Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-10-17 / 41. szám
4-ik oldal. 41-ik szám. KÖZÉRDEK. 1908. október 17. barátja jótékonyságából annak házában lakik, nincs mit tennie, el kell fogadni a hiéna szívre való becslést, mert itt a tél s fedél alá kell helyeznie lakását, de mi feljegyezzük ezt az eseményt intő példával azoknak, a kik még ma is hisznek egyes biztositó társulatok, gáláns és előzékeny eljárásában. Lakást a mnnkásoknak! Az a munkás, akinek kellemes otthona van, sohasem lesz forradalmár, viszont az a munkás, aki egészségtelen odúban kénytelen tengetni életét, a szociáldemokrata agitációnak legelőször esik martalékul. Az állam, a község és a társadalom részéről minden fillér, amelyet erre a célra adnak, valóságos biztosítási befizetés. Hogy e téren hazánkban milyen nagy bajok vannak, azt legjobban mutatja az a jelenség, hogy munkásházakról szóló törvény életbeléptetése óta tízezer munkáscsaládnak épült saját otthona. Nagy elismerést érdemelnek Torontál-, Temes-, Pestvármegyék, melyekben egyenkint ezer munkásház épült, Nagykikindán háromszáz. Hódmezővásárhelyen, Moóron, Újvidéken, Fehérvárott kétszáz-kétszáz, Aradon, Szabadkán, Félegyházán, Zomborban, Sátoraljaújhelyen száz-száz munkásház épült, Tolnavármegyében hatszázötven, a kis Csanád vármegye pedig nyolcszáz munkásház létesítését határozta el. Mindezeket az említett muukásházakat lehetővé teszi a föld- mivelésügyi miniszter segélye. Ugyanis ameddig az építési költségek amortizációjára fölvett kölcsönök lefizetve nem lesznek, a miniszter tárcájából két százalékkal járul a kamatterhek csökkenéséhez. Egy-egy munkásház átlagosan ezer-ezer koronába kerül. A házak csinosak, a magyar nép stilus formáival épültek. Minden munkásnak lesz egy szobából, konyhából és kamarácskából álló lakása, udvara és kertje, amelyben néhány gyümölcsfa ültetődik már a fészekrakás idején. Ott, ahol az akció néhány esztendős, mint Szentesen, valóságos munkás- negyed épült, széles utcasarokkal, muskátlis ablakokkal, gyümölcstermő udvarokkal s a nép jólétnek sok kedves bizonyítékával. A nép vezetői nagy szolgálatot tesznek a népnek, ha ezen uj törvényben biztosított előnyökről felvilágosítják a népet. Tüzoltászat és vágóhíd. Egy örökösen kuruckodó városi képviselő azt a kérdést találta megkockáztatni egyik közgyűlésen, hogy mi lesz a tüzoltászati szabályrendelettel és a vágóhíd ügyével ? Hát ilyen türelmetlenségre még alig volt példa 1 Ezek a képviselők csakugyan azt hiszik, hogy mialatt ők megisznak egy kancsó jó csányi bort, azalatt a hivatalában görnyedő szegény polgármester felfújhat mindent 1 De kérem, tisztelt türelmetlenkedő urak, ne motozkáljanak annyit! Vagy csakugyan azt akarjátok talán, hogy a polgármestert lemondásra kényszerítvén, ekként a várost végromlásba kergessék ? No én nem bánom! De már egy kissé mégis csak sok, hogy önök már most szeretnék készen látni a tűzoltó szabályrendeletet és a vágóhidat, mikor az egyiket alig 30, a másikat alig 15 év előtt szavazta csak meg a közgyűlés. Ha egy kissé higgadtabban gondolkoznak, hát talán önök is belátják, hogy ez lehetetlen! Hiszen a vágóhidra szánt pénzt, eddig csak kétszer, a tüzoltászatra szánt pénzt eddig mindössze csak négyszer költötték el más, vasút s hasonló célokra! Nos hát tessék egy kicsit gondolkozni és nem hiába beszélni a — levegőbe! Hiszen azt is láthatják tisztelt uraim, hogy a közegészségi és vagyonbiztonsági ügyeknél elsőbb a peéri vasút. Erre a czélra lehet eiőállani 3 százalékos pótadó felemeléssel, de vágóhíd helyreállítás és kibővítés, tűzoltó ügy rendezése, ilyet még emlegetni is botrány, szégyen, gyalázat! Nyilttér.* Az „Oroszlán" üvöltése! Holczmann István bútorasztalosnak a helybeli lapokhoz mellékelt üres semmit sem mondó „reklám“ czédulájához nekünk tanult valódi iparosoknak is van egy pár szavunk. *E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Legelső sorban is látszik, hogy Holczmann nem magyar ember, mert ha az volna, nem bujkálna sötétségbe, nem kerülné a személy megnevezését, a ki ellen támadást intéz, de az őszinteség és nyíltság nemes fegyverével kiállna a küzdőtérre s megnevezné azt, a kit ipar- kontársággal, a közönség félrevezetésével és kizsákmányolásával vádol. A magyar ember becsületbeli kötelességének ismeri szemébe megmondani mindenkinek az igazat, csak a nemtelen fegyverekkel küzdő sajátsága az, hogy rabló módra tör embertársára, mert félti a bőrét attól, hogy rosszul sül el a fegyvere s visszalő arra, a ki a golyót irányította. Ha oly nagy művész az iparágában, nem kellett volna Újpestről ide szakadnia, de idejött, mert ott a rongyoknak a műhelyében nem tudott megfelelni. Itt Nagykárolyban, a hol tényleg művészies asztalosok léteznek, itt akar ő fővezér lenni, egy „Oroszlán“???? Ha kell, megmutatjuk, hogy mit tudunk, mi is megcsináljuk azt a modern munkákat, mit az „Oroszlán“ hirdet. Jöjjön hozzánk tanulni, modern munkát készíteni, de neki csak a szája jár név nélkül dolgozik s nem nevezi meg, kivel van baja. Reklám czédulájában azt állítja, hogy a bútorkereskedő 25 forintért vesz egy darab bútort s azt 60 forintért sózza a közönség nyakába. Ezek szerint ő a közönséget bolondnak tartja, hogy nem képes azt megítélni mit vásárol ? Bolondnak mondja magát is, mert ő is bútorkereskedőnek tartja magát, holott tudvalevő dolog az, hogy alig 2V2 emberből álló személyzetet tart s igy anyag hiányából gyáraktól — hol csak hitelbe adnak — minden ringy- rongy bútorokat megvásárol s avval ámítja a közönséget, hogy az az ő műhelyéből kerül ki, minek ellenkezőjét alólirottak kívánatra be is bizonyítunk. Nemcsak elitélendő, de határozottan szégyen egy város iparos osztályára az ilyen üzleti konkurencziát czélzó reklámozás s csudál- kozunk azon, hogy a felettes hatóság a fennálló törvények daczára behunyt szemmel nézi azt, hogy egyesek visszaélve a törvény paragrafusaival, iparostársaik megrágalmazásával igyekeznek maguknak üzletet gyártani. Mi azonban bízunk a közönség belátásában és ítéletében, s hisszük azt, hogy előtte nem az üres fecsegés és Oroszlán üvöltés az irányadó, de a saját elhatározás és meggyőződése arról, hogy megtudja Ítélni azt, hogy ki a valódi és ki a kontár iparos s kinek kell magát ajánlania s kinek nincs szüksége üres henczegéstől és hazugságtól hemzsegő röp- czédulára. Több nagykárolyi asztalos. Két tágas üzlethelyiség a nagypiacztéri házamban = azonnal kiadó. = Kerekes Ödön füszerkereskedő. =Eladó ingatlanoki A Kishajduváros-utczában egy HÁZAS BELSŐSÉG, Verbőczy-utcában 1 házépítésre alkalmas PUSZTA TELEK jutányos áron azonnal eladó. Értekezhetni Dr. Tóth Zoltán, ügyvéddel. Nagykároly, Kossuth-utcza 17. szám. KE1L-LAKK legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. K eil-féle viasz-kenőcs kemény padló számára, eil-féle fehér „Glasur" fénymáz 90 fillér, eil-féle arany-fénymáz képkereteknek 40 fillér, eil-féle szalmakalap-festék minden szinben. MINDENKOR KAPHATÓK: PETZ JÁNOS czégnél Nagykároly. SZATMÁR: Lővinger József és Szűcs József. MÁTÉSZALKA: Fülep József. MEGÉRKEZTEK az őszi és téli újdonságok t KLEIN JÓZSEF posztóáruházába I I Nagykároly, Deák-tér (Vetzák-ház). f M ~ li Van szerencsém a nagyérdemű vásárló § közönség b. tudomására hozni, hogy posztó- | I áruházamba az őszi idényre a legújabb divatu | § orlati brüni és angol szövetek megérkeztek. •| Raktáron tartok kész férfi, fiú és I gyermek öltönyöket dús választékban. í Szabó kellékek dús raktára. A nagyérdemű közönség szives támo- a gatását kérve, vagyok ti kiváló tisztelettel £ KLEIN JÓZSEF. I jJutányos árak! mmmm engedélyezett íaVpVnVaVnj! oywvy../w tó tó tó m tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó végeladás mélyen leszállított és szigorúan határozott árak mellett kezdetét vette RÓSNER DEZSŐ női divatüzletében NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. az őszi és téli újdonságok SZABÓ KÁLMÁN Shou|%“Seá boák és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi őszi köpenyegek, férfi ruhák, őszi és téli felöltők igen jutányos árak in árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák ^készítése elvállaltatik. JíjCir Papi és katonai egyenruházat és felszerelési czikkel állandó nagy raktára.
