Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-10-17 / 41. szám

4-ik oldal. 41-ik szám. KÖZÉRDEK. 1908. október 17. barátja jótékonyságából annak házában lakik, nincs mit tennie, el kell fogadni a hiéna szívre való becslést, mert itt a tél s fedél alá kell he­lyeznie lakását, de mi feljegyezzük ezt az ese­ményt intő példával azoknak, a kik még ma is hisznek egyes biztositó társulatok, gáláns és előzékeny eljárásában. Lakást a mnnkásoknak! Az a munkás, akinek kellemes otthona van, sohasem lesz for­radalmár, viszont az a munkás, aki egészség­telen odúban kénytelen tengetni életét, a szociál­demokrata agitációnak legelőször esik martalé­kul. Az állam, a község és a társadalom részé­ről minden fillér, amelyet erre a célra adnak, valóságos biztosítási befizetés. Hogy e téren hazánkban milyen nagy bajok vannak, azt leg­jobban mutatja az a jelenség, hogy munkáshá­zakról szóló törvény életbeléptetése óta tízezer munkáscsaládnak épült saját otthona. Nagy el­ismerést érdemelnek Torontál-, Temes-, Pest­vármegyék, melyekben egyenkint ezer munkás­ház épült, Nagykikindán háromszáz. Hódmező­vásárhelyen, Moóron, Újvidéken, Fehérvárott kétszáz-kétszáz, Aradon, Szabadkán, Félegyhá­zán, Zomborban, Sátoraljaújhelyen száz-száz munkásház épült, Tolnavármegyében hatszázöt­ven, a kis Csanád vármegye pedig nyolcszáz munkásház létesítését határozta el. Mindezeket az említett muukásházakat lehetővé teszi a föld- mivelésügyi miniszter segélye. Ugyanis ameddig az építési költségek amortizációjára fölvett köl­csönök lefizetve nem lesznek, a miniszter tár­cájából két százalékkal járul a kamatterhek csökkenéséhez. Egy-egy munkásház átlagosan ezer-ezer koronába kerül. A házak csinosak, a magyar nép stilus formáival épültek. Minden munkásnak lesz egy szobából, konyhából és kamarácskából álló lakása, udvara és kertje, amelyben néhány gyümölcsfa ültetődik már a fészekrakás idején. Ott, ahol az akció néhány esztendős, mint Szentesen, valóságos munkás- negyed épült, széles utcasarokkal, muskátlis ab­lakokkal, gyümölcstermő udvarokkal s a nép jólétnek sok kedves bizonyítékával. A nép ve­zetői nagy szolgálatot tesznek a népnek, ha ezen uj törvényben biztosított előnyökről felvi­lágosítják a népet. Tüzoltászat és vágóhíd. Egy örökösen kuruckodó városi képviselő azt a kérdést ta­lálta megkockáztatni egyik közgyűlésen, hogy mi lesz a tüzoltászati szabályrendelettel és a vágóhíd ügyével ? Hát ilyen türelmetlenségre még alig volt példa 1 Ezek a képviselők csaku­gyan azt hiszik, hogy mialatt ők megisznak egy kancsó jó csányi bort, azalatt a hivatalában görnyedő szegény polgármester felfújhat min­dent 1 De kérem, tisztelt türelmetlenkedő urak, ne motozkáljanak annyit! Vagy csakugyan azt akarjátok talán, hogy a polgármestert lemon­dásra kényszerítvén, ekként a várost végrom­lásba kergessék ? No én nem bánom! De már egy kissé mégis csak sok, hogy önök már most szeretnék készen látni a tűzoltó szabályrende­letet és a vágóhidat, mikor az egyiket alig 30, a másikat alig 15 év előtt szavazta csak meg a közgyűlés. Ha egy kissé higgadtabban gon­dolkoznak, hát talán önök is belátják, hogy ez lehetetlen! Hiszen a vágóhidra szánt pénzt, ed­dig csak kétszer, a tüzoltászatra szánt pénzt eddig mindössze csak négyszer költötték el más, vasút s hasonló célokra! Nos hát tessék egy kicsit gondolkozni és nem hiába beszélni a — levegőbe! Hiszen azt is láthatják tisztelt uraim, hogy a közegészségi és vagyonbiztonsági ügyek­nél elsőbb a peéri vasút. Erre a czélra lehet eiőállani 3 százalékos pótadó felemeléssel, de vágóhíd helyreállítás és kibővítés, tűzoltó ügy rendezése, ilyet még emlegetni is botrány, szé­gyen, gyalázat! Nyilttér.* Az „Oroszlán" üvöltése! Holczmann István bútorasztalosnak a hely­beli lapokhoz mellékelt üres semmit sem mondó „reklám“ czédulájához nekünk tanult valódi iparosoknak is van egy pár szavunk. *E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerk. Legelső sorban is látszik, hogy Holczmann nem magyar ember, mert ha az volna, nem bujkálna sötétségbe, nem kerülné a személy megnevezését, a ki ellen támadást intéz, de az őszinteség és nyíltság nemes fegyverével kiállna a küzdőtérre s megnevezné azt, a kit ipar- kontársággal, a közönség félrevezetésével és kizsákmányolásával vádol. A magyar ember becsületbeli kötelességének ismeri szemébe megmondani mindenkinek az igazat, csak a nemtelen fegyverekkel küzdő sajátsága az, hogy rabló módra tör embertársára, mert félti a bőrét attól, hogy rosszul sül el a fegyvere s visszalő arra, a ki a golyót irányította. Ha oly nagy művész az iparágában, nem kellett volna Újpestről ide szakadnia, de idejött, mert ott a rongyoknak a műhelyében nem tu­dott megfelelni. Itt Nagykárolyban, a hol tény­leg művészies asztalosok léteznek, itt akar ő fővezér lenni, egy „Oroszlán“???? Ha kell, megmutatjuk, hogy mit tudunk, mi is megcsináljuk azt a modern munkákat, mit az „Oroszlán“ hirdet. Jöjjön hozzánk ta­nulni, modern munkát készíteni, de neki csak a szája jár név nélkül dolgozik s nem nevezi meg, kivel van baja. Reklám czédulájában azt állítja, hogy a bútorkereskedő 25 forintért vesz egy darab bútort s azt 60 forintért sózza a közönség nyakába. Ezek szerint ő a közönséget bolond­nak tartja, hogy nem képes azt megítélni mit vásárol ? Bolondnak mondja magát is, mert ő is bútorkereskedőnek tartja magát, holott tudva­levő dolog az, hogy alig 2V2 emberből álló személyzetet tart s igy anyag hiányából gyárak­tól — hol csak hitelbe adnak — minden ringy- rongy bútorokat megvásárol s avval ámítja a közönséget, hogy az az ő műhelyéből kerül ki, minek ellenkezőjét alólirottak kívánatra be is bizonyítunk. Nemcsak elitélendő, de határozottan szé­gyen egy város iparos osztályára az ilyen üz­leti konkurencziát czélzó reklámozás s csudál- kozunk azon, hogy a felettes hatóság a fennálló törvények daczára behunyt szemmel nézi azt, hogy egyesek visszaélve a törvény paragrafu­saival, iparostársaik megrágalmazásával igye­keznek maguknak üzletet gyártani. Mi azonban bízunk a közönség belátásá­ban és ítéletében, s hisszük azt, hogy előtte nem az üres fecsegés és Oroszlán üvöltés az irányadó, de a saját elhatározás és meggyőző­dése arról, hogy megtudja Ítélni azt, hogy ki a valódi és ki a kontár iparos s kinek kell ma­gát ajánlania s kinek nincs szüksége üres henczegéstől és hazugságtól hemzsegő röp- czédulára. Több nagykárolyi asztalos. Két tágas üzlethelyiség a nagypiacztéri házamban = azonnal kiadó. = Kerekes Ödön füszerkereskedő. =Eladó ingatlanoki A Kishajduváros-utczában egy HÁZAS BELSŐSÉG, Verbőczy-utcában 1 házépítésre alkalmas PUSZTA TELEK jutányos áron azonnal eladó. Értekezhetni Dr. Tóth Zoltán, ügyvéddel. Nagykároly, Kossuth-utcza 17. szám. KE1L-LAKK legkitűnőbb mázoló-szer puha padló számára. K eil-féle viasz-kenőcs kemény padló számára, eil-féle fehér „Glasur" fénymáz 90 fillér, eil-féle arany-fénymáz képkereteknek 40 fillér, eil-féle szalmakalap-festék minden szinben. MINDENKOR KAPHATÓK: PETZ JÁNOS czégnél Nagykároly. SZATMÁR: Lővinger József és Szűcs József. MÁTÉSZALKA: Fülep József. MEGÉRKEZTEK az őszi és téli újdonságok t KLEIN JÓZSEF posztóáruházába I I Nagykároly, Deák-tér (Vetzák-ház). f M ~ li Van szerencsém a nagyérdemű vásárló § közönség b. tudomására hozni, hogy posztó- | I áruházamba az őszi idényre a legújabb divatu | § orlati brüni és angol szövetek megérkeztek. •| Raktáron tartok kész férfi, fiú és I gyermek öltönyöket dús választékban. í Szabó kellékek dús raktára. A nagyérdemű közönség szives támo- a gatását kérve, vagyok ti kiváló tisztelettel £ KLEIN JÓZSEF. I jJutányos árak! mmmm engedélyezett íaVpVnVaVnj! oywvy../w tó tó tó m tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó tó végeladás mélyen leszállított és szigorúan határozott árak mellett kezdetét vette RÓSNER DEZSŐ női divatüzletében NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. az őszi és téli újdonságok SZABÓ KÁLMÁN Shou|%“Seá boák és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi őszi köpenyegek, férfi ruhák, őszi és téli felöltők igen jutányos árak in árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák ^ké­szítése elvállaltatik. JíjCir Papi és katonai egyenruházat és felszerelési czikkel állandó nagy raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom