Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-04-04 / 14. szám
4 1908 április 4 KÖZEf^DE^ nagyobb részben elfogadták,1 Bonyhád köz ségben ILik gyógyszertár felállítását nem véleményezték. A körlevelek, megkeresések és kérvények közül Veszprém vármegyének a fogyasztási adóknak a városok részére egészben való átengedése tárgyában, Fogaras és Békés vármegyéknek, a vármegyei alkalmazottak Illetményeiről szóló. 1904 évi X-ik t.-cz. módosítása tárgyában, Szabolcs vármegyének a Kossuth muzeum if az 1848—49-iki ereklye gyűjtemény államosítása tárgyában, Krassószörénynek a vármegyei nyugdíjalap országos szervezetté átalakítása és állami kezelésbe vétele tárgyában, Zala vármegyének, a Muraköznek a zágrábi egyházmegyéből egy házilag visszacsatolása iránt, Trencsén vármegyének a mezőgazdasági szeszgyárak mai viszonyoknak megfelelő vizsgálata tárgyában intézett körleveleit pártoló vélemény- nyel elfogadták. A helyiérdekű vasutak kérvényét a szállítási adó megszüntetése iránt támogató felirattal pártolják —- a tolnamegyei gazdasági egyesületnek állandó évi 3000 koronát, a vármegyei lótenyésztési bizottságnak évi 1000 koronát szavaztak meg. Eszék sz. kir.. város megkeresését a bátaszék—mohács —eszék—djakovár—bródi vasút vonal kiépítése ügyében hasonló szellemű felirattal pártolják. Az alispáni előterjesztések közül : Szepessy László utmesternek 332 korona 73 fillér, Perczel Oszkár utmesternek 356 korona 04 fillér nyugdijat állapítottak meg. A pécsi gyermekmenhely bizottságba Csapó Vilmost választották, dr. Szentkirályi Mihály polgármesternek, a vármegyei aljegyzői állástól történt felmentését tudomásul vették s egyúttal vármegyei szolgálata alatt kifejtett tevékenységéért jegyzőkönyvi elismerést szavaztak. Tolna községben hordóhitelesitő hivatal felállítását engedélyezték, Tamási községnek újabb hetivásár engedélyezés iránti kérvényét sertés, felhajtás nélkül véleményezték, továbbá a simontornyai járási főszolgabíró magán lakhelyiségének biztosítása tárgyában az alispánt megbízták, hogy a legközelebbi közgyűlésre tegyen előterjesztést. A tiszti ügyészi vélemények közül: Szekszárd r. t. városnak,.az ügyrend megáliapitása tárgyában hozott határozatát feloldották és uj hatá rozathozatalra utasították. Máza és Győré községeknek pénzszekrény beszerzése, Tamásinak fuvar és napidij megáliapitása tárgyában hozott határozatát feloldották, Tolna község a Dunamederre vonatkozó, Paksnak bikaistálló bérletére, Szárazdnak vállalati szerződés jóváhagyására, Harcznak kölcsön felvételre, Diósberénynek hitközségi ügyek* vezetése és terhek viselésére, Nagyszokolynak elemi károk folytán adó leírás díjazására, Bedegnek, Erténynek ugyanarra, Gyulajnak Mandich Lázárné járandóságára, Kisdorog és Bonyhádvarasdnak segédjegyzői állás szervezésére, Paksnak közgyűlési jegyzőkönyv kinyomatására vonatkozó határozatait hatá lyon kivül helyezték, Tabódnak vadászati bér felosztására, Nagyszokolynak községház épitésére vonatkozó határozatát feloldották, Tolnának tulajdoni per indítására, Medinának szülésznő fizetés felemelésre, Uzdborjádnak jegyzősegéd tartásra, Bonyhádnak magán polgári iskola szükségére, Paksnak legelő haszonbér leengedése, Dunaföldvárnak községi tisztviselők fizetésének felemelésére, Szekszárd r. t. város szervezési szab. rendeletre, Dombóvárnak Ábrahám Lajos községi jegyző nyugdíj hátraléka elengedése, Tamásinak a községi írnok fizetés emelésére, ugyan annak a jegyzők fuvar és napidijára vonatkozó határozatait a felebbezések elutasításával jóváhagyták. — A Dunakömlődnek utczameg- nyitása tárgyában hozott határozatára beadott felebbezést elfogadták s a községet utasították a zsák-utcza kinyitására. — Fekete József majsamiklósvári jegyző feleb- bezését elutasították. — A Báta községnek segédjegyző választása tárgyában hozott ha1 tározatára beadott felebbezést, mert abban a főszolgabíró és jegyző ellen rágalmazás foglaltatik, áttették a kir. ügyészséghez. — Végül Tolna községnek Szedres és Simon- major községeknek Tolnán rendszeresítendő IV. jegyzői állás szervezése tárgyában hozott határozata idézett elő egy kis vitát; Horváth Ferencz, Stern Árpád, Bájó Pál és az alispán felszólalásai után az állandó választmány javaslatát fogadták el. Délután 5 órára az egésZ ügyek ! etárgyalta tván, főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére bodnár Istvánt és dr. Leopold Kornélt felkérve, a közgyűlést bezárta. A rendőrség államosítása. A jobbára pótadóbői táplálkozó városi adminisztráczió költségvetésének rendszerint egyik legterbesebb tétele az az összeg, amelyet egyes városok a rendőrség fenntartására fordítanak. Pedig általánosán elismert igazság az, hogy a közrend biztosítása országos fontosságú állami érdek. Tudatában van ennek a belügyi kormányzat' is, ezért még a múlt évbon megkezdette a- rendőrség fenntartására vonatkozó adatok gyűjtését.' Szekszárd város polgárságára szintén 80°/0 pótadó terhe nehezedik. így teljesen érthető, ha városunk is csatlakozik , azokhoz a városokhoz, melyek a rájuk nehezedő óriási terhek csökkentésének egyik sikeres módját, a városi rendőrség* államosításában hiszik és gondolják. Szekszárd Város képviselőtestülete, uj polgármesterünk kezdeményezésére a most kedden tartott ülésen foglalkozott e fontos kérdéssel s a következő feliratot intézte a belügyminiszterhez, megküldvén azt pártolás végett az összes városi törvényhatóságoknak vagy képviselőtestületeknek:NagyméUóságu in. kir. Belügyminiszter ur! Kegyelmes Urunk! A kultúrának, haladásnak^ iparnak és kereskedelemnek a városok lévén a góezpont- jai, minden államnak eminens érdeke, hogy minél több vái osa. legyen. A külföld államai eme fontos .érdekre való- figyelemmel megkönnyítik azon feladatok teljesítését, melyek a városokra hárulnak. Nálunk Magyarországon a városok nem részesülnek állami támogatásban, jóllehet mint elsőfokú közigazgatási szervek, az állam teendőinek végzésére is szőrittatnak. Az ezen állami feladatok teljesítésével járó költségek a városokat terhelik s ennek folyománya, hogy azók lakossága immár a pótadó elviselhetetlen súlya alatt görnyed. Az állami ügykezelés költségeinek évről- évre nagyobbodó, nyomasztó súlya alatt a városók népe most már szinte képtelenné válik a reá rótt terhek viselésére s ez az oka, hogy imitt amott fizétési nehézségek állanak elő, amely körülmény a külföld előtt is visszás színben tűnhetik fel. Szekszárd rendezett tanácsú város kov zönsége a folyó évben már 80 százaléknyi pótadót volt kénytelen kivetni, hogy háztartását úgy, ahogy rendben tarthassa. A költségvetés kiadási rovatának legmagasabb tételét a közrend és közbiztonság fenntartására vonatkozó költségek képezik. Szekszárd város képviselőtestülete nem ringatja magát illó reményekben s számot vet azzal, hogy az állam áldozatkészsége, különösen az újabb időkben, nagyon sok oldalról vétetik igénybe s ezért teljesíthetetlen vágyakat nem ébreszt magában, de viszont nem zárkózhatik el azon szomorú tény elől sem, hogy ha az állam a minden kétségen kivül állami kötelességet képező rendészeti és közbiztonsági teendőknek átvételéről nem gondoskodik, a város közönsége a reá nehezedő terhek súlya alatt összeroskad s azoknakx eleget tenni már a közel jövőben képtelen leend. Meggyőződésünk szerint a magas Belügyi kormány tudatában van annak, hogy a közrend és közbiztonság védelme a hozzá fűződő magasabb érdekeknél fogva kizárólag állami feladat s eme meggyőződésünkből fakad ama tiszteletteljes kérésünk : méltóztassék Nagyméltóságod még ez év folyamán — lehetőleg az 1908. évi költségvetés alkalmával — akként intézkedni, hogy a városi rendőrség az állam kezelésébe vétessék át, illetve az által tartassák fenn. i . A városok terhén való könnyítésen kivül szükségessé teszi ezen intézkedést a rendészetnek országszerte ismeretes elhanyagolt állapota is. Szekszárd r. t. város képviselőtestületének 1908. évi máfczius hó 28-án tartott közgyűléséből. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester. VÁROSI ÉLET. ; Városi;, közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete márczius hó 28-án, dr. Szentkirályi Mihály elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott; Az- előadó Matzon Béla adóügyi jegyző volt A napirend előtt a polgármester kegyelettel emlékezik meg a képviselőtestület két elhunyt tagjáról: Kiinger Ferenczről és Széremley Lajosról. Jegyzőkönyv hitelesitőkül felkérettek Molnár József és dr. Leopold Kornél. A gyűlésen a következő határozatokat hozták. I. A posta és távírda elhelyezése tárgyában elhatározták, hogy ha a kincstár az uj polgári'fiúiskola 160,000 K építési költségének 7°/o át házbérül megfizetni hajlandó, úgy a jelenlegi polgári iskolát engedik át a posta czéljaira. Ellenkező esetben uj (valószínűleg a mostani állami óvoda helyén emelendő) épületet 'epitenek, ami közel 100,000 koronába fog kerülni. — 2. A polgármestert megbízzák, hogy a városi és piaczi hélypénzszedési jog megváltása tárgyában adjon be kérvényt a. vallás és közoktatásügyi miniszterhez, mint a közalapítványi uradalmak'képvíseiőjéhez. — 3. Ötven munkásház építését elhatározták. A szükséges pénzt, mintégyv 50,000 K, a város a báró A ugusz árvaház- alapból veszi kölcsön, törlesztéséé1 kölcsönkénen. —1 4. A városház kibővítéséhez a teryek és# költségvetés meg készíttetésére a polgármestert felhatalmazták. A bővítést az udvaron á plébánia felől építendő szárny hozzáépítésével oldják meg. £— 5. Matzon Béla és Nikitits Imre jegyzőknek 400, Nagy György tanácsnok, Török Öttó ügyész, dr. Komáromy Gyula orvos, Eizler j Manó állatorvos és Kunczer Jánosnak 200, Konstanczer László pénztáros és Szűcs Ferencz nyilvántartónak 300, Schvarez Kérész-, tély, Virág János, Zsigmond Dezső és Hra- I dek Ferencz írnokoknak 120 K lakbért szavaztak meg S ezt f. évi julius hó 1 tol kezdve utalványozták. — 6 A Béla-téren a vármegyeház kapujától a belvárosi templomig, a belvárosi templomtól özv. Laki Jó- zsefné Bartina utczai házáig, a Bezerédj 1st, ván-utc.za mindkét oldalán, a Rákóczi Ferencz- utezában a pataktól a keleti oldalon Ékes József, a nyugati oldalon Horváth ' Miklós házáig, a Kaszinó bazártól Reich Ármin házáig aszfaltjárda létesitését, úgy a vasúti gyalogjáró ut aszfaltburkolattal való ellátását elhatározták s megbízták a polgármestert, hogy a hazai aszfaltozó társaságokkal lépjen érintkezésbe és a járók nivómagasságáról és szélességéről készíttessen a mérnöki hivatal által tervet és költségvetést. — 7. Az ingatlanok telekkönyvi átirása után fizetendő ^városi átiratási díjról szóló szabályrendeletet megállapították. — 8.. A harmadik gyógyszertár felállítását nem véleményezték. — 9. A polgári fiúiskola tornatermének felépítésére halasztást kértek. — 10 , 11. A házaló kereskedés ,és a csendháboritás eltiltásáról szóló szabályrendeletek jóváhagyását tudomásul vették. — 12. A csendőrszárnyparancsnokság feljelentését Molnár Lajos rendőrkapitány ellen az alispánhoz felterjeszteni határozták. — 13. Az állami óvoda 1907/908. évi költségvetését 1790 K bevétellel és ugyanannyi kiadással elfogadták. — 14, A polgári iskolai alapvagy on 19Ö7. évi számadását 3 736 34 K bevételi előírással, 116*68 K bevétellel, ugyanennyi kiadással, tehát 3619*66 K cselekvő hátralékkal elfogadták. — 15. A vasúti hozzájáró ut vashidjának felemelésére vonatkozó alispáni határozatot tudomásul vették. — 16. Az ártézi kút helyéül kijelölt terület bérleti szerződését megszüntették s bérlőknek a haszonbért visszautalványozták. — 17.' Szabó Géza hittanár segély iránti /
