Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-12-19 / 51. szám
1908 december 19 5 I . — Á vasút és a posta- Egy és ugyanazon postával két levelet kaptunk, melyek egyike vasiunkról, á másik postánkról .szól. Az első levélíiigy szól: .December. 14-.én Szekszárdon voltam és többek, közt egy láda . savanyuvizet vettém égy beteg, számára. Mfvel ilyenformán sürgők, szükségvolt a yizre, a ládát (csak 25 üveg volt) a vasfűtön) mint személy-podgyászt akartam magammal vinni. De nagy csodálkozásomra azt mondották, hogy csakis koffert lehet személypodgyásznak feladni! Hiába mondtam én, hogy a fővonalon már hordót, zsíros véndBlyt, kosarat sőt őzet is adtam lel személy- podgyász gyanánt, erre ósak azt mondották, hogy beszéljek a pénztárnok úrral, dehogy hoh találom, azt Jnem tudták megmondani. Miután, este már gyorsárut feladni nem lehet, a Iádat ott kellett hagynom, egy vasúti alkalmazotti, ügy an elvállalta, hogy reggel feladja, de mai 18-ah a ládát még nem kaptam meg, a be- teg !í: pedig a. savanyuvizet nélkülözi. Mondatnom .sem kell, hogy abszurdum csak, koffert felvenni /személypodgyás,znak, mert hiszen a ruhámat kosárba, ládába nagy akár batyuba is csomagolhatom, Ki kell jelentenem, hogy Szekszárdon többé savanyuvizet nem veszek és azt hiszem, mások is már jártak hasonlóképen, igy ne csodálkozzanak a szekszárdi kereskedők, ha a közönség . inkább máshol szerzi be szükségleteit, európai városokban, ahol az ilyen szekatúrák merőben ismeretlenek 1 Á másik levél a postáról ilykép szól: A minap. Berlinből kaptam egy levelet a következő cimzésspl: Udz. Ungarn. Post Sárszenthörnle Oomitat Fohme Igazán dicséretre méltó a posta találékonysága, hogy a levelet pontosan kézbesítette Uzdon. Mi sem^a-posta dicséretén-, sem a vasút ócsáflaSán nem csodálkozunk, mert mindkettő megérdemelt és megszokott, de igazán meggondolandó az első levél Írójának az a kijelentése, hogy Szekszárdon nem fog többet vásárolni Rósz néven ezt néni vehetjük neki, de azért nagyón szomorú dolog, ha tekintetbe vesszük, hogy talán ezer hasonló eset közül egy kerül a i.yilvánosság elé: —- Színészet Bonyhidon. Már hat hét óta működik Bonyhádon Keringi Ignác 24 tagból álló. társulata a közönség teljes megelégedésére és pártolása mellett., Kerényi igazgató és társulata összevágó, gördülékeny előadásokkal és újdonságokból álló jó műsorral annyira megnyertél« a közönség rokonszenvét, hogy a társulat újévig Bonyhádon marad. Baróthy Rezső, a dunántúli szinikerület igazgatója beleegyezését adta, hogy Kerényi Ignác társulatával, az ő területén levő Paks, Gyönk, Högyész, Bonyhád, Tolna, Tamási, Tab, Igái, Lengyeltóti, Dárda, Baránya-Szent-Lőrinc, Perlak, Letenye, Pécsvá- rad- és Zalaszentgröt nagyközségekben működhessék- Baróthy Rezső ezen helyeket azért adta át Kgrényineky mert nagyobb helyeket igénylő társulatával nevezett községekben nem tudna anyagilag boldogulni, mig viszont Kerényi tisztességes társulatával a nevezett helyek nagy részén már megnyerte a közönség teljes bizalmát. ' 1 -s — Élő szarvasok szállítása Darányi Ignác, földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Wimpfen Samu gróf simontornyai uradalmából, a kis székelyi vadaskertből száz darab szarvasi fogathasson és élő állapotban külföldre szállíthasson, — A kivándorlás emelkedése- Tolnavármegye területén az elmúlt hónapban 204 útlevél adatott ki, sokkal több, mint tavaly a hasonló időszakában. —s Veszett ebmarás. Nagydorogon f. hó 10-én egy veszettségre gyanús eb 4 embert, több kutyát és baromféléket megmart. A megmert emberek a budapesti Pasteur-intézetbe elszállittatták; A kutyát üldözőbe vették, az megsebesült, de ártalmatlanná tenni nem lehetett, mert megszökött. Miután a baromfiak tulajdonosait megallapitani nem lehetett, ennélfogva úgy az ebekre, valamint a ludakra zárlat-.rendeltetett el. ,-r Verekedés- Iródi János paksi lakost e hó lÖ-én este, midőn a présházából haza ment, ismeretlen tettesek bottal és vasvilláv.al, úgy megverték, hogy orvosi látlelet szerint rajta 16 napig,gyógyuló súlyos testi sértést ejtettek. A cséhöőrség a nyomozás során a tetteseket Pámer János, Schmidt ^dám és Hifner János paí<si legények személyében megállapította. A tetteseket a csendőrség a paksi lcir. járásbíróságnak feljelentette. K ŐZERDEK Megszökött tolvaj F. Boros János nagydorogi lakos záratlan ládájából MunkaFe- renc udvari illetőségű, volt nagydorogi zenészcigány 46 korona készpénzt ellopott és. ismeretlen helyre megszökött. A csendőrség a tet- . test a paksi királyi járásbíróságnak feljelentette. r;| , — Megverte az anyját. Balogh Mihály bölcskei lakos e hó 13-án este nevelő anyját Bakay Józsefnét szül. P. Horváth Máriát ittas állapotban úgy megverte, hogy orvosi látlevél szerint rajta 14 napig gyógyuló testi sértést ejtett. A csendőrség a tettest a dunaföldvári kir, járásbíróságnak feljelentette. — Lopás. Idősb. Kern József paksi lakos kárára az állatvásárteret körülzáró 2 drb. 7—7 méter hosszú és 15 ctm. vastag nyárfa kerítést ismeretlen tettes ellopta. A csendőrség megállapította, hogy a kerítést Pasztericz Mihály paksi újváros lakos lopta el. A kerítést a csendőrség összevágott állapotban megtalálta. A tettest a paksi kir. járásbíróságnak feljelentette. Kovács J. vásártár-utcai műtermében hiányzó^ fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készittetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtlSZtltás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9 ig és d. u. 1—2-ig. Meg lesz az internatus! A szekszárdi főgimnázium népességében beállott stagnálás és a vidéki tanulók számában beállt visszaesés arra indította annak idején városunk képviselőtestületét, hogy a lapunkban megindított mozgalomhoz képest, a főgimnázium mellett felállítandó internatus létesítése érdekében a kezdőlépéseket megtegye. Városunk akkori polgármestere,dr. Hirling Ádám jól megokolt kérvénnyel fordult^ a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben a 10000 korona városi hozzájárulásnak elengedését kérte, hogy a város az internatus felállítására képesittessék. A kérvényt Apponyi Géza gróf főispán vette át és nyújtotta be a miniszterhez, akinek következő válasza most érkezett le főispánunkhoz. Méltóságos Főispán, Gróf Ur I Fzekszárd városa ‘'által az ottani állami főgimnázium fentartásához fizetendő évi 10000 K hozzájárulásnak elengedése tárgyában hozzám .intézett becses felterjesztésébe vonatkozólag-további szives eljárás végett van szerencsém Méltóságoddal az alábbiakat közölni. Méltóságod becses felterjesztésében és a csatolt iratokban foglalt indokok alapján részemről is kívánatosnak találom, hogy a szekszárdi áll. főgimnázium mellé egy internatus létesittessék. Amennyiben Szekszárd város közönsége egy, a főgimnázium közelében, elegendő nagyságú (legalább 4000 □-ölnyi) területen egy, az e részben támasztható igényeknek teljesen megfelelő s legalább 60 tanuló számára berendezett internatust itteni tervek és költségvetés alapján felépítene, úgy hajlandó vagyok ez internatust állami kezelésbe átvenni, fentartani s azonkívül megfontolás tárgyává teendem a 10000 K fen- tartási járulék elengedését. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1908 december 7-én Apponyi, s. k. Ez a leirat örömmel töltheti el a városunk kulturális haladása iránt érdeklődőket, de az egész vármegye lakosságát is, mert fiaink majd- az internátus áldásában részesülhetnek és vármegyénk első kulturális intézetének benépesítése és felvirágozása is remélhető leáz. A főgimnáziumunk tanulóról összeállított kis statisztika ugyanis a vezetők és tanárok odaadó fáradozása, és buzgólkodása dacára is, nem nagyon vigasztaló képet nyújt iskolánk benépesítését illetőleg. A tanulók száma ugyanis az J902/3. tanévben 244 (vidéki 115), 1903/4-ben 235 (vidéki 113), 1904/5-ben218 (vidéki 97), 1905/6-ban 224 (vidéki 96), 1906/7-ben 212 (vidéki 92), 1907/8-ban 216 (vidéki 89). Ezek’'a számok hangosan sürgetik a komoly, gondos akciót. Hisszük, hogy a város sietni fog ezt a kedvező ajánlatot elfogadni és az internátus mielőbbi létesítését biztosítani. Hála illeti gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert a város jóakaratu támogatásáért, de köszönet és elismerés illeti gróf Apponyi Géza főispánt is, aki a város kérését szives készséggel közvetítette és a városunk iránti jóindulatánál fogva hathatós pártfogásban részesítette. Mezörendörségünk. Minden termelőre nézve lényegbe (és zsebbe) vágó dolog az, hogy fáradozásának, költekezésének gyümölcsét, eredményét élvezhesse és hasznát lássa. Különböző emberek, különböző és nem ritkán rossz hajlamánál fogva azonban bizony sok helyen és sokszor megesik, hogy amit Pál vet, azt Péter aratja és a melyik szőlőt Péter miveli, arról Pál szüretel. Nem akarok a dolog erkölcsi oldalára kiterjeszkedni, de a gazdasági kár is olyan jelentékeny, hogy a mezőrendőrség kérdése a gazdálkodókra nézVe nagy fontossággal bir. És csodálatos., hogy bár határozottan mezőgazdasági ország ^voltunk, sőt vagyunk ma is, 1894-ig az 1840. évi IX. törvénycikkben foglalt mezei rendőrségi törvény alapján igazgatódott ez a dolog. Az 1894. évi XII. törvénycikk jobb helyzetet teremtett ott, ahol akarat és erély párosulva a maga hasznára töltötte meg — a maga önkormányzati jogkörében — a törvény által felállított keretet. Sok helyen beigazolódott, hogy a fösvény kétszer fizet. Hogy tovább ne menjünk, hát nálunk Szekszárdon is és pedig igen fényesen, ha ugyan ennél a szomorú dolognál illik fényről beszelni. 100, mond száz forintos hegy- és mezőőröket alkalmaztak, közel negyvenet. Hogy 100 forintból nem lehet megélni, világos. De élni muszáj ,s igy a mezőőr a megélhetéshez szükséges anyagi eszközöket másutt volt kénytelen megszerezni, a legjobb esetben úgy, hogy elment napszámba. Igen ám, csakhogy akkor a határt csak), a jó Isten őrizte, ő, pedig tudvalevőleg néni fogja meg a tolvajt.' Megint világos tehát, hogy a közel 40 szer kiíizetet-100 forintok kidobott pénz volt. Nagy János és torsai szekszárdi birtokosok érezvén a tarthatatlan állapotokat, a városi tanácsnál; a helyzet orvoslását kérték, mire Dr. Szentkirályi Mihály, városunknak a gazdaközönség érdekei iránt melegen érdeklődő polgármestere készített egy, a mezőrendőrség átszervezésére vonatkozó szabályrendelet tervezetet és azt a képviselőtestület gazdi tagjaiból álló értekezlettel folyó hó 13-án ismertette meg. A tervezet szerint a gazdasági ügyek hatékonyabb védelemben részesülnek, a mező- és hegyőrök száma le, a fizetés pedig felemeltetik, hogy abból megélni s hogy az őrtől követelni lehessen, hogy csak őr legyen s hogy egész tevékenységével álljon a kövagyon őrzése szolgálatában, de legyen oka is, állását megtartani akarni, mert az eddigi 100 forintért valamire való ember bizony nem nagyon törte magát. Az értekezlet nagy örömmé1 és elismeréssel fogádta a polgármester előterjesztését s azt némi módosítással magáévá tette s igy a legközelebbi Jövőben tárgyalható lesz a képviselő- testület aital is, mely bizonyára szintén örömmel fogja fogadni ennek az elhanyagolt s a rendezésre nagyon reá szorult kérdésnek a megoldását. MUZEUM. _____ Aj ándékok a múzeumnak. Dr. Szalui 'László egy- pár pisztolyt kemény fa tokban, Hajpál Sándorné úrasszonyt Szekszárdról egy régi sóőrlőt faálvánnyal, Kreskai ferenc egy régi tálat .ajándékoztak a múzeumnak. Múzeumi felolvasások E hó 12-én és 13-án Holub János polg. iskolai igazgató sikerült felolvasást tartott a múzeumban a »Közlekedés és posta a régi időben« címen, melyre a belépő-dijjal á múlt évi szokástól kissé eltérő- leg yalamivel .többen jelentek meg, — az ingyenes előadáson pedig kétszázon felül voltak. A legközelebbi felolvasás már a jövő évben lesz, január 2 án és 3*án.
