Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-07-25 / 28. szám
2-ik oldal KÖZÉRDEK 27. szám. Hangverseny. Úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült hangversenyt rendezett a debreceni kereskedő ifjak dalegyesületének közreműködése mellett f. hó 19-én a helybeli kereskedő ifjak köre. A mulatság iránt városunkban élénk érdeklődés nyilvánult, annyival is inkább, mert a helybeli dalegyesület az elnökség nemtörődömsége folytán lassan halad a feloszlás felé s igy az a tudat, hogy alkalmuk lesz egy jól szervezett dalegyesület előadásában gyönyörködni — azokat a kik lelkesednek a magyar dalért — jóleső érzéssel töltötte el. A kereskedő ifjak köre fényes fogadtatásban részesítette a társ-egyesületet, a vendégek tiszteletére ebédet rendezett s minden lehetőt elkövetett arra, hogy a kedves vendégek jól érezzék magukat városunkban. A rendezés körüli érdem mindenesetre az egyesület derék agilis elnökét ifj. Matolcsy Sándort illeti, ki is időt fáradságot nem kiméivé a tekintélyes rendezőség élén az estély sikerét nagyban előmozdította. A fogadtatás és hangverseny lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A debreceni kereskedő ifjak dalegyesülete 12 óra 30 perces vonattal érkezett városunkba Erdélyi István alelnök, az ifjúság pedig Winkler Márton alelnök vezetése alatt, mintegy 50-en a kiket a vasútnál a rendezőség élén ifj. Matolcsy Sándor elnök fogadott; kinek üdvözlő szavára Winkler Márton válaszolt. Az üdvözlő beszédek után az egyesületi zászló alatt bevonult az ifjúság a „Magyar Király“ vendéglőbe. A vendégek tiszteletére rendezett ebéd 2 órakor vette kezdetét, a melyen 120-an vettek részt. A résztvevők között ott láttuk: Papp Béla orsz. képviselőt, Debreczeni István polgármestert, Csipkés András bankigazgatót s közéletünk több kitűnőségeit. Általános feltűnést keltett azonban az, hogy sem a dalárda, sem a helybeli kereskedő társulat hivatalosan képviselve nem volt. Mindezek dacára azonban az egész ebéd alatt igen kedélyes hangulat uralkodott, amelyhez nagyban hozzájárult a Wessel Manó vendéglős által nagy figyelemmel összeállított étlap, a melyet feleslegesnek tartunk külön is megdicsérni. Az első pohárköszöntőt Matolcsy Sándor a debreceni kereskedő ifjak egyesületére mondotta, melyre Winkler Márton alelnök válaszolt, ki a nagykárolyi kereskedő ifjak és Papp Béla képviselőre emelt poharat. Pohárköszöntőket mondottak még: Pucser Károly Debreceni Istvánért, Kohn Márkusz Papp Béláért, Kertész Ödön, Balla Bertalan a nagykárolyi kereskedő ifjúságért és még többen. Áz ebéd végeztével Matolcsy Sándor elnök átnyújtotta a kereskedő ifjaknak a dalegyesület részére a felejthetetlen nagy emlékére készíttetett remek ezüst serleget kérve az ifjakat, hogy őrizzék meg, mint a mai nappal megkötött barátság zálogjogát. A serleget Erdélyi István vette át, ki megköszönve a nem remélt figyelmet kijelentette, hogy azt, mint ereklyét fogják őrizni, s Ígéri hogy a késő utódok is becsben fogják tartani. Miközben a serlegből a jelenlevők mindegyike bort ivott, mindenki mondott egy-egy pohárköszöntet melyek közül az érdekesebbeket felsoroljuk. Kovács László versben a kereskedő ifjúságra, Bara Gyula a kereskedő ifjak titkára Kohn Márkuszra, Csipkés András mint régi debreceni kereskedő segéd, a debreceni kereskedő ifjak dalegyesületére, Papp Béla a kereskedelmi ipar felvirágoztatásáért, Debreceni István a magyar ipar pártolásáért emelte poharát. Matolcsy Sándor elnök indítványára a jelenlevők Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert a következő távirattal üdvözölték. Nagyméltóságu Kossuth Ferenc urnák Karlsbad. A nagykárolyi kereskedő ifjak körének, a debreceni kereskedő ifjúság dalegyesülete közreműködésével tartott összejövetele alkalmával szeretettel üdvözöljük Nagyméltóságodat s hazánk kereskedelme felvirágoztatása iránti törekvése előmozdításához egészségének, mielőbbi helyreállását tiszta szívből kívánjuk. Ifj. Matolcsy Sándor, elnök. Négy órakor volt vége az ebédnek, a mely után az ifjak egy része a Magyar Király kávéházba vonult, a másik része Rubleczky Miklósnak volt e szőlőbe szivesen látott vendége. Este 9 órakor kezdődött a hangverseny, számra kevés, de válogatott közönség előtt melyet Fátyol Józsi, a már tőlle ismert remek játékával nyitott meg. Ezután a debreceni dalárda adott elő több darabot, melyek mindegyike oly kifogástalanul lettek előadva, hogy a közönség valósággal elragadtatva ünnepelte a művészi előadást. Sróff Gábor remek felolvasása után ismét a dalárda adott elő több darabot, hogy milyen volt a hatás bizonyítja az, hogy majdnem minden énekszámot meg kellett ismételniök. Programmon kívül Balla Bertalan debreceni joghallgató szavalta el Ábrányi Emil „Mi a haza“ cimü költeményét, nagy hatást keltvén előadásával, melyet a közönség szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazott. Előadás után a fiatalság táncra perdült s Fátyol Józsi zenéje mellett reggelig járta ropogós csárdást. A midőn részünkről köszönettel mondunk a debreceni kereskedő ifjaknak a helybeli kör támogatásáért, reméljük azt, hogy ez nem utolsó alkalom, a mikor tiszta szívből e szavakkal üdvözölhetjük. „Isten hozta önöket városunkba“. HÍREK. Gyászistentisztelet gr. Károlyi Istvánért. Folyó évi julius 31-én délelőtt 10 órakor gyászmise lesz a megboldogult gróf Károlyi István lelki üdvéért a róm. kath. templomban, a melyet ez alkalomra a megboldogult gróf ur özvegye, Öméltósága gróf Károlyi Istvánná Csekonits Margit grófnő diszit fel. A jobb létre szenderült gróf tisztviselőit ezúttal is meghívja a plébániai hivatal a szt. misén való megjelenésre. A püspök egészségi állapota. A püspök ur Öméltóságának egészségi állapotában olyan örvendetes haladás állott be, hogy orvosai engedélyére az idei papszentelést is-elvégezheti. Egyúttal megjegyezzük, hogy a püspök ur a négy felszentelendő fiatal levita közül városunk egyik nagyon derék és köztiszteletben álló iparosának, Patay Józsefnek idősebb fiát Patay Jenőt is felszenteli, a ki a szülei és hozzátartozói nagy örömére augusztus 2-án mondja el első szent miséjét. Személyi hir. Dr. Fehér Elemér cs. kir. kamarás pénzügyminiszteri titkár folyó hó 20. és 21-én városunkban időzött az Ecsediláp társulat fentartási költégeinek pótliquadálása czél- jából, mely alkalommal a társulat részére az állam által megtérítendő összeg fejében, 103,887 korona 43 fillér lett megállapítva. Kinevezések a pénzügyigazgatóságnál. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Nagy Gábor itteni segédtitkárt titkárrá, Simkó Géza fogalmazót, segédtitkárrá, Schmidt Nándor pénzügyi számellenőr csengeri járási számvevőt pénzügyi fogalmazóvá, Nagy József állami végrehajtót a IX. osztályba sorozott állami végrehajtóvá nevezte ki. — Változás a Kegyestanitó rendben. A magyar kegyestanitórend kormánya a következő elhelyezéseket tette közzé a rendtagjait illetőleg: dr. Titz Antalt házfőnököt és h. plébánost a vallás irodalom kiváló terjesztőjét és íróját saját kérelmére elhelyezte a debreczeni rendházba hittanárnak; helyébe ide került dr. Bécsei Ede aki eddig mint rendi prefektus és később mint tanár működött. — Arendt Endre tanárt elhelyezték Temesvárra, helyébe ide került Földváry György. — Hatvani Ede tanár kiváló pedogogust elhelyezték Vácra, helyébe ide került Dombai Gyula Temesvárról. Köszönetnyilvánítás. Kossuth Ferenc kér. miniszter a kereskedő ifjak köre dalestélye alkalmával hozzá intézett táviratra az allábbi távirattal válaszolt: Matolcsi Sándor keresk. ifjak körének elnöke Nagykároly. Köszönöm megémlékezésüket és üdvözlöm a Kört. Kossuth. A megsebesült megvizsgáltakor egy-két tapasztalt katona azt mondotta, hogy az ilyen lábat a felcser urak mindég le szokták vágni. Arra megkönnyebül a sebesült. — Épen tegnap fogtunk el egy doktort — jutott eszébe a hadnagynak. Bári Gábort előhozták. A major ráparancsolt, bizonyítsa be rögtön, hogy csakugyan doktor. Vágja le a sebesült lábát. Bári megrendült. Még sohasem operált. — Sietni — kiáltott rá a hadnagy. Előhozták az orvosi szereit. Bári azt gondolta magában, majd rámondja, hogy nincs szükség operációra. A fogoly sebesültnek a füvön vetettek ágyat. A ráalkalmazott kötéseken átszivárgóit a vér, homlokáról is vér patakzott kíntól eltorzult arcára. Fájdalmasan lihegett. — Gábor, bátyám, te is itt? Bári Gábor megtántorodott. Mihály öcs- cse szavát hallotta. Térdre ereszkedett melléje, mert ugv sem birt a lábán állani. Egy káplár kezdte ki bontogatni az összeroncsolt lábat. — Valósággal fityeg a térden alul. — magyarázta a káplár. — Hamar, doktor. Én segítek. Sok ilyet láttam mán. Gábor kábultan szorongatta öcscse kezét. — Vágd le-suttogta a sebesült. — Na, doktor, na-kiabálta a granárium ablakából a hadnagy. —- Nem érted a> doktor- ságot ? Még sincs meg ? Gábor elküldte a káplárt, hogy hozzon egy dézsában vizet. — Gábor, én már az üzenetet el nem vihetem. — suttogta Mihály—Neked hát meg kell szabadulnod. — Orvosnak mondtam magamat. — Bizonyítsd be, hogy az vagy. Vágd le a lábamat. Hátha meghalok és nem jutok akasztófára. Isten veled, el ne áruld magadat. Vizet hoztak. A hadnagy türelmetlenül megint az ablakhoz ugrott és türelmetlenül kiáltott ki. Az egyik hatona a sebesült mellől válaszolt a hadnagynak: , — Megvan már, jelentem alássan a hadnagy urnák. — Brávo doktor! Most vigyázzon a gazemberre, hogy életben maradjon. — Ölj meg — hörögte Bári Mihály — borzasztó a hóhér kötele. Mentsd meg a nyomorultaktól a csontomat és a bőrömet. Elkezdem a halotti imádságot. Aki igy beszélt, már a halál révpartjáról intézte szavait erre, az innenső partra. Bári Gábor megkövesedett gyötrődő öcscse mellett. Az összeroncsolt Misi arca már kéklő szürkébe játszott. A két szeme pedig különös fényben ragyogott, mint a napfényes légbe eregetett szappan buborék. Emelkedett a melle, mint a fúvó, és hörgött a torka, mintha száz galamb búgott volna benne. — A titkos irás amit nálam találtak, nem ér semmit. Készakarva Írtam. Ha fogságba jutok, lássák, hogy csak egy krágár nóta. Ah kegyelmes ég, a hóhér kezétől pedig oltalmazz meg engem. Amikor az előkelő Bári család egyik fia igy imádkozott, a hóhér még nem vált oly tünemény szerű meteorrá, mint október hatodika után, még nem árasztott glóriát az áldozataira. Esteledett. Hausknecht major a kanoinba készült. Tudni akarta, hogy mi készült a két fogolylyal. — Akit megamputáltak, az haldoklik. — jelentette a hadnagy. — A másik, az orvos kivette belőle a titkos irás kulcsát. A sipkájában talált titkos Írást most már megfejthetjük. — Aztán felkötni — parancsolta a major. Reggel nyolc órakor jelentették, hogy a fogoly spion meghalt. A doktor egész éjjel mellette virrasztott. — Nem doktor, hanem hóhér kell ide — dünyögött a major. — Vigyétek a doktort a főhadiszállásra. Ott még hasznát vehetik. Jó példa lett volna már tegnap akasztatni. Bári Gábort elkísérték a generális lóger- jébe, mint akkor hitták a tábort. Mivel azt üzenték mellé, hogy a magyaroktól megszökött doktor, hát mindjárt dologra fogták a lazaret- humban, ami a vörös kereszthez hasonló valamit jelentett. Á második nap már megszökött innen, eljutott Érsekújvárra. Az üzenetet ott elmondta. Az egyik Bári fiú életébe került az. Bári Gábor hiába kerestette az öcscse sírját. Porait magába foglalta az édes haza földje és magába rejtette.
