Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-10-31 / 43. szám
43. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. igazán öntudatos munkások kiéheztetését eltűrik. Vannak „jó hazafiak“, kiknek ez az ügy csekélység. Teli szájjal szidják a hazátlan bitangokat, de a becsületes munkásokat kenyérhez nem segítik. Vannak munkaadók, akik munkát adnak ezer meg ezer embernek, de nem nézik kinek, és sok esetben az istenká- roinlókat éltetik, kik utóbb veszett kutya módjára marják meg azt a kezet, mely nekik kenyeret adott. Pedig, ha az illetékes körök minden alkalommal ezeket a munkásokat részesítették volna előnyben, ha velük népesítették volna be a műhelyeket, gyárakat, az általános politikai tömegsztrájk réme nem kisérthetne. Ha a jó ügy zászlóvivői céltudatosabban dolgoztak volna, ha a munkások érdekében mindenkor latba vetették volna összeköttetéseiket, befolyásukat, ha őket teljes erővel támogatták volna minden vonalon, a Jakabok már régóta nem hencegnének. Lássuk hát ezen a téren is a tettet. A nem szociálisták nem laknak jól szép szavakkal. Adjunk neki munkát és kenyeret! A szociáldemokratákat pedig bojkottáljuk! Ha ezt nem is tehetjük egyszerre mindenütt, szorítsuk ki őket lassankint, lépésről-lépésre haladva. Hódi'suk el tőlük egyenkint a műhelyeket, vállalatokat, gyárakat. Feküdjünk neki teljes erővel a munkaközvetitésnek. Ebben az irányban a tervszerű, kitartó munka szerény véleményem szerint sokkal inkább célra vezet, mint az elméleti vitatkozás és a sokszor hiábavaló cáfol- gatás. Grosz József és Péter bútorai modernek, ízlésesek, finomak és meglepően olcsó árúak. Méltán keltenek messze vidéken élénk érdeklődést SZÍNHÁZ. A elmúlt hét a jutalomjátékok hete volt, a melyről az alábbiakban számolunk be : Szombaton a „Drótostót“ Lehár operettjének előadásával ünnepelte a közönség Rónai Imrét, a kedvelt komikust és titkárt. A jutal- mazottnak egy pálmaág és számos taps volt honoráriuma az egész saisonbeli sok nevettetés- ért. Derültséget keltett Somogyi, mint Günthner, Szécsi, Érczkövi és Boda jókedvvel játszottak. Bállá és Rónai tánczát kétszer is megismételtette a közönség. Vasárnap este 7 órakor díszelőadás volt a szatmári városi színházban, melyen Széli Kálmán, dr. Falussy Árpád főispán kíséretében jelent meg egy első emeleti középpáholyban. A színtársulat előbb egy kedves prológot, majd Rákosy Viktor „Elnémult harangok“ cimü hangulatos színmüvét adta elő. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt. A szereplők teljes ambitióval, lelkesedéssel játszottak, egész tudásukat vitték a harczba, hogy első szatmári szereplésük fényesen sikerüljön. Fáradozásuknak meg is volt a kellő eredménye, igazolják ezt azok a tapsok, melyek a szereplőket az egyes felvonulások után a lámpák elé szóllitották. Hétfőn az „Ember tragédiáját“ ismételték zónában, zsuffolt ház előtt. Kedden, Fodor Oszkár jutalmazására „Az ördög“-öt, Molnár Ferencz hatalmas sikerű vig- játékát elevenítették fel. Fodor a társulat egyik legtehetségesebb tagja s alakításaival rászolgált arra a tiszteletre, melylyel körülvették őt s amely tisztelet sok koszorúban s csokorban jutott ez estén kifejezésre, játéka kifogástalan volt. Sándor Julia Jolán szerepében meglepően rossz játékot mutatott be, mig Sipos és Kende Boriska kitünően alakítottak nehéz szerepeikben. Szerdán, Caryll „Kis szökevény“ operette került színre Balla Mariska, a társulat kedves primadonnája és dalos csalogánya jutalomjáté- kául. Zsuffolt ház, igaz, ünneplése a jutalmazottnak, melyből a virágerdő s nagyon sok uj- ráztatás meg taps sem hiányzott. Balla természetesen minden képességét belevitte az árvaleányka szerepébe s játéka köztetszést is keltett. Tibor Lóri, mint Carmenita utczai énekes leány adott nagyon szép alakítást. Kellemesen lepte meg a közönséget Kendi, a drámai színésznő kecsesei és bájjal előadott táncza, melyet meg kellett ismételnie, Érczkövi és Sipos nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Somogyi és Rónai mint mindig, ez alkalommal kiválíó ötleteikkel zajos derültségre ragadták a közönséget. Csütörtökön „Leár király“ tragédia került színre Peterdy Sándor jutalomjátékául. A közönség a nézőteret csaknem egészen megtöltötte s tapasztalni lehetett, hogy városunk egyik számottevő része többre becsül egy Schakespeare darabot a sok fércz operetnél. Az előadás igazi művészi színvonalon álló volt. A rendező és jutalmazandó Peterdy mester munkája meglátszott az előadás sikerén. Szerepét oly művészi ambiczióval adta, hogy a közönséget teljesen lekötötte. Meg kell még külön említeni Kendi Boriska és Váradi Jolánt, a kik szintén remekeltek. Tegnap bucsuelőadásul pedig „Gretchen“ tréfának volt bemutatója Somogyi Károly jutalomjátékául. HÍREK. Halottak napja. A természet haldokló szaka a halálra való ünnepélyes emlékezéssel évenkint megvigasztalja és felüditi a lelket. Mert bánatos, de felemelő gondolatok képezik a tartalmát annak a napnak, a melyen az összemberiségnek gyászát ünnepeljük. Természetes és könnyen érthető ugyanis a bánat és szomorúság, mely általában a halál gondolatára, különösen pedig szeretteteink elvesztése miatt sziveinket eltölti; ám, magasztosabbat — megnyugtatóbb és felemelőbb valamit elképzelni sem tudok, mint amidőn szivünknek eme mélységes bánata és epesztő szomorúsága a vallás érintésére szent reménységgé változik. Innen van, hogy a vallás semmivel sem férkőzött oly közel szivünkhöz, mint a halottak emlékezetével, melyet kegyeletes kézzel ápolni, hő imával és jámbor fohászkodással felfrissíteni, s a késő ősznek múló virágaival megkoszorúzni minden hívőnek szent feladatává lön. Ilyenkor úrrá lesz a szivek felett a halál gondolata, melynek kétségbevonhatatlan borzalmasságát enyhíteni a vallás hivatása. Szent hivatás, melynek lelkiismeretes betöltése örök hálára kötelezi az emberiséget! Hiszen, mi érdekelheti közelebbről az embert, mint az élet, melynek záróköve a halál, avagy a halál, melylyel egy más élet veszi kezdetét? És itt hiábavaló minden okoskodás. A lét kérdésének problémája mellett hiába halad el kétkedő mosolylyal a csal- hatatlanságot követelő áltudomány, az emberiség közérzülete, mely nem csalhat, a halottak emlékének szentelt emez ünnep által komoly magunkba szállásra int s a lélek örök életéről beszél. Ezért telnek meg a máskor rideg és elhagyott temetők halottak napján gyászoló közönséggel. A halálnak szomorú emlékjelei az élet való képét tükrözik vissza, s azokon elmerengeni oly jól esik a hivő léleknek. Itt szemlélheted a maga félelmetes nagyságában azt az elvet, melyet megvalósítani vérfürdők árán sem sikerült — az egyenlőséget. Itt fogod fel az igazi értelmét annak a dicső eszmének, melyet a földi lét szűk határain belül, mint üres fátomot kergetünk a szabadságnak. Mert a lélek ide érve — mint egy nagy iró mondja — lerázza a test nyűgét s mennyei meztelenségét Isten keblén rejti el. Igazi testvérekké is a halálban leszünk, mely a legszegényebb és legnyomorultabb teremtményt is fenséges lénynyé teszi. És jól van ez igy! A sírok mélyéről felhangzó remény szózata nem gyengülhet meg soha. Nem gyengítheti meg azt sem az Istentől elfordult emberek kétségbeesése, sem a csődbe jutott tudomány szkepszise. Egyedüli értékes és komoly reménye ez az emberiségnek! Rut kegyetlenség volna hát erőszakosan széttépni a halálnál is erősebb köteléket, mely az egymást szerető sziveket összeköti. És botor meggondolatlanság lenne hamis elméletekre alapított kételylyel kínozni a lelkeket és számüzui az életből annak egyedül értékes derűjét, a jövő élet vigasztaló reménységét, mely nélkül nincs sem a szivekben öröm és boldogság sem a családban béke és megnyugvás, sem a társadalomban az ellentétes erőknek üdvös kiegyenlítése, sem semmiféle maradandó alkotás, melyeknek zománcát a múló időn felülemle- kedő örökkévalóság képezi. Rónai István. Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja kedves neje őnagysága kíséretében állandó tartózkodásra ma városunkba érkezik. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fejes Ilonka oki. tanítónőt, dr. Fejes István szatmári ügyvéd és lapszerkesztő leányát az Aranyosmedgyesen üresedésbe jött áll. iskolai tanítónői állásra kinevezte. Templom átalakitás. A csanálosi rk. templomot a hívők áldozatkészségéből 2000 korona költséggel mosaik padlózattal látták el, ugyancsak a templom újbóli festésére egy ismeretlenül maradni akaró hivő 800 koronát adományozott. Esküvő. Kohn Samu Csáktornyái tanító, képezdei tanár folyó hó 27-én tartotta esküvőjét Grünfeld Gizikével, Grünfeld Vincze lapunk, főmunkatársa testvérével. Gratulálunk! Elismerés a szatmári kir. kath. tanítóképző igazgatójának. A vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumból Perényi János tanítóképző intézeti igazgatóhoz a következő leirat érkezett : Illetékes közegem jelentéséből értesültem, hogy Igazgató ur most éri el tanitóképzőintézeti tanári működésének harminczadik évfordulóját. Igazgató urnák a tanítóképzés terén egy emberöltőn által mindenkor meleg ügyszeretettel, lankadatlanul lelkes hivatásérzéssel és eredményeiben áldásos buzgósággal teljesített munkásságáért ez alkalommal őszinte köszönetemet és méltányló elismerésemet nyilvánítom. Tóth János államtitkár. A tél ‘Sazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, az bizalommal fordulhat ROSENBERG S. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű czipők és csiz- ~ - mák is készülnek. = Deák-téri üzletébe. HOT Nagykároly. "^1 felszerelt cipőraktárában csakis valódi finom bőrből, a már is világhírű hazai gyárakban készült czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendii készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kí- küszölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkitják.
