Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-05-09 / 19. szám
1908. május 9 KÖZÉRDEK 5 is, az ősztől fogva Szőlőmunkásokul alkalmazhassa. A szekszárdi nehéz munkás viszonyok itt is aktuálissá tennék,, hogy kir. ügyészünk, kinek amúgy is kellő érzéke van minden szocziális, emberbaráti dolog iránt, szintén próbát tenne ennek az úgy a rabokra, mint a gazdaközönségre egyaránt haszonnal járó uijtásnak mielőbbi behozatala iránt. — Állami kedvezmények szeszfőzdék részére. A m. kir. földmivelésügyi miniszter özv. Daróczy Tamásné biritó-pusztai mező- gazdasági szeszgyára részére a törvényben meghatározott állami kedvezményeket a pénzügyi és kereskedelmi miniszterekkel* egyetértőig megadta. " — Elvágta a nyakát. Szabó György szentistváni lakosnak Tolnán a múlt év folyamán egy tolnai legény átvágta a jobb felső karját/ minek következtében Szabó - karja megbénult s Szabó teljesen munkaképtelen lett. Ez annyira elkeserítette Szabót, hogy múlt hó 29-én Tolnán, a hova bátyja, Szabó Mihály hajós látogatására ment, a temetőben öngyilkossági száudékból a nyakát- elvágta. A súlyosan sérült legényt beszállították a szekszárdi kórházba, a hol megállapították, hogy sérülése nem életveszélyes. —^ BalflS8t. Múlt hó 27-én Mamuzsits Lajos és öt társa bajai lakosok Tolnáról tűzifát szállítottak dereglyén Bajára. A bogyiszlói révnél a nagy szélvihar miatt a dereglyét az elsülyedés veszélye fenyegette, miért Mamuzsits ladikon a partra evezett, hogy kötébel a dereglyét fához kösse. A vihar a fát, melyhez Mamuzsits a dereglyét kötni akarta, eltörte és a kötél Mamuzsits 3 ujját elvágta. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz vala mennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már •kis adagban is tetemesen-felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. — A per-patvar vége. Német Vendel ozorai lakos összeszólalkozott a feleségével. Az, asszony a veszekedést annyira szivére vette, hogy folyó hó 4 én öngyilkossági szándékból borotvával elvágta a nyakát". Az elkeseredett asszonyt a gyors orvosi segély mentette csak meg az életnek. Veszélyes sérülésével beszállították a szekszárdi Ferencz közkórházba. — Hűtlen cselédek. Braun Sándor ozorai lakos a múlt hóban a pinczehelyi állomásról Bitter János, Nádasdi_ Mihály és Horváth Mihály nevű kocsisaival szenet szállíttatott haza lakására. A kocsisok szállítás közben a szénből nagyobb mennyiséget elloptak és eladták. -— Takó János Paks községhez tartozó faluhelyi lakostól f. évi május hó 1-én Tóth Béla nevű 14 éves szolgája 56 K 26 f. készpénzt, 1380 K-ról kiállított takarékpénztári betétkönyvet és több tárgyat ellopott és megszökött, a faddi csendőrségnek azonban sikerült elfogni. — Tóth Béla a vajtai templomból a tél folyamán körülbelül 10 K-t szinten ellopott a perselyből. — Gyújtogatás. Harczon folyó hó 3 án este 10 óra tájban Doszpod Pál, harczi lakosnak szalmáját ismeretlen egyén felgyújtotta. Szerencse, hogy. *a községben az este a korcsmában táncz volt s a nép gyorsan a helyszínére érkezett, mert különben több ház is martalékává lett. volna a tűznek. Az utóbbi időben közel egy ’ hónap alatt a második gyújtogatás ez Harczon. Az elöljáróság a gyújtogató ütán erélyesen nyomoz. Csak 18 koronáért szétküld után véttel az - Országos Posztókioiteli Áruház Budapest, VII., Verseny-utcza 2. szám egy férfiöltönyre elegendő 3 méter finom fekete, sötétkék, szürke vagy barna szövetet vagy kamgarnt. Tanító urak figyelmébe! Vizsgalapok finom famentes papíron, magyar, német és diktandó vonalozással, 100 drbonkint 1 korona 10 fillérért kaphatók Báter János könyv- és papirkereskedésében Szekszárdon, Kaszinó-bazár. „DELICIA“ CUKRÁSZDA Szekszárdon Tejes kalácsok Teasütemények Bonbonok Likőrök-Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnek 31—31 FOGORVOS KOVÁCS J. “ vásártér - utczai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e.‘ 8—9-ig és d. u. 1—2-ig. A szakcsi apostol. A szakcsi apostol egyelőre — czélt ért. Beszélnék róla — talán már a kelleténél is többet ^ nemcsak a vidéki, de a fővárosi lapok is. A .néppárt lapja általános szenzá cziót keltő czikkben számolt be Szemere ur Tolna-^Somogy—baranyai plakát-hóbortjáról. Eleinte nagy riadalom támadt odafenn, később azonban'megnyugodtak a kedélyek, hogy hát még sem lesz Dózsa lázadás Tolnavármegyé ben. Különösen lesújtó volt Hainkriffy Pálnak, a szakcsi kefület országgyűlési képviselőjének nyilatkozata. E szerint „Szemere Kálmán nagyon ártatlan-és veszélytelen demagóg. A nép abszolúte nem ad rá semmit, I minthogy tisztába jött a demagóg hóbortos kiáltványainak értékével. Az egész eset inkább komikus .volna, mint veszedelmes, — csak . a függetlenségi pártot ne keverték volna kellemetlenségbe“. A dologban ugyanis . az a nevetséges, hogy a kiáltványokon a szakcsi függetlenségi párt pecsétje díszeleg, pedig Szakoson nincsen is szei’vezett függetlenségi párt. Véber János, a bonyhádi követ is agyrémnek nyilvánította a néppárt közleményét, amelynek semmi jelentőséget sem leéli tulajdonítani Hát ez csakugyan igy van. Hanem hogy miért van igy, annak is megvan a maga oka, az, hogy a közigazgatási hatóság egyátalán nem nézte a dolgot olyan bekötött szemmel, amint egyes lapok odafenn hirdetik. Nagy István, a járás főszolgabirája és Simon- tsits Elemér alispán minden lehetőt elkövettek, hogy a -veszedelmes agítáczió a nép lelkében nagyobb rombolást ne okozhasson. így a dombóvári járás főbírája, járása területéről kitiltotta az eszelősség minden ismérvét magán viselő izgatót és kimondotta, hogy határozata csak birtokon kivül feleb- bezhető. A főbíró ezen határozatát-Szemere megfelebbezte az alispánhoz és a belügyminiszterhez azon kéréssel fordult, hogy a főbíró kitiltó rendeletének hatályát függessze fel. A belügyminiszter ezen kérelemnek ismeretlen s igy érthetetlen okból helyt is adott. Vármegyénk alispánja Nagy István dombóvári főbíró kitiltó határozatát jóváhagyta és telefonon kérte a minisztert felfüggesztő rendeletének visszavonására. Ez tegnap meg is .történt. Az alispán hosszabb jelentést küldött a Szemere mozgalomról a belügyminiszterhez, amelyben többek közt előterjesztést tett a Szakcsón felállítandó táviróhivatal ügyében, valamint a tamásii, dombóvári és gyönki főbírói hivataloknak az alispáni hivatallal leendő telefon összekötése tárgyában. Mint beavatott helyről értesülünk, Sze merét a tamási i főbíró is kitiltotta járása területéről és igy hazátlan lett Tolnában Ő kigyelme, akinek a lábába fúródott golyó úgy látszik agyát zavarta meg. Megyénk értelmes és józan itélőképességü népe nem ült fel a sok zagyva kotyvadéknak, amit Szemere főzött és a legkevésbé sem ért el oly hatást, mint amilyennek ezt egyes fővárosi lapok felfújták. Egyedül elért sikere a döbröközi hol rávette a népet, hogy. az Eszterházy herczeg által olcsón felajánlott 150 holdas legelőt visszautasították, mert ő azt ígérte, hogy sokkal olcsóbban megszerzi azt nekik. Csak bomlott lélekkel és agygyal Ígérheti valaki, hogy Eszterházy herczegnek 20 évre bérbe lekötött birtokait a gazdaköröknek megszerzi olcsó bérletként. Egyáltalán az egész ügyből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy ez a Szemere felkelés nem oly komoly, mint a milyen komikus és Szemere urat nem börtönnel kellene büntetni szocziális tevékenységéért, hanem huzamos ideig — hidegvízzel. EGYHÁZI ÜGYEK. A református hívek figyelmébe. A magyarországi református egyháznak az 1904 évi nov. 10-én megnyilt országos zsinata az egyházi adózásra vonatkozólag uj törvényt alkotott, illetőleg az 1891—98 évi zsinaton hozott törvényt kiegészítette. Azt hiszem, tekintettel az előttünk álló egyház- községi reudkivüli közgyűlésre, nem lesz időszerűtlen és a reformátusok előtt érdektelen, ha nehány szóval ismertetem az eddigi egyházi adózást, továbbá az 1891—93 és az 1904—7 évi zsinati törvénynek erre vonatkozó intézkedéseit s végül a helybeli adózást illetőleg a jelenlegi prezsbitérium állásfoglalását. A református egyházban az adózásnak legelterjedtebb alakja az u. n. párbér és a közalapi járulék. Az előbbi abban áll, hogy az egyház szükségleteinek, épületfenntartásának, íelkészi és tanitói dijlevélnek, stb., továbbá az egyházmegyei és kerületi kormányzat s a konvent és zsinat költségei fede zésére szolgáló adónak, tigyelembevétélével a fennálló törvényes gyakorlat szerint az egyházközségben élő minden párra, annak anyagi állapotára való tekintet nélkül, egyforma mennyiségű terményösszeg vettetik ki, s ez tetszésszerint természetben, vagy a presbitérium által évenként a piaczi ár szerint megállapított pénzértékben beszolgáltatva, fedezi az egyház szükségletét. Az 1881-iki debre- czeni zsinat által alkotott „magyar országos református egyházi közalap“ fenntartásához vagyoni állapotuk arányában járulnak a hi vek. Az adózásnak ezt az alakját az 1891— 93-iki zsinat érintetlenül hagyta (239 §.), de érintetlenül hagyta azt a gyakorlatot is, mely szerint egyes egyházak híveiket vagyo- nosságuk, vagy keresetük mértékére való tekintettel fokozatos osztályokba sorozták és azok szerint róvták meg egyházi adóval; sőt azt is kimondta, hogy olyan egyházak is, a melyekben az osztályba] sorozás eddig gya* korlatban üem volt, ha rendes szükségleteik fedezésére eddigi bevételeik és jövedelmeik elégtelenek, jogosultak behozni ezen osztályba sorozást. (246-ik- §). A közalapi járulékot illetőleg a zsinat a híveket vagyoni állapotuk szerint 16 fizetési osztályba sorozta. Az 1904—7-ik évi zsinat szintén ilyen értelemben alkotja meg az adózásra vonatkozó törvényt, a mennyiben az egyes gyülekezeteknek szabad választást enged a régi törvényes gyakorlat és a vagyon növekedése arányában növekvő adó életbeléptetése közt (III. t.-cz. 8-ik'-' §.);( azt azonban kimondja, hogy a melyik egyházközség az államtól a protestáns egyházak részére kiutalt összegből (3.000,000 korona) segélyben óhajt részesülni, az köteles életbeléptetni a vagyon szerint növekedő adókulcsot. Ez pedig áll a családfőkre kivetett személyadóból (a vagyoni állapot szerint van 8 osztály) és az u. n. vagyoni adóból, mely az állami egyenes adó után rovatik ki, s az állami adó magasságára való tekintet nélkül, annak 10 százaléka. (III. t.-cz. 13-ik §) A személyi adó a következő: I. A semmi ájlami adót nem fizetőké 2 kor., II. Az 1—10 kor. állami adót fizetőké 3 kor., III. A 10—20 kor. állami adót
