Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-04-04 / 14. szám
1908 április 4 KÖZÉRDEK 7 A mostani zemsztvoi rendelet szerint a falubeli lakosok csak fizetnek, a nemes embe^- rek vezetnek és gyakran semmit sem fizetnek. A zemsztvoi gyermekmenhelyek Oroszország legnagyobb részében mint a gyermekek megölő helye jelentkeznek. Nyomorúságos' menházak, szűkös eszközök az ellátást illetőeg;. kevés, vagy semmi gondpskodas a gyermekekről -f- ezen példa nem esetleges. ^ 0‘ A voronezsi gyérmekmenhely szerencsés kivétel, mert 6—7 év előtt a nemes emberek, vagy egyenként úgynevezett pártolók megszánták az éhség miatt elhalt gyermekeket és adtak pénzbeli segélyt is. Építettek házat, rendeltek orvosi gondoskodást a gyermekek számára. A? elfogadott gyermek-szabályzat a menhelyben változatlan maradt. A menhely csak azon gyermekek számára jelöltetik ki, kiket a városi . utczákon találnak-. Minden gyermeknek előbb meg kell félig fagyni, más nélkülözést tűrni,^mig az emberek beviszik őt a menhelybe. Ha valamely éhes és lakásnélküli anyk , akarna bemenni a menhelybe gyermekével, ez nincs megengedve és azért ő kényszeritvé van elhagyni gyermekét az utczán, titokban. Minden évben a voronezsi nevelőházba bevisznek 300—400 anyátlan gyermeket és a zemszívo veszi magára a gondoskodást teljes korukig!. A men helyben a gyermekek. 3'hónapig maradnak, szoptatta tnak tápanyák által és a falubeliek által, kik egy évben havonkint 6 rubelt (15 frank) kapnak. A 3 havi gondozás után, a náenhelyben szétosztják a gyermekeket *a falubeli nőkhöz, 12 éves korukig következendő nevelésre. Fizetnek a nevelésért égy évig 48 rubelt, a második és következő, évekre 20 rubelt évenkint. Ez a szegényes fizetés elégnek Játszik a szegény emberek számlára, milyenek a mi falubelieink. Most 1300 gyermek neveltetik a voronezsi kerület sok falujában. A gyernáeknevelés összes, kiadása eléri az 50.000 rubelt minden évben. A kiadások növekedése eszközt kényszerit kigondolni azok kevesbitésére. Ezt czélozva, elhatároztatott a jelen évben, hogy'a gyermekeknek szoptatónő táplálás helyett tehéntejetadunk. A tudományos következtetés a mesterséges táplálási mód felől nem fölemlíthet meg minket a mi eljárásunkban, mert itt bizoriy, feledve a jelenlegi szánalömraméltó állapotokat, csak a rubelek megőrzését czélozzák. A közigazgatási bíróság elleni panaszok. Egy tudósitás alapján a helyi lapok mindegyike hozta, hogy a nép köfct nagy a panasz a közigazgatási biróság ellen, mert a felebbezéseket késedelmessen. intézi el s a felék az adó és illeték ügyeinek végrehajtása miatt sok zaklatásnak Vannak kitéve. A közigazgatási biróság egyáltalán nem szorul mások védelmére s ha előfordul is egyik másik esetben késedelem, (azért az általában véve panaszra nem szolgáltathat okot, mert nem a közigazgatási hatóságnál van n hiba,' hanem másutt. Első és főhiba olt van, hogy a né^ tanácsadói, vagyis a felebbezések készítői akár ügyvéd, akár jegyző, tájékozatlanok s nem tudják, hogy a 1$érvénynek mit kell tartalmaznia, hogy a felek a zaklatásoktól mesróvassanak és nem ismerik a felebbezések Ö . . felterjesztésére hivatott ni. kir. péneügyigaz- gatóság szervezetét és ügybeosztását. Ezt akarom tehát első sorban megmagyarázni. A dolog természetéből folyik, hogy amit valaki nem kér, arról intézkedni sem lehet. Már most, a pénzügyigazgatóság- nak ügyosztályai vannak. Egyik ügyosztály, például mondjuk az A osztály ügykörébe tartoznak a panaszok, felszólalások és felebbezések elintézése. A felebbezést ennek az •osztálynak osztják ki s az illető tisztviselő -elolvasván a felebbezés tartalmát s a vélemény es 'jelentést elkészitvén, azt a felsőbb biróság hoz felterjeszti. A másik ügyosztály, például B. osztály pedig az adó és illeték behajtásáról gondoskodik, vagyis végrehajtások felől intézkedik ; -a hátralék kimutatások alapján, az adók és illetékek behajtását az adóhivatalok és községi elöljáróságok utján szorgalmazza. Már most itt a bökkenő, hogy ez a második ügyosztály éppen semmit sem tud arról, hogy valaki az adókivetés, vagy illeték kirovás, avagy egyéb élten felebhezést, vagy panaszt adott be; éá miért nem tud felőle ? azért, mert a panasz kérvényben, vagy fe- lebbezésben nincs benne, hogy elintézéséig a végrehajtás felfiiggesztessék. Tehát az A. ügyosztály • arról, amit a felek nem kérnek, nem intézkedhetvén. ' az iratokat nem is Teszi át a B. osztályhoz, ez a B. osztály pedig kötelességéhez hiven a behajtást szorgalmáztatja s ebből erednek a felek zaklatásai s hibáztatják a legfelsőbb bíróságot Ez a megmagyarázás, azt hisszük, élég világos. Tehát akiket érdekel s a nép számára - a panaszokat vagy felebbezéseket készitik, mindig tegyék bele a kérvény végén, hogy a pénzügyigazgatóság az ügynek végleges elintézéséig a végrehajtást felfüggeszteni szíveskedjék. Ebben az eset ben az A. osztály bizonyosan ét fogja tenni a B. osztályhoz, amely intézkedik a felfüggesztésről s a felek nyugodtan maradhatnak ha akár két hét, akár űz esztendő múlva végez is á közigazgatási biróság. Egyébként az lenne a helyes eljárás, ha íörvényhozásifag, vagy pénzügyminiszteri rendelettel történnék intézkedés, hogy a pénzügyigazgatóságnak az az osztálya, amelyik a panaszok vagy felebbezések felterjesztéséről gondoskodik, köteles legyen ennek megtörténte után az iratokat hivatalból a másik ügyosztályhoz, áttenni, akár van kérelem a felfüggesztés iránt, akár nincs és e* a másik osztály hivatalból legyen köteles a felfüggesztés iránt intézkedni. —z. TUDOMÁNY, IRODALOM. . A ma iróművészete. A XX-ik századba jutott emberiség gondolkozása az utolsó évtizedben nagy, egyetemes erővel halad előre azon az utón. a melynek végén', ebben a földi életben elérhető legnagyobb jólét feltételeit gondolja feltalálhatni, megismerhetni. Az emberiség gon dolat-életének ebben a nagy munkájában mindig azok vezetnek elől, akik egy-egy nemzet szellemi életének vezetésére leginkább hivalvák : az irók és művészek, a természettől nyert kivételes individualitásuk révén. Jelen századunkban az előrehaladásnak merőben uj, eredeti és erőteljes nekilendülését figyelhetjük meg a magasabb kulturéletet élő nemzetek irodalmi életében. Ez a jelen kor művészi és irodalmi életének uj renais- sancze-kora, a XX-ik század szellemi életének olyan nagyarányú újjászületése, amely a quatró és Cinquecento művészi, megújhodásánál sokkal szélesebb perspectiváit nyitja meg a képzeletnek, az emberi érzés s az emberiség gondolatélete uj kialakulásának. A kulturnemzetek szellemi életének nagy ^köztársaságában mind nagyobb erővel jele nik meg a' mi magyar géniuszunk is s ma már ninésen a földnek olyan helye, ahol a műveltség állandó otthonra talált, hol mi magyarok néhány kiváló nagyságunkkal ne lennénk képviselve az egyetemes világirodalomban. A történelmi korok irodalmi életének egy-egy erőpróbája az otyan vállalkozás, a mélyeken a nemzet időközönkint összegyűjti a maga kivételes tehetségekkel született Íróit, hogy bemutassa a müveit világnak a maga szellemi életének újabb előrefejlődését. Ilyen nagyarányú iróművészi vállalkozás indult meg a közelben nálunk is, amelyben a legújabb idők legerősebb magyar irói gyűltek össze egy harmincztagu ritka társaságban, hogy mindazt, amit ma, ezerki- lenczszáznyolczban nyújthat a mi modern magyar nemzeti irodalmunk: — bemutassák egy csillogó, színes, szellemi kaleidoskopban, a mi fejlődő ízlésű-és gondolkozásu magyar társadalmunknak. Szini Gyula, Pékár Gyula, Szomaházy István, Szász Zoltán, Papp Mariska, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Szemere György, Ignotus Pásztor Árpád, Molnár Ferencz, Pakots József, Heltai Jenő, Nagy Endre, stb. mind olyan megállapodott hírnevű írónk, akiknek munkáival ma már lépten-nyomon találkozhatunk á legelőkelőbb európai lapok hasábjain. Ez a ritka irodalmi vállalkozás jJPl a mit a Pannoniá magyar irodalmi intézet áldozatkészsége segített megszületni, egyúttal egy szép, kegyeletes fezéit' is szolgál, ameny- nyiban a munka jövedelmének tetemes része a Budapesti Ujságirók Egyesülete özvegy és árva álkpját illeti s talán ez' a körülmény csak még jobban elősegíti e rendkivüli érdekes és értékes művészi munka elterjedését. N. E. B. „A,százados fa, egynapos rovarí( »Minden mi él, egyenlő soká él, A százados fa, egy napos rovar . . .« Szegény Madách, éppen ez itt a baj: Százados fát lelni alig lehet S évtizedekig látjuk csúszni ma: Az egy napra szánt hitvány — férgeket! BODNÁR ISTVÁN. EGYLETEK, TÁRSULATOK Ipartestületi gyűlés. A szekszárdi általános ipartestület a márczius hó 22-ére összehívott gyűlés határozatképtelensége folytán márczius hó 29-én tartotta meg a Szekszárd- szálló nagytermében, André István elnöklete alatt évi, rendes közgyűlését. A jegyzőkönyv hitelesítése után a múlt .évi működésről szóló elnöki jelentést dr. Zsigmond Ferencz iparhatóságí biztos terjesztette elő. A jelentés pontos képét mutatja az egylet eredményes munkálkodásának. A számadást 2133 K 40 fillér bevétellel, 1516 K 64 fillér kiadással és igy 616 K. 76 fill, pénztári maradványnyal elfogadták. A testület vagyona 6320 kor. 76 fillér, a rokkant alap 3850 kor. 24 fillér vagyonnal rendelkezik. Az 1908 évi költségvetést 2114 kor. 76 - fillér bevétellel és 1360 kor. kiadással megállapították. Végül a tisztujitást ejtették meg, melyen az eddigi tisztviselőket és elöljárósági tagokat újból megválasztották. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető : Nagy Béla. Méhészeti tanfolyam tanítók számára. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban jul. 2-től 22 ig és julius 25-től aug. 15-ig néptanítók számára tanfolyam fog tartatni. A tanfolyamra felvettek teljes ellátásban díjtalanul részesülnék s akik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják, III. osztályú féljegyet is kapnak, melynek ára a visszautazás költségeivel együtt meg fog téríttetni. Az egy koronás bélyeggel ellátott folyamodványok a m. kir. földművelésügyi miniszterhez czimezve május végéig hozzám térj észtén dőlt be. Szekszárd, 1908 márczius 28. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő. Államsegély. Moussong Gyula hőgyészi rk. tanítónak 400, Rosenbergné Misner Róza dombóvári izr. tanítónőnek 200, Czay György tabódi rk. tanítónak 400, Bienszak Ede hő- gyeszi rk. tanítónak 400, Szták József ten gödi ref. tanítónak 400, Somogyi Dávid dombóvári izr. tanítónak 200, Horváth Ferencz tolnai rk. tanitónak 80 és 200, Lengyelné Bányik Matildnak 160 és 200, Parti Ferencz tolnai tanitónak 60 és 200, Molnár Mátyás ozorai rk. tanitónak 600 és Hatz Sámuel györei ág. tanitónak 200 korona államsegély utalványoztatott. Szakértő kiküldése. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a dunaföldvári szaktanitós gazdasági ismétlő iskolához az általános tanulmányi eljárás és eredmény megfigyelése végett Péterffy József állami gazdasági szaktanitót küldte ki. Nyilvánossági jog megadása. A dunaföldvári magán polgári leányiskolának a
