Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-15 / 7. szám

Szekszárd, IV. évfolyam. 7. szám. Szombat, 1908. február 15 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazar épület. Az Befizetési pénzek és hir- detések ide küldendők. HIRDETÉSEK legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Megjelenik minden szombaton. Szer kész tőség: Bezerédj !stván-iitca5 szám* Ide küldendők a lapot érdekli} összes közlemények. BliŐpiZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS m. KIR. SELVEMTEHVESZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Bel műn le a társak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja: BÁTER JÁNOS NYOMDÁJA. A tisztviselők lakbére. Az 1893. évi IV. t.-cz. 3. § a utolsó előtti és utolsó bekezdésében foglaltak utasítást adnak a pénzügyminiszternek arra, bogy az állami tisztviselők, "al­tisztek és szolgák állomáshelyét képező s katonai lakbér-osztályba nem sorolt helységek lakpénz-osztályba boroztas­sanak s a sorozási eljárás kiterjesztes­sék azokra a városokra és községekre is, amelyekre nézve az azokban állo­másozó állami tisztviselők a magasabb lakpénzért folyamodnak. A pénzügyminiszter eleget is tett ennek az utasitásnak. Még 1905-ben összeállította annak a 403 városnak és községnek névjegyzékét, amelyek addig katonai lakbérosztályba sorozva nem lettek. S azóta is lelkiismeretesen megfelel a reá ruházott feladatnak. Részint a saját hatáskörében tett puhatolózások, részint a hozzá be­nyújtott folyamodások alapján a mi­nisztertanács által majdnem minden évben or jósoltatja azokat a sérelme­ket, amelyek egyes városok lakbér­osztályba sorozásánál, sajnos, még mindég előfordulnak. De bármily kétségtelen a törvény jóakarata s lelkiismeretes a pénzügy- miniszter eljárása, egyes városok tiszt­viselői még mindég határozott rövid­séget szenvednek lakbérilletményükben, aminek oka nem más, minthogy a polgári lakbérügy rendezését is a ka­tonai lakbér osztályzás ingatag alap­jára építették fel. A katonaságnak mindég volt gondja reá, hogy az oly városok, ahol katonaság székel, lehetőleg mennél nagyobb osztályba soroltassanak. Már most ahol katonaság van, ott jobban jártak a tisztviselők is. Viszont a ka­tonaság nélküli helyeken, tekintet nél­kül a lakosság számára s drága lakás- viszonyokra, rendszerint egy fokkal olcsóbb lakbér-osztályba kerültek. De mindettől eltekintve, hogy mily arány­talan és rendszertelen a lakbérosztályba sorolás, ezt semmi sem mutatja jobban, mint egy kis összehasonlítás. Amikor a pénzügyminiszter 1895- ben összeállította annak a 403 város­nak és községnek névjegyzéket, amely helyek addig katonai lakbérosztályba sorozva nem voltak, Szekszárd 9-ed magával a Vl-ik katonai lakbérosz­tályba, így a III-ik polgári lakbérosz­tályba jutott. Ez a kílencz város a következő: Arangos Maróth 2786 lakossal, Gö­döllő 5893, Kapuvár 6642, Nagy- Bánya 11183, Resiczabánya 11770, Salgótarján 13552, Soroksár 8871, Torda 4099 és Szekszárd 14629, sőt a hozzátartozó közeli hegyi és pusztai lakókat is beleértve, 15226 lakossal. (A statisztikai hivatal által kiadott helység-névtárban városunk lakosai száma ugyan 11895, de ez határozot­tan téves!) íme, tehát Szekszárd egy osztály­ban van Aranyos Maróth tál, melynek lakosa csak 2786, vagy Tordával, Gödöllővel, Kapuvárral. Nem hisszük, hogy ez teljesen igazságos lenne. Igaz, hogy vannak ilyen óriási eltérések Szekszárd előnyére is. Pél­dául Baja csak a múlt évben jutott a III-ik osztályba. De menjünk tovább: az 1893. évi IV-ik t.-cz. szerint 58 magyar város soroztatott be a III-ik lakbérosztályba. Ezek közül azonban 32, a miniszter- tanács évről-évre meghozott határoza­taival a Il-ik lakbérosztályba jutott. És pedig 1895-ben Debreczen, 1896-, ban Győr, Nagvárad, Székesfehérvár, Szombathely, 1897-ben Arad, 1898- ban Nagyszeben, 1,899-ben Brassó& 1900- ban Marosvásárhely, Szolnok, 1901- ben Beszterczebánya, 1902-ben Nyitra, 1904-ben Eperjes, Trencsén, 1906-ban Kecskemét, Komárom, Lo- soncz, Lugos, M.-sziget, Nagykani­zsa, Pancsova, Szatmárnémeti, 1907- ben Eger, Esztergom, Gyula, Igló, Kaposvár, Nagyenyed, S.-A.-Üjhely, Ungvár, Veszprém, Keszthely, sőt Pápa, Turóczszenlmárton, Zalaeger­szeg, Újpest azóta a IV-ikből a Il-ik sorba ugrott elő. Amint látszik, vannak itt Szek- szárdnál kisebb helyek is, mint Igló 9301, Nagyenyed 7494, Veszprém 14114, Zalaegerszeg 9782, Varasd 12930, Keszthely 6796, Turóczszent- márton 3357, Susák 4586, Eperjes 14447, Trencsén 7011, Losvncz 9530, Beszterczebánya 9294, Nyitra 15169 lakossal, de mi nem irigyeljük boldo­gulásukat. Bizonyára nemcsak protek- czió vitte őket előre, de egyéb ok is. Lássuk most már a fent említett 58 város közül melyek rekedtek a III-ik sorozatban. Aranyos Maróth (2786 1.), Ba­lassa Gyarmat (8580), Békés-Csaba (37547), Besztercze (2195), Czegléd (30106), Dés (7089), Érsekújvár (13385), Gödöllő (5893), Gyöngyös (16442), Kapuvár (6642k Kis Várda (8257), Miskolcz (43096), Nagybá­nya (11183), Nayybecskerek (26407), tiagykikinda ( 4843), Resiczabánya (11770), Rimaszombat (5849), Salgó­tarján (13552), Soroksár (8871), Szászváros (6943), Szekszárd (15226), Sz.-udvarhely .(8045), Torda (4099), Zent a (28588), Zilah (7639), Zombor (29609). Tehát lélekszámra a még ma is a III-ik lakbérosztályban veszteglő városok között Szekszárd a — 9-ik. Hogy olyan városok, mint Békés­csaba, Czegléd, Miskolcz, Nayy­becskerek, Nagykikinda,Zénta, Zom­bor és Baja miért nem jutottak a Il-ik lakbérosztályba, okát nem keres­sük. Talán kedvezők ott a lakásviszo­nyok, de azért feltétlen megilleti őket az előre rukkol ás. S vájjon Szekszárdot nem illeti meg? Az előbb felsorolt II-od osztályú lakbéres városok között nincsen sok, sokkal jelentéktelenebb hely, mint Szek­szárd? S mutasson nekünk valaki nyo­morúságosabb lakásviszonyt, mint Szek- szárdon van! Arról mi nem tehetünk, hogy katonaságunk nincs s igy katonai szem­pontból mostoha klasszifikációt nyer­tünk. Lenne itt csak egy ezred, vagy pár zászlóalj, vagy csak egy század is, majd meglátnánk, hogy nem sziv- kfeüák-e katona uraimék a fogpkat, »ért itt nem az az éset, áll hsak, "hogy drága a lakás, de az, hogy egyátalán nem lehet kapni megfelelőt. Ezért kell a- tisztviselőknek drága pénzen építkez­niük s házat szerezni adósságra is. Még a közhivatalokat sem lehet el­helyezni. Ott a csendőrség, posta. Tessék nekünk Szekszárd pár száz tisztviselője között azokat ki­mutatni, a kik rangjukhoz illően lak­nak. A X—XI. fizetési osztályú tiszt­viselőnek 2, alX-nek 3, a VII—VlII-nak 4 a VI-nak 5 szoba dukálna, de ha megvan is a szobaszám, megfelel-e a térmérték, a levegő köbtartalom? 10 ilyen lakást nem tudnánk összeszám­lálni. Két évvel ezelőtt indult már meg* valamelyes mozgalom, amely a tiszt­viselők uj lakbérosztályba sorozását akarta keresztül vinni. De a mozgalom elposványosodott. Igen, mert hibáa alapon indult meg. A kérvény támo­gatására arról készítettek statisztikát,, hogy ki, mennyi lakbért fizet? Hát természetesen a tisztviselők jórészo nem fizeti el lakpénzét lakbérre, mert ha megfelelő lakást akar, akkor az. egymásra hezitálás folytán lakáspénzét akár megduplázhatja. Nagy részének még igy sem jutna megfelelő lakás. A legtöbb tisztviselő ezért meghúzódik rangjához nem illő szerényebb odúban s várja a sült galambnak szájba re­pülését. Szerintem tehát más alapon kel­lene a dolgot kezdeni. Összeírni a szekszárdi összes bér- I lakásokat s megállapítani, hogy hány

Next

/
Oldalképek
Tartalom