Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-10-10 / 40. szám
KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. Ä Nagykárolyi Épitő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. Gelléri mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bilié ALADÁR. 1 tóh/V Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre „ „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre „ „ „ fél évre 6‘— korona. 3— * 7 — 3-50 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Klikk rendszer. Nagykároly, 1908. okt. 7. Nem tudom bizonyosan, hogy mindenütt annyira dívik az a kikk-rendszer, mint minálunk, de ha igy is volna, akkor sem nyomhatnám el azt a kitörő keserűséget, mely ennek láttára elfogja bensőmet. Mert nemcsak bosszúságot, kellemetlenséget szül ez az áliapot, hanem egyenesen hátrányára van az egészséges fejlődésnek, gátját képezi a társadalmi kialakulások egészséges folyamatának. Hogy mi az a klikk-rendszer, kérdhetné valaki? Ugyan hamarosan megkaphatja a választ. Csak tekintsen maga köré s látni fogja azt a sajnálatos tényt, hogy lett-légyen bárhol, bármilyen körülmények között, mindenkor észre kellett vennie, hogy mindenhol alakul egy erős, szinte szerves aczélgyiirü, amely maga alá gyűr minden érdeket, a mely tagjai részére minden előnyt megszerez, minden összeköttetést kihasznál, hogy a gyűrű, ez a tulajdonképpeni klikk, tagjai mindenkor a legkönnyebben boldogulhassanak. Ha állás van üresedésben, a mely zsíros javadalmazással jár, ha valamely előny szerezhető megengedett, vagy meg nem engedett módon, akkor Fátum. Hiába igyekezett, hiába törekedett Gábor, a szorgalmas, becsületes Kovács Gábor, csak nem akart sikerülni semmisem, amihez hozzáfogott. Félig szinte emberfeletti volt erőlködése, amelylyel a szerencsét kergette, de úgy volt, hogy az menekült előtte. Az ujjain nem tudta volna elszámlálni azt a sok vállalatot, melyet ő a siker reményében megindított, de mindenkor akadt egy vagy más körülmény, a mi az ő biztos számításait- halomra döntötte s a fényes reményekkel megindult vállalkozást a sikertől elütötte. S nem is az ambitió serkentette csupán Kovács Gábor uramat, mert jómaga egyszerű, elégedett ember volt, hanem az ideáljának, a szivében évek óta őrzött eszményképének akart puha meleg fészket teremteni, azt akarta olyan pompával körülvenni, mint egy királynőt. Pedig Varga Ilonkát odaadták volna szülői igyis Kovácsnak, mert látták, hogy szorgalmas törekvő ember s ha egy kissé a nagyra- vágyás el is kapatta fejét, de mint nős ember ez a kis hibája is engedett volna. Kovács azonban nem kérte meg Ilonka kezét, ügy odaszokott már Vargáékhoz, hogy a klikk, a szervezett emberekből álló aczéigyürü, kinyújtja vaskarját s igyekszik a maga érdekszférájába vonni azt, megszerezni a klikk valamelyik tagja részére s ha csak lehetséges, meg is szerzi azt. S a klikk ellen küzdeni, merő lehetetlenség. Hiába van tehetség, tudás, jóakarat, a klikk erejét mindez meg nem töri, az ő hatalmán megtörik minden igyekezet, minden erőlködés. Ha a hivatali előmenetelről van szó, ott van mindjárt a kiikk s az ő emberét hajszolja keresztül, akár városi, akár megyei, akár állami javadalomról legyen szó. Ha a közigazgatásnak szüksége van valamire, házra, telekre, bérletre, avagy ezer más dologra, hiába pályázik a becsületes, jóhiszemű polgár, a klikk megállapítja, melyik tagja kapja a konczot s az a szerencsés halandó meg is kapja azt. Ha a tudományban, irodalomban felbukkanik elvétve egy-egy tehetség s az nem tagja a klikknek, avagy vonakodik annak sorába lépni, nosza akkor van mit hallania a szegény áldozatnak. A tudományos férfiak lecsepülik működését, a saj.ó tagjai lerántják a sárga földig és senki, de senki sem hiszi el néki, hogy tudása igazi tudás, működése hasznos az irodalomra s ő maga számottevő tagja a társadalomnak. Persze a klikk nem lát túl az orra hegyénél, mert akkor röktön észre kellene vennie, hogy a külföldi neves színműírók egyike sem újságíró s mégis az egész világ elismeri szinmüirói képességüket s honorálja azzal, hogy darabjaikat meg is nézi. S igy van ez minden téren. A hol a klikk-rendszer meghonosuit, a hol az ember-egyedek, legyen czimük bármilyen is, egyesültek arra, hogy saját érdekük előtérbe hozásával, az egész érdeke háttérbe szorittassék, ott mindenütt érezhető káros hatása is. Meri a klikk-rendszer tagjai rendszerint a gyöngékből áll, onnan toborozza katonáit, hiszen az erőseknek nincs anyagi szükségük az egyesülésre. így jönnek azután a gyöngék uralomra s számbeli erejükkel elnyomják az egyesek különben nagyobb erőségét. Hogy miképpen kell az átkos rendszer ellen küzdeni, azt kevesen tudják, mert a kik tudják, azokat a klikk-rendszer addig tapogat körül, inig végre a maga körébe csábitjas evvel is erősiti hatalmát. Ne csodáljuk akkor, ha mindenki, még az erőseket sem kivéve oda törekszik, hogy bejuthasson a klikkbe, a mely ápol s eltakar. a polcol minden kínja ott égett keblében ha egy nap véletlenül úgy esett, hogy Ilonkát nem láthatta. Szinte félelmetes volt az a nagy szerelem, mely Kovács szivében lángolt. Mindent, mindent elperzselni látszott s mégis . . . Kovács tartózkodó volt, olyan mértékben, mely szinte egy kiérdemesült tábornoknak is érdeméül szolgált volna. Ha egy egy elejtett mondásával czélzott is néha Ilonka előtt azokra az érzelmekre, a melyeket irányában táplál, de komolyan, úgy a hogy azt a regényekben Ilonka olvasni szokta, még nem vallott szerelmet előtte. De azért Vargáék nyugodtak voltak. Ők látták azt, hogy Kovács lelkében milyen forrongás dúl s nem akarták siettetni azt, a minek eljövetele teljesen biztosítva volt. Az évek múltak s az állapotokban mi változás sem történt. Kovács járt Vargáékhoz s Vargáék szívesen vették a látogatásokat. Még mindig nem türelmetlenkedtek, hiszen Ilonka még fiatal volt, férjhez menetel nem sürgős. Az egész városban már úgy beszéltek Kovács és Ilonkáról mint akik egész bizonysággal egymáséi lesznek. S az igy összebere- náltakat már úgy is tekintették, mint jegyes párokat. Kovács Gábor unt belé hamarább a dologba. Belátta, hogy igy meg nem maradhat. Elvégre, ha még úgy is szereti Ilonkát, bizonytalanra nem kötheti le magának. A leány egyike volt a város legszebb hajadonainak, ki után minden egyes férfi megfordult, ha az utczára kilépett. Istennői termete, gyönyörű két szeme, fejedelmi testtartása és járása, kitűnt minden más leány közül s nem egy férfinak okozott álmatlan éjszakákat, ha véletlenül szikrázó tekintete amazéba kapcsolódott. Kovács Ilonka tudta, hogy szép. Tudta, hogy mindama előnyöknek birtokában van, melyekkel a férfiakat meghódítani lehet s e tudatában fölényesen is bánt az erősebb nemmel. Műveltsége karöltve járt szépségével. A kis városból szinte kirítt inteiiigentiája. Kovács Gábor nagyra határozta el magát. Miután látta, hogy e hazában tehetségeit nem tudja kellőképen érvényesíteni, elhatározta, hogy kivándorol. Az uj hazáról annyit hallott, oly sok meséket, szépet, káprázatost, hogy elegendő erőt érzett magában arra, hogy megpróbálja ott a szerencséjét, ahol az még utolérhető. Nem tudta elképzelni, hogy azt a fejedelmi nőt, akit imádott s kinek esetleg rokon- szenvét a jelekből ítélve, szintén megszerezte, hogy azt egy kétszobás polgári lakásban, az ízléses őszi paletók, kosztümök, téli plüsskabát- kák a legolcsóbban szerezhetők be KATZ SÁMUEL női divatterméken Nagykárolyban.
