Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-01-25 / 4. szám
1908 január 25 KÖZÉRDEK 3 azonban Szabó Karoly is ott lösz* Nem kell tehát valami nagyon félnünk, i. Ahullám- gyürü mennél szélesebb, annál kevósbbé veszedelmes. Ez az uj, vagy talán nagyon is régi — hullámelmélet ... A mttnkaerőkifejtések természetéről otthon és Amerikában. — A kivándorlás gazdasági erényei. —■ Kirohner József gépészmérnök beszéde az Első Amerika Magyar Kathojikus Nagygyűlésen. (Folytatás és vége.) (Változott munkakörök.) £ . Amerikában nem furcsa s nem is ritka jelenség, hogy valaki pályát változtat, a régi mesterségét eldobja magától s olyan térre lép, a melyen sem elméleti, sem gyakorlati ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezik. Hazai borbélysegédekből gyakran Amerikában magyar orvosok lesznek,' — ügyes czipész szakerők fel viszik néha-a ban- kárságig, vagy a jogügyi tanácsosságig. (Hosszantartó élénk derültség.) Ezekre a furcsa állapotokra mellesleg azt jegyzem meg, hogy vagy Amerika a hibás, a hol a fejlődésnek ilyen természetellenes útja lehetséges, vagy pedig hibás az amerikai magyar ság, a melyik el tudja hinni, hogy egy borbélysegéd érthet egyúttal az orvosi tudományhoz is. _ Valóban megállóit az eszem, különöset érezett. szivem, valahányszor zakatoló gépek, füstölgő,'izzó kohók és kemenezék körül földművelő' és állattenyésztő honfitársaimat láttam foglalatoskodni. Ugyan ki fogja velem elhitetni azt, hogy az ő lelki világuk beleillik ebbe a munkakörbe? Ugyan ki fog engem- meggyőzni arról, hogy ez a munkakifejtés természetes és gazdaságos?, Minden magyar kivándorló be fogja ismérni azt, hpgy édes hazánk telhetőleg igyekszik megkönnyíteni a válás nehéz per- czeit. ' Gondolj csak vissza Fiumére, mikor fáültél a kivándorló hajóra!- Ugy-e elszorult a szived s a hogy távoztál a parttól, '_éfez- ted, hogy az az, üresség a szivedben percz- ről perezré nő s bármily kemény voltál, megtörtél. Keserű kényekkel telték meg a szemeid. S mi történt akkor? Égre emelted tekinteted 9 ott az egyik árboczrudon megakadt valamin a tekinteted. Kigyultak a szemeid, férfi lettél újra.- Ha nem is láttad, hogy veled jön az egész Magyarország, de átkisér téged az ő kis nemzeti lobogója! S mikor kiszálltál szabad Amerikának partjaira, nem vettek-e atyai gondoskodásba szeretett hazánk hivatalos képviselői ? De hTát! Te jöttél tovább, hiszen az a kis Elfis Island csak kapuja volt a te amerikai Mennyországodnak ! őrülten száguldott veled tovább a gőzkocsi s mig végre kira kott valahol Obiobán, Ganadában, vagy nem tudom én hol, ahol most tényleg vagy s keresed a kenyered! 'Ugyan mondd meg nekem azt, kedves honfitársam, ki kérdezte azt tőled komolyan, szeretettél itt Amerikában, hogy tulajdonkép mi is a mesterséged ; menj ide vagy amoda, ott lesznek neked megfelelő munkakereseti alkalmak. Senki, ugy-ej széles e nagy Ame^- rikában ! Hiába kerested szeretett hazádban űzött munkásságodnak a fonalát, Megtalálni azt magadtól képtelen voltál. Tanácstalanul I és tehetetlenül álltái <-tt a füstölgő kéményekkel megrakott gyártelepek körül. (Tetszés.) (El a farmokra!) Milyen jól esett volna, ha valaki ebben az el hagyatottságodban a válladra üt s azt mondja neked : kedves honfitársam, ne essél kétségbe, ez még nem minden ám,x amit most látsz Ezek a zakatoló gépek, ezek a vaskohók itten nem igénylik a te munka- I erődet. Hanem jöjj, elvezetlek téged Amerikának más részébe, a hol termékeny a föld, buja a fü, nem olyan füstös a levegő, szánthatsz, vethetsz, kifejtheted egész munkaerődet, értékesítheted gazdasági ismereteidet. Vakon követted volna, ha valaki iiye: tén szavakkal igazított volna útba! Ámde ezt nem tette senki-s mikor a nagy emberáradat beözönlött a na"gy gyárkapun, elve I gyűltél a nagy sokaságba s búcsút mondot- I tál mindennek, a mihez szived addig vonzódott. Beállottál egy egészen uj munkafolyamatba, a mihez se nyelv- se szakismereted I nem volt! (Ügy van !) * Aki eleddig egész életedben földet munkáltál, vagy állatokkal bibelődtél, most a vasérczeket talicskázod Amerikának vaskohóiba, vagy szenet fejtessz a bányában., I talán gépeket olajózöif vágy kazánok alatt éleszted a tüzet. Kérdezhetjük azt: a . kivándorlásnak helyes es okszerű lebonyolítása ez az állapot fi— vagy hogy a természetes és józan gon dolkodásnak a követelménye? Egyik’ se! A fejlődésnek természetes útja, a józan gondolkodásnak az volna a követelménye, hogy egyetlen egy munkaerő se szakítsa meg előbbi munkavrányát, 'banerp azt tovább fejlessze, tovább folytassa; .(Élénk hélyeslés.) Talán keresztül sem- lehetne vinni ezt gyakorlatilag, mondhatja, valaki. Erre- én csak azt mondom; ha már lehetséges épen j az ellenkező módon való keresztülvitele, — mért volna lehetetlen az a mód, a mely a legegyenesebbés legtermészetesebb. (Úgy van.) Ez nem ábránd, ez nem utópia!' Hazai munkaerőinknek eme csoportját bele lehet és bele is kell illeszteni az amerikai mezőgazdasági életnek a munkafolyamatába. Tudjuk, ismerjük az amerikai raező- i gazdálkodásnak hatalmas méreteit, meg I vágyunk arról győződve, hogy California, Canada, Mexico és az egyéb földmiveléssel I foglalkozó államok rengeteg emberi munkae- j rőt volnának képesek felszívni. Ezt nemcsak Magyarországnak, de ^Amerikának a gazdasági érdekei is igy követelik. Mert hiszen az csak könnyen elképzel- J liető, hogy akármilyen munkaerő legyen az I a világon, csak ott fejthet ki hasznos és értékes munkálatokat, ahol őt támogatják, útbaigazítják szerzett tapasztalatai es ismeretei. (Tanulságok a magyar gazdasági életnek.) Ugyan hova lehetne Tejleszteni Magyar- országnak mezőgazdaságát, ha évenként egy csomó olyan munkaerő vándorolna vissza, a melyik itt az amerikai praktikum mező- gazdálkodásban mondjuk, csak öt évi munkásságot fejtett ki! A Magyar Gazdaszövetség gondoskodik arról, hogy a kik Amerikában vagyont szereztek és odahaza földmivelessel akarnak foglalkozni — földet szerezhessenek, vagy bérlethez juthassanak. Az épen most lejátszódó pénzválság, sok ezer magyar munkaerőt kapcsolt ki jóformán egy 24 óra leforgása alatt Amerikának gazdasági életéből. A kivándorlási hajók szinultig megteltek s a magyar népnek egész tömegei hagyták itt Amerikát. Kétségtelen, hogy ennek a nap- nap% után hazaérkező tömegnek nagy százaléka olyan, amelyik odahaza kizárólag föld--, munkával foglalkozott, itt évek- során át különféle gyártelepeken dolgozott. Még ha lehetséges volna is az, hogy a Magyar Gazdaszövetség ezeket a munkaerőket rövid időn belül földtulajdonhoz vagy bérlethez juttassa, — kérdezem, hasznát láthatja-e közvetlenül az a föld s közvetve a haza az ő erőkifejtésüknek ? Ne értsenek félre amerikai honfitársaim, nem akarom én ezzel’ az önök munkaerejét lebecsülni! Vissza kell mennem oda, a mit már I egyszer mondottam, bármilyen munkaerő is 1 legyen az a világon, csak azon a téren fejt- 1 hét ki hasznos és értékes * munkálatokat, a : hol szerzett tapasztalatai és ismeretei támo- I gatják. Mondják meg azt nekem, amerikai ! honfitársaim, ugyan micsoda mezőgazdasági I tapasztalatokkal és ismeretekkel megrakodva I hagyják itt Amerikát azok, akik gyárakban I dolgoztak évek során át ? Ugyan ki meri azt magáról állítani, hogy ismeretköre csak egy szemernyivel is megnagyobbodott mező- I gazdasági dolgokban itt a vaskohók körül ? j Ki dicsekedhetik el azzal, hogy ő szinről- ! színre látta, benne élt, benne foglalkozott I az amerikai praktikus mezőgazdálkodásban, • hogy ismeri a termelésnek és az értékesítés nek titkait? Sőt elmóndatja magáról mindenki, hogy j Szerzett gazdasági ismereteinek a javarészét I itt Amerikában elfelejtette, más irányú mun- j kásságban lévén elfoglalva esze, keze, mindene, egész munkaereje. (Általános helyeslés.) (Betegségünk, orvosságunk.) Tisztelt Katholikus Nagygyűlés! Sokat gondolkodunk fölötte s megfejteni igyekezünk a kivándorlásnak kényes és nagyon nehéz talányát. Azt hiszem mim í den betegségnek meg van a maga orvossága. 1 Még van a kivándorlásé is. Csakhogy sokan rossz utón tapogatják és keresik á gyógyító I eszközöket! A kivándorlás maga egy' nagy- j méretű ragadós természetű, egészségtelen I gazdasági állapot. Nem életveszélyes, de azzá [ lehet. -Orvosai a magyar politikai és gazda- I ségi élet vezetői. Orvosszere a független és szabad gazdasági politika. Örömmel láthatjuk, hogy miként igye- I keznek odahaza diadalra vinni a zászlót, a melyre rá vau irva a gazdaságilag független j Magyarország' politikája is. De mig ez a zászló diadalra juthat, nem nézhetjük ölbe tett kezekkel, hogy annyi sok értékes munka - I erőnk itt Amerikában elkallódjék. Ez a kis amerikai Magyarország any- nyit csak elvárhat az anyaországtól, hogy egy barátságos kézszoritás kíséretében kifejezze I Amexdkának : Elismerem gazdasági fölényedet, erős és hatalmas Amerika. A földed termékeny, j az iparod virágzó. Felszívod visszatartózhat- lanul az én legjobb munkaerőimet, hogy a J te javaid munkálják. Látod én átengedem j őket, -— de te viszont megtehetnéd velem szemben azt, hogy kiki megtalálja itt a neki I megfelelő munkateret. Vannak termékeny államaid, küldd oda az én kivándorló magyar J munkaerőmet. Meglásd, hasznát látja mind a Lkettőnk. (Élénk éljenzés.) A Szekszárdi Kaszinó évi mérlege. A szekszárdi kaszinó levetette a gyermek ruhát, az izmosodásnak, fejlődésnek akkora fokán áll, hogy a vidéki hasonczólu egyletek között egy sem versenyezhet vele. Évi költségvetésében, számadásában már majdnem akkora összegekkel dolgozik, mint egy kezdő pénzintézet. A hatalmas számsorok ma már hála Isten, nemcsak azt mutatják, tősége: borház, szeszes' italok kimérése, de európai köntösbe bujtatott, elegáns szalont találunk, nehéz perzsaszőnyegekkel borított padló, szép mahagóni- és karosszékekkél körülvett fekete máfványasztalkák ügyesen elrendezve, hívogató fülkék zöld plüss divá- nokkal és színes paraventokkal, remek pálmák által beárnyékolva, díszesen öltözött j hölgyek által benépesítve, fényes villanycsil I lárok alatt, melynek bántó fénye homályos üvegbe van burkolva, ami a lágy és halk zenével harmonizál és előkelő benyomást tesz. A terem oldalán egy pódium van felállítva, melyen a „zenekar“" foglal helyet, mely áll: egy zongorából,egy harmoniumból, két hegedűs és egy-csellóistából. Igen szabatosan, szépen játszanak, Beethoventől kezdve le egész Lehárig, hogy mindenki megtalálja a magáét. E szép keretben nesztelen szolgálják fel a kifogástalan libériás inasok a párolgó theát, kávét, orangeadőt, whiskyt stb., egykét kellemes órát ott elszórakozván. . Javában folyik a korcsolyázás is, igen látogatott, de nem a legjobb pályán, heten- kint kétszer katonazenével. Van-e ennél ideálisabb korcsolyázás: jég és —' 10 fok meleg! Hol lehet ezt találni ? Vörös orrok helyett verejtéktől gyöngyöző homlokok! De most zárom soraimat, más alkalomra fenntartva a folytatást, ha —érdekel. Amy—Molly.
