Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-05-02 / 18. szám
1908 május 2 KÖZÉRDEK 7 vény, törvény. Ezt meg kell tartam. Ezt egy bíró nem fogja senki szép szeméért, saját bírói jó hírneve veszélyeztetésével mellőzni. Nos, a törvény világosan előírja, hogy a közvégrendelet készítésre felhívott bíró tartozik meggyőződést szereznr a végrendelkezni akaró végréndelkezési képességéről. Boldogult Nagyné közvégrendeleteN készítésekor is ez történt. Mikor az teljáró biró egyik előkelő nőrokonának üdvözletét adta át a végrendelkezni kívánó boldogult Nagynén'ak, kérdezve őt, hogy emlékezik-e még erre a régi ismerősre, ez volt a válasz: „Nagyon köszönöm, hogy a fiatalok rólam is megemlékeznek. Hogyne emlékezném Malvinra, hiszen az énnekem kedves keresztleányom“. A másik, a teljes épelméjüséget és helyes logikai gondolkodást bizonyító nyilatkozata Nagynénak fentemlitett végrendelkezésekor ez volt: „Nemde biró ur, ezt a végrendeletet, ha akarom, később megváltoztathatom ?“ Erős öntudatát és önrendelkező képességét, bizonyítja magaviseleté akkoiy mikor az örökségéhes rokonság •elmeorvosokkal tolakodott kastélyába 1903. év nyarán. A felmutatott 20 koronás bankjegyre igenis egész épeimével megmondta, hogy az a régi tiz forintossal egyenértékű 20 korona. Mikor valamelyik rokona ezen orvosi vizsgálat, helyesebben orvosi tortúrára czélozva, sajnálkozását' nyilvánította a terheltetés felett, ez volt a válasza: „Legalább egy sereg éhes ur jóllakott itt az asztalomnál“. Mikor pedig már terhére voltak a tolakodók, egy órával korábban kiüzent a kocsisoknak, hogy fogjanak, „mert az urak el akarnak utazni“. Magyarán : nyájas finomsággal kidobta a fain urakat, • Még igen sok érdekes mozzanatot lehetne felhozni azon suggestiv tendencziáju állítás czáfolatára, mely igazi falánk lelket- lenséggel boldogult Nagynét a demenczia senilis dajkameséjébe keveri. Hogy nem tudta a boldogult, — miként a szerzett tanuk vallották, — hogy hány csirkéje-volt ? Ezt elhiszem. Sőt azt is valószínűnek tartom, hogy azt sem tudta, hány borjúja és hány lova, meg hány ökre volt. Mindez nem az ő, hanem István fia gazdasági gondja volt mindenkor. De hiszen, ha ilyen tudás miatt a demenczia senilis megállapítható: akkor min: den gazdag öreg asszony s, öreg ember ßgg- kori bolond és jogosulatlan. Ennyire pedig talán még mindig nem vagyunk. Boldogult Nagy Lászlót is bolondnak állítja oda az április 18-iki közlemény, mint aki bátyja pressziója alatt cselekedett. Hogy ez az ur végrendelkezésekor nem volt bolond, bizonyltja azon finom jogi érzetet tanúsító nyilatkozata, melyet egyik barátjához intézett a végrendelés csinálása órájá ban: „Megbocsáss, kérlek, hogy téged nem kérettünk végrendeleti tanúnak, de ez nem irántad való bizalom hiányából, hanem azért történt, mert a végrendeletben te is érdekelt fél vagy s a végrendeletek érvényét nem veszélyeztethetjük“. Annak az állításnak pedig, hogy László, István bátyjának az ő akaratszabadságát meggátló befolyása alatt állott, éppen az .az ellenkezője áll. Az ismerősök és jó barátok jól tudják, hogy bár László a külső gazdasági ügyekben nem intézkedett, de István bátyja az ő megkérdezése nélkül soha semmit nem tett. Ennek bizonyságául szolgál az az eset is, hogy mikor halállal végződő hosszas betegsége idején István uj ekéket akart hozatni a gazdaságba, megkérdezte Lászlót s ez a beteg ség bizonytalan kimenetelére való hivatkozással az uj vasekék megrendelésének elhalasztását javasolta. Hogy'ezen tényállásokkal szemben egyes tanuk leczkemondás közben mi mindent meséltek : az a való igazság szeippontjából teljesen mellékes. A közönséget azonban a megtévesztésektől óvni kell, mert nagyon rontaná a juridikába helyezett hitét, ha mást olvasna a tanúvallomás, és mást hallana az ítélethirdetéskor, mint a való, tiszta igazságot. Ezekkel a tanokkal szemben állnak az értelmes, illusztris, igzamondó tanuk. Veridicus. Muzeum, közintézetek ügyei. Ajándékok » múzeumnak. Dőry Jenőn é őskori csontokat, Budinácz -István 3 könyvet, Elter János egy ezüst érmet, Halász János egy bronzkori agyagcsészét, dr. Kämmerer Ernő 2 füzetet ajándékozott újabban a múzeumnak. Szomju Mihály szekszárdi lakatos mester azt a remekbe készült vasszekrényt, a mely eddig letétben volt elhelyezve, ajándékképen szintén átadta a múzeumnak. A szives adományokért köszönetét mond a muzeura igazgatósága. Tanító urak figyelmébe! Vizsgalapok finom famentes papiron, magyar, német és diktandó vonalozással, 100 drbonkinl 1 korona 10 fillérért kaphatók Báter János könyv- és papirkereskedésében Szekszárdon, Kaszinó-bazár. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Igazgatósági ■ülés. A „Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület“ folyó hó 7-é*n Pécseit, a kath. kör helyiségében igazgatósági ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. A tagdijak behajtása. 3. Költségvetés. 4. Szakosztályok szervezése. 5. Az alapszabályok és miniszteri leirat. 6. Indítványok. Nyugdíjigény felemelés. Paul Péter nagy székely i ref. tanító nyugdíjigénye hivatalból 1934 Jéhn Győző dunaföldvári rk. tanító nyugdijigénye 1400, Faics Gizella dombóvári állami tanítónőé 1500, Polgárnő Feld Emma németkéri rk. tanitónő nyugdijigénye 1200 koronára emeltetett fel. EGYLETEK, TÁRSULATOK Hitközségi tanácsülés. A szekszárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék dr. Fent Ferencz plébános, szentszéki tanácsos elnöklésével április hó 26-án ülést tartott. Jegyzőkönyvhitelesitőkül az elnök felkérte Főglein Ferenczet és Yesztergombi Antalt. A Béri Balog Adám utczai iskolánál szükséges építkezésre Horváth János és Pe- kari János együttes ajánlatát elfogadták. A minisztert feliratilag arra kérni határozták, hogy a gondnok hatalmaztassék fel az iskolai adó végrehajtására, mert igy az adó nagyon lassan folyik be s e miatt a hitközség kénytelen lesz kölcsönt felvenni. Végül kimondották, hogy a külterületek lakosai temetéskor és gyóntatáskor a lelkészért kocsit tartoznak küldeni. Gyógyszerészek gyűlése. A Magyar- országi Gyógyszerész Egylet XX. járásának igazgatósága folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, Szondy István járás igazgató lakásán tartja ülését. Tárgysorozat: 1. Jelen ülésre jegyző választás. 2. Járás-igazgató és aligazgató választás. 3. Az 1907. évi okt. 14 én Szegeden tartott orsz. gyógyszerész értekezlet jegyzőkönyvének tárgyalása. 4. Indítványok. A munkásbiztositó pénztár közgyűlése. A szekszárdi kér. munkásbiztositó pénztár április hó 26-án tartotta Mehrwerth Ferencz kereskedelmi tanácsos elnöklete alatt első évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentést egyhangúlag tudomásul vettek. A fel oszlott betegsegélyző,- és a munkásbiztositó pénztár együttes, számadását 50226*17 kor. bevétellel, 48003 6 L kor. kiadással, 2222-56 kor. pénzkészlettel jóváhagyták. A felszámolt betegsegélyző pénztár 47128’40 kor.-az újonnan alakult munkásbiztositó pénztár 4691-59 kor. vagyonnal rendelkezik. Az orvos-kérdést illetőleg kimondották, hogy kinevezett állandó pénztári orvosokat alkalmaznak. Legény egyleti közgyűlés. A szekszárdi kath. legényegylet Kapossy Iván elnöklete alatt múlt vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentést az egyesület múlt évi működéséről tudomásul vették. A múlt évi számadásokat és az 1908. évi költségvetést elfogadták. Egri Béla jegyző és Henczel Péter pénztáros tisztségükről lemondván, helyettük jegyzőül Garai Jánost, pénztárosul Pozsgáy Jánost választották meg. Közgyűlés. A „Szekszárdi róm. kath. Társaskör“ f. évi május 10-én (vasárnap) d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Tárgy: 1. Házvétel-ügy. 2. Esetleges indítványok. Amemkai hatnom. Világnyelv. ■— Hogy kaphatta a herezeg olyan hamar meg azt az angol leányt, mikor ő csak németül tud, az asszony meg csak angolul ? — A herczeg az ősfáját, a leány meg a cheekkönyvét mutatta meg. Modern. —r A báró elvált a Grün zweig Nettrtől ? — Igen. — De hiszen alig három hónapja, hogy elvette. — Csak pillanatnyi pénzzavarban volt. Elszólás. — Mondja kérem, mi a fizetése a magánál alkalmazott koplaló-művésznek ? — Naponkint tiz korona és teljes ellátás. Jeles házak. — Mikor megy haza a férjed ? — Tizenegykor este. — Milyen szerencsés vagy! Az enyémet sokkal későbben dobják ki 1 A kik meggazdagodtak. — Barátom, mikor én húsz év előtt Clevelandba jöttem, összesen egy kvóder volt a zsebemben. —\ Az semmi, nekem egy megveszeke- i dett vasam sem volt. — Mit nem mond ? — Persze, mert itt születtem. Az utolsó eszköz. Vendég (egy adag pecsenyével bajlódva): I Hozzon kérem egy fűrészt, kalapácsot és néhány dinamitpatront. KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető: Schneider János. Tanítók és a gyümölcsfatenyésztés. A földmlvelésügyi kormány a következő pályázatot teszi közzé: A Magyar Földhitelintézet a hazai gyümölcsfa tenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása czéljából a folyó évben is 1 darab 630 koronás, 2 darab 400 koronás és 18 darab 200 koronás dijat tűz ki oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni. Ezen dijakra pályázhat minden magyar- országi. faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésén kívül a népiskolákban a gyümölcsfatenyésztést hivatásszerűen tanítja és tanita- sának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcstermelés térén látható sikert képes felmutatni. A pályázati kérvények megbirálásánál kiváló súly lesz fektetve a) minél kevesebb és leginkább keresett gyümölcsfajta nagyban való szaporítására, b) a faiskola rendszeres kezelésére, c) a faiskola kerítésének minőségére, d) az oltás módjára, végül ej a magas és félmagas törzsű fák helyes nevelésére. A folyó évi dijakra a pályázati kérvé-