Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-11-28 / 48. szám

1908 november 28 •awfjsyw» igjfj——-----i—-—!____ TC ovács J. «V fi * +\t V íX í'"'7". ’;r I • ‘ £*. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lás^,, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíti étnél':. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb, ^rtiödszér szerint eszközöltetik. Szegények­nek rendel délelőtt 8—9-íg-és délután 1—2-ig, Tolnavármegye segéd- és kezelő­személyzetének értekezlete. Tolnavármegye -segéd-, és kezelőszemély­zete, dijnokai és hivatalszolgái folyó hó 23 án értekezletet tartottak, melynek a vármegyék kezelő- és; segédszemélyzetét, dijnokait és hi­vatalszolgáit, a - vármegyei státus rendezésből kifolyólag ért. (anyagi és erKÖlcsi sérelemmel szemben országos mozgalom indítása és Buda­pesten .tartandó országom kongresszuson való részvétel volt a tárgya. Az értekezlet elnökéül Piánk Gyula vm. irattárnok, jegyzőül Dorn Zsigmond vm. dijnok választatott meg. A körlevelek a jegyző általi ismertetése után az elnök - indítványára az értekezlet elha­tározta, hogy a »Vármegyei tisztviselők'orszá­gos Egyesületé« bői kilép, mert az jogos érde­keit semmivel támogatni nem akarja. A statusrendezést illetőleg következő elő­terjesztések tétettek.. Mondassék ki a statusrendezesi törvény­ben, hogy a X. fizetési osztályban levő iroda- tisztek, úgy szintén a jelenleg IX. fizetési osz­tályban levő más kezelő tisztviselőnek legtöbb szolgálattal bíró J/3 része a törvény életbe lé­pesekor a törvény értelmében, eszkö^endő be­osztásnál a magasabb fizetési osztályba soroz- tatik . Az irodaigazgatóknak fele a törvény életbe léptekor a Vili. fizetési osztályba osztassák be. A XI. X. IX. fizetési osztályba sorozott kezelő- és segédszemélyzet összes tagjai az egy és ugyanazon állásban (fizetési osztályban) eltöltött 12—12 évi szolgálat után a következő magasabb fizetési osztályba léphessenek az összes illetmények élvezete mellett. Ez az elő- lépés minden újabb kinevezés nélkül történjék. A dijnokokra nézve pedig^a következő megállapodások történtek. Minden dijnok kinevezése napjától számí­tandó egy évig próbaszolgálatot tartozik telje­síteni, mely idő alatt koropa napidijat élvez. Ha ezen. idő alatt hasznavehetőségét és munkásságát bebizonyította, akkor hivatalból lenne 1000 korona javadalmazással előlépte tendő. Majd négy ev múlva 1200 koronára s öt év múlva a XI. fizetés fokozat legalsó fokába lenne előléptetendő. Ez az előlépes is minden újabb kinevezés nélkül történjék A dijnokok lakbérül az Írnokok részére megállapítandó lakbérnek 60 százalékát kapják. A kezelői szakvizsga szükségesnek mon­datott ki. A vármegyei hivatalszolgák pedig az állami altisztekkel hasonló elbánásban részesüljenek. Az értekezlet csatlakozott azon eszméhez, hogy a »Vármegyei Seged- -és Kezelő, dijnokok és hivatalszolgák Egyesülete« néven egylet alakittassék, melynek védnökéül gróf Batthyányi Tivadar kéressék fel. A megtartandó országos, kongresszusra Plank Gyula vm. irattárnok küldetett ki. Levél a szerkesztőhöz. Engedje meg — kérem — kedves Szer­kesztő uram, hogy kebelére dűlve kisírjam pa­naszaimat. Hiszen az Ön keblét is az. az érze­lem dagasztja, ami az enyimet: »le a vicinális­sal«, mert hát úgy olvástam, hogy Ön is monstré-küldő ttségizett annak idején. De a monstre visszajött (nem akadtak el valahol Vajta tájékán ?)v Azonban a mi monstrumunk" mostanig sem röstelte el, hogy a miniszter nem segit a dolgán. De bezzeg rápiritottak a múltkor. Hallga csak ! Könyvtárakban lévén dolgom, Budapestre rándultám. A könyvtár égy helyben. Vagyon, mé'gvár : ráóftem, tehát nem siettem; a^ deli; Vonattal indultam Kölesd^Tengilicről.' Gyorsan } közérdek ■ pn n 11 m .r{ é 1 y >4—‘—• múlik az idő, ha kellemes* szép ÓőkRér töltjük" éVmüASíi i gy...^s2rei.rsem vettérg^ h o$y;<-,vo na^ítízj?• P&rabSPí késéssé* :jöé^á Ázató bálP-vbeho^f^v.^tg'ieiő.-y'alkmetyesIt; <De • hiába, Rétszilasra megerkezven r. «Tessék a gyorssal Pécs; felé menőknek itt átszállni«-val fogadtak. És imej amire a miniszter ur-.ő kegyelmessége azt mondta, hogy lehetetlen, ■ azt egy, kalauz ur megtudta tenni. Megtörtént. No most vissza, (»csak .vissza, jó vitézek«), mert a bal vágányt páron egy tehervonat ál.t rendűiben .'méltó­sággal, .Síi plédig -— a vicinális — tcsak nem zavarhatjuk, merengésében. Visszatoltak a - vál-‘ tóigV hogy a gyors el prüszkölhessen mellet­tünk. Tetszett is-, neki,; de mi még mindig .ál­lunk; »»Miért ?« Szól ki tisztességes megszólítás mellékletében egy utas a ii, osztályból az. arra felé baktató bakterhez. »Miért?!« Szív egyetí a pipájából, aztán —• tisztességgel légyen mondva —7 Tl^dyeE. ser cent ki a száján — .»hát mér ál­lunk 1« Volt a kurtr., de minden' izében ííláv.-i. felelet. És. álltunk nem 5, sem 10, hanem ! 13 percig — a. gyors elrobogása után. Hogy miért, az möst sült ki, mert a tehervonat fü­tyült ránk, a vicinálisra, ő előbbre való, nem dukál az elsőbbség — s ott hagyott minket a faképnél. És mi csak utána cammogtunk be Bogárdra, hova 5 óra 21 perckor érkeztünk be. (Tessék megnézni a menetrendbe, hogy mikor kellett volna) Minek mondjam tovább. Látom Szerkesztő ur is nagyon neki busult ez igaz­ságon. De búsulhat a nagy, a jeles, az euró­pai, sőt vi'ághirü vasutunk is, mert- utóvégre a vasutunk volt egyike azon kevés európai hirü intézményünknek, amit minden külország­ban is megdicsérnek s amelyet mindenfelül jövő szakemberek tanulmányoztak —' ime, elérte á lassúság rekordját, hisz hamarabb elértem Pá- risból Angolországot, mint Kölesdről a 126 ki­lométernyire fekvő Budapestet. Kölesdi. ! Hirdetitek még 8 napon kelfll vétetnek tel! Jöv5 hónapban Jelenik meg 1909. évre Garay János Képes Kaptára vármegyei nagy címtárral, válto­zatos szépirodalmi részszel és jeles illusztrációkkal. Megrendelhető a Hol; ár-féle részvénynyomdáknn Szekszárdon E naptár Tolnavármegye minden községében és a szomszédos vár- : - megyékben is el van terjedve : ! Hirdetések még 8 napon kelfll vétetnek fel SZÍNHÁZ. A leány. — Társadalmi színmű, 3 felvonásban. Irta : Krammer Zsófia. Előadták Szekszárdon, 1908. november 21-én. -f s Premier volt Szekszárdon s más nap egy szép asszony ismerősöm előfogott: Nos hát I mondja el, milyen volt a Krammer Zsófika da­rabja ? — Elmondani, kérem, nagyon bajos do­log, de megpróbálom, hanem előbb kezdjük a külsőségeken. Az első felvonást feszült figye­lemmel hallgatta a közönség. Tudja, amit a máj. társadalom léhaságáról, a sok flirtelésről elmond, mind való, igaz, találó. A "közönség meg is tapsolta érte. Kapott két irgalmatlan nagy virágcsokrot és egy szép karkötőt s öt­ször is kihívták. Megérdemelte. A második • felvonásban azonban meleg kezdett lenni a színházban. Tudhatja pedig, hogy a nagyterem kályháit voltaképpen be sem lehet fűtenie A szende, fiatal leánytól derűs, sugarás, fehér'darabot v'árt 1 közönség és ka­pott ... De erről később, elég az hozzá a hölgy közönség mozgolódni’kezdett. A fiatalabb leánykák és a&sfconyok érezték, hogy nekik pi- rulniok kell, tehát zavartan legyezgették magu­----------— ;-----------—-------------------:---------------&­! kát és 'földresütötték" szemeiket. A tapasztaltabb' : ,dcönüióiv%jiőn iíöfc) jv®£é a közéiben &&-:iStaékiá ' igazi1 skéinély esi tője, íftiagyAruLt yal4melyite;n^.; gólya mama, én pedig a kir. ügyészt, vagy a-, vizsgáló .biró uratkerestem, mikor fogja-. már letartóztatni, az angyal /csinálásra biztató .;sziriM padi mamát v . • '■ • /.» * — Elég, most már ne folytassa, a továbbit kritikára nem; vagyok kiváncsi; ... . ■>, Szép asszony ismerősömnek csakugyan, igaza volt, itt bátran befejezhetném én is a Köz­érdeknek -szánt kritikát. Valami sok mojndani valóm ;amugy nincs, legfeljebb kiegészítem a fentieket. ; A mint tetszik látni, Kfajmr^er Zsófiba uj," modern, divatos témához--nyúlt. Áz az dehogy is újhoz. Inkább nagyon is régihez. Ismerjük már a bukott angyalok históriáját száz és száz válto­zatban. A francia demimondok, dernivirgék európai körútra keltek. Mindenütt megpróbálták őket erkölcsnemesiteni. Talán valamennyi nem­zet irodalmában ^megtalálod ezt . receptet Végy egy kokottat, dicsérd három felvonáson, bünk­ért tedd felelőssé a társadalmat s kész a mo-- dern dráma. | Szegény Madách, mintha az ő - egyébként mélységes egyéni meggyőződésé járta volna át az egész világot. A' nő sohasem bű­nös, »bűne, a koré, amely szülte őt!« Az ördögbe is, felre a szép filozofálással? Tetszetős a tétel. De igazságnak el nem foga­dom. Az egyént, az ént, a saját akaratot állít­juk ma előtérbe mindenütt, ez az ideálunk, az Istenünk. Erre esküsznek a feministák, szabad­szerelmet hirdetők. A nő bukásának oka is te­hát csak maga lehet a nő, nem a környe­zet, mert ha nem igy volna, akkor a mai tár­sadalomban egyátalán nem lehetne — tisztes­séges nő. Pedig van, lesz is, a hüllő vagy na­gyon is lehullott csillagokkal való színpadi kí­sérletezés a félsikert jelenti tehát csak, még a legnagyobb Írónak is, mert utóvégre is ez a kor, de az ezután jövő is még mindég az eiv kölcsi alapon épült fel, vagy fog ffelépülni, ezért a kameliás hölgyek szektája iránt érezhe­tünk bizonyos szánalmat, emberies részvétet, de ez a szánalom még nem az a bizonyos tisz­titó tűz, amely őket a tisztességes nő piadesz- táljára visszaállítja. Divatos, mindenesetre érde­kes kísérlet tehát az ilyen téma, de a sár a mester kezében sem "válik arannyá, kezdő iró kezében pedig még az aranypor is lehet szerb puska­por — amely nem sül el, de sajátságos illata meg van s a kényesebb orrot bizony félre fintorítja. Krammer Zsófia vállalkozását tehát, ha el nem Ítéljük is, szerencsésnek azonban nem ta­láljuk. Ami világhírű Írónak nem sikerül, nem sikerülhet neki sem. Menteni azzal menthetjük, hogy darabját nem nekünk, de a Vígszínház­nak szánta s úgy látszik jó helyre, mert ott meg is dicsérték. Ez azonban ne szédítse el. Divatos iró ily utón lehet, de a szivet igazán megmarkolni tudó színműíró soha. A tapaszta­latlan iró tévedését mindenesetre megbocsátjuk, hiszen ő mi szerintünk egészen mást akart. A maga förtelmességében, mint egy torz tükörben akarta bemutatni a társadalmi léhaságot, bűnt, hogy ez a tükör nagyon is mezítelennek mu­tatta a valót, ez az ő járatlanságának, naivitá­sának tudható be. Istenem, a gepnek csak egy kis hibás beállítása s hányszor lesz torz a kép, az okos fényképész azonban nem vágja a föld­höz a gépet, de igyekszik jobb képet csinálni. A tapasztalt színigazgató ur azonban minden esetre felelős a darab színre hozataláért, közön­ségünk Ízlésének lebecsülése volt ez. B. I. 5 —László Géza Toldija. László Géza ta­nár Toldi cimü darabja nagy sikerűnek Ígérke­zik. A színtársulat nagy szorgalommal és buz­galommal látott a darab bemutatásához, a sze­repek a legjobb kezekban vannak . s Baróthy szinigazgaío éppen mivel nagy sikert vár, a darabra való tekintetből pár nappal elhalasz­totta innen való távozását, igy Toldi kedden és szerdán kerül színre.. Mai számunk Tárca rdvatában bemutatjuk a darabnak egy pompá­san megirt rövid jelenetét s ismételten felhív­juk közönségünk figyelmét a keddi és szerdai érdekes előadásra. — Színészet Baróthy színtársulata a hé­ten is nagy megelégedésére játszott a közön­ségnek. ■ . Vasárnap délután a »Tatárjárás«-t, este »Keresd a szived« színmüvet adták elő.. | Hétfőn dr. Ttesztyánszkyné Baróthi Irma bucsúfelléptével Sardou Viktor pompás .vigjá- léka:a »Váljunk el« került színre, telt. szinfiáz

Next

/
Oldalképek
Tartalom