Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-09-26 / 39. szám
190S szeptember 26. KÖZÉRDEK 5 felrobbanását, ami az automobil és a benne ülők biztos pusztulását | jelentette volna. Az ugrás következtében súlyos sérülést szenvedett inast Döry-család gondos ápolásba vette. — Szénkénegraktár. A fÖldmiveHsügyi miniszter Tolnán szénkénegraktárt állított fels annak kezelésével Tolna község elöljáróságát bízta meg. iéi Hagyományok a munkások nyugdijegyleté nek. Néhai Janszky Adolf 2182 koronát, Brenner János szombathelyi építész pedig 1000 koronát hagyományoztak végrendeletükben a Magyaror-' szági Munkások Rokkant- ésNyugdijegyletének. A kereskedelmi miniszter a napokban utalványozta ki az egyletnek az évi 500 korona állami támogatás ez évrq járó összegét. Itt említjük meg, hogy az egylet rendes ‘fizető tagjainak száma' a 72 ezret, vagyona a negyedfél millió koronát meghaladta, fiókpénztáraink száma 216. Az egylet 1903 óta 391 rokkant és 104 árva állandó segítésére több, mint 320 ezer koronát fizetett ki. Ai egylet szekszárdi fiókjának helyisége a B6day-íé\e vendéglőben van. — Húsárak. A marhahús a központi járásban múlt évi október hótól folyó évi szeptember hóig kilogrammonkint 105—87 fillér között váltakozott, a dunaföldvári járásban pedig 110—83 fillér között. — Tolvaj olgánynő Mocsári György sióagárdi lakos 1. hó 17 én munkából hazaérkezvén, azt észlelte,' hogy az ablakon keresztül tolvaj ment lakásába és többféle ruhaneműt elemeit. A csendőrség a tolvajt Kolompár Er-. zsébet kóborcigány személyében elfogta. — Verekedések P. Vajda János és P. Vajda Benő gerjenli lakosok f. hó 14-én uj bortól jól beszedelőcködvén, nagy virtusukban pasinszky Antal mözsi lakost úgy elverték, hogy több hétig heverheti csak ki testi sérüléseit. Harcias amazonok Baracskai Mihályné, Pusztai Ferencné és Pusztai Zsófia decsi lakosok, akik szomszédjukat, Varga Mihá’ynét egy kis össze- szólalkozás közben úgy elverték, hogy több napig gyógyuló sérülést okoztak rajta. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc Józset keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet. ' — Belefuit a cefrébo. Szűcs Mihály barcsi 62 éves sióagárdi lakos, folyó hó 22-én, a leányvári présházban a cefrével félig telt kádba beleesett és belefulladt. A szerencsétlenséget Szűcs Mihálynak hasonnevű unokaöcscse és szomszédja vette észre. Beköszönt t; i. a szomszédos rokonhoz s nem kapván választ, a gazda -keresésére indult.. Minthogy sehol sem találta, rosszát sejtve, belenézett a kádba, amelyben akkorra Szűcs már halott volt. A helyszíni szemlét Rác József rendőralkapitány tartotta meg, az orvosrendőri vizsgálatot pedig, minthogy a holttestet átvitték lakhelyére, Sióagárdra, dr. Döry Ödön szolgabiró és dr. Dragics Imre tb. vármegyei főorvos. — Elveszett aranyóra. Szekszárdon, a Bezerédy, Széchenyi-utcán, vagy a korzón P. M. monogrammal és 5 ágú koronával ellátott kéttűs fedelű, női aranyóra elveszett. A károsult kéri a megtalálót, hogy az órát a rendőr-, ségnek szíveskedjék átadni. — Magyarországi postajáratok. A posta- és távirda vezérigazgatóság által kiadott „Magyarországi postajáratok“ cimü irányítási segédkönyv 1908 évi kiadása nlOBt jelent meg. A hasznos könyv a postahivatalokban kapható. — Tolvaj Cigány. Sárközi Kovács Mihály bátai illetőségű kóborcigányt, aki Tolna- és Baranyamegyékben több rendbeli ló lopást követett el, Madaras községben- folyó hó 10-én mikor lovat akart lopni tetten érték. Sárközi Kovács Mihályt jelenleg a bácsalmási járásbiró- sági fogházban őrzik. — Ellopott kerékpár. Scháger Antal dombóvári órás mester 150 korona értékű amerikai gyártmányú kerékpárját az udvarában levő nyitott fáskamárájából ellopták. A dombóvári csendőrség a tettest nyomozza. — Fiatal tolvajok- Dömötör Ferenczné dunaszentgyörgyi lakos bezárt lakásába, a kulcs előkeresése után Hubert Ferenc 16 éves notórius tolvaj és a 9 éves Magyar Ferenc behatoltak s 5 korona 40 fillért és 45 darab tojást elloptak. A tojást eladták s ennek árát a lopott pénzzel nagy részben elköltötték. Komáromi Pál kisbiró látva pazar költekezésüket elfogta őket s a község házához kisérte, de honnan egy őrizetlen pillanatban Hubert Tamás megszökött. — Megtámadott rendőr. Klettlinger Ferenc, Kozma Nándor, Bínmüller János, Staub József, Heppe Ferenc, Rauth Mihály és még több németkéri 16 éves suhanc az utcán garázdálkodtak, amiért Szaner Nándor községi . rendőr intette őket, majd a leggarázdálkodóbb Klettlinger Ferencet meg is ütötte, 'mire annak társai, a községi rendőrt körülfogták s nyitott késsel támadtak reá úgy, hogy a rendőr alig tudott előlük egy közeli lakásba menekülni. — Halálos végű verodés. F. hő 20-án délután. Hengli József Szemcséd községhez tartozó szemesei hegyi lakosnál boroztak ennek fia, Nagy Pál Mihály, Szalai István és még több tamásíi legény. Este felé a bor hatása alatt összevesztek s mikor a gazda lakásából őket kituszkolta, a ház előtt folytatták a perlekedést, majd Szalai István Jankó Jánost mellen ragadta s énnek ingét letépte, mire a társaság nagy része, köztük Nagy Pál Mihály is Szálait megtámadta, aki aztán tőlük elmenekült, de Nagy Pál Mihály üldözőbe vette s mikor elérte egymás között dulakodtak, miközben Szalai Nagy Pál Mihályt úgy megszúrta, hogy áz néhány óra alatt meghalt. A szakályi csoda. A szakályi csoda megszüntetése érdekében Tolnavármegye alispánja utasította a tamásíi-járás föszolgabiráját, hogy tartson helyszíni szemlét és hallgassa ki Británszkinét, Juhász Marit és Varga Józsefet, mint a csoda hírének terjesztőit. A kihallgatás során tett vallomásokból megállapítható, hogy ugy^Britanszkiné. mint Juhász Mari korlátolt felfogású és gyenge szellemi képességű' vallási rajongók, Varga József pedig viselkedésével azt a gyanút kelti, hogy a hiszékeny nép bolonditásán mulat s a népet minden egyéb ok nélkül legényes nyegleségből ugratja. A kihallgatás során Británszkiné, ki 68 éves, az általa látott csodáról a következőket mondotta el. A folyó év tavaszán, a nagyböjtben Británszkiné nyugat felöl énekhangokat hallott. Husvét másnapján estefelé, hogy a szomszédból hazament, bent szobájában az énekszó mellett trombita bangót is hallott, mely trombitával az „Udvözlégy Mária“ kezdetű egyházi éneket kisérték. Ez időben még semmi égi jelenséget nem látott. A kihallgatás előtt mintegy három hónappal egy vasárnapi napon estefelé a házához közel fekvő meleg- vizi forrás felett levő part oldalában egy hosszú kék övvel átkötött fehér ruhás össszetett kezű alakot látott megjelenni, mely a Mária szobrokkoz ' hasonlított, fején pedig 2 ujjnyi sárga fényes öv látszott. A jelenség mintegy este 10 óráig volt látható, 10 órakor lassankint emelkedett és a megjelenés helye felett levő sürü bokrok között eltűnt. A kérdéses alkalommal felhőmentes, tiszta, csillagos idő volt. Másnap ugyan olyan időtájban ismét egy, az előző napihoz teljesen hasonló alakot látott megjelenni. A megjelenéskor a szobában ének, trombita és harangszót hallott? Ugyanekkor jelen volt a szomszédságában lakó Ujváriné is, ki a megjelenést szintén látta, de csak homályosan, ködösen, vonásait ki venni nem tudta és a megjelenést kísérő hangokat sem hallotta. A jelenés kezdetben^ ritkább volt, később minden harmad nap lett láthatóvá A megjelenés helye sem volt állandó, eleinte a magas partban, egy alkalommal a konyhás kertben volt az alak látható, utóbb pedig és most már állandóan a part keleti oldalánál levő úgynevezett meleg vizi forrásnál tüaik fel. Británszkiné a megjelenni vélt alakkal sohasem beszélt, attól semmiféle égi üzenetet nem kapott. Izenetet csupán a kis lányoknak ad. A megjelenés helyére ez idő szerint emlékét nem akarnak állítani. Pénzt sem fogad el, mert nem akar ily vallásos látományból üzletet csinálni. Ami apróbb adományokat a kisebb leányok, kik a látományban részesek, elfogadnak, azon szentelt gyertyát vesznek. Hogy újabban az ördög személy esi tője, egy lófejü alak jelenne meg kisérteni, azt nem látta. A megjelenések, melyeket még most is lát, alakot és kinézést változtatnak, igy látta már hamu szinü fényes ruhában, később világoszöld ruhában, a kezében olvasóval, a karján egy kis gyermek alakkal. Úgy a kis gyermek, mint az édesanyja fején fényes korona volt. Juhász Mária, 17 éves leány, ki a megjelenő alakkal beszélni szokott, az év tavaszán látta először a látományt. Előtte is megjelent egy fehér Mária, fején fényes korona, karján kis gyermek volt. Ezen lánynak csak egyes napokon jelenik meg Mária. Midőn már több Ízben, látta bátorságot Vett magának és megszólította: „Boldogságos szűz Mária szólj egyet hozzám !“ Kérdésére azon feleletet nyerte, hogy a forrás közelében, Británszkiné fundusán álló diófa alá építsenek kápolnát. Hangját hallotta, sőt ajkának beszédközbeni mozgását is látta. Ugyanekkor egy Mári nevű gyulaji: lány is kérdést intézett Máriához, de hogy mit, azt nem tudja, mert Máriának csak feleletét hallotta, mely azt tartalmazta, hogy aki ő benne nem hisz, az ‘ vagy megvakul, vagy megsántul. Majd azt is mondta, hogy a hitetlen nép jobban higyjen benne, és akkor csodát Tog csinálni, a forrás mellett levő fűzfákon rózsák fognak nyilani. - De hogy mikor azt nem mondta. A gyulaji lányok a fentemlitett diófa alatt fűz fa-vesszőből egy kis kápolnát fontak, amelybe az égi jelenséget látni akaró egyesek kisebb adományokat tesznek. Ezen összegyűjtött pénz egy részén szentelt gyertyát vettek, a megmaradt részt egy ismeretlen szakályi asszony elvitte. Varga József 24 éves legény űrnapja utáni szombaton, alkonyat táján egy kék szalaggal átkötött fehér ruhás alakot látott megjelenni, mely hasonlított a lurdi Mária kopekhez- Az alak tisztán kivehető fényességben jelent meg előtte, karján a Jézus Krisztussal. Ezen utóbbi alkalommal a jelen séget barnának látta. Csupán kíváncsiságból mei y oda a forráshoz, hogy az égi jelenséget láthassa. Ezen nép-ánptásban még részesek Pesti Anna 12 éves bogaras pusztai leány, Csécsi Mária 11 éves, úgy Kis Anna gyulaji lakosék. De ezek csak ezután fognak kihallgattatni. Juhász Mária a múlt "év folyamán súlyos beteg volt, kilenc hétig önkívületien állapotban feküdt. Lehetséges, hogy á mostani szerepe súlyos betegségének folyamánya. A kérdéses helyhez két keskeny gyalogút vezet, melyen a közlekedést csekély karhatalommal könnyen meglehet akadályozni, hogy azonban a forrás minden irányból való közlekedés elől elzá- rassék, ahhoz 10—12 főből álló karhatalom lenne szükséges. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Tanitóalkalmazái. Mányoky Sarolta szekszárdi magán iskoláját f. bó 9-én 21 növendékkel megnyitotta és iskolájához KayOs Erzsébet oki. tanítónőt alkalmazta. Kinevezés. A döbröközi állami óvófelügyelő-- bizottságba a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter rendes tagul pótlólag Laskó Dezső községi főjegyzőt, Bakán István II. jegyzőt és Laskó Dezsőné úrnőt nevezte ki. — A kurdi állami kisdedovoda felügyelő-bizottságához elnökké Baesonyi Józsefet; rendes tagokká pedig Keller Józsefet, Kiss Józsefet, Kiss Józsefnét, Apaczel- ler Jánosáét és Dobos Pálnét nevezte ki. Tanító választások. Az ujonan szervezett kistengelici községi, második sorszámú tanítói állomásra Karsay Sándor választatott meg tanítónak. — A teveli rk. osztálytanítói állomásra Forrai István oki. tanító választatott meg. Uj iskolák. Jánosmajorban uj iskola létesült községi jelleggel. A választás f. hó 19-én tartatott meg Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnöklete alatt. Az állásra Metz István oki. tgnitó választatott be. — Madocsá uj iskolát épit 24 ezer korona költséggel. A tervet és költség- vetést most vizsgálja felül az államépitészeti hivatal. Államsegély. Wittendorfer István cikói rk. tanítónak 200 és Marton Kálmán dombóvári rk. tanítónak 200 korona államsegély utalványoztatok Elnök küldés. A gerjeni újonnan szervezett községi tanitóválasztáshoz választási elnökül Tihanyi Domokos kir. tanácsost küldte ki a közig, bizottság. Francia nyelv tanítás. Á szekszárdi polgári fiúiskolában francia nyelvet és gyorsírást is tanítanak. Államsegély. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a tamási-i rk. 8-ik tanító fizetésének kiegészítésére 760 kor. évi államsegélyt engedélyezett. — A dunakömlődi rk. IV. éssV. tanítónak 500—500, áz ujonan szervezett jános- majori községinek 798, a szintén újonnan szervezett gerjeni községinek, 900 korona államsegélyt, a tolnai községi óvóintézetek 1908—9. tanévi dologi szükségleteinek részben való fedezésére 800 korona államsegélyt utalványozott.
