Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-07-18 / 29. szám
1908 Julius 18 KÖZÉRDEK 3 adakozásból begy ült 28,000 Koronán felül szükséges 30,000 koronát kölcsönkép felveszi, s ezen összegen ä község egy főszolgabírói hivatalos helyiséget, főszolgabírói lakást a szükséges melléképületekkel építtet, ezt minden ellop szolgál tatás nélkül a vármegyének ajándékkép felajánlja azzal, hogy a járási székhely továbbra is Gyünkön maradjon. Az állandó választmány javasolja, hogy a határozat jóváhagyassák, az építési tervek az államépitészeti hivatalnak kiadassanak, a felajánlott épület a vármegye részéről elfogadtassák, s a községnek nemes áldozatkész ségéért elismerés szavaztassák azzal, hogy a járási székhely-, ott továbbra is megtartatik. Széchenyi Sándor gróf-meg van győződve, hogy a törvényhatóság Gyönknek ajánlatát azzal, hogy a székhely továbbra is ott marad,\némileg honorálni fogja. E nagy áldozattal és nemes ajándékkal Gyönk nemcsak a járást mentette ki, hanem szolgálatot tett a vármegyének, mert kimentette a Vármegyét az építkezés kinos, gondot okozó kötelessége alól; indítványozza, hogy minél nagyobb számban járuljanak a bizottsági tagok az állandó választmány javaslatához, hogy ezzel is kifejezzék, hogy 47 éves múlt után nem fogja a vármegye a községet szegénnyé tenni azzal, .hogy a székhelyet elvonja, s a vármegye tradiczióitól fontos okok nélkül nem fog eltérni. Hiszi, hogy a határozatot a kormány is elfogadja.^— (Zajos felkiáltások: egyhangúlag elfogadjuk.) —Simontsits Elemér alispán az igazság és méltányosságra való tekintettel, nem kételkedett, hogy a közgyűlés egyhangúlag fog határozni, de tartozik azzal, hogy ezt az. áldozatkészséget kiemelje, s ezt itt most leakarja szegezni, hog.y példakép álljon, hogy az egyéni érdekek háttérbe szorulásával, az ösztönszerü nagy egyetértéssel így lehet a vármegye fejlődését előre moz'ditani.. Példakép szögezi le, hogy belőle tanuljunk. Klimes Antal nem tartja helyesnek, hogy a közgyűlés most határozzon afelett, hogy a járási székhely ott maradjon továbbra is, mert a határozat a póttárgysorozatba van felvéve, s a közgyűlés előtt 48 órával adták csak be, s mert az általános szavazati jog behozatala esetén a kerületi beosztás változni fog, s nem bizonyos, hogy Gyönk olyan központ marad, mint a milyen most. Simontsits Elemér alispán Klimes felszólalására kijelenti, hogy a törvény értelmében a póttárgysorozatba felvett ügy ép oly jogosan tárgyalható, mint á többi ; ami pedig a kerület változást illeti, már az ál landó választmány ülésén szó volt róla, de ezt az érvet teljesen elejtették, mert a képviselőválasztási kerületek székhelyének nem szükséges a járási székhellyel összeesnie, amint hogy most sem esnek össze s ha kerületváltozás lesz az ép úgy érinti a többi járási központokat, mint a simontornyai járásét; ez nem indok arra, hogy a 'járási- székhely megtartása iránt ne határozzon a vármegye. Ezután, mivel Klimes elleninditványa miatt névszerinti szavazást kértek, a főispán elrendelte a szavazást, melynek eredményelcép az állandó választmány javaslatát egész terjedelmében, 132 szavazattal 4 szavazat ellenében elfogadták. Ezután gyorsabban folyt a tárgyalás; a közigazgatási szakosztály több szabályrendeletre vonatkozó javaslatait elfogadták- A dombóvári kéményseprő kerület kettéosztására nézve a járási főszolgabíró és az alispán felszólalására a szakosztály javaslatát fogadták el, mely szerint ketté nem osztandó. Döbröközön gyógyszertár felállítására nézve tesznek előterjesztést a minisztériumhoz; a gyulaji közegészségi kört kétfelé osztották úgy, hogy az egyiknek Kurd, a másiknak Regöly Jesz a székhelye. A körlevelek közül Esztergom vármegyének a szegényügy országos rendezése tárgyában, a szekszárd- bátai ármentesitő társulatnak a Sión Szek- szárdnál építendő kikötő és rakpart létesítése tárgyában küldött átiratát pártoló véleménynyel küldik az illető minisztériumokhoz, a többi körleveleket tudomásul vették. Az alis- páni előterjesztések közül mint fontosabbat kiemeljük, hogy a vármegyének a honvédfőiskola és Ludovika Akadémiánál tett alapítványi helyére első helyen^ ifj. Erdős Gábort, IL.-ik helyre Kálmán Lászlót és a III.-ik helyre Járó Károlyt ajánlották. — Bajó Pál főszolgabírónak a Molnár-féle nyomdai müintézet felügyelőbizottsigi tagjává megválasztására kimondták az össze- férhetőséget. — Továbbá Varga Ferencz; vm. írnokot 1908 augusztus Ltől 1120 koronával nyugdíjazták. — Végül a községi ügyek közül Säekszärd r t. városnak a'tisztviselők lakbér megállapítása tárgyában, Bonyháduak iskola segélyezés, Sárszentlőrincznek vágóhíd tisztántartása, Felsőiregnek adóbehajtási közegek jutalmazása, Tolnának határvonal megállapítása tárgyában hozott határozatait a fellebbezések elutasításával helyben hagyták. — Ellenben Decs községnek rendőrök fizetése, Dunaföld várnak harmadik végrehajtói állás szervezése, Szedres és Símonmajornak segédjegyzői állás szervezése tárgyában hozott határozatait a felebbezések elfogadásával elutasították. — Ezen kívül alaki okok miatt néhány községi határozatot hatályon kivül helyeztek, a többit pedig jóváhagyták. A központi járási jegyzők értekezlete. Említettük már, hogy a központi járási jegyzők f. hó 9-én Mözsöu, népes értekezletet tartották, most aztán az alábbiakban rész- * letesen is heszámolunk az ott történtekről. Az értekezlet elnöke Purt Adolf, jegyzője pedig Zsigmoiul Elemér volt. Résztvet- tek azon a járás majdnem összes jegyzői. Purt Adolf elnök magas színvonalon álló megnyitó beszédében utal reá, hogy „valamely egylet szellemi irányát, szellemi színvonalának magassági fokát, a tanácskozás alapjául választott tárgyak-minősége, a létrejött megállapodások és határozatok tartalma és szelleme, de leginkább az érdeklődésnek ^és támogatásnak a zon mértéke határozza meg, amellyel az egyes tagok az egylet élethivatásának fejlesztéséhez hozzájárulnak“ s miután kifejti, hogy eddigelé az egyleti élet főjellemvonása a munka volt, kitartásra buzdítja társait, mert csak a közös munka megsokszorosított erejével érhetni el a czélt, amely nem más, mint áthidalása ama nagy távolságnak, mely egyrészt a törvényhozás és végrehajtó hatalom, másrészt a végrehajtás legfontosabb szervei között a közérdek nagy hátrányára még fennál. Bízik abban, hogy a nép megváltozott gondolkodása által sürgetett közigazgatási reformban sérelmük orvoslása és jogos igényük kielégítése mellett elfoglalhatják azt a helyet, melyet a nép érdekében a helyes közigazgatás természetszerűen részükre kijelöl. Melegen üdvözli ezután a megjelenteket, mire a közgyűlés áttér a napirendre. 1. A Kommandinger Kálmán által benyújtott „Községi belrendőrség és szolgálati uta- sitás'Lezimü javaslat 3 ik szakaszát a bizottság jelentése s Virányi Károly felszólalása folytán igy módosították: „a községi rendőrség által használandó egyenruházat színét és alakját a vármegye alispánja határozza meg.“ Az 5-ik szakasz aként módosittatott, hogy a községi rendőr elbocsátását kimondó fegyélmi határozat ellen a ^járási főszolgabírónál panasznak van helye. A javaslatot igy kiegészítve visszaadták benyújtójának, hogy felsőbb jóváhagyásra való benyújtásra készítse el. 2. .Az Öllé Mihály bátaszéki jegyző által az utlevéllapok kiállításának egyszerűsítése tárgyában készített javaslat felülbirá'.atára kiküldött bizottság jelentése, Müller György bizottsági elnök szóbelileg előterjesztett javaslata alapján egész terjedelmében egyhangúlag elfogadtatott. Felterjesztik az alispánhoz, hogy pártoló véleményével illetékes helyre eljuttatni szíveskedjék. 3. Pápay István, mözsi jegyző, a községi adó egységessé tétele iránt texjeszt elő javaslatot. Az értekezlet ezen javaslatot Sörös Gyula elnöklete mellett Taffner Gyula és Mező László tagokból álló"bizottságnak adja ki azön utasítással, hogy véleményüket a legközelebbi közgyűlés elé terjesszék. 4. Pápai Géza mözsi segédjegyző a czigánykérdési’ől olvassa föl értekezését. A-gondos tanulrhányozást igénylő, tanulságos és ezen nehéz kérdés megoldását megközelítő javaslattal is ellátott munkálatért az értekezlet felolvasónak köszönetét fejezi ki. 5. Sörös Gyula, hátai jegyző, indítványából kifolyólag, amennyiben az esküdtszéki szolgálatid képes férfiak alaplajstromának évről-évi'e való elkészítését megnehezíti azon körülmény,_ hogy az előző évi lajsti’omok egyik példánya sem lesz visszaadva a községeknek, az értekezlet megbízza az elnökséget, hogy a járási főszolgabirót kéi;je fel, miszerint az alaplajsti*omoknak a főszolgabírói irattár részéi’e visszatartott példányait a községek részére az összeirási idő tartamára évenként kiadni szíveskedjék. 6. A III. oszt. kei’eseti adók késedelmes kivetéséből úgy a községi háztartás, mint általában a községi közigazgatás, valamint az adókivetés és behajtások menetére szái’inazó bajok és sérelmek orvoslása czél- jábót ugyancsak Sörös Gyula bátai jegyző terjeszti elő azon indítványát, hogy az egylet ezen adóknak kellő időben való megállapítása iránt előteijesztését az illetékes hatósághoz tegye meg. Az értekezlet kimondja, hogy az előterjesztett indítványban felsorolt s sérelmek tényleg fennállanak és azok sürgős orvoslását szükségesnek tartja. Egyben Sörös Gyula elnöklete alatt. Taffner Zuárd és Mező László tagokkal bizottságot alakit, amely bizottságot mégbizza, hogy ezen tárgyban a már felemlített háti’ányok tüzetes felsorolásával az elnökség által, a vármegyei közigazgatási bizottsághoz föl térj esztendő kérvényt szerkesz- szen, amelyben világosan jelölje meg mindazon okokat, amelyek ezen késedelem miatt a község és a közigazgatási szolgálat hátrányáig származnak, továbbá, hogy a jegyzői karnak az adók kivetése és behajtása körül tapasztalható mulasztásai leggyakrabban éppen a kérdéses adónemek késedelmes megállapításából származnak, amely mulasztásokért a községi jegyzők tehát jogosan felelősségre, sem vonhatók. Ezzel az értekezlet véget éi*t. Utána a vasúti vendéglőben társas ebéd volt. Ebéd alatt Purt Adolf a 30-ik szolgálati évét jubiláló Pápay Istváht, mint a jegyzői kar nesztorát köszöntötte fel, igen szép szavakban tolmácsolván a járás jegyzői kai’ának érzelmeit. Ezután még Csóri Ferencz köszöntötte fel az elnököt. Virányi Kái’oly a jubiláns nejére és a jelenleyő hölgyekre; Zsigmond g Elemér az értekezletet távii’atban üdvözlő Bajó Pál főszolgabíróra és Simon Lajos decsi jegyzőre, Kardos István az értekezlet vendégeire emelték poharaikat. A mindvégig emelkedett és kedélyes hangulatban levő jegyzők csak a késői délutáni órákban oszlottak széjjel. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf főispán hétfőtől kezdve csütörtökig városunkban időzött. Kedden az ái'vaszék ügy kezelését vizsgálta meg, titkárjával, dr. Szalag Lászlóval, szerdán az állandó választmány ülésén elnökölt, csütörtökön pedig a közgyűlésen. Csütörtökön visszautazottHőgyészre. Dr. Angyal Dávid, aM. Tud. Akadémia tagja, jeles iró e héten Wigand János fő- gimn. igazgató vendége volt. — A múlt vasárnap megszemlélte múzeumunkat s arról nagy elismeréssel nyilatkozott. Simontsits Elemér alispán pár napi tartózkodásiba Szentraárton-Kátái’a utazott. Távollétében Forster Zoltán főjegyző helyettesíti. — A vöröskereszt egylet elismerése. Máiúa Valéx'ia főherczegnő, mint a vörös- kereszt egylet védnöknője dr. Angyal Béláné szül. Hinka Ilona úrasszonyt Duuaföldvái’on és dubniczei Dubniczky Lászlóhőgyészi u adalmi számtartót lelkes buzgalmukért elismerő oklevéllel tüntette ki. — Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Rátkay Endre mérnököt, Rátkay László orsz. képviselő fiát, a IX. fizetési osztályba sorozott ideiglenes minőségű tanái'i'á nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi
