Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-01 / 5. szám

1908 február 1 K ÖZÉHDEK 5 pedig azt vallotta, bogy a Hl. oszt. kereseti adónál a 10°/e adókulcs túlságosan magas és ez készteti az adózókat jövedelmeik eltitko­lására, miért is az adókulcsot le kell szállí­tani. A most benyújtandó javaslat szerint a 10°/o adókulcs ez adónemeknél 5°/o-ra volna leszállítandó. Ez helyes. De ha az adókulcs leszállításának czélja, hogy az eltitkolásnak elejét vegye, miért oly következetlen a ter­vezet, hogy a nyilvános számadásra kötele­zett vállalatoknál — hol az eltitkolás ki van zárva — nemcsak a 10Vo kulcsot fenntartani, sőt még újabb terhekkel sújtani kívánja? A javaslat szerint -a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok tiszta nyereménye háromszor kerülne adó alá. Ugyanis először fizetné, mint eddig, a nyeremény 10°/o-át; másodszor a sokkal kisebb összegre rugó eddigi általános jövedelmi pótadó helyett a vállalat összjövedelme után az úgynevezett jövedelmi adót progresszív kulcs szerint; harmadszor pedig a nyert osztalék után a részvényesek, a jutalékok után az azt élvezők, szintén fizetnének progresszív jövedelmi adót. Épp oly kevéssé, tarthatjuk igazságos­nak, hogy oly állami kötvények után, me­lyekre nézve az állam adómentességet garan­tált, most jövedelmi adó czimén még is adó szedessék. Ez pedig kizárólagosan a hazai polgárokat sújtaná, hisz magyar államkötvé nyék után külföldi tulajdonostól jövedelmi adót a magyar állam éppen nem követelhet. Ezek után az igazgatóság felsoi-olja az általunk már ismertetett forgalmi emelkedé­seket és a jelentést igy .fejezi be : A tiszta jövedelem felosztására nézve kérjük a, t. Közgyűlést, meltóztassék a zár- száraadáspkkal együtt közölt, a napirend során tárgyalandó részletes javaslatunkat el­fogadni és a t. felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után a zárszámadásokat és a mérleget, valamint jelen tiszteletteljes jelen­tésünket jóváhagyólag tudomásul venni és ré­szünkre a felmentvényt megadni. Az élénk helyesléssel fogadott igazgató- sági jelentés után Tomcsányi Lajos a fel­ügyelő-bizottság jelentését olvasta fel, amely meleg hangon emlékezik meg az igazgató­ságnak és tisztviselőknek a részvények kibo- csájtása és a nehéz pénzviszonyok között az intézet fejlődése érdekében kifejtett élénk tevékenységéről. A felügyelő bizottság jelen­tésére az igazgatóságnak és á felügyelő- bizottságnak' a közgyűlés a felmentvényt megadta. Az igazgatóságnak a tiszta nyere­mény felosztására vonatkozó javaslatát, ame­lyet lapunk január 18-iki számában részletesen ismertettünk, dr. Leopold Kornél igazgató olvasta fel és azt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A Wosinsky Mór elhalálozásával és időközben a Szegzárdi Takarékpénztár fel­ügyelő-bizottságába beválasztott dr. Drágíts Imre. lemondása folytán megüresedett két .igazgatótanácsosi állásra gróf Appongi Géza főispán és dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester választattak meg, kisorsolás folytán pedig" "ajból megválasztattak Tenerlinger Lajos földbirtokos és dr. Müller Ferencz ügyvéd. Indítvány nem lóvén, a közgyűlés Széchenyi Sándor gróf elnök éltetésével véget ért. intornyai Takarékpénztár XXVIII. évi zárszámadása. nehéz pénzviszonyok közepette igen —üuvező volt az intézetre a 300 darab uj részvény lcibocsájtásával rendelkezésre álló 90.000 korona, mely lehetővé tette, hogy a drága kamatú visszleszámitolás csak igen csekély mértékben vétetett igénybe, bár a hiteligények minden tekintetben kielegit- tettek, amit igazol azon körülmény is, hogy a kihelyezések 189.096 koronával emelked­tek. De elősegítette ez év kedvező eredmé­nyét azon körülmény is, hogy az iptézet iránti bizalom folytán Simontornya és vidéké az intézetet a drága pénz daczára nagyban felkereste tőkéjével, úgy, hogy a betétállo­mány a lefolyt évben nem kevesebb, mint 305.959 koronával emelkedett. A részvények elhelyezése 250 darab egész és 100 darab fél részvényben minden nehézség nélkül si­került és ezen módon az alaptőke 120.000 koronáról 180.000 koronára, a tartaléktőke 107.000 koronáról 137.564 koronára emel­kedett. A heti törlesztéses kölcsönök bevezeté­sével az igazgatóság az intézet forgalmát nagyban előbbre fogja vinni. Erre enged kö­vetkeztetni az előző év szép eredménye. Heti betétben 21.382 korona 90 fillér folyt be, hetenkénti törlesztéses kölcsönben pedig 89.033 koronát sikerült elhelyezni. Az inté­zet 1907. évi tiszta nyeresége 21.520 kor. ; 92 fillér, az 1906. évi 20.110 korona 58 fil­lérrel szemben. Ezen nyereség felosztására vonatkozólag, amely a múlt évi 2249 korona 94 fillérrel együtt 23.770 korona 86 fillért tesz ki, f. hó 28-án az igazgatóság a követ­kező javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: Adassék: 1. Osztalék fejében 600 részvény után, (a múlt évi 25 koronával szemben) k 28 K = 16 800 korona. 2. A tartalékalapra alapszabályszerün felül 2208 korona. 3. Jótékony <j?élra 450 korona. 4. Jubileum-alapra 200 korona. 5. Járási jegyző­egyleti segélyalapra 100 korona és 6. Vites­sék át 1908. évre 4012 korona 86 fillér. Az 1907. évben kibocsájtott 250"darab teljes és 100 darab fél részvény tulajdonosai ä tiszta nyereségből á lefolyt évben még nem részesültek, csak a befizetett összegeik után 5°/o kamatot fizetett az intézet nekik. Ha számításba vesszük, hogy a tartalékalap 1907. évben 3346 koronával dotáltatott, a nye­remény átvitel pedig 1762 korona 92 fillér­rel nagyobb, mint az 1906. évben és ha a részvények forgalmi értékét 350 koronára tesszük, úgy a kifizetett 28 korona osztalék 8°/0 kamatozásnak felel megj a részvények belértéke pedig 2-43 °/o-kal emeltetett, úgy hogy a részvényekbe fektetett pénz 10-43a/o kamatozásnak felel meg, amely igen szép eredménye Az ügyesen vezetett és virágzó intézet mérlegének főbb adatai a következők. Az intézet, összes vagyona 1,568.284 korona 74 fillér, amelyből váltókban 780.117 kor. 99 fillér, jelzálogkölcsönökben 574.571 kor. 28 fillér, kötvóny-kölcsönökben 164.670 kor. vaii elhely ezve. Az intézet alaptőkéje 180.000 korona, tartaléktőkéje 145.752 korona. Betét­állománya 1,180.720 korona 01 fillér. Bruttó nyereség 108.000 korona, az évi tiszta nye­reség 21.520 korona 92 fillér. .4 Dunalold vári Takarékpénztár köz­gyűlése. /Nagy érdeklődés mellett folyt le Dunaföldvár legrégibb és legnagyobb pénz­intézetének közgyűlése a múlt hó 26-án. A nép bizalommal viseltetik ezen intézet iránt nemcsak azért, mert a vezetőkben teljes erkölcsi és anyagi garancziát lát arra, hogy fillérei nem kallódnak el, de azért is, mert az intézet oly szellemben működik, mely nem uzsorás kölcsönnel segít a hitelre utáltakon, de méltányosan és előzékeny módon hitelez. A közgyűlés ezen szellem és irányzat meg­honosítói és ezzel az intézet fellendítői iránt nem is késett elismerését és háláját leróni, f Niefergall Nándort elnökké, Schmiedt Lász­lót vezérigazgatóvá egyhangú lelkesedéssel újból megválasztotta és részükre kiváló tevé­kenységükért még külön jutalékot is adott. Az igazgatóság tagjaiul Ganzer Ignáez, Kris­tóf László, Hanzély János (uj), Gallai Fe­rencz (uj) és Schmidt Ede választattak meg TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. * I Államsegélyek- E héten a tanítók fize­I tésének 1000, illetve 1100 koronára.való kiegé­szítésére, valamint korpótlékuk fedezésére a következők nyertek államsegélyt: Szánthó Ottilia kölesdi ref. tanítónő 600, Radics Gyula zombai rk. tanitó 330 és 200, Búsz Henrik felsőnánai ág. hi tv. ev. tanitó 400,- Csesti József madocsai ref. tanitó 200, Balláné Mehrwerth Józsa szekszárdi rk. tanitónő 400, Kindl Vilmos tamási i rk. tanitó 160 és 300, I Bergmann Ilona szekszárdi rk. tanitónő 190 és 400, Mehrwerth Erzsébet szekszárdi rk. tanitónő 300 és 200, ívelics Pál tamási-i rk.' tanitó 160 és 300 koronát. óvodamegnyitás- A gyermekek beteg­sége miatt hatóságilag bezárt bölcskei községi óvoda újból megnyittatott. Iparostanonezok szerződése iránt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miiűszter felhivta a vármegye kir. tanfelügyelőjét, mi­szerint utasítsa az iparos és kereskedőta- noncziskolai bizottságokat, hogy a tudomá­sukra jutott minden egyes esetben, midőn kereskedők és iparosok gyakornokok, illetve napszámos czimén oly egyéneket alkalmaznak, akiknek alkalmazása főleg, az illető iparág elsajátítása végett történik, akik tehát tulajdon­képen tanonczoknak minősitendők, azonban velők tanonez szerződést nem kötnek, illetve a tanoneziskolába nem jái’atják, az illetők ellen az 1884 évi 17. t. ez. 61. és 62. §-ába ütköző kihágások miatt tegyenek jelentést az illetékes első fokú iparhatóságnál. Jegyző urak figyelmébe. Az uj vármegyei és községi főkönyv­nek megfelelő, a központi járás jegyzőegylete által elfogadott adófizetési iv, (adókönyvének) mely egyesíti magában az összes állami, megyei és községi adók előírási és lerovási rovatait, elkészült és kapható 100 darabon­ként 3 koronáért Báter János könyvnyom dójában, papír, rajz és írószer kereskedésé­ben. Az adófizetési iv igen czélszerü és az uj főkönyvi és beszedési nyomtatványhoz okvetlen szükséges. Muzeum, köziiitézetek ügyei. Muzeuinbizottsági ülés, Őrffy Lajos muzeumbizottsági elnök a vármegyei muzeum- bizottságot folyó évi február hó 2-án délután 3 órára a vármegyeház kistermébe ülésre hivta össze. Tárgy ; 1. A megüresedett muzeum igazgatói állás betöltésére javaslat. 2. Eset­leges inditványok. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. A szek­szárdi kir. törvényszéknél, mint esküdtbiró- ságnál az 1908. február hó 10-ével kezdődő esküdtszéki ülésszakban a következő ügyek kerülnek tárgyalás alá: 1908. febr. 10-én ifj. Schőnecker An­drás, paksi lakos ügye, aki szándékos em berölés bűntettének kísérletével van vádolva ; febr. 11-én gyújtogatás bűntettével ter­helt Csizmadia Szabó István, nagyszokolyi lakos ügye ; febr. 12-én gyújtogatás bűntettével vá­dolt ilj. Ékes József, szekszárdi lakos ügye; febr. 13-án szándékos emberölés bűn­tettével térhelt ifj. Mártin István, mucsi i lakos ügye; febr. 14-én szándékos emberöléssel vá­dolt Kis Kasó János, paksi lakos ügye. EGYLETEK, TÁRSULATOK Kaszinói közgyűlés. A szekszárdi kaszinó múlt vasárnap tartotta meg évi ren­des közgyűlését. A közgyűlés vezetésére Wigand János főgimnáziumi igazgatót válasz- j tották meg. Simontsits Elemér intéző igaz- I gató terjesztette azután elő' kimeri tő, a ka­szinó egész életét felöleld évi jelentését. A közgyűlés a- jelentést s az ábban foglalt I javaslatokat elfogadta s Leopold Sándor indít­ványára az intéző igazgatónak fáradhatatlan buzgalmáértköszönetetszavazott. ARácz József I pénztáros által előterjesztett s lapunk múlt számában ismertetett számadások elfogadása után Simontsits Elemér intéző igazgató a maga és tiszttársai nevében mandátumát le­tette a közgyűlés kezébe, fölkérvén azt a tisztujitás megejtésére. A közgyűlés két sza­vazatszedő bizottságot küld ki Tomcsányi Lajos és Mehrwerth Ferencz elnöklete mel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom