Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-09-05 / 35. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 35. szám. Furcsaságok. Egyik Debrecenben ké­szült helybeli újság az itteni radikális párt nagy gyűléséről tesz említést. Különös, erről a vá­rosban senki sem tud sőt arról sem, hogy an­nak tagjai volnának. Ki azok ? Hová valók ? Erre sehol sem kapunk feleletet! Kacsának kell lennie e dolognak, de inkább beváll disznónak, mert azt halljuk Budapestről jól fizetik érette. Négy hónapja, hogy a Gróf Károlyi György- téri kút el van romolva. Azt állítják, hogy ja­vítás alatt van. Különös, hát ebben az ipari városban egy javításhoz 4 hó kell? Mi azt hisszük, hogy nem az iparosban van a hiba de abban, hogy a javítást intéző tisztviselő a fel­vidékre savókurára utazott. Ártatlanul meghurcolt iparos. Múlt hó 15-én véres verekedés játszódott le Nagymaj- tény községében templomszentelés alkalmából, melynek áldozata Hruska János gazdálkodó lett, a kit alaposan összeszurkáltak. A vizsgálat megindult s a jelenlevők egyike Szendrey Ist­ván helybeli mészáros mestert gyanúsította a tett elkövetésével. A hir terjed szájról-szájra s jóllehet a vizsgálat semmi olyat nem derített ki, amely a gyanút megerősítette volna ma az a hir tartja magát városunkban, hogy Szendrey István volt a tettes s ily irányú cikk jelent meg a „Szatmármegyei Közlönyében is. E tárgy­ban Szendrey lapunkban nyilatkozik, mely nyi­latkozatát megerősítik Pap József és neje ta- nukj is, akik az ő ártatlanságát hitelt érdemlő- leg beigazolják. A hatóság bizonyára elégtételt fog adni az oknélküli meghurcolásért. Bimbóhullás. Kodácsi Miklós helybeli cipész iparost súlyos csapás érte. Kis fiacskája Dezsőké múlt hó 30-án hirtelen elhunyt. Te­metése f. hó 1-én folyt le nagy részvét mellett. Táncmulatság. Az érmihályfalvai ifjúság múlt hó 22-én a kaszinó összes termeiben a ka­szinói könyvtár javára táncmulatságot ren­dezett, melyen a vidéki inteligentia tagjai is részt vettek. Felülfizettek: Miskó György 8 K Lénárd Péter és Bálint, Wenger Lajos 2—2 K. Réthy Sándor 3 K, Lovass Béla, Mátray Ákos 1 — 1 korona, melyért ezúton is köszönetét mond a rendezőség. — Úrasszonyok: Makutz Gyuláné, Dr. Fráter Cáspárné, Fényes Ákosné (Belényes), Lénárd Bálintné és Péterné (Diva- ványa), Szentiványi Ferencné, Gaszner Béláné, Wenger Lajosné (Debreczen), Mátray Ákosné, Lovass Károlyné és Endréné, özv. Goda Sán- dorné (H.-Sámson), Belitska Sándorné (Buda­pest), Benedek Zoltánné, özv. Kováts Sándorné Amerikában a szaban Jenkiknek oly hatal­mas beszédet tartott, mely őket bámulatra ra­gadta s elismerték, hogy a szabadságok eme hazájában, az igazi szabadságnak ily jellegzetes megnyilatkozását még nem hallották s lelkesült- ségüknek kifejezéséül Kossuth Lajost Vassington diszkardjával — tehát a legnagyobb megtiszte- léssel, mit Amerika adhatott — tisztelték meg. Tehát az ő nemzet-apostoli, az ő nagy politikai beszédeiből ösmerte meg a világ, hogy él magyar e földön! Kossuth Lajos mind halálig magyar ma­radt ; nem szűnt meg gondja távol hazájától sem. "Nekünk pedig gyermekeinek, hálatelt ér­zelemmel kell gondolnunk tüneményes egyéni­ségére, mert ő teremté meg egy uj ezredre magyar hazánkat. Az ő tiszta eszméje lengjen szüntelen csak előttünk s aki örök parancsát nem tartja meg, űzessék országunk határán kivül, mint Coriolán. Most pedig, bárha érzőlelke megszűnt dobogni, éljen örökké szelleme közöttünk; s mondjuk — bárha a sötét hant fedi is szentelt tetemét, hogy: „Éljen Kossuth Lajos!“ És ha majdan a hadak utján, a csillagos égen megjelenik s ha hivó zenéje szól menjünk, mert: „Kossuth Lajos azt üzente . . .“ (Debreczen) Szatmáry Sándorné. Urleányok: Gáspárdi Ida, Fráter Gizi és Margit, Fényes Blanka (Belényes), Gödényi Irmuska és Ilonka (H.-Sámson), Lovass Ilonka, Réthy Irén (Ku- porpuszta) Szentiványi Gizella, Vámos Adél (Debrecen) Wenger Ilonka (Debrecen) Schultz Frici (Budapest) Halaváts Etelka (Budapest) Szintay nővérek (Érendréd) Szatmáry Margitka. Felhívás a bortermelőkhöz. Kötelessé­günknek tartjuk figyelmeztetni azokat a szőlő- tulajdonosokat, akik saját használatukra bort szándékoznak megtartani, hogy ebbeli szándé­kaikat a városi tanácsnál jelentsék be szeptem­ber hó 15-ig mert ellenkező esetben el fogják veszteni a fogyasztási adóra vonatkozó kedvez­ményt. Uj mintagazdaság Szatmármegyében. A kisgazda gazdálkodási rendszerének javítá­sára és egyáltalában az okszerű gazdálkodási módnak gyakorlati utón példaadás által való terjesztésére legcélszerűbbnek bizonyult minta­gazdaságok száma újabban Szatmármegyében gyarapodott. Darányi földmivelésügyi miniszter ugyanis Szatmármegye Cseke község határában Kelemen Gábor birtokának népies mintagazda­sággá átalakítását engedélyezte és ennek fel­ügyeletével Papp József földbirtokost bizta meg. Meghívó. Az érmihályfalvai iparos ifjú­sági kör 1908. évi szeptember hó 6-ikán, a „Nemzeti-szálloda“ táncztermében tartandó mű­kedvelői szinlelőadással egybekötött tánczmu- latságára kivül czimzett urat és becses család­ját tisztelettel meghívja a rendezőség Kurta Jó­zsef Veszter Kálmán pénztárnokok. Belépti-dij: körszék 2 korona, II. rendű hely 1 korona 60 fillér, III. rendű zártszék 1 kor. 20 fillér, föld­szinti állóhely 8o fillér. Kezdete este pont 8 órakor. Jegyek előre válthatók Zih Rezső ur üzletében és Demjén J. fodrásztermében. Meg­hívó kívánatra előmutatandó. Színre kerül: A faU^TQSsza. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. —jBrfet Tóth Ede. Rendező: Puskás László. Silgo: Mezey Márton. Személyek: Feledi Gás­pár, gazdag falusi földmivelő Vargha József, Lajos Boriska gyermekei Kelemen József K. Kovács Rózsi, Bátki Tercsi, árva Feledi Gás­párnál Szabó Vilma, Göndör Sándor, szolga­legény Puskás László, Finum Rózsi, menyecske Berényi Juliska, Csapó, gazda ember Kabay József, Csapóné Sulyokné Tarisznyásné jómódú asszonyok Felker Rózsika Berényi Rózsika Csó- kási Mariska, Egy öreg paraszt Bendeházy Imre, Megyei csendbiztos Mózer Ignácz, Kónya, kán- tortanitó Tumbász Imre, Gonosz Pista, bakter Molcsán Lajos, Gonoszné Molcsán Ilonka, Cse­rebogár Jóska, szőlőpásztor Gora József, Czene, czigányprimás Vargha György Ádus, vén czim- balmos Kis Mátyás, A Makkhetes korcsmáros S. Demjén József, Neje Kőváry Ilonka, Jóska, béres Sipos Imre, Nép mindkét részből, ven­dégek, czigányok. Történik Felsőborsod vidé­kén. Idő jelenkor. — Az első és második fel­vonás közt egy év időköz. Műkedvelői előadás. Vasárnap, augusz­tus 23-án a tunyogi műkedvelő ifjúság tánccal egybekötött szinielőadást rendezett Varjas An­tal színművész vezetése alatt. Színre került M. Magdich Erzsiké „Tökéletes hölgy“ ez. vigjá- téka, melyben a szerző maga kreálta a „Magda“ nehéz szerepét sok ho marral. A címszerepet Katona Erzsiké játszotta bájjal és kedvesen. Kitűnő volt Jaszay Aranka alakítása, Kellner Erzsiké játéka meglepte a közönséget. Jászay Zoltán humoros ezredese állandó derültségben tartotta a publikumot, valamint Katona József, kinek minden szaván nevettek. Balogh Bertalan mint snajdig hadnagy jól játszotta szerepét. Egy dhlógban Kosa Mariska kedves természetes­sége általános tetszést keltett. Illyés Zoltán egy hármas jelenetben derekasan megállta helyét az utolsó szám a Varjas Antal színművészé volt, ki néhány cabaret számot adott elő mit zajosan megtapsoltak és többször megismétel­tették vele. Az egyház javára szép összeg gyűlt be az előkelő közönségtől. Elmaradnak az ellenőzrő szemlék. Nagy örömet okoz a hadügyminiszter egy újabb ren­deleté, amely szerint az idén elmaradnak az általános ellenőrző szemlék. Viszont elrendelte a hadügyminiszter, hogy a tartósan szabadsá­golt, vagy a szolgálatból, vagy fegyvergyakor­latról elbocsátott legénységet különös gonddal 'oktassák ki jelentkezési kötelességeiről. A tiszti ellenőrző szemléket azonban — a szokásos módon — az idén is meg fogják tartani. A vörös ára. Azért a tengernyi pénzért, mit a szociáldemokraták a Jakabok fentartására fizetni szoktak, meg volt nekik engedve sőt parancsolva, hogy május elsején országszerte tomboljanak s „ínség, nyomor velünk“ alka­lomszerű dal akkordjai mellett 3—4 heti kere­setüket elverjék. Május 1-én az egész országban szünetel a munka. A keresk. minisztérium kimu­tatást közöl róla, mily drága mulatság szokott lenni az a vörös május. A folyó évben, bár a munkásság óriási száma ott hagyta már a szociáldemokraták földi menyországát, 160 ezer koronát tett ki az ipar- és bányászatnál a má­jus elsei kereset veszteség. Alkalom olcsó bevásárlásra. Mint ér­tesülünk Rósner Henrik a párisi áruház tulajdonosának sikerült árverésen egy czipő- raktárt megvásárolnia, s azt a helyi pia- ezon fogja kiárusítani. Mai naptól kezdődőleg félárban kapható nyári cipő bármily méretben mindaddig a inig a készlet tart. Az alkalomszerű bevásár­lásra felhívjuk olvasóink figyelmét. Ipar-e e harisnyakötés? A kereske­delmi miniszter egy konkrét eset kapcsán ki­mondotta, hogy a harisnyakötés a képesítés­hez kötött mesterséghez tartozik. A harisnya­kötő pedig köteles belépni az illetékes ipar­testületbe. Nyilttér.* * Nyilatkozat. A „Szatmárvármegye“ 34-ik számában Wieser Miklós válaszol Papp János szakasz­mérnök és tisztviselőtársai nyilatkozatára, azt állitván, hogy a tisztviselői kar állásfoglalása korai és ízléstelen volt, a mennyiben szemtanú nem is volt. Erre vontakozólag kijelentem, hogy igenis szemtanúi voltam én és Tarcza László kismaj- tényi lakos és állítjuk, hogy az a bizonyos arcon való megütés megtörtént, hiába igyekszik azt Wieser Miklós a közvélemény előtt le tagadni. Ami pedig az Ízléstelenséget illeti a Wieser ur részéről jobb ha halgat a dali! Ennyit kíván­tam a magam és az igazság érdekében a nyil­vánosság rendelkezésére bocsátani. Kölcsey Béla. Nyilatkozat. A „Szatmármegyei Közlöny“ leg­utóbbi számában „Véres verekedés Nagy- majtényban“ cim alatt egy közlemény jelent meg, melyben az van állítva, hogy én és Soltész Antal csanálosi lakos Hruska János majtényi lakost félholtra bicskáztuk volna. Az egész hir egy lég­ből kapott rágalom, s csak cikkíró fan­táziáján alapszik. A midőn kijelentem, hogy a minden alapot nélkülöző hir ter­jesztése miatt cikkíró ellen a biróság­* E rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. A Uj igazán finom, kényel- -***“ mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők éscsiz- ■—;--- mák is készülnek. ----­-hoz, SZATMÁR, (Keresztes András-féle saif’fetszereü Czipő-raktáfában csakis valódi finom bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden ol- csóbbrendü készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában Is párját ritkítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom