Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-08-22 / 34. szám

1908 augusztus 22 való hozzájárulásra a társegyletek felhivas­sanak. Ezután az egyleti könyvtár állapotáról és gyarapodásáról tétetett jelentés, melyet 'S, közgyűlés tudomásul vett. Szeghő István az iskolai fegyelmezés módjáról és eszközeiről tartott alapos vizsgá­lódásról tanúskodó, s a_háílgatóság figyelmét I lebilincselő érdekes előadást. Szerinte' a testi | büntetés, mely a mai kor humánus szellemé- I vei meg nem egyeztethető, az iskolából tel­jesen kiküszöbölendő. A gyermekek lelki életének szorgosabb tanulmányozására buz­dítja a kartársakat, különösen a természetes büntetésnek helyes alkalmazása érdekében. A közgyűlés minden felolvasónak jegy­zőkönyvi köszönetét szavazott, Bocskár elnöki megnyitóját pedig szószerint jegyzőkönyvbe vétetni határozta. Ezután az egyházmegyére felterjesz­tendő tanügyi javaslatok, átiratok, körlevelek, s indítványok tárgyaltattak. A közgyűlés ha­tározatából az egyházmegye felkéretik, hogy jegyzőkönyvét, melynek a tanitógyülés jegy­zőkönyve függelékét képezi, ezentúl minden.. tanítónak, vagy legalább minden iskolának küldje meg; továbbá a tanítótestület gyűlé­sének jegyzőkönyvét más egyházmegyei ta­nítótestületek részére is megküldeni határozza. Majd felolvastatott több vármegyei tanítótes­tületnek átirata, nevezetesen: a borsodvár- megyei általános tanitó-egylet az Eötvös- alapnak nagyobb mértékben, való támogatá­sára hívja fel az egyesületet, a célból, hogy a tanítók szanatóriuma' mielőbb létesitessék; a szepesvármegyei s győrvidéki tanitó-testü- lestületek a végből keresik fel egyesületün­ket, hogy méltányolva az Eötvös-aíap vezér- férfiainak működését, nekik részünkről is bizalom szavaztassák. Azután egyhangúan elhatározta a közgyűlés, hogy Nagy Béla kir, segédtanfelügyelőt előléptetése alkalmá­ból, — elismerve a ~tanügy terén szerzett i érdemeit s a tanítóság érdekében kifejtett buzgalmát — Átiratban üdvözli. A gyűlés 1 óra után ért véget, a midőn társas ebéd következett, mely fölött lelkes felköszöntők hangzottak el.. Felköszöntőt mondtak : Tantó Imre az egyesület elnökére; Bocskár Ferenc felköszöntőjében örömmel konstatálja, hogy a szeretet összekötő kapcsa a lelkészi és tanítói kar között mind szoro­sabbra fűződik, — a lelkészi karra) közelebb­ről a jelenlevők egészségére ürité poharát; Szakács Jmre pedig Dr. Baltazár Dezsőre mondott felköszöntőt. Az ő buzdító szavaira az egyesület Dr. Baltazár Dezső, hajdúbö­szörményi esperes lelkészt, és Kiss Ferenc, püspökladányi lelkészt, a tanítóságnak ezen nagy tudom ányu s ügybuzgó barátait, — kik a tanítóság érdekében kifejtett tevékenysé­gükkel az egész ország reform, tanítói kará­nak elismerését vívták ki maguknak, — táviratban üdvözölte. — A társaság délután 3 óra tájt oszlott szét. KÖZSÉGI ÜGYEK. Jegyzők gyűlése. A simontornyai járási jegyzőegylet folyó évi junius hó 27-én tartotta évi közgyűlését. A gyűlésről felvett s hozzánk beküldött jegy­zőkönyvet, mely a közgyűlés lefolyását hűen tükrözi vissza az alábbiakban, egész terjedel­mében közöljük. Az itt előforduló ügyek ugyan első sorban jegyzőinket érdekelik, de az ő ügyük egyúttal általános érdek is, mert a közigazgatásnak a községi jegyzők által óhajtott reformját a nagy közönségnek felkel­tett és fenn is tartott érdeklődése siettet­heti leginkább. Jegyzőkönyv. Felvéve Gyönkön 1908 évi junius hó 27-én a simontornyai járás jegyzőegylet ren­des közgyűlésén. Jelen voltak: Ludvig József elnök, Bereczk István, Fiedler Gyula, Győré Pál, Glöckner János, Halmai Tivadar, Halmai Emil, Hesz Lajos, Körtvélyessy László, Lukács László, Marosa Gyula, Oravszky László, Ritter Béla, Rúppert Henrik, Schád K ö Z ER D B K Vilmos és Weither Dániel rendes tagok. Főrdős Mihály tb. szolgabiró mint vendég és Várkonyi Imre jegyző. Tárgyak; 1. Az egyleti és az egyletet közelebb­ről érdeklő közállapotokra vonatkozó elnöki jelentés. 2. Az egyesületi pénztár és ösztöndíj alap 1907 évi számadásainak megvizsgálása. 3. Az egyesületi tagok 1908 évi név­jegyzékének megállapítása. 4. Az egyesületi vagyon gyümölcsözte- tésére pénzintézet kijelölése. 5. Ox’avszky László indítványa az egy­negyed évi pénztári állapot kimutatás mintá­jának egyöntetű megállapítása iránt. 6. Oravszky László indítványa a jegy­zők fizetés-kiegészítésének portómentes ki­küldése iránt. . •’ . 7. A jövő közgyűlés helyének kitűzése. Elnök a gyűlést megnyitja, jegyzőkönyv hitelesítésére Ritter Béla és Schád Vilmos égyleti tagokat kéri fel. 1. Egyleti jegy ző felolvassa a következő elnöki jelentést: Tisztelt Közgyűlés! Múlt évi junius hó 15 én Gyönkön megtartott .évi rendes- közgyűlésünkről felvett jegyzőkönyvben utasítva lettem, hogy Szabó Károly országgyűlési képviselő urat, valamint a vármegyei jegyző egyesületet is kérjem fel az iránt, hogy a nyugdíj járulékok köny- nyitésére legyenek szívesek olyan javaslatot nyújtani be a tekintetes törvényhatósági bi­zottsághoz, mely szerint a községi jegyzők '5 százalékos évi hozzájárulásából 10 éven át 3 százalékot a vármegye pénztára fedez zen, s e célból a szükséges évi összeg erejéig 10 éven' át vármegyei pótadót ves­sen ki. Utasitva lettem arra is. hogy az egyesü­letünk évi közgyűléséről felvett jegyzőköny­vet minden egyes járás jegyzői egyesületé­nek küldjem meg s viszont azokat’ is szólít­sam fel évi közgyűlési jegyzőkönyveiknek megküldésére. Utasitva lettem harmadsorban arra, hogy adjak be kérvényt a tek. törvényhatósági bizottsághoz, melyben azt kérjem, hogy léte­sítsen egy olyan vármegyei alapot, a mely­ből a közsegélyre szorult 7 éven felüli gyer- , mekek gondozási költségeivel megterhelt köz­ségeket segélyezni lehessen. Föl lettem továbbá hatalmazva arra, hogy Oravszky László szeretett kartájunk­nak az alapító oklevelet kiállítsam és kézbe­sítsem. Az első kérdés a viszonyok nyomasztó hatása folytán" a tekintetes törvényhatósági bizottság múlt év november hó 15-én tartott közgyűlésében 610/907 szám alatt hozott határozatában olyformán lett megoldva, hogy a községeknek a lélekszám után a nyugdíj­alapba fizetendő hozzájárulása az eddigi 8 fillér helyett 10 fillérben állapíttatott meg s a nyugdijintézet tagjainak a nyugdíjalaphoz való rendes évi hozzájárulása 5 százalékról 3 százalékra szállíttatott le. S miután a köz­ségeknek nagyobb mértékű hozzájárulásával az alap jövedelme 5063 koronával szaporo­dik, a nyugdijintézeti tagoknak elengedett 2 százalékkal pedig 6056 koronás apadás áll be, a mutatkozó 993 korona fedezetére. vár­megyei pótadó kivetését nem tartotta a tekin­tetes törvényhatósági bizottság szükségesnek. Ezzel a jóakaratu intézkedéssel tehát a kérdés nemcsak 10 évre, hanem egyszer és mindenkorra rendezve lett. Utasittatásom második tárgyára nézve jelentem, hogy múlt évi közgyűlésünk jegy­zőkönyvét múlt évi julius hó 7 én Cholnoky Lajosnak, mint a tamási-i, Lovászy Gábornak, mint a völgységi, Illés Gyulának, mint a dombóvári, Niefergall Nándornak, mint a duna-. földvári és Purth Adolfnak, mint ;a központi járásbeli község-jegyzői egyesületek elnökei-- nek ajánlottan megküldöttem, de a múlt évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét egyik egye­sület sem küldötte meg. Julius havának végén küldötte meg a tamási-i járás egylete a május hó 19-én tar­tott rendkívüli közgyűléséről szóló jegyző­KJ könyv kivonatos másolatát, amely szerint azt mondottá ki, hogy a község-jegyzői nyugdíj­alapra felügyelő vármegyei választmánynak a járásbeli jegyzőket képviselő tagja útikölt­ségei megtérítése címén 100 koronát húzzon az egyesület pénztárából. S mivpl egyesüle­tünk .szintén képviselve van a választmány­ban a tárgy rokon természetinél fogva egye­sületünk foglalkozhat ezzel a tárgygyal. / Utasításom harmadik tárgyára vonat­kozólag a belügyminiszter 24714/IX. b. 907 számú rendeletében (Belügyi közlöny 1908 évi 14 sz.) intézkedett és ennek folytán a vármegyei alispán 5553/1908 számú rende­letében fölhívta az összes községi elöljárósá­gokat, hogy (f. évi junius hó 10-ig) terjesz- szenek fel kérvény mellett kimutatást arról, hogy mennyit tesz ki a folyó évre a község­beli illetőségű elhagyott gyermekek tartás­dija, a minek megtérítésére az erősen terhelt községek az elhagyott gyermekek a vármegyei segély alapjából igényt tarthatnak ? Az idézett közgyűlési jegyzőkönyvbe foglalt felhatalmazás alapján bejelentem to­vábbá a tisztelt közgyűlésnek, hogy Oravszky László kartársunknak az alapitó tagságról szóló oklevelet kiállítottam s azt múlt évi november hó 10-én Klimes Antal, Várkonyi Imre, Győré Pál, Weither Dániel járásunk- beli, Zsigmond Gyula pinczehelyi kartársaink, valamint dr. Éri Márton vármegyei tisztelet­beli főjegyző jelenlétében átadtam, a Fonciére pesti biztositó intézet és a tolnanémedi-i hitel- szövetkezet adományait pedig megköszöntem. És most már áttérhetnék tisztelt köz­gyűlés, egyesületünk azóta felmerült egyéb közállapotaira s közte - természetesen a köz­ségi közigazgatás kérdése az, mely bennün­ket oly közelről érdekel. Törvényhozásunk munkálkodásának hosz- szu ideig a nemzetiségi képviselők magatar­tása álta útját, majd a házszabályok nem várt és hosszúra nyulott revíziója, — úgy hogy az 1908 évi állami költségvetést most tárgyalja parlamentünk. A belügyi tárca költségvetésének tár­gyalása során (1908 május 16-án) Bozóky Árpád, a kunszentmártoni kerület balpárti képviselője a községházákat a zugirászat és sápolás tanyáinak mondta, amit megszünte­tendőnek tart. S ha a képviselőház elnöke az alaptalan gyanúsításért rendre nem utasította volna is, — akkor sem volna érdemes sem ezzel,, sem a beszéd többi ítészével bővebben foglalkozni, mivel az az ötletszerűség jegyét viseli magán s ez szabja meg értékét is. Szó nélkül azonban még sem hagyhat­tam a dolgot, mert a községi jegyzőkre nézve nem lehet közömbös az, hogy felőlünk miként vélekednek, különösen pedig ebben az eset­ben, amelyben a gyanúsítás az egész ország előtt a magyar parlamentben jutott -kifeje­zésre. Ugyanabban az ülésben ismertette a belügyminiszter komoly, nagytudásu állam­férfiunk a közigazgatás reformjára vonatkozó' nézeteit. A közigazgatás reformját a jövő leg­sürgősebb feladatának tartja olyan formán, hogy ott, ahol a kellő intelligencia megvan, ott a járási önkormányzatnak, a járási bizott­ságoknak kifejlesztését hasznosnak tartja, mivel a megye túl jnagy terület s közügyei iránt nincs meg .az a közvetlen érdeklődés, mely_. az önkormányzati -élet élénkségéhez- szükséges. Ahol azonban ezek az előföltételek nin­csenek meg, a járási önkormányzat helyett azt tartja szükségesnek, hogy a járások kisebbek legyenek és hogy a megyének le­gyen a községhez közel álló ellenőrző és végrehajtó hatalommal bird képviselője. Minden tartózkodás nélkül kimondja, hogy közigazgatási törvényeinknek egyik főhibája az, hogy nem alkalmazkodnak a külömböző viszonyokhoz és homlokegyenest ellenkező viszonyokra ugyanazon jogszabá­lyokat kell alkalmazni. Az olyannyira várt törvényjavaslatnak lesz a fe'adata, hogy a különböző viszonyok­hoz simuljon s erős lehet hitünk, hogy az uj törvény, ha azt a mai belügyminiszter csi­nálhatná meg, éppen nem marad mögötte^

Next

/
Oldalképek
Tartalom