Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-08-08 / 32. szám

1908 augusztus 8 KÖZÉRDEK 3 magánvádra üldözhető, ezt pedig akárcsak testület v. hatóság képviselője is megteheti, másrészt halőtt ember sem bir védekezni és a büntető törvény még sem torolja - meg a sértést, csak ha valamely elsőfokú hozzátar­tozója inditja meg az eljárást; Mindez nem oly terjedelmű védelme az individuális becsü­letnek, mely — a jelen társadalmi körülmé­nyek tekintetbe vételével»—- a becsületügyek privát elintézését feleslegessé tenné. Ehhez járul a'büntető el járás lassúsága. Az ügy kénytelen várni a sorára; tanúki­hallgatás, fellebbezés stb. sok időbe kerül, s a sértett félnek addig szüntelenül viselnie kell a sérelmet, mellyel sekszor bizony némi szégyen és- megvetés is jár. Még bagyján, ha csupán gyávának tartják és hirdetik. Csoda-e tehát, ha szangvinikus természetű emhei*ek lassúnak találják a törvényes eljá­rást és inkább maguk intézik el sorukat annál is inkább,, inert ezzel bizonyos nim­buszra is tehetnek szert ? A másik kérdésré,- hogy mit tesz a törvény a párbaj megtorlására, még szomo­rúbb a válasz. Ä- párbajra a magyar bün­tető törvénykönyv államfogházat szab, ha a párbajfelek a kölcsönösen megállapított föl­tételeket betartották ; ellenkező esetben szán­dékos emberölésnek vagy ilyen kísérletnek minősíti. Az u. n. szabályos párviadalnak minimális büntetése egy napi; maximális 5 évi államfogház. Ez a megkülönböztetése a párviadalnak, a testi épség elleni egyéb vét­ségektől, pl.- a verekedéstől, szintén ÓBdi ha­gyománya egy olyan világnak, mely az em­beri jognak és méltóságnak egyenlőségét elméletben letagadta és gyakorlatban lábbal tiporta. E distinkció szerint a parasztlegény börtönt kénytelen ülni, ha meglékeli pajtá­sának a fejét, de a frakkos, klakkos és lak­kos elpusztitója az emberi éltetnek úri fog­házba kerül, mely még csak nem is diffa- málja őt. Hol itt az egyenlőség? Az tán az alapja a megkülönböztetésnek, hogy a pár­bajnál megvannak a segédek, az előzetes megállapodás, a „halt“ stb. ? Hisz a juhász­bojtárok is várnak szent Mihály napig, tanuk előtt verekednek, de az ő összeakaszkodásuk mégsem párbaj. Hol itt az igazi egyenlőség, hol itt az igazság ? És ha legalább mindig a maximum fejé hajtanék a bekötött szemmel is úri módra válogató istenasszonynak a mérlege! De hány esetet tudunk, amikor egy ember­életért, mely esetleg még nagy hasznára vál­hatott volna a_ társadalomnak, és melyet tán sokan siratnak, egy léha aszfaltbetyár össze­vissza 2—3 hónapot kap a váci fogházban, hol kedélyesen elkaláberezik egy pár lap- szerkesztővel, meg azokkal a közelről nem is oly félelmetes nemzetiségi izgatókkal. Ez nem igazság ;és semmiféle szokás vagy elavult kaszt-ielfogás nem teheti azzá. Amig büntető törvényeink a becsületet nem veszik hathatósabb védelmükbe és a párbajt nem tekintik annak, ami, t. i. az élet és a testi épség ellen elkövetett sértés­nek, melyet minősített volta még nem jogo­sít fel kivételes elbírálásra: addig hiába vár­juk ennek a dédelgetett mániának a meg­szűnését. (Vége következik.) HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán pár napig Nagykanizsán időzött, hét­főn pedig Szekszárdra érkezik. Wigand János főgimnáziumi igazgató Varsádon tölti, a szünidő egy részét. Szentiuányi Miklós bonyhádi főszolga­bíró hatheti szabadságra ment. — Hivatalvizsgálat. Apponyi Géza gróf főispán dr. Szalay László főispáni titkár közbejöttével, a múlt szombaton megvizsgálta a gyönki főszolgabírói hivatalt s azt teljesen rendben találta. — Jutalom selyemtermelésért. Schueitzer József Kalocsa főegyházmegyei kanonok, pá­pai praelatus ur a Sselyemtenyésztés iránt érzett hazafias jóindulatából kifolyólag 50 ko­ronát bocsájtott az országos selyemtenyésztési felügyelőség rendelkezésére azon célból, hogy ezen összeg a Tolna és Kalocsa községbeli legjobb selyemtermelők jutalmazására fordit- tassék, A jutalomdijakat a felügyelőség ja­vaslata alapján a napokban fogja kiosztani mind két község elöljárósága az arra érdemes legszorgalmasabb és legtörekvőbb selyemte­nyésztők között, kik a legtöbb gubót hozták beváltásra. Ezek névszerint a következők: Tolna községben. 1. Mayer Ferenczné, ter­melt 61 kiló 90 deka gubót és keresett 135 korona 86 fillért. Jutalomdijat kap 10 koro­nát. 2. Ritter András szintén 61 kiló 90 deka gubót termelt és keresete 132 korona 43 fil­lért tett ki. Jutalomdija 8 korona. 3. Kóródi Péterné^ termelt 57 kiló 80 deka gubót, mely után 128 korona 60 fillér vételárhoz jutott. Jutalomdijat kap 7 koronát. Kalocsa község­ben. 1. Beke Erzsébet 64 kiló 80 deka gubót termelt és 129 korona 51 fillért keresett. Jutalomdijat kap Í0 koronát. 2. Tapolcsányi János gubótermése 60 kiló 50 deka, keresete pedig 127 korona 81 fillér volt. Jutalomdijat kap 8 koronát. 3. Király Károlyné 50 kiló 80 deka gubót hozott beváltásra és 110 ko­rona 12 fillért kapott érte. Jutalomdija 7 ko­rona. Az országos selyemtenyésztési felügye­lőség mindenkor a legnagyobb hálával veszi, ha mások részéről is hathatós támogatással találkozik a selyemtenyésztés terén és el nem mulaszthatja, hogy úgy a maga részéről, mint a jutalmazott szegény selyemtermelők nevében ez utón is legmelegebb köszönetét fejezze ki nevezett kanonok urnák a kegyes adományért, mely bizonyára még inkábbb ösztönözni fogja a szegény népet a selyem­tenyésztés felkarolására, egyúttal buzdításul fog szolgálni a hatóságoknak is, hogy foko­zottabb mérvben szaporítsák a szederfákat és ezzel biztosítsák a közgazdaságilag annyira fontos selyemtenyésztésnek sikeres tovább fejlődését. Hiszen már a negyvenes években nagy Széchenyi mondja a selyemtenyésztésről irt könyvében, hogy: „Legyen csak elég szederfalevél a többi bizonyosan el nem marad.u — Bírósági kirendelés. Az igazságügy­miniszter ifj. Balázs József dunaföldvári kir. járásbirósági jegyzőt a dunaföldvári kir. járás­bíróság mellett alkalmazott ügyészségi meg­bízottnak állandó helyettessévé rendelte ki. — Uj igazgató. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szekszárdi áll. segélyezett községi polgári fiúiskolánál az igazgatói teendők végzésével Holub János tanárt bízta meg. Az uj igazgató már jó két évtized őta működik Szekszárdon, hol rokon­szenves egyéniségével sok jó barátot szerzett, osztatlan tiszteletet vívott ki, igy örömmel látják uj igazgatói állásában is. — A vármegye a városnak. Simontsits Elemér alispánnak nagy érzéke van minden iránt, ami haladást jelent, igy a város kérel­mére a vármegye részéről beleegyezést adott, hogy a Szék szárd városban folyó aszfaltozási munkálatok keretében a törvényhatósági uta­kon levő gyalogátjárók és pedig a Szegzárdi Takarékpénztár épületétől a vármegyeház kertjének sarkáig, a Szekszárd Szállótól a Pirnitzer-cég házáig és a kaszinótól a pénz- ügyi palotáig vezető átjárók a vármegye költségére aszfalttal burkoltassanak. — Hivatal vizsgálat. Apponyi Géza gróf főispán folyó hó 1-én megvizsgálta a gyönki tőszolgabiró hivatalát és a tapasztalt rend és pontosság felett elismerését fejezte ki. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Apatits János szekszárdi kir. törvényszéki betétszerkesztői szakdijnokat a dévecseri kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A Vili. katholikus nagygyűlés. Az Oi'szágos „Katholikus Szövetség, mint a ka tholikus nagygyűlés rendezője, értesíti a ka­tholikus közönséget, hogy a VIII. katholikus nagygyűlést mint ezt lapunk múlt számában már jeleztük folyó évi szeptember hó 13., 14. és 15. napjain Budapesten tartja meg. A nagygyűlés vázlatos elörajza a következő: 13-án, vasárnap eucharisztikus körmenet. Ugyanazon a napon a pápai jubileum disz- ülése és ünnepi felvonulás. 14-én, hétfőn délelőtt a szakosztályi ülések, központi jellegű egyesületek kongresszusai. Délután az első nyilvános ülés. 15-én, kedden délelőtt a má­sodik, délután a harmadik nyilvános ülés, mely utóbbit zárt ülés előzi meg. Ezen álta­lános programm keretében alakul meg az Országos Kath. Diákszövetség, ugyanakkor alakul meg ünnepélyesen a Kath. Iskola­egyesület is. Á nagygyűlés kiegészítésére szolgál a városligeti Műcsarnokban rendezendő egy házi müipari kiállítás, egy érdekes estély- lyel. Ezen estélyre, melyet a Szövetség az Iparművészeti Társasággal kai*öltve rendez, külön belépőjegyek is adatnak ki azok szá-" mára, kik nagygyülési jegygyei nem bírnak. A Szövetség szokás szerint kétféle jegyet ad ki: 1. Belépőjegyet, mely lyel a naygy gyűlés minden ülésén és ünnepségén részt lehet venni. Ára l korona. 2. Tagsági jegyet, mely a belépőjegy nélkül is minden ülésén való részvételre és a jegy számának megfelelő állandó ülőhely használatára, ar szaküléseken való tanácskozásra és a zárt üléseken,szava­zásra jogosít fel. Ára 5 korona. Úgy a be­lépő-, mint a tagsági jegygyei vasúti kedvez­mény jár. A kedvezményre jogosító igazol­ványokat $ jegyekkel együtt szeptember 1-től kezdve küldi szét a Szövetség. A jelentkezé­seket és a jegyek megrendelését azonban augusztus 1-től elfogadja. Az Országos Kath. Szövetség cime Budapest, IV. kér., Feren- ciek-tere 7. — Térzene. Garay Lajos zenekara e hó 13 án a kaszinó-kertben térzenét tart. — Jubileum. A dombóvári kath. legény- egylet 10 éves fennállását ünnepelte e hő 2-án. Ünnepélyes mise után díszközgyűlést tartott. Este pedig a „Korona szálló“ nagy­termében szavalatokkal és színi előadással egybekötött táncmulatságot rendezett. Színre került a „Falu rossza.“ A szereplők minden várakozást felülmúló módon kitünően adták szerepeiket. Különösen jó volt Nigriny Etelka F íduiu Rózsi alakításában, Szijjártó Mariska Borisba és Szijjártó Margit Gonoszné szere­pében. Francsis Juliska Bátki Tercsit, Mol­nár Mariska Csapónét játszotta igen jól. A férfiszereplők közül Rettich György és liaisz Dénes nagyon jók voltak, de különösen Szerafin Sándor tűnt ki mint Göndör Sándor. Szép erős baritonja meglepte a közönséget. A felvonásközökben Szepessy-Szijjártó Lászlő verseit szavalták igen szépen. Az ünnepel- tetésből az oroszlánrész az egylet alapítóját és jelenleg is elnökét, Nyárády Aladár plé: bánost illeti, ki fáradhatatlanul működött 1(> év óta az egylet érdekében. —A közigazgatási bizottság ülése. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága rendes­havi ülését folyó hó 12-én tartja meg. — Lemondás. Sztojákouics Béla mucsii segédjegyző állásáról lemondott. — Áthelyezés és kinevezés. Apponyi Géza gróf, Tolnavármegye főispánja a Varga Ferenc vármegyei írnok nyugdíjazásával meg­üresedett irnoki állást Tolnay János völgy- ségi járási Írnok áthelyezésével töltötte be, az igy megüresedett járási irnoki állásra pedig Ferner Sándor vármegyei rendszere­sített dijnokot nevezte ki. — Bíró választás. Szálka községben, a Becht Ödön szolgabiró elnöklete alatt tartott tisztujitószéken bíróvá Tillmann Jánost volt pénztárost, helyettes bitóvá Komadinovics Lázárt választották meg. — Áthelyezés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Polgár Alajos paksi állami polgári iskolai segédtanítót a szek­szárdi áll. seg. községi polgári fiúiskolához, jelen minőségében áthelyezte. — A szekszárdi polg. leányiskola épí­tési terve. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a Szekszárdon építendő pol­gári leányiskola építési tervét felülvizsgálta, és azon kevés módosítást eszközölt. Ugyanis a homlokzatok kiképzésére tett csak észre­vételt, mert a tervezett oromzatokat túlságos magasaknak találta. A munkák kivitele nyil­vános árlejtés utján lesz biztosítandó, oly- képen, hogy munkanemenként részletajánlatok is tehetők. — A kérelmezett 50.000 korona, építési államsegélyt megfelelő fedezet hiányá­ban a miniszter nem engedélyezte. Azon. esetre azonban, ha a város magfelelő összeget kölcsön gyanánt venne fel, akkor a miniszter hajlandó az évi 3000 koronát meg nem ha­ladó törlesztési részletet államsegély cimém engedélyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom