Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-08-22 / 34. szám
1908 augusztus 22 való hozzájárulásra a társegyletek felhivassanak. Ezután az egyleti könyvtár állapotáról és gyarapodásáról tétetett jelentés, melyet 'S, közgyűlés tudomásul vett. Szeghő István az iskolai fegyelmezés módjáról és eszközeiről tartott alapos vizsgálódásról tanúskodó, s a_háílgatóság figyelmét I lebilincselő érdekes előadást. Szerinte' a testi | büntetés, mely a mai kor humánus szellemé- I vei meg nem egyeztethető, az iskolából teljesen kiküszöbölendő. A gyermekek lelki életének szorgosabb tanulmányozására buzdítja a kartársakat, különösen a természetes büntetésnek helyes alkalmazása érdekében. A közgyűlés minden felolvasónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, Bocskár elnöki megnyitóját pedig szószerint jegyzőkönyvbe vétetni határozta. Ezután az egyházmegyére felterjesztendő tanügyi javaslatok, átiratok, körlevelek, s indítványok tárgyaltattak. A közgyűlés határozatából az egyházmegye felkéretik, hogy jegyzőkönyvét, melynek a tanitógyülés jegyzőkönyve függelékét képezi, ezentúl minden.. tanítónak, vagy legalább minden iskolának küldje meg; továbbá a tanítótestület gyűlésének jegyzőkönyvét más egyházmegyei tanítótestületek részére is megküldeni határozza. Majd felolvastatott több vármegyei tanítótestületnek átirata, nevezetesen: a borsodvár- megyei általános tanitó-egylet az Eötvös- alapnak nagyobb mértékben, való támogatására hívja fel az egyesületet, a célból, hogy a tanítók szanatóriuma' mielőbb létesitessék; a szepesvármegyei s győrvidéki tanitó-testü- lestületek a végből keresik fel egyesületünket, hogy méltányolva az Eötvös-aíap vezér- férfiainak működését, nekik részünkről is bizalom szavaztassák. Azután egyhangúan elhatározta a közgyűlés, hogy Nagy Béla kir, segédtanfelügyelőt előléptetése alkalmából, — elismerve a ~tanügy terén szerzett i érdemeit s a tanítóság érdekében kifejtett buzgalmát — Átiratban üdvözli. A gyűlés 1 óra után ért véget, a midőn társas ebéd következett, mely fölött lelkes felköszöntők hangzottak el.. Felköszöntőt mondtak : Tantó Imre az egyesület elnökére; Bocskár Ferenc felköszöntőjében örömmel konstatálja, hogy a szeretet összekötő kapcsa a lelkészi és tanítói kar között mind szorosabbra fűződik, — a lelkészi karra) közelebbről a jelenlevők egészségére ürité poharát; Szakács Jmre pedig Dr. Baltazár Dezsőre mondott felköszöntőt. Az ő buzdító szavaira az egyesület Dr. Baltazár Dezső, hajdúböszörményi esperes lelkészt, és Kiss Ferenc, püspökladányi lelkészt, a tanítóságnak ezen nagy tudom ányu s ügybuzgó barátait, — kik a tanítóság érdekében kifejtett tevékenységükkel az egész ország reform, tanítói karának elismerését vívták ki maguknak, — táviratban üdvözölte. — A társaság délután 3 óra tájt oszlott szét. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése. A simontornyai járási jegyzőegylet folyó évi junius hó 27-én tartotta évi közgyűlését. A gyűlésről felvett s hozzánk beküldött jegyzőkönyvet, mely a közgyűlés lefolyását hűen tükrözi vissza az alábbiakban, egész terjedelmében közöljük. Az itt előforduló ügyek ugyan első sorban jegyzőinket érdekelik, de az ő ügyük egyúttal általános érdek is, mert a közigazgatásnak a községi jegyzők által óhajtott reformját a nagy közönségnek felkeltett és fenn is tartott érdeklődése siettetheti leginkább. Jegyzőkönyv. Felvéve Gyönkön 1908 évi junius hó 27-én a simontornyai járás jegyzőegylet rendes közgyűlésén. Jelen voltak: Ludvig József elnök, Bereczk István, Fiedler Gyula, Győré Pál, Glöckner János, Halmai Tivadar, Halmai Emil, Hesz Lajos, Körtvélyessy László, Lukács László, Marosa Gyula, Oravszky László, Ritter Béla, Rúppert Henrik, Schád K ö Z ER D B K Vilmos és Weither Dániel rendes tagok. Főrdős Mihály tb. szolgabiró mint vendég és Várkonyi Imre jegyző. Tárgyak; 1. Az egyleti és az egyletet közelebbről érdeklő közállapotokra vonatkozó elnöki jelentés. 2. Az egyesületi pénztár és ösztöndíj alap 1907 évi számadásainak megvizsgálása. 3. Az egyesületi tagok 1908 évi névjegyzékének megállapítása. 4. Az egyesületi vagyon gyümölcsözte- tésére pénzintézet kijelölése. 5. Ox’avszky László indítványa az egynegyed évi pénztári állapot kimutatás mintájának egyöntetű megállapítása iránt. 6. Oravszky László indítványa a jegyzők fizetés-kiegészítésének portómentes kiküldése iránt. . •’ . 7. A jövő közgyűlés helyének kitűzése. Elnök a gyűlést megnyitja, jegyzőkönyv hitelesítésére Ritter Béla és Schád Vilmos égyleti tagokat kéri fel. 1. Egyleti jegy ző felolvassa a következő elnöki jelentést: Tisztelt Közgyűlés! Múlt évi junius hó 15 én Gyönkön megtartott .évi rendes- közgyűlésünkről felvett jegyzőkönyvben utasítva lettem, hogy Szabó Károly országgyűlési képviselő urat, valamint a vármegyei jegyző egyesületet is kérjem fel az iránt, hogy a nyugdíj járulékok köny- nyitésére legyenek szívesek olyan javaslatot nyújtani be a tekintetes törvényhatósági bizottsághoz, mely szerint a községi jegyzők '5 százalékos évi hozzájárulásából 10 éven át 3 százalékot a vármegye pénztára fedez zen, s e célból a szükséges évi összeg erejéig 10 éven' át vármegyei pótadót vessen ki. Utasitva lettem arra is. hogy az egyesületünk évi közgyűléséről felvett jegyzőkönyvet minden egyes járás jegyzői egyesületének küldjem meg s viszont azokat’ is szólítsam fel évi közgyűlési jegyzőkönyveiknek megküldésére. Utasitva lettem harmadsorban arra, hogy adjak be kérvényt a tek. törvényhatósági bizottsághoz, melyben azt kérjem, hogy létesítsen egy olyan vármegyei alapot, a melyből a közsegélyre szorult 7 éven felüli gyer- , mekek gondozási költségeivel megterhelt községeket segélyezni lehessen. Föl lettem továbbá hatalmazva arra, hogy Oravszky László szeretett kartájunknak az alapító oklevelet kiállítsam és kézbesítsem. Az első kérdés a viszonyok nyomasztó hatása folytán" a tekintetes törvényhatósági bizottság múlt év november hó 15-én tartott közgyűlésében 610/907 szám alatt hozott határozatában olyformán lett megoldva, hogy a községeknek a lélekszám után a nyugdíjalapba fizetendő hozzájárulása az eddigi 8 fillér helyett 10 fillérben állapíttatott meg s a nyugdijintézet tagjainak a nyugdíjalaphoz való rendes évi hozzájárulása 5 százalékról 3 százalékra szállíttatott le. S miután a községeknek nagyobb mértékű hozzájárulásával az alap jövedelme 5063 koronával szaporodik, a nyugdijintézeti tagoknak elengedett 2 százalékkal pedig 6056 koronás apadás áll be, a mutatkozó 993 korona fedezetére. vármegyei pótadó kivetését nem tartotta a tekintetes törvényhatósági bizottság szükségesnek. Ezzel a jóakaratu intézkedéssel tehát a kérdés nemcsak 10 évre, hanem egyszer és mindenkorra rendezve lett. Utasittatásom második tárgyára nézve jelentem, hogy múlt évi közgyűlésünk jegyzőkönyvét múlt évi julius hó 7 én Cholnoky Lajosnak, mint a tamási-i, Lovászy Gábornak, mint a völgységi, Illés Gyulának, mint a dombóvári, Niefergall Nándornak, mint a duna-. földvári és Purth Adolfnak, mint ;a központi járásbeli község-jegyzői egyesületek elnökei-- nek ajánlottan megküldöttem, de a múlt évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét egyik egyesület sem küldötte meg. Julius havának végén küldötte meg a tamási-i járás egylete a május hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséről szóló jegyzőKJ könyv kivonatos másolatát, amely szerint azt mondottá ki, hogy a község-jegyzői nyugdíjalapra felügyelő vármegyei választmánynak a járásbeli jegyzőket képviselő tagja útiköltségei megtérítése címén 100 koronát húzzon az egyesület pénztárából. S mivpl egyesületünk .szintén képviselve van a választmányban a tárgy rokon természetinél fogva egyesületünk foglalkozhat ezzel a tárgygyal. / Utasításom harmadik tárgyára vonatkozólag a belügyminiszter 24714/IX. b. 907 számú rendeletében (Belügyi közlöny 1908 évi 14 sz.) intézkedett és ennek folytán a vármegyei alispán 5553/1908 számú rendeletében fölhívta az összes községi elöljáróságokat, hogy (f. évi junius hó 10-ig) terjesz- szenek fel kérvény mellett kimutatást arról, hogy mennyit tesz ki a folyó évre a községbeli illetőségű elhagyott gyermekek tartásdija, a minek megtérítésére az erősen terhelt községek az elhagyott gyermekek a vármegyei segély alapjából igényt tarthatnak ? Az idézett közgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt felhatalmazás alapján bejelentem továbbá a tisztelt közgyűlésnek, hogy Oravszky László kartársunknak az alapitó tagságról szóló oklevelet kiállítottam s azt múlt évi november hó 10-én Klimes Antal, Várkonyi Imre, Győré Pál, Weither Dániel járásunk- beli, Zsigmond Gyula pinczehelyi kartársaink, valamint dr. Éri Márton vármegyei tiszteletbeli főjegyző jelenlétében átadtam, a Fonciére pesti biztositó intézet és a tolnanémedi-i hitel- szövetkezet adományait pedig megköszöntem. És most már áttérhetnék tisztelt közgyűlés, egyesületünk azóta felmerült egyéb közállapotaira s közte - természetesen a községi közigazgatás kérdése az, mely bennünket oly közelről érdekel. Törvényhozásunk munkálkodásának hosz- szu ideig a nemzetiségi képviselők magatartása álta útját, majd a házszabályok nem várt és hosszúra nyulott revíziója, — úgy hogy az 1908 évi állami költségvetést most tárgyalja parlamentünk. A belügyi tárca költségvetésének tárgyalása során (1908 május 16-án) Bozóky Árpád, a kunszentmártoni kerület balpárti képviselője a községházákat a zugirászat és sápolás tanyáinak mondta, amit megszüntetendőnek tart. S ha a képviselőház elnöke az alaptalan gyanúsításért rendre nem utasította volna is, — akkor sem volna érdemes sem ezzel,, sem a beszéd többi ítészével bővebben foglalkozni, mivel az az ötletszerűség jegyét viseli magán s ez szabja meg értékét is. Szó nélkül azonban még sem hagyhattam a dolgot, mert a községi jegyzőkre nézve nem lehet közömbös az, hogy felőlünk miként vélekednek, különösen pedig ebben az esetben, amelyben a gyanúsítás az egész ország előtt a magyar parlamentben jutott -kifejezésre. Ugyanabban az ülésben ismertette a belügyminiszter komoly, nagytudásu államférfiunk a közigazgatás reformjára vonatkozó' nézeteit. A közigazgatás reformját a jövő legsürgősebb feladatának tartja olyan formán, hogy ott, ahol a kellő intelligencia megvan, ott a járási önkormányzatnak, a járási bizottságoknak kifejlesztését hasznosnak tartja, mivel a megye túl jnagy terület s közügyei iránt nincs meg .az a közvetlen érdeklődés, mely_. az önkormányzati -élet élénkségéhez- szükséges. Ahol azonban ezek az előföltételek nincsenek meg, a járási önkormányzat helyett azt tartja szükségesnek, hogy a járások kisebbek legyenek és hogy a megyének legyen a községhez közel álló ellenőrző és végrehajtó hatalommal bird képviselője. Minden tartózkodás nélkül kimondja, hogy közigazgatási törvényeinknek egyik főhibája az, hogy nem alkalmazkodnak a külömböző viszonyokhoz és homlokegyenest ellenkező viszonyokra ugyanazon jogszabályokat kell alkalmazni. Az olyannyira várt törvényjavaslatnak lesz a fe'adata, hogy a különböző viszonyokhoz simuljon s erős lehet hitünk, hogy az uj törvény, ha azt a mai belügyminiszter csinálhatná meg, éppen nem marad mögötte^