Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-08-08 / 32. szám
Szekszárd, IV. évfolyam. 32. szám. Szombat, 1908. augusztus 8 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó-bazár épület. fii előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutá^iyosabb számítással, díjszabás szerint. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Előfizetés: egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre elír» beküldik, 5 kor. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja'Báter János nyomdája. Eaves szám ára 20 fillér. A miniszter válasza. Élénk emlékezetében van itt még mindenkinek, hogy Szekszárd város nevében, Szabó Károly országgyűlési képviselő vezetésével, folyó évi febr. havában monstre deputáció kereste fel a közlekedési minisztert, kérve a szekszárdi nyomorúságos vasúti állapotok megszüntetését. A miniszter, amint annak idején megírtuk,, nem Ígért, sokat, valamit azonban már is adott, ami azonban édes kevés, éppen ezért egyátalán nem felesleges, ha újra — meg ujra foglalkozunk a vasúti kérdéssel s a további teendőkkel. JLássuk tehát legelőször is a miniszter leiratát egész terjedelmében: Szekszárd r. t. város közönségének. A sárbogárd-rétszilas-szekszárd-bátaszéki vasútvonal forgalmi viszonyainak javítása tárgyában folyó évi február hó 4 én hozzám benyújtott folyamodványára, ate abban előterjesztett kérelmek sorrendjében a következőkét közlöm a - közönséggel t ' Ml 1. A csatlakozó állomásnak Sárbogárdiul Rétszilásra való áthelyezése esetén Rétszilas állomáson nagyobb arányú bővítésekre és berendezésekre volna szükség. Nevezetesen szükséges lenne Rétszilas állomás felvételi épületének átalakítása és kibővítése, L, II. és III. osztályú várótermekkel és irodákkal való ellátása-, a vágányoknak szaporítása, továbbá két őrház és két lakóház, a szükségletnek megfelelő mozdonyállással biró fütőház, kézimühely építése s a fütőháznak vizvételezési berendezéssel való felszerelése, szénvételi berendezés, végre szükséges volna egy fordító korong, esetleg még egy laktanya építése is. Mindezen készítmények költségei közelítőleg 350,000 koronára tehetők. A csatlakozás áthelyezése mellett még figyelembe veendő, hogy az oda áthelyezett mozdony és vonatkísérő személyzet, a helység (puszta) igen távol lévén, sehol lakást nem kaphatna Tekintettel arra, hogy a csatlakozás megváltoztatása, mely az utazó közönség javára 20—22 percnyi időmegtakarítást biztosítana, a fent előadottak szerint oly tetemes pénzügyi áldozattal jár, a mi a közönség részére biztosítandó' fenti előnnyel arányban nem áll és mert a helység távoli fekvése mellett az alkalmazottak megfelelő^ elhelye zése is nehezen volna biztosítható, a közönségnek ezen kérelmét teljesíthetőnek nem találtam. 2. Ami a vonal személy- és teherforgalmának elkülönítését illeti, e részben közlöm a közönséggel, miszerint ezen vonal teherára forgalma eddigelé még nem fejlődött annyira, hogy a 4063. és 4064. számú szeméiy szállításra is berendezett tehervonatokat csakis teherszállítmányokkal naponkint rendesen és kellőképen kihasználva közlekedtetni, azon kívül külön egy személy vonatpárt is járatni lehetett volna, vagyis a személyszállításnak a teherszállítástól való teljes elkülönítését eddigelé sem a személyforgalom, sem pedig a teherforgalom mérve nem tette indokolttá. A-folyó évi nyári menetrendben azonban már intézkedés történt egy mindennapi rendes kezelő tehervonatpár járatásáról, miáltal a 4063. és 4064. számú vonatok rendes közlekedése biztosittatik. A 4063. és 4064. számú személyszállító tehervonatoknáí továbbá az igazgatóság a kezelést megszüntette s e vonatok menetrendjét tetemesen javította, ugy^ hogy menet- tartamuk Szekszárd Sárbogárd közt 59, illetve 81 perccel rövidült. A folyó évi nyári menetrend mellett a sárbogáid-szekszárd bátaszéki vonal közlekedési viszonyai különben is lényegesen megjavultak, különösen az által, hogy, közvetlen összeköttetés léteeittetett a Budapestről d. u. * 4 óra 10 perckor induló 1004. számú gyorsvonat bevezetése folytán. 3. Á közönség azon további kérelmére nézve, hogy a sárbogárd-szekszárdi vonalon jelenleg engedélyezett 30 km. óránkinti maxi mális sebesség 40 km.-re emeltessék fel, megjegyzem, miszerint a rétszilas-szekszárdi vonal megerősítéséről az 1908—1910. években végrehajtandó beruházások között mái* gondoskodás történt. A megerősítés végrehajtása után tehát a menetsebesség a kívánt módon fokozható leend. Budapest, 1903 julius hó 24-én. Kossuth. Tehát a miniszter kereken kivihetetlennek mondja .a rétszilasi állomásnak csatlakozó állomássá leendő átalakítását. Szerinte éz, az erre fordítandó 350 ezer koronátjiem éri meg- Pedig a Szekszárd város által benyújtott memorandum nagyon is gyakorlati szakértelemmel fejtette ki az a mellett szóló fontos okokat. így naponta TÁRCA. Szeretlek. Szerellek! — mert szeretnem kell téged, De hogy miért ? — azt hiába kérded. Nézd a nap is, hogy ragyog az égen, S hogy mért ragyog ? — ő nem tudja épen. BRANDEISZNÉ FREY MELANIE. A rómaiak szőlőműveléséről.* Irta: Holub József. Az uj városházunkon diszlő címerben nem ok nélkül szerepel a harang és buza- kalász mellett kétszer is a szőlő; jelezni akai’ja azit, mily fontos tényező volt mindig városunk jólétének, gazdagodásának emelésében több mint másfélezeréves múlttal dicsekedő bortermelésünk. Egy alkalommal1 már bemutattam azt a pár szűkszavú adatot, mely a szőlőnek vidékünkön való meghonosításáról s elterjedéséről szól. Láttuk, hogy Probus római császár (276—282 Kr. u.) volt az, aki a Mons Almuson (Mitrovic mellett, a Fruska- Gorán) az első szőlőterületet létesítette, ahonnan azután gyorsan elterjedt egész Pannóniába, igy megyénk területére is, mert életrajzában azt olvassuk, hogy „szőlőskertekkel * Erre az eredeti forrás tanulmányon alapuló közleményre különösen is felhívjuk olvasóink figyelmét. SZ6fk ■ 1 L. „Közérdek“ 1906 szept. 8. i árasztotta el Galliát, a moesiar és pannoniai I dombokat“. Nem lesz talán érdektelen, ha a következőkben röviden meg fogunk ismerkedni a rómaiak szőlőművelésével, bortermelésével, hogy igy mintegy kiegészítsük a már említett rövid történeti visszapillantást. A római erősen gyakorlati érzékű nép i volt, s igy korán találkozzunk irodalmában gazdasági munkákkal. A nagy Cato (234 — 149 Kr. e.) a Kr. e. II. században irta meg „De re rustica“ c. müvét, s a hagyomány szerint I nem sokkal később, Carthago elfoglalása | (146 Kr. e.) után a római tanács hivatalosan | lefordittatta a carthagoi Magónak a mezei I gazdaságról irt hires munkáját. Másik nevezetes ily irányú munka szerzője Terentius Varró (116—28 Kr. e.) Róma legnagyobb .polihisztora, akinek sokirányú és óriási terjedelmű irodalmi munkássága kiterjedt a gazdasági élet tárgyalására is. Varró azzal a célzattal irta meg müvét, hogy ujra megked- veltesse nemzetével a földművelést, mely az ő korában már erős hanyatlásnak indult. Hasonló cél lelkesítette az első, nagy római császárt, Augustusi (Kr. e. -31,— Kr. u. 14). A Ki. sz. előtti század zavaros ideje volt a római történelemnek, az ‘átalakulás kora, a monarhikus eszmék térfojglalása, ami nem folyhatott le simán ott, hol oly erősen élt a szivekben a köztársaság dicső eszméje. A polgárháborúk megzavarták a békés életet, a békés foglalkozásokat, kezdték elhanyagolni a földművelést, mely úgyis megingott már a latifundiumos gazdálkodás következtében. Az eredmény tehát nagy erkölcsi és anyagi hanyatlás lett. Augustus nemzete erkölcsi újjászületését várta attól, ha az visszatér régi ei köleseihez, vallásosságához, régi békés foglalkozásához, az intenzív földműveléshez^ Ezért a szép célért lelkesült Vergilius is, a nagy római költő, Augustus kortársa, I s hatalmas tankölteményt irt a földművelés dicséretéről négy könyvben; az első a szó rosan vett földművelésről szól, a második a fatenyésztésről és bortermelésről, a harmadik az állat-, a negyédik a mébtenyésztésről. Nagy szaktudásról tesz bizonyságot ragyogó költői tollal megirt müve, „mely az ókor legreme- . kebb tanitókölteménye“. — Kiváló szakértelménél fogva igen becses Columellának (Kiv u. I. sz.) a; földművelésről irt nagy munkája, is, melyben nagy gondot fordít a szőlőművelésre is; becses adatokat találunk még az. idősebb Pliniusnak nagy enciklopédikus művében, a História naturálisban. Mindezen munkák bőven kiterjeszkednek a bortex’melés minden mozzanatára, a. .szőlőnek való hely megválasztásától egészeit a müborok tái’gyalásáig; ez ismertetés célja tehát csak az lehet, hogy rövid, de teljed képet nyújtson a bő s részletes források alapján. * Hogy milyen föld jó a szőlőnek, arra nézve nem egyeztek meg a vélemények \ általában a kövér, nedves, füves és dél felé fekvő területet tartották jónak. A kelet felé fekvőt ellenben nem ajánlották, sőt némelyek a dél felé fekvőt sem, mert szerintük a déli szél árt a szőlőnékv Mig gabonatermesztésre^ „sürü, tömött“ föld jó, addig a szőlő számára „ritka“ földet kell keresnünk. ^ Azt pedig,.
