Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-09-19 / 37. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 37. szám. kedves fülbemászó hangjával nagyobb sikert ért volna el, reméljük azt, hogy legközelebb kiváló sikeréről számolunk be. Maga a darab tartalma elég érdekes és szórakoztató és erősen meg lehet rajta érezni a „modern“ izt. Zenéjéről mondhatjuk, hogy kellemes ha­tást gyakorolt a hallgató közönségre, sőt egyes helyek nagyon is tetszettek, bár vannak olyan részletek is, melyek hatás nélkül maradtak. Nagyon szép volt maga a keringő, mely köré tulajdonképp az egész játék csoportosult. Az egyes énekszámokat meg is ujráztatták. A játékról annyit akarunk megjegyezni, hogy az nem igen sikerült. Ezenkívül a szereplők nem voltak valami nagy éneklési kedvben, talán ez is az oka, hogy a darab nagyobb sikert nem aratott. Szende Ferenc éneke bár szép völt, de nem ütötte meg azt a mértéket, mit tőle a kö­zönség elvárhat. Ugyancsak ezt mondhatjuk a többi "szereplőről is. Somogyi szerepét kitünően alakította s megérdemelt tapsokkal is jutalmazta meg a közönség játékát. Mondhatjuk, hogy ő még legjobban tetszett. Tibor Lóri, Balla Mariska, Borcsainé ügyesen énekeltek és játszottak. Különösen ki kell emelnünk Borcsainé játékát. Jó volt ezenkívül Rónai Imre, ki XIII. Joachim, Hessen Kassel herceg szerepét kreálta. A rendezés különösen az első és a má­sodik felvonásban nagyon jó volt, igaz ugyan, hogy a szünetek nagyon hosszú ideig tartottak. Pénteken „Annuska“ vígjáték került színre. Magáról a társulatról még az idő rövidsége miatt bírálatot nem mondhatunk, de elismeré­sünket kell kifejeznünk Heves Béla színigazga­tóval szemben, ki mindent elkövet a közönség kényelme kielégítése iránt. A rendezést ille­tőleg konstatáljuk hogy a díszletek kifogásta­lanok. Szinházi heti műsor: 19-én szombaton, „Tatárjárás“, Operette (pá­ros) ; 20-án, vasárnap délután, „Vén bakkan- csos és fia a huszár“, népszínmű, este “Dró­tostót“, operette; 21-én, hétfon zónaelőadásul: „RabMátyás“, operette. Kedden: „Van-e elvá­molni valója?“ bohózat. Szerdán: „Baba“, ope­rette. Csütörtökön : „Suhancz“, operette. Pén­teken zónaelőadásul: „Tatárjárás“, operette. Szombaton: „Szobaleány“ bohózat. Vasárnap délután zónaelőadásul: „Peleskei Nótárius“, népszinmü ; este „Aranyvirág“, operette. Alkalom olcsó bevásárlásra. Mint ér­tesülünk Rósner Henrik a párisi áruház tulajdonosának sikerült árverésen egy czipő- raktárt megvásárolnia, s azt a helyi pia- czon fogja kiárusítani. Mai naptól kezdödőleg félárban kapható nyári cipő bármily méretben mindaddig a mig a készlet tart. Az alkalomszerű bevásár­lásra felhívjuk olvasóink figyelmét. HÍREK. — Tisztelettel kérjük azon előfize­tőinket, kik az előfizetési dijat még nem küldték be, szíveskedjenek azt mielőbb hozzánk juttatni, nehogy a lap küldésé­ben fennakadás legyen. Értekezlet a vármegyei székhely át­helyezése tárgyában. Szatmáron f. hó 17-én a városháza tanácstermében szükebb körű ér­tekezlet volt, mely alkalommal Dr. Vajay Ká­roly polgármester bejelentette, miszerint a me­morandumot idáig 330 megyei bizottsági tag aláírta s a kétharmad többség teljesen biztosítva van. A memorandumot valószínűleg okt. else­jén viszi fel a küldöttség s nyújtja át annak egy-egy példányát a miniszterelnöknek, a be­lügyminiszternek és a ház elnökének. Szat- mármegye térképét is mellékelik az emlékirat­hoz, melyből kitűnik, miszerint Szatmár geog­ráfiáiig, valamint vasúti és más közlekedési tekintetben is gócpontot képez. A deputációban eddigelé a következők jelentették be részvéte­lüket : Szentiványi Gyula, Németh Elemér, Pethő György, Luby Béla, Farkas Sándor, (ny. ezre­des Nagybánya,) Szabó Béla, Lengyel József, Szombathy Ödön, Szuhányi Ferencz, Helmecy József, Domahidy Viktor, Cs. Mayer Károly, Kende Béla, Maróthy Sándor, Osztroviczky István, Ináncsy Károly, Jékey Sándor, Antal Lajos, dr. Lengyel Endre ügyvéd Bpest, Baj- nay György, Fényes Béla, Uray Beatalan, Köl­csey Antal, Kende Zsigmond, Medve Kálmán, (Bpest,) Böszörményi Emil dr., Böszörményi Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos. Az ujabbi je­lentkezések állandóan tartanak. Arra vagyunk kiváncsiak mit szól ehhez a siri hallgatásba merült Nagykároly város tanácsa ? Fráter lóránd esküvője. A népszerű magyar dalénekes, Fráter Lóránd, nyugalmazott honvédhuszár százados megnő'síi 1. Esküvőjét e hó 21-én tartja Plósz Sándor nyug. igazság­ügyminiszter leányával, Jenkével. Az esküvőről a menyasszony családja a következő jelentést adta ki: Dr, Plósz Sándor v. b. t. t., egyetemi tanár, nyug. igazságügyminiszter és neje, Hamza Ilka örömmel tudatják Jenke leányuknak íppi, érkeserüi, bélmezei és rogozi Fráter Lóránd nyug. m. kir. honvéd huszár-századossal, ippi, érkeserüi, bélmezei és rogozi id. Fráter Béla és neje, kisrédei gróf Rhédey Julia fiával ez évi szeptember hó 21-én déíelött 11 órakor a budapesti Kálvin-téri ref. templomban törté­nendő egybekelését. Eljegyzés. Bálint Jenő zilahi gyógyszerész folyó hó 12-én eljegyezte Kerekes Irénkét, özv. Kerekes Józsefné leányát városunkban. Halálozás. Súlyos csapás érte Fecser József helybeli füszerkereskedőt. Édes atyja, id. Fecse • József folyó hó 12-én elhunyt. Temetése 14-én folyt le nagy részvét mellett. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó évi szeptember hó 20-án rendkívüli közgyűlést tart. Jubileum. Érmihályfalva község társa­dalma folyó hó 12-én társasvacsorával ünne­pelte meg Makutz Gyula állomás főnök szolgá­latának 25 éves évrordulóját. A vacsorán 56-an jelentek meg, közöttük a község legelőkelőbb hölgyei is. A jelenvolt hölgyek névsora : Benedek Zoltánná, Gáspárdi Iduska, Lovas Endréné, Makusz Gyuláné. Az első felköszöntőt Lasgall- ner Kálmán mav. felügyelő mondotta, a ki az ünnepekért emelt poharat. Felköszöntőt mond­tak még Víg József ref. lelkész, Szőke János rk. plébános s még sokan. A kedélyes össze­jövetelnek csakis a beszűrődő napvilág vetett véget. A vacsora a konyha művészet remekét mutatta be, melyet Kovács József vendéglős a jelenlevők általános dicsérete mellett szolgált fel. Őszinte szívből üdvözöljük a főnök urat terhes és fárasztó szolgálata 25 éves évfordu­lója alkalmából s kívánjuk, hogy még éveken keresztül viselje hivatalát s legyen továbbra is Érmihályfalva- társadalmának egyik általános szeretetnek örvendő tagja. A nagykárolyi rom. kath. kántor vá­lasztás. König Antal nagykárolyi róni. kath. kántor lemondása folytán három pályázó je­lentkezett a f. hó 17-ére hirdetett orgona és ének próbára, akik a katholikusok lemondott jeles kántora örökébe óhajtanak lépni. — S bár a szerény javadalmazás miatt a pályázók száma meglepően kevés, mégis a pályázók által produkált eredményt siker hijjával valónak mondanunk nem lehet. Margittay Antal turte- rebesi kántor feltűnően szép és magas tenor hangjával tűnt ki pályázó társai közzül, s az orgona kezelésében is legtöbb jártasságot ta­núsított de az átmeneti pausát betöltendő ze­neileg mü szó hiányában ki nem fejezhető oly falusias fuínokat használ, ami orgonálási ké­pessége érvényre juttatásától várható hatás nagy hátrányára van. A pályázók másika Schráii Pál tanító volt, kinek elégjó bariton hangja kifogás alá nem eshetik, azonban úgy az or­gona kezelésében, mint az énekek előadásában a leggyengébb volt pályázó társai között. Az orgonálásnál pedált ritkán és épen ott nem hasz­nált, ahol arra a legnagyobb szükség lett volna. Általában véve a legjobb előnyöket a harma­dik pályázó Rigó István gyergyóremetei kántor mutatta, aki bár az orgona kezelésében Mar­gittay Antalnál gyengébbnek mondható, azon­ban erőteljes baritonnal színezett tenor hang­jával, a hang minőségét és anyagát illetőleg kitűnt pályázó társai kőzzül. Előadása pedig nemhogy kifogás alá nem eshetik, hanem a legmagasabb igényeket is kielégíti. Szép hang­jának helyes alkalmazásával, a crescendok és dekrescendok szép keresztül vitelénél kiváló jelét adta annak, hogy nemcsak szép hang- anyaggal rendelkezik, hanem az éneklés művé­szetében is jártas s úgy nem irányadó véle­ményünk szerint a katholikus hívők legtöbbet Rigó Istvánban nyernének nyugalomba vonuló jeles kántorunk után. Felhívás nyelv- és irodalmi intézet létesitésére. Az érdeklődők előtt bizonyára ismeretes a debreceni nyelv és irodalmi intézetnek az a törekvése, hogy hazánk nagyobb városaiban, igy ezek között Nagykárolyban is nyelv és irodalmi intézetet alapíthasson, hol főleg a felnőtt, tanulni vágyóknak alkalom nyíljék arra, hogy lehetőleg csekély költséggel valamely modern nyelvet (francia, angol, olasz, német stb.) a legjobb módszer szerint elsajátíthassa­nak. Az iskolában, mely nyolc hónapi (okt.— máj) időszakra van tervezve, a Berlitz-mód- szer szerint oly tanárok oktatnak, kik tantár­gyukat, mint anyanyelvűket beszélik, mely kö­rülmény és az iskola eddigi sikerei elég ga­ranciát nyújtanak arra, hogy kitartó tanulás mellett eredmény érhető el. A tandíj havi 10 korona, szóval egy olyan kis összeg, amelyet mindenki megfizethet. Ha ez az egyesület lé­tesül úgy a következő évekre is mikéut egy színtársulat a bizonyos saisonra bevonulnának a nyelvtanárok felfrissítenék ismét a pár hó­napi vakáció után elfeledetteket. Felhívjuk te­hát városunk müveit közönségének figyelmét tegye lehetővé az egyesület összehozását az­által, hogy évi 12 korona tagsági díjjal járul­jon hozzá annak megállapításához. A nyelv tanulásnak a fontosságát és hasznát azt hisz- sziik felesleges hangsúlyozni, miért is minden különösebb dobverés nélkül kérjük mindazo­kat, kik tanulni vagy az intézményt támogatni akarják, ezen szándékukat lapunk legközelebbi számában közlendő helyen jelentsék be. Az intézmény létesítése ügyében Pénteken a vá­rosháza nagytermében értekezlet volt, melyről tudósításunkat lapunk legközelebbi számában hozzuk. A gör. kath. lelkészi állás betöltése. Lapunk legutóbbi számában a „Nagykároly és Vidéke“ laptársunk híradása folytán mi is meg­írtuk, hogy a nagyváradi gör. kath. püspök a helybeli lelkészi állásra Márkis Romulust ne­vezte ki. „Szatmárvármegye“ laptársunk ugyan­ebben az állásban Dr. Hetkó Valér gör. kath. lelkészt üdvözölte, mint kinevezett lelkészt. Sem egyik sem másik hir nem bizonyult igaznak, mert az állás a mai napig sincs betöltve. Ugyanis f. hó 12-én Papp István, id. Kindris Gábor és id. Kurtyán Mihályból álló küldöttség tisztel­gett Radu Demeter püspöknél s kérte, hogy a helybeli hívők általános töbségének óhajához képest a lelkészi állásra Dr. Hetkó Valért ne­vezze ki. A püspök kijelentette, hogy semmi körülmények között nem akar ellentétbe jönni híveivel, de a viszonyok azt kívánnák, hogy az állásra Márkis Romulus neveztessék ki, kérte tehát a küldöttséget, hogy hívják össze az egy­házi tanácsot s közöljék vele az ő óhajtását s ha a tanács ezt el nem fogadná a hívők óhaj­tásának megfelelvén fogja a kinevezést meg­tenni. A gör. kath. egyháztanács tagjai f. hó 15-én tartott ülésén elhatározták, hogy ragasz­kodnak Dr. Hetkó Valér személyéhez s kérik a püspököt, hogy az egyház tagjai óhajának en­gedjen s az állásra Dr. Hetkót nevezze ki, ki­nek személye városunkban már is általános tisztelet és szeretetnek örvend. Halálozás. A köztiszteletben álló Kauf­mann családot súlyos csapás érte. F. hó 12-én 78 éves korában elhunyt a család és a cég megalapítója Kaufmann Ignác kereskedő. A meg­boldogult jótékonyságáról ismeretes volt váro­sunkban. Nyugodjék békével. Grósz nővérek kiváló szakértelem és ügyességéről elismert helybeli női kalapáru tu­lajdonosok lapunkban közölt hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Kinevezés. Schusterich Béla ügyvédjelölt a debreczeni kir. Ítélőtáblához joggyakornokká neveztetett ki. Éneklésipróba. Rigó István kántor can- didátus vasárnap a nagymisén orgonálni fog — kellemes iskolázott hangja precis játékára fel­hívjuk a hitközönség figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom