Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-10-17 / 41. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 41. szám. rammja, sem körültekintése, sem böl­csessége nincs ahhoz, hogy a politikai hatalmat alkalomadtán kezelni tudja. De főleg az ethikai kellékeket nél­külözi ez a párt, a mely harcban áll minden isteni és emberi törvénynyel, a mely terrorizmussal, forradalmi fenyege­tőzéssel akar kicsikarni olyan jogokat,‘a melyekre nemzetközi jellegénél fogva számot nem tarthatna. Ez a párt hatal­maskodó tultengésbe esett, a mit a ma­gyar állam tekintélye többé el nem nézhet. A türelmetlenkedésnek, a rendbon­tásnak, a gyülöletszitásnak és a haza- fiatlankodásnak vétóját ki kell, hogy mondja már a magyar nemzet, a ma­gyar államhatalom. A szociáldemokratáknak változtatni kell eddig követett magatartásukon, cél­jaiknak szabatosabb formát kell adni, azt közjóléti tartalommal kell megtölteni, a küzdelmeknek eszközeit meg kell vá­logatni, egyszóval arra kell törekedniük, hogyha az eszmének igazi apostolai, ez az eszme szimpatikusán jelentkezzen és hódítson általuk. Alkalom olcsó bevásárlásra. Mint ér­tesülünk Rósner Henrik a párisi áruház tulajdonosának sikerült árverésen egy czipő- raktárt megvásárolnia, s azt a helyi pia- czon fogja kiárusítani. Mai naptól kezdődőleg félárban kapható gyári cipő bármily méretben mindaddig a mig a készlet tart. Az alkalomszerű bevásár­lásra felhívjuk olvasóink figyelmét. Krónika. Az utóbbi években társadalmunk minden rétege megmozdult, hogy anyagi érdekeit, meg­élhetési viszonyait biztosítsa. A kisiparosok és kisexisztenciák érdekeit állaniférfiaink karolták fel, az ipari és mezőgazdasági munkások vé­delme nagyjelentőségű törvényekkel biztosítva, a tisztviselők fizetése részben rendezve és ren­dezés alatt áll; ezzel szemben csak a közép­birtokos osztály létezéséről, érdekeinek felkaro­lásáról feledkezett meg mindenki. Pusztulásnak indult a középbiríokos osztály, mely a történe­lem tanúsága szerint évszázadokon keresztül a magyarság géniusza, nemzetfentartó elem volt. Azon nemzeteknél, a melyeknél erős középosz­tály van, a létföntartás biztos alapokon nyug­szik és boldogulása biztosítva van, de ahol a középosztály elszegényedik, elsatnyul, ottan ez a nemzeti erő elvesztőt s a nemzet pusztulását idézi elő. A mi középosztályunk helyzete szá- nalomraméltó. Ez az osztály, mely nálunk oly fényes hivatást töltött be, a mely állami éle­tünk vezetésében döntő szerepet játszott, ma a tönk szélén áll. Düledeznek a régi udvarházak, repedeznek a nemesi kúriák, de idáig senki sem gondolt a jobb sorsra méltó osztály ér­dekeivel. Végre Háromszék vármegye törvény- hatósági bizottsága közgyűlésén Béldi Pál vár­megyei főjegyző indítványára egyhangú lelke­sedéssel elhatározta, hogy a középosztály ér­dekében az országgyűlés mindkét házába fel­iratot intéz és ezen eszme támogatásának érde­kében megkeresi az összes törvényhatóságot és országgyűlési képviselőket. * A magyar ipar pártolását hangoztatja min­denki, az állam és a társadalom egyaránt buz- golkodik a magyar ipar felkarolása érdekében és épp azért, annál sajnálatraméltóbb, hogy hazánkban még folyton találhatók olyan osztrák cégek, melyek zavartalanul folytathatják vissza­éléseiket. A sok cég közül csak egyet akarunk felemlíteni, tanulságul annak, hogy hogyan pár­tolja a dohányjövedék a magyar ipart. A m. kir. dohányjövedék a papír, dohány­vágó késeket, melyek évente több százezer ko­rona kiadást jelentenek, osztrák cégtől szerzi be. A cégnek van ugyan Budapesten is telepe szemfényvesztés céljából és a telepen dolgozik is 5—6 munkás, pedig hát a vak is láthatja, hogy 5—6 munkással nem lehet százezrekre rugó rendeléseknek eleget tenni, tehát kell hogy legyen egy nagyobb telep, hol a vasszerszá­mokat, ollókat, gépeket és késeket előállítsák. A dolog egyszerűen úgy áll, hogy az osztrák cég magyarországi műhelyében nagyon keveset gyárt, de annál többet hozat be Ausztri­ából s mint „magyar gyártmányt“ rásózza az állam megrendelők nyakába. Így pártoljuk tehát a magyar ipart és igy pártolja sokszor tudtán kívül a magyar kir. dohányjövedék is. * Két rettenetes vasúti katasztrófa hire fu­tott végig az országon, megrázta az őszi tunya­ságba merült embereket és megtöltötte a szen­zációt óhajtó lapok hasábjait'. A tétlenségből fölrázott emberek és lapok zűrzavaros kiáltá­saiból kihangzanak a rettenetes vádló szavak. Itt két szerencsétlen pályaőrt, ott a gyárost, az iparfelügyelőket okoz. Az elromlott hideg vas­darabot a váltókat, szerencsétlen buta véletlent, a mely a két katasztrófa okozója volt, nem le­het büntetni, hát keresnek bűnbakokat. És eb­ben annyi keserűség, annyi igazságtalanság van. A bűnbakok szenvedése nem segít a holtakon, a sebesültek szenvedését sem enyhíti. Hogy tovább menjünk, a jövőre sem óv meg hasonló szerencsétlenségektől. Nem azt kell ilyenkor keresni, hogy ki a bűnös, hanem pontosan, lelkiismeretesen végig kell járni minden olyan helyet, a hol emberek élete lebeg bizonytalan­ságban és könyörtelenül el kell törülni a föld színéről minden veszélyes helyiséget. A váltó és egyébb őröknek pedig ne csak a felelőssé­gét, hanem a fizetését is emeljük, a munka­idejüket pedig szállítsuk 18 óráról tízre, vagy nyolcra. * Magyarországon egész bandák élnek ab­ból, hogy másnak becsületében és tisztességé­ben gázolnak, a külföld már lassanként úgy kezdi ismerni, hogy itt mindenféle szélhámos vígan és büntetlenül űzheti kisded játékait. S tényleg a bankszéldelgők és zsarolóknak való­sággal klasszikus típusaival kellett találkoznunk az utóbbi időben. Egy tiszteletre méltó és min- denekfölött bátor egyházfő — Párvy Sándor — most végre megmutatta, hogy szabadulhatunk e rettenetes társadalmi rákfenétől. Az erkölcsi öntudatnak ritka erejével odavitte becsmérlőit az igazságszolgáltatás színe elé és e gyalázatos jellemek a világosság elé idézve, menten össze­rogytak és megsemmisültek. Eddig félénkség­ből vagy talán megokolatlan gyávaságból csak fizettek és fizettek az áldozatok, tűrték a meg­hurcoltatást, mert féltek a nyílt botrány lehe­tőségétől és az úgynevezett előítéletektől. Re­méljük, hogy a szepesi püspök példája észre fogja téríteni azt a sok vonagló embert és a zsarolókat ezután átadják az igazságszolgálta­tásnak, mely még mindig elég erős, hogy ha­talmával lesújtson a becstelen revolverezők gaz bandájára . . . * Közismeretes dolog, hogy az utolsó hó­napokban sohasem sejtett mérvekben indult meg az Amerikából való visszavándorlás folyama. Igaz, hogy e tünemény sok tekintetben csalóka lehet, de az aggodalmunkat eloszlatja az a ta­pasztalat, hogy a viszszavándorlást nem annyira az amerikai gazdasági viszonyoknak időleges rosszabbá válása okozza, hanem inkább az em­beri józanság hozza vissza az elszakadt ma­gyarokat. A fiumei révhivatal közli, hogy mig a múlt év első negyedében 10.560 kivándorló volt, az idén hasonló időszak alatt csak 7040 kivándorló indult Fiúméból Newyorba. Ellen­ben mig a visszavándorlás tavaly az év első negyedében csak 870 személylyel, az idei év első negyedében már 4002 személylyel szerepel. Aligha csalódunk, ha ezt a kevező jelenséget a Magyar Gazdaszövetség lelkes akciójának tud­juk be, melylyel a visszavándorlás ügyét kezeibe vette. Mindenesetre emellett a magyar nép ha­zaszeretetének és hagyományos józanságának is nagy része van benne, mely ha sokszor el is homályosuk, de egészen kiveszni sohasem tudott . . . Grosz József és Péter bútorai modernek, ízlésesek, finomak és meglepően olcsó árúak. Méltán keltenek messze vidéken élénk érdeklődést HÍREK. Csak egy virágszáiat. Hogy csak egy virágszálat adjunk a halottak koszorújából a halál jegyeseinek élete visszaváltására, — ezzel a szóval nagyszabású akczió indul vármegyénk­ben és városunkban. Vármegyénk alispánja nemes szivétől indíttatva maga vette kezébe a belügyminiszter által engedélyezett könyörado- mány gyűjtést. A vármegye összes főszolgabíróit felhívta közreműködésre. És ennek a buzgó- ságnak köszönhető, hogy még a kisebb falucs­kában is megindul az egyesület gyüjtőtarsolyába a gyűjtés. A tarsolyok Ízléses kivitelűek: olda­lukon ezzel a fölirattal: „Adakozzunk a tüdő­betegeknek!“ Van egy nyílásuk az adomány befogadására. E hó 24-én indul meg a gyűjtés s czélja mintegy száz szegénysorsu fohamodó tüdőbeteget azonnal szanatóriumba helyezni, ezenfelül uj intézményeket, főleg dispansereket létesíteni a tüdőbetegnek. Minden egyes ridi- külben megszámlált összeget az egylet hivatalos lapja külön nyugtáz. Örömmel Írjuk, hogy az emberszeretet nemes versenyében a mi vár­megyénk és városunk elüljár s nemeslelkü höl­gyek a temetői gyűjtést is kezükbe vették. Halálozások. Kínál Antal vármegyei tiszt­viselő édes anyja f. hó 11-én élete 79. évében. Joós Lajosné f. hó 11-én élete 31-ik évében. Papp János nyug. tanító f. hó 16-án, 66 éves korában és Jónás Juliska élete 16-ik évében f. hó 16-án elhunyt. Szüret városunkban. Borongós őszi napra viradt fel f. hó 15-én városunk közön­sége s a kora reggeli órákban szemetelni kez­dett az eső is. Később azonban kiderült s mo­solyogva sütött le a napsugár az égből, látva azt a sürgést-forgást, a mely a szőlőskertben már a korai órákban kezdetét vette. Szőlősgaz­dáink arcáról a megelégedés sugárzott le, mert a termés az idén szokatlanul áldásosnak ígérke­zett. A mosoly azonban az esti órákban borúra vált, mert a számításon felül bevált terméshez, hiányzott a most kincseket érő hordó. Az idei szüret szokatlan vidámság és öröm között folyt le. A fogatok robogásába belevegyült a szedők éneke, egy-egy jókedvű kerülő lövöldözése. Majd az esteli órákban cigányzene édes hang­jai mellett táncra perdült az ifjúság s járta jó kedvvel világos viradtig az öregek mosolygása mellett a kiknek még élénk emlékezetébe van az az idő a mikor ők is voltak fiatalok, a mikor ők is fiatalos kedvvel járták a ropogós csárdást. Keresztszentelés. F hó 11-én szentelte fel Rónai István plébános a csanálosi kisutczai hívek által állított uj beton-keresztet, mikor is a plébános megható szent beszédet intézett a körmenetben kivonult hivősereghez. Uj járás vármegyénkben. A belügy­miniszter az „Avasi“ járás kihasitását és külön járássá való szervezését engedélyezte, amely járás tisztikara már a folyó évi deczember havi vármegyei rendkívüli közgyűlésen meg fog alakíttatni. Szinházi műsor. 1908. október 17-én, szombaton „Eleven ördög“ operette. 18-án va­sárnap d. u. „Ripp-Ripp“ operette, este „Piros- bugyeláris“ népszínmű. 19-én, hétfőn „Koldus­diák“ operette. 20-án, kedden „Szép Heléna“ operette. 21-én, szerdán „Gretchen“ vígjáték. 22- én, csütörtökön „Ember tragédiája“ tragika. 23- án, pénteken „János vitéz“ operette. 24-én, szombaton „Drótos tót“ operette. ízléses őszi paletók, kosztümök, téli plüsskabát- kák a legolcsóbban szerezhetők be KATZ SÁMUEL női divattermében Nagykárolyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom