Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-15 / 7. szám

1908 február 15 Közérdek 5 órakor a kir. törvényszék • esküdtszéki tár­gyaló teremben tartatott meg, a melyen Hor­váth Sándor föesperes egyházi, Szeniczey Géza egyházmegyei felügyelő és Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök, mint világi társelnökök elnököltek. Az ág. ev. hívek igen szép számban jelentek meg, köztük Fischer Imre kir. főügyész, Knrcz Vilmos árvaszéki elnök, Vigand János főgimu. igaz­gató, dr. Hi bért István városi tanácsos, Török Béla takarékpénztári ügyész, dr. Joob Imre kir. aljárásbiró, Gyeryyai Győző és Bariul Kornél főgimn. tanárok, Scholcz Gusztáv mérnök, Bognár Albert ügyvéd, Wagner Andor törvsz. aljegyző stb. stb. Elnöklő főesperes üdvözli a megjelen­teket, előterjeszti, hogy most már aktuálissá vált az a kérdés, miszerint a szekszárdi ág. ev. hivek elhatározzák, vájjon kivánják-e az önálló-, gyülekezet szervezését, mert külön­ben a két protestáns felekezet között létező úgynevezett „Geresdi egyezség“ értelmében, mely mindkét protestáns hitfelekezetre kö­telező, kénytelenek lennének az itt levő refor­mátus egyházhoz csatlakozni és azok'terhei- hez járulni. Egyben örvendetes tudomásul hozta, hogy a püspök ur kilátásba helyezte, miszerint az alakulandó egyház a kerülettől segélyt remélhet, nemkülönben lelkészt ; va­lamint biztos segélyre van kilátás- a kor­mánytól is a Jiivek által fizetendő összegnek 1600 koronára leendő kiegészítésére -vonat­kozólag. Ajánlja ennélfogva, hogy áz érte­kezlet mondaná ki az anyaegyház szervezé­sét, annál is inkább, mert addig, mig az kimondva nincs, sem az egyházmegyétől, sem a kerülettől anyagi és erkölcsi támogatást kérni nem lehet. Többek hozzászólása után az értekezlet egyhangúlag kimondotta és elhatározta, hogy megalakítja a »Szekszárdi ág. ev. hitval­lású önálló anyaegyházat« s mint fiók egyházakat belevonja a p. Zichy-Tengelicz, Tolna és p. Ozsáki hiveket. Az elnökség ezen felállással s nagylelkesedéssel hozott elhatározást határozatilag kimondotta. Ennek megtörténte után egy bizottság küldetett ki, illetve a már kiküldve volt bizottság Fischer Imre kir. főügyésszel kiegészíttetett azon megbízással, hogy 6 hét alatt a szervezés­hez megkívántaié adatokat sáedje össze, a költségvetést készítse el s erről terjedelmes jelentést tegyen, amely után a legközelebb tartandó közgyűlésen megválasztatik a pres­bitérium és azt követőleg a lelkészválasz­tásra kerül a sor. Éppen a mi korunk mutatja leginkább, hogy ä lelkek gondozása, általában a vallá­sosság ápolása nemcsak felekezeti, de haza fias érdek is, mi tehát a magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük az uj egy­ház megalakulását s tiszta szívből kívánjuk hogy a többi felekezetekkel békésen egyet értve teljesítse egyházi és hazafias nemes hivatását. Lelkészválasztás Pálfán. A pálfai református lelkészi állásra folyó hó 5 én egy­hangúlag Joó András karezagi segédlelkészt választották meg, illetőleg az állást meg­hívás utján töltötték be. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Tolnavármegye közigazgatási bizottsá­gának tanügyi határozatai: Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12 én tartotta rendes havi közgyű­lését, melyen Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő jelentette, hogy január hónapban 8 iskolát látogatott meg. Az elért eredményt jÓDak minősítette. Továbbá jelentette, hogy a január 15-diki ülés után 142 közig, bizottsági darabot intézeti el elnökileg, a jelen ülésben pedig 64 darabot terjesztett elő. Az egyes előterjesztett ügydarabok közül a következőket említjük fel: A simontornyai községi kisdedóvoda 1906/7. tanévi számadását a bizottság jóvá­hagyta. Az iskolák feliratai iránt a bizottság a miniszter rendeletére megkereste az összes egyházi főhatóságokat és utasította az állami, községi izr. és magániskolák iskolaszékeit illetve fen tartóit, hogy az iskolákra mielőbb magyar felírást tétessenek, s miután Tolna­vármegyében az iskolák tannyelve magyar, más nyelvű felírás alkalmazását nem engedik meg. Pataki Izidor tolnai izr. tanítónak eddig 200 korona lakbére volt, miután pedig az 1907. évi 27 t. ez. a tolnai tanítók lakbérét 300 koronában állapította meg, a 100 korona különbözetnek 1907 nov. 1-től való kiszolgál­tatására a bizottság az iskolaszéket kötelezte. A következő államsegély kérvényeket terjesztette fel a bizottság pártolólag a in. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: Molnár Mátyás ozorai rk., Samai János, Baloghné Magyar Laura és Gőbölös József faddi rk., Dubniczky Irma, Frieker Ede, Steindl Mária és Máy Erzsébet hőgyészi rk , Halász' Johanna paksi orth. izr., Kronberger Ignácz dunaföldvári izr., Ballabás Bálint dunaszentgyörgyi ref., Paul Péter tolnané- medi-i ref., - Schönweitz István te véli rk., Somogyi Dávid és Rosenbergné Misner Róza dombóvári izr., Erdődi Lipót és Kertész Karolin tamási-i izr., Kümszer Margit és Staib Lajos döbröközi rk., Izsák József tengődi ref., Fazekas Julianna kajdacsi ref., Bittér Antal szakadáti rk., Wikkert Lajos, Becht Sarolta, Molnár Lajos és Kiss Sándor bonyhádi ág. hitv. ev., Mátis István pálfai ág. hitv. ev. Gyomlai József kurdi rk., Hatz Sámuel gyö- -rei ág., Schwartz Ádám izményi ág., Czay György tabódi rk. és 9 tolnai rk. tanítóét. Kistengelicz pusztán a tankötelesek nagy száma miatt még egy tanitó állomást kell szervezni. A lakosok a tanitói fizetésre állam segélyt óhajtanak kérni. A bizottság érte­sítette az iskolaszéket, hogy szívesen támo­gatja kérelmüket s egyúttal megadta az utasítást arra, miszerint ezen ügyben miként kell eljárni. Vagyis ily esetekben az 1907. évi 27. t. ez. 12. §-ának 5 dik pontja, az utasítás 29. § a és a 236/1907 közig, bizott­sági határozat az irányadó. A szakályi rk. I. és III sorszámú tanitói állomás uj javadaltni jegyzőkönyve jóváhagya tott. A II. sorszámúét azonban nem lehetett jóváhagyni, mert ott leszállítás történt, már pedig az 1907. évi 27. t. ez. 14. §-a értel­mében a tanitó eddigi fizetése le nem szállít­ható. Ezért az uj javadalmi jegyzőkönyvbe kevesebbet ne vegyenek az iskola fentartók, mint a régiben volt, mert az ily jegyzőkönyv jóváhagyva úgysem lesz és csak munkasza- poritást okoznak. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendeletére a bizottság utasította az állami polgári és elemi iskolákkal, vala­mint az állami óvodákkal biró községeket, hogy a 24—24 koronás fentartói dijakat 1908/9. tanév kezdetétől fogva minden év január havában ne a kir adóhivatalba, hanem az iskola, illetve óvoda pénztárba fizessék be, a gondnokságok és a felügyelő bizottságok pedig azt minden év február havában a kir. adóhivatalba szolgáltassák be. Az állami elemi iskolába járó tanulók után járó 30 filléres járulékkal is ily eljárás követendő. Szentandrás-pusztán iskola felállítására a főszolgabíró felhivatott, mert ott 65 tankö­teles van. A hátai községi iskolai alapvagyon bérbeadásáról szóló árverési jegyzőkönyvet 2213 kor. 50 fillér bérleti összeggel a bizott­ság jóváhagyta. A gerjeni községi iskola tervét és költségvetését a bizottság jóváhagyta. A ki hirdetést, árlejtés megtartását és szerződés megkötését elrendelte. A felügyelettel az államépitészeti hivatal bízatott meg. A költség- vetés 22,737 koronáról szól. A Jánosmajo.ban ujanan szervezendő községi iskola terve és költségvetése az épí­tészeti hivatalnak kiadatott. A szakadáti rk. II. tanitói állomásról uj javadalmi-jegyzőkönyv felvétele rendelteti el, mert azon tanitói állomásról, melynek fizeté­sére államsegély még eddig nem volt enge­délyezve és ilyenért most folyamodik, az 1907. évi 27. t. ez. 8. §-a, valamint a 143,639/1907 vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján uj'javadalmi jegyzőkönyv veendő fel. A mucsi i rk. iskolánál ujonan szervezett V. tanitói állomásról javadalmi jegyzőkönyv felvételét rendelte el. Kisdorog, Bonyhádvarasd és Tabód nyári menedékház czéljára 1907. évről 60—60 koronát takarékpénztárba tett. A nyári me­nedékházvezetőnői állás betöltésére utasit- tattak. Egri Béla és Balláné Mehrwerth Józsa szekszárdi rk. tanitó, illetve tauitónő állam­segély kérvénye a miniszterhéz pártolólag fel terjesztetett. Gönczi Pál nagyszokolyi ref. tanitó államsegély kérvényéhez miniszteri rendeletre névmagyarositási engedélye bekéretett. Hoffman Ádám kisténgeliczi községi tanitó természetbeni illetményét készpénzben tartozik' a fentartó kiszolgáltatni. Ezt a bi­zottság 1908 január 1-től visszamenőleg elrendelte. A nagydorogi községi tanitóválasztáshoz választási elnöknek a bizottság Tihanyi Domokos kir. tanácsost küldte ki. A válasz­tás azért vált szükségessé, mert Turcsányi Mihály nagydorogi tanitó a paksi ref. tanitói állomásra választatott meg. Ezen kivül Cháchinovich János naki rk. tanitó dijlevelének kiigazítása, Straub János nagymányoki rk. tanitó javadalmainak megállapítása, Gesztesi Péter bátaszéki tanitó földjének kimérése, Tanner Gyula Nagy János uj javadalmi jegyzőkönyvének felvétele elrendeltetett s jóváhagytak több iskolai számadást. Ikola látogatás. Pártos Zsigmond kér. esperes folyó hó 11-én meglátogatta a szek­szárdi Béri Balogh Ádám utczai iskolát és a belvárosi rk. iskolák fiú osztályait. A tapasztalt előremenetel felett megelégedését fejezte ki. Adomány. Színi Márk bonyhádi izr. tanitó a Tihanyi alapra 6 koronát adomá­nyozott. Államsegély. A bonyhádi magán pol­gári léányiskola 1907/8. tanévi szükségletei­nek részben való fedezésére a közoktatásügyi miniszter 600 korona államsegélyt utal­ványozott. EGYLETEK, TÁRSULATOK Választmányi ülés. A szekszárdi pol­gári olvasókör választmánya folyó hó 8 án Boda Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés megnyitása után elnök megemlékezett id. Imberl Ferencz elhunytéról. Ravatalára ko szőrűt tesznek s emlékét jegyzőkönyvileg megörökítik. Elhatározták, hogy f. hó 16-án tánczestélyt tartanak és márczius 15 én köz- vácsorát í'endeznek. Az ünnepi beszéd tar­tására Boda Vilmost, a kör elnökét kérték fel. Dr. Zsigmond Ferencz indítványára elhatározták, hogy felolvasásokat fognak a téli hónapokban tartani. A felolvasások ren­dezésére dr. Zsigmond Ferencz választmányi tagot kérték fel. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. Esküdtszéki tárgyalások. Február 10 én. Az esküdtszéki ülésszak elsőnapján ifj. Schönekker András paksi lakos ügyét tár­gyalták, aki anyjára fejszével majd, mikor ezt tőié elvették revolverrel támadt rá s la- poczkáján súlyosan, de nem életveszélyesen meglőtte. A tárgyaláson Hazslinszky Géza törvényszéki elnök elnökölt, szavazókként rósztvettek Kövessy Ödön és Gyük Ferencz törvényszéki bírák, a vádat Fischer Imre kir. ügyész, a védelmet dr. Steiner Lajos képviselte. Az esküdtek verdiktje alapján a törvényszék a vádlottat 2 évi fegyházra ítélte, melyből 3 hónapot kitöltöttnek vett. I Az Ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom