Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-04-18 / 16. szám

8 KÖZÉRDEK lentés szerint 44 szabadult rabnak 262 K segélyt adtak, bogy az életbe való visszaté­résük első napjaiban magukat fenntarthassák. Fogva levő egyének vagyontalan hozzátar­tozói között, hogy a vétkes családfő bűné­ben ártatlanok ne szenvedjenek, 225 K 20 fillért osztottak szét. A letartóztatottak ér telmi és erkölcsi érzékének emelése érdekében az egylet a fogházban iskolát tart fenn, melyre a tanitó 280 K tiszteletdijával együtt 339 K 16 fillért költöttek. Az iskolát 142 egyén látogatta, a kik közül 16 analfabéta volt és közülök 6 írni és olvasni is megtanult. A jelentés szerinti szép eredmény Kálmán Károly r.k. tanitó érdeme, aki a rabiskolát vezeti. A támogatást megérdemlő egyesület részére a múlt évben Dömötör Miklós 66, Gál Arnold 115, dr. Hangéi IgDácz 3, dr. Kramolin Gyula 3, Soltész Bertalan 31 kötet könyvet adományozott. Pénzbeli adománnyal támogatták az egyletet: Takarék és Hitelbank 20, dr. Fehér János 2, Pirgi Ferencz 2'45, Perler Keresztély 2‘45, Pekári János 1, Szé­kely i József 1, Nagy György 1, dr. Steiner Lajos 10, dr. Gulyás József 4, Mehrwerth Ferencz 8, Fogház őrség 0‘50, dr. Kramolin Gyula 1, ifj. Eötvös Károly 32, Reich Andor 3, Hammel Lajos 10, Mehrwerth Lajos 20, Tomcsányi Lajos 20, Hauk Antal 2., Bogo- vics Mátyás 2, Mirth Gyula 2, Tlieisz Lő- rincz 0’20, Mayer György 0'50, Schulczer Oszkár 2, Molnár József 8, Molnár István 10 koronával. Az egylet 1907. évi számadását 7793 K 70 f. bevétellel, 965 K 98 fill, ki­adással, tehát 6827 K '72 f. tiszta vagyont képező maradvánnyal elfogadták és Vattai] Miklós pénztárosnak a felmentvényt megadták. Tanitó urak figyelmébe! Vizsgalapok finom famentes papíron, magyar, német és diktandó vonalozással, 100 drbonkinf 1 korona 10 fillérért kaphatók Báter János könyv- és papirkereskedésében Szekszárdon, Kaszinó-bazár. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető : Nagy Béla. Felhívás a tanítókhoz. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanítók és tanítónők részére julius 6-tól 3 heti szüni­dei továbbképző tanfólyamot rendez. Felhívom tankerületem tanítóit és tanító­nőit, hogy bélyegtelen kérvényüket e hó 25-éig hozzám terjesszék be. Államsegély; ingyen szállás és étkezés 15 kor. útiköltség. Szekszárd, 1908 április 16. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tánfelügyelő. Nyugdíjigény felemelés. Károlyi Ká­roly tolnai áll. tanitó nyugdíjigénye 1400, Máté Károlyé 1900, Szalai Sándoré 1600, Gyenis Antalé 2000, Faics Iréné 1500, Krátkyné Omoisz Idáé 1400 koronára emel­tetett fel. Üres állások. A székesfővárosban 100 uj tanítói állás van üresedésben. Államsegélyek. Fazekas Julianna kaj- dacsi ref. tanítónőnek 480,^ Gönczi Pál nagyszokolyi ref. tanítónak 400, Schwartz Ádám izményi ág. ev. tanítónak 445, Gaj dosi Erzsébet, tolnai rki tanítónőnek 160 és 300, Kronberger Ignácz dunaföldvári izr. tanítónak 200 és 400, Nyerges Gyula duna- szentgyörgyi ref. tanítónak 700 és 200 ko­rona államsegélyt utalványozott a miniszter. Gyámpénz utalványozása. Fekete Anna tanitó árva részére idősb Horváth József dunaföldvári lakos gyám kezeihez 1907 decz. 1-től kezdve évi 146 kor. 66 fillér gyám- pénzt utalványozott a miniszter. Nyugdíjazás. Paul Péter nagyszékelyi ref. tanitó nyugdíjaztatásáért folyamodott. Az ertényi községi nyári menedékház­vezetőnői állomásra dajkát keres a község elöljárósága. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen kedves halottunk temetésén résztvettek s igy mély bánatunkat enyhíteni törekedtek, fogadják hálás köszönetünket. özv. Lörinczy Józsefné és családja. KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető: Schneider János. A tej ára külföldön. A laikus ember, kinek fogalma sincs arról, hogy mily óriási a vajfogyasztás, abban a tévhitben van, hogy e téren mihamar túl­termelés fog beállani és hogy ez a vaj árát teteinesfen le fogja nyomni. Hát megnyugtat­hatom a tisztelt kartáfsakat, hogy ettől még nem kell félnünk. Azelőtt Dánia járt elől tejgazdaságával és vajkivitelével, ma azonban már túlszár­nyalta ebben Svédország, sőt Németország­nak északi része, Schleswig-Holstein is ko­moly vetélytárssá küzdötte fel magát. Leg­újabban Magyarország neve kezd hangzani a tejipar terén, mert elvitathattad, örvendetes tény, hogy tejünk, illetve vajunk a külföldön jó hírnévnek örvend daczára annak, hogy kivitelünk még csak gyermekéveit éli. A fent említett országok tejgazdasága, tejipara -— magától értetődik — fejlettebb a mienknél' Mert mig nálunk oly tejgazda­ságok is vannak, melyekben naponkint 3—4 száz liter tejet dolgoznák fel, addig ott oly tejgazdaságok, melyekben naponkint 2—3 ezer liter tej kerül feldolgozás alá, nem is számíttatnak az igaz tejgazdaságok közé, mert az ottani tejgazdaságok rendesen 10—40 ezer liter tejet dolgoznak fel naponkint. „Falusi tejszövetkezetek“, mint amilyenek nálunk vannak, nincsenek az egész kontinen­sén. Ez Nagy Vincze specziális találmánya és igy Magyarország e téren specziálitás. Meg kell jegyeznem, hogy az említett országokban rendesen a vállalkozó, kinek saját birtoka és tehenészete van, vagy pedig egy konzorcium vásárolja össze a környékbeli kisgazdáktól a tejet, melyet azután 'vagy magában a fel- dolgozási központban gyűjt össze, vagy pedig, ha nagy a távolság — a mi az ott divó tanyarendszer mellett sokesetben előfordul — központi fiókokat rendez be, ahol a tejet átveszik, lefölözik és a tejszínt küldik a köz­pontba a lefölözött tejjel együtt, ha azt a szállítók maguk részben vissza nem vették volna. Mert a szállítók rendesen visszaveszik a lefölözött tejet, vagy legalább egy részét, amit elég olcsón rendesen 2—3 fillérért kapnak meg literenkint, mig ellenben teljes tejért — faluhelyen — 7-—10 fillért kapnak. Igaz, hogy ez sem valami sok, de ha tekin­tetbe vesszük az ottani jó takarmánytermeíést, a jó tejelő állatokat és azt a körülményt, hogy messze lévén minden piácztól, nem értékesíthetik sehogysem a tejet, igy meg minden áldott nap eladhatják, mégis szép összegre rúg évenkint e czimen a jövedelmük. Nálunk is alapitott a „Hungária“ vaj­kiviteli r. t. központokat; Aradon, Dombóvá- rott, Temesvárott, Szabadkán és Veszprémben, hová azonban csak a tejszint viszik, mert a lefölözött tejet a központ nem veszi át és igy kénytelen a falusi tejszövetkezet a lefö­lözött tejet vagy túróvá feldolgozni, vagy pedig a lefölözött tejmennyiséget tagjainak visszaszolgáltatni, ami bizony elég bajt oko zott mindig a szövetkezetek igazgatóságának. Újabban ezen a bajon is segítve van, mert, ha másképen nem értékesítheti a szövetkezet túróját, úgy forduljon „Muuthner és Schwarz“ teavaj kiviteli czéghez Bonyhádra, mely azt átveszi, kilóját 14—16 fillérért és feldolgoz­tatja celluloidnak vagy caseinnak. Városokban a termelő persze jobban értékesítheti a tejet, de az átvevő drágábban el is adja aszerint, a mint a vaj ára leszáll | 1908 április 18 vagy emelkedik. Mert tudnunk kell, hogy a vaj, mint közélelmi czikk épp olyan váltó zásnak van az árát illetőleg alávetve, mint akár a buza_ vágy a liszt. És e tekintetben a berlini és.hamburgi vajbörzék az irányadók. Stockholmban adnak 9—11 őrét (12'6— 15-4 fillrét) egy liter nyers teljes tejért, de el is adják azt 15 őrért (21 fillérért), sőt sterelizált tejért kapnak palaczkokba töltve 20 őrét (28 fillért), kannákban 18 őrét (25’2 fillért). KjöUenhavnban (Koppenhága) adnak 8 őrét (1L2 fillért) és eladják 14 őrért (19'6 fillért) literét. # Ezek inkább tejcsarnoki árak, mert szövetkezetét városokban létesíteni nem lehet. Az ilyen helyeken persze a vaj készítés mel­lékes és csak a megmaradt tejmennyiségből készítenek vajat. Már pl. oly helyeken, hol a nyers tejet ér-tékesitehi nem tudják és a fő a vaj gyártás, ott már kevesebbet adhat­nak a tejért is. így pl. Svédország déli részében, Skone tartományban fekvő Svalőf helyiségben egy Bondesson nevő gazdag föld­művesnek van igen nagy tejgazdasága, mely­ben vajprodukálásra naponkint 27—30 ezer liter tejet használnak fel. Ez a Bondesson, — ki mellesleg mondva a tejgazdaságból meg­gazdagodott, és vagyona után az I-ső kama­rának (olyan főrendiház féle) tagja'— csak 6 őrét (8'4 fillért) ad egy liter teljes tejért. Németországban már jobban^ fizetnek. Pl. Drezdában a Pfund-testvérek tejgazda­sága 1 1. teljes tejért fizet 12 Pfenninget (14-4 fillért), de el is adja, jó drágán, ha tékintetbé vesszük, hogy -egy 1. teljes tejért 18 Pfenninget (21 '6 fillért) fölözött tejért 8 Pfenninget (9‘6 fillért), 1 liter Íróért 10 Pfeh- ninget (12 fillért), 1 1. tejfölért 70 Pfeninget (84 fillért) és 1 1. tejszínért 1 márka 60 Pfen­ninget (1 kor. 92 fillért, kap. Ilyen magas árakat persze csak váro­sokban 'érhetnek el,ahol ismét magas áron el is adhatják a tejet. Csak azért hoztam fel itt a különböző külföldi árakat, nehogy azt h igy je valaki, hogy a tej itthon nem lesz jól fizetve. Egé­szen nyugodtak lehetünk e tekintetben, mert mint láttuk, sehol . a világon sem fizetik a tejet drágábban, mint nálunk, mert tessék kérem a budapesti központi tejcsarnok árait összehasonlítani a felsorolt külföldi városok tej áraival, hát bizony azt látjuk, hogy nem vagyunk utolsók ebben sem. , Azért törekedjünk arra, hogy minél több szövetkezet létesüljön és a nép pénzhez jussom Kircz István. A tricsti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali) f. év márczius 26-án tártott 76 ik közgyűlésén terjesztettek bé áz 1907. évi méi’legek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1907 deczember 31*én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 917.014,396 korona és 99 fillért tettek ki éá az év folya­mán bevett dijak 41.095,963 korona és 58 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dij- tartaléka 31.422,408 korona 19 fillérrel 264.156,557 korona 24 fillérre emelkedett. A tűzbiztositási ágban, beleértve a be­töréses- és tükörüveg biztosítást, a díjbevétel 16.585,488,656 korona biztosítási összeg után 27.302,460 korona 49 fillér volt, miből 10.146,474 korona 45 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 17.155,986 k orona 04 fillérre rúgott, mely összegből 12.269,989 korona 32 fillér mint díjtartalék minden tehertől ménteu jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló- dijkütelezvények összege 1 13.331,852 korona 27 fillér, x A szállítmánybiztosítási ágban, a díjbe­vétel kitett 3 921,627 korona 66 fillért, mely á viszontbiztosítások levonása után 1.717,649 korona 06 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1907-ben 37.472,58£ korona 25 fillért és alapítása óta 899.042,935 korona és 20 fillért fizetett ki. E,kártéritési összegből hazánkra 173.248,760' ko róna 76 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 20.292,237 korona 37 fillérre rúgnak,, különösen fyiemelendők: az alapszabály gze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom