtatást. . Talán majd születik még egy ilyen nagy ember (bár már cselekednék, mert ha most születik, későn lehet) és vasutunk is lesz. Hej, ha vasutunk lenne ! Mi lenne akkor? Mi ám! Lenne nagy piaczunk. Szakcs, Kocsola, Értény, Szántó, Váróiig, Lápafő, Nak mind itt rakná gabonáját vonatra, lenne élénk_ kereskedelem. Négy or- i szágos vásárunk a környék hires marhatenyésztése folytán országhirü lenne (idegen országi is), mert eljönnének gyakrabban a k&rlsruhei kereskedők is marhát vásárolni, tudván, hogy helyben lehet őket azonnal waggonirozni, nem pedig másnap Dalmandon. De igy ? így elmegy másfelé, mert neki az idő pénz és ezt a pénzértéket mi elveszítjük^ Szakcs fennállása óta — a'z idegen forgalom tekintetében — olyan, mint egy tengerbeli sziget. Akit a sors ide vet, olyan, mint egy börtönbe zárt rab, akit csak 1U évenkint szabad hozzátartozóinak meglátogatni, mi is csak az 'f/i évi vásárok alkalmával láthatunk idegent. Olyik asszony ilyenkor nem is megy ki a vásárba, nehogy „ráfeledkezzék“ az esetleges furcsa ábrázatu vásárosra. No, meg hogy el ne feledjem, — a végrehajtó* de ez már nem is idegen, sőt fájdalmasan mondom, hogy innen kerül meg kenyere nagyobb része (én várom naponkint, de nálam ugyan nem lesz kenyere), mert bizonnyal mondom, hogy Kotsehild legyen az és mindkét zsebét kifordítsa, ha ki akarja fizetni jelzálog és vámadósságunkat (természetesen a magamét is hozzászámítva). Ezen szörnyű elhagyatottság folytán nem csoda, ha pusztaiunk. A születés csekély (vannak-, akik a filloxerát okozzák, mivel elpusztultak a szőlők, nem kell a munkás kéz, mert a szőlőben sok munkás kellett, most pedig csak szántani kell). 1884-ben 4000 volt a lélekszám, ma 3200; ez időben felül volt 500-on a mindennapi tankötelesek száma, ma alig több 350-nél. 10 év előtt 112 fiú ismétlő volt, ma 40-nel kevesebb. ^A gyermeknevelés nagy teher, mert a nyomorúság is nagy, silány a táplálék, ezért ijesztő a gyermekhalandóság. Ha egy-egy családban felnő a fiúgyermek, korán kell a 15—20 hold birtoku örökösnek nősülni, mert a feleség c,sak a lakodalomba kerül, de - meg hoz is valamit, amig a „szógának“ bért kell adni; hanem ez is baj, mert a 14—15 belenyugodni, ugy ellen jele hozhat magával I ügyvédet. Avagy a rendes bírósághoz uta sitják. A fontos pedig az a dologban, hogy ez az eljárás teljesen ingyenes. A fent em-v litett esetben azonban az ügyvédet az elmarasztalt, de a kirovásnak eleget, nem tett fél tartozik fizetni, valamint minden egyéb költséget is. Hangsúlyozom azonban, hogy csakis ebben az esetben van szó fizetésről. A statisztikai adatok, (melyeket sajna, hély szűke miatt el kell hagynom) azonban azt mutatják, hogy ez csak igen ritkán, elvétve fordul elő. A másik intézmény : a munkáslakások. Génévé délnyugati részén nagyszámú apró, egy családnak való lakóházat (két szoba, konyha, mellékhelyiségek és a ház előtt, megett kis konyhákért) építtetett a város és állam tanácsa együttesen, közköltségen. Ezen házakat évi bérletre kiadják munkásoknak, potom pénzösszegért (a befektetett tőke kamatának csekély százalékáért). Bizonyos idő múltán, 20 25 év múlva azután e kis házak a lefizetett évi bérösszeg fejében átmennek a benne lakó család tulajdonába és a házat tehermentesen ráíratja az állam és város.. Itt említem meg továbbá csak röviden, hogy minden idegen, ki bizonyos időre Genévebe telepedik, meg (mint- az egyéb kantonokban is van),1 ^permis ‘ ide séjour“-t (letelepedési engedély) vált. Ezért 1 frankot | fizet s 1 frank 50 centimes ot kórházi alapra, melynek fejében bármily megbetegedési esetben teljesen ingyenes gyógykezelést (orvos, patika esetleg kórház is) kap . . . A St. Pierre órája üti az éjfelet ... A Carill on megcsendül s eljátsza a dornachi indulót, Dornach ! ott is futott az osztrák, az álig vasba öltözött emberek serege, a mellen nyitott ingü, jobbára hajadon főjü lelkes svájeziak elől. De azért mernék fogadni: ott volt az osztrák hadidicsőséget jelképező, bécsi felvonulásban a „dornachi győzelmes seregek glóriával díszített csapata“ is. Hja, régen letűnt a XVI. század és messze van a kis Dornach a hatalmas Bécslől! . . . Az utcza csendes, mindenki alszik már ilyenkor, csupán az én szobámból kiszűrődő halvány világosság áraszt szét egy kis fényt a közeli házak félig lapos tetejéből kinyúló _kaeskaringós kéményekre . . . Amott alá a Léman-tó. Csendes ott is minden. Csak a forgó lámpáju világitó torony szólja váltakozva a zöld és vörös sugarakat a sik tükörre .. . És elhangzik a carillon utolsó akkordja is. — Leteszem a serczegő tollat s elgondolom, hogy hej, de hires óraszerkezet- csinálók ezek a genéveiek, hogy ilyen pompás masinát tudtak összeállítani, mint a minő az a carillon . . . éves anyának éretlen a gyümölcse. Ha azután az ilyen csemete elhunyt, minden lelkifurdalás nélkül mondja a szülő : „Jót tett az Isten vele hogy elvette a galambomat, tudja Isten mi lett volna még vele ebben a nagy szegénységben“. Ez az oka a nagy sanyaruságnak, a gyermekhalandóságnak. A barmához elhivatja a baromorvost, mert az az állat vagyont, értéket képvisel; ha elpusztul, nehéz neki helyre pótolni, de ha a felesége beteg, nem hivat orvost, mert ha meg hal, még a 40—45 éves ember is kap Teányt feleségül. Sem a maga, sem családja életének nincs előtte értéke. Itt már azután nem segit még a tárgyalás alatt levő egészségügyi törvényjavaslat sem, mert abban is csak bennfoglallaíik : hogy „paraszt fizess“. Nem haladtunk semmit. Nem tudom kin múlt, de azt tapasztaltam, hogy a törvények is (az adó és katonait kivéve) legnagyobb részt oly későn lépnek életbe, hogy más vármegyében el is feledték az évet, melyben hozták.*) Nem volt soha olyan egyén, ki ennek a tótságból ide telepitett szinmagyar szorgalmas népnek valahol egy lépést is tett volna anyagi érdekeinek előmozdítására. Más képviselők oly sokszor alkalmatlankodtak boldogult Tisza Kálmánnál kerületük érdekében valami előny elnyeréséért, hogy egy alkalommal türelmét veszítve e szavakra fakadt: „Én nem tudom mit alkalmatlankodtok folyton, hagyjatok egyszer már nyugton. Nincs olyan kormánypárti kerület, mint a szakcsi, az 30 év alatt sohasem kért setnmit“. (így maradt meg emlékezetemben a megszűnt „Dombóvár és Yidéke“ czimü lapból). No, de hanem ez aztán meg is látszik rajtunk ! Nagy összeget fizetünk évenkint útadóban és közel sincs hozzánk köves ut és most, hogy Koppányszántón keresztül is építik, Dombóvártól Kocsolán át Tárnáéiig szintén készül, reményüket is ,elvesztették a köves úthoz. A szomszéd Somogybán pedig megyénk határáig van köves ut, bizony nem csodál-, kozni rajta, ha inkább óhajtanának Somogyba kebeleztetni, azt mondván : „ha Somogy volnánk, minden másként volna“. Kaposvárra 4 óra alatt behajt, de ha Szekszárdra kell mennie törvénybe, ezt 'nem leheti, mert 60 km távol van. Vasúton eljutni ? No az meg igen leleményes paraszt legyen. Urnák is bajos. Szemerét nem nevezi másnak, mint a „nép barátja“ és tapasztalatom szerint rendületlenül hiszi, hogy Szemere tehet érdekében valamit, mert ime van távirda, 50 mnnkásház is fog épülni, mely törvényre azt mondja, „ha Szemere nem ijeszt rá az urakra a vármegyén, ezt a szegénység javára hozott törvényt is majd csak 5—10 év múlva csinálták volna meg. A nép barátjának köszönhetjük, hogy még 2 perczentet el is enged évenkint a minisztérium“. Leírtam mindezeket ugy$ ahogy köztük történt forgolódásaim alkalmával bizalmasan elmondották. Ne gondolja senki, hogy ez. a nép a társadalmi rend felforgatására törekszik, ez csak munkát óhajt, olyan munkát, melyből tisztességesen megélhet családjával. Jöhet ide szocziáldemokrata eszmékkel akárki, czélt nem ér. Az istentagadót, ha- zátlansághirdetőt mostani nyomorúságában is kiverné. Szemere jól tudja ezt és ha ezt tette volna, bizonyosan kihusángolják. Szemere „Semmi“ reájok nézve és mégis bizalommal ragaszkodtak hozzá, körül vették, mert azt Ígérte, hogy munkát eszközöl számukra, tisztességes és nem uzsora, kiszipolyozó robotot. Álljanak síkra, jöjjenek köze lébe azok az egyének, kik „valamik“ reájuk nézve és lépjenek a küzdőtérre és javítsanak helyzetükön. Az elégedetlenség veszélyt rejtő, vészt magában foglaló üszke el van hintve, — nincs jövőbe látó tehetségem — de ha a népuralmi társadalom (szocziáldemokráczia) apostolai vetik meg itt lábukat, egy olyan fészek lesz Szakcs a megye délnyugati sarkában, hogy Somogy, Tolna és Baranya megyéknek sok bajt és galibát fog okozni. *) Ez túlzás; a törvénynek mindenütt egyszerre kell életbe lépni. A szerk.
