Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-09-12 / 36. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. 35. szám. Fizetés javítás a pénzügyőröknek. A pénzügyőri altiszti alkalmazottak már régen kérik helyzetük javítását. Jogos és méltányos kívánságuk most teljesült, illetményüket sza­bályozták és a magasabb javadalmazást már visszamenőleg julius elsejétől fogják megkapni. Lényeges intézkedése a rendezésnek, hogy a napi zsoldot évi fizetéssé alakítja át. A kezdő fizetés szemlésznél 1200, fővigyázónál 1000, vigyázónál 750 korona, amely 4—4 évi elő­menetellel 20 évi azon minőségi szolgálat után biztos-helyettes és szemlésznél 1600, fővigyá­zónál 1300, vigyázónál 1050 koronára emelke­dik. Az eddig eltöltött szolgálati időt beszá­mítják és igy a legtöbb pénzügyőr a magasabb évi zsoldot fogja kapni. Szabályozták a kettős zsoldot és az éjjelezési illetményeket is. A ren­dezés tehát a szemlészfizetést a XI. fizetési osztály II. fokozatába sorozott állami tisztviselő fizetésével teszi egyenlővé. Szájkosár. Városunkban tudvalevőleg reggelenként a csordákat az utczákon keresztül hajtják ki a legelőre s ugyancsak estenként haza is hajtják. Ilyenkor a legnagyobb vigyázat daczára is elkerülhetetlen az, hogy a tehén az utszéli fűből ne harapdáljon. Egyik helybeli birtokosnak tehene is megtette ezen főbenjáró vétket s a rend éber őre bejelentette a kapitányi hivatalnak. Megidézték — nem a vétkest — hanem az állat tulajdonosát. Az általános kér­dések után „adja elő vádlott védekezését“ kér­dés következett. — S. Károly barátunk, a ki kitűnő humoráról ismeretes, erre a következő választ adta jegyzőkönyvbe: „Nem egyszer, töbször megparancsoltam teheneimnek, hogy az utczán ne legeljenek, nem hallgatnak sza­vamra, tessék tehát megbüntetni őket“. A ren­dőrség nem fogadta el vádlott védekezését s megbüntette 1 korona pénzbírságra s itéletileg kimondotta, hogy a tulajdonos köteles tehenét csordára menet és hazajövet alkalmával száj­kosárral látni el s minthogy erre a tulajdono­soknak idejük nincsen a rendőrkapitány a leg­közelebbi városi közgyűlésen egy „szájkosaras“ állás rendszeresítése iránt fog előterjesztést tenni. Bérezik Bertalan nem süt olyan szép és finom kalácsot, nem süt oly szép és ropo­gós kiflit, mint a milyen pontosan járó órát készít Kohn Antal órás és ékszerész Nagy­károlyban Gróf Károlyi György-téren. Jaj az ügyvédeknek. Ausztria legfőbb bíróságának fegyelmi tanácsa elvi jelentőségű határozatot mondott ki, a melyről ügyvédi kö­rökben igen sokat beszélnek. A határozat úgy szól, hogy ügyvédnél a jogi ismeretek fogya­tékossága fegyelmi vétség, mely jogilag bün­tethető. E határozat meghozatalára egy ügyvéd adott alkalmat, a ki „a polgári pörrendtartás szabályainak teljes félreismerése miatt“ veszí­tett el egy port és a pörvesztes fél e miatt az ügyvéd ellen fegyelmi följelentést tett. A bécsi ügyvédi kamara fegyelmi választmánya fölmen­tette az ügyvédet, de ezt az ítéletet a legfelsőbb bíróság megsemmisítette azzal a megokolással, hogy az ügyvéd a szóbanforgó esetben csakis azért volt pörvesztes, mert a polgári perrend­tartásnak igen hiányos ismeretét árulta el, az ügyvédnek pedig egyik legelső kötelessége, hogy a törvényeket és a pörvitel szabályait ki­tünően ismerje. Tűz. F. hó 9-én este Uröghy Sándor ér- mihályfalvai ev. ref. tanító tulajdonát képező szalmakazal kigyuladt és porrá égett. A tüzet gyújtogatás okozta. A csendőrség a tettes nyo­mában van. Betörések. F. hó 8-án éjjel egy betörő banda látogatott meg több érmihályfalvai ke­reskedőt s Klein Izsáktól ruhaneműket, Klein Józseftől pénzt és vászonnemüeket, Pollák Sa­mutól 5 drb libát lopott el. A betörők ablakon másztak be a lakásokba s akadálytalanul vették magukhoz a kezök közé került tárgyakat. A csendőrség tettesek kiderítésére széles körű nyomozást indított. Szabadságolják az öreg katonákat. Az idén nagy örömöt okozott az öreg kato­náknak a hadügyminiszter egy rendelete. Az öreg bakák, a kik három esztendeje húzzák az igát, eszik a komisz kenyeret, az idén két hét­tel előbb szabadulnak meg a gyöngyélettől, mint rendesen. A rendelet úgy intézkedik, hogy a fegyvergyakorlatok végével azonnal szabad­ságolni kell a legénységet. Katonai brutálitások ellen. Schönaich, hadügyminiszter az összes önálló csapatparancs­nokokhoz szigorúan bizalmas rendeletet inté­zett, amely szerint a felebbvaló katonai ható­ságok nyersesége és brutálitása ellen beadott panaszok az eddigi szokástól eltérőleg a jö­vőben nem fegyelmi, hanem katonai törvény­szék utján intézendők el. Ehhez 'képest a pa­rancsnokok kötelességévé tétetett, hogy a tudo­másukra jutott ilyen panaszokat azonnal közöl­jék a hadbíróságokkal, amelyek viszont, amen­nyiben a panasz beigazoltatnék, a vétkes tiszt­vagy altiszt fölött szigorúan tartozik ítélkezni. Klein József szolid áruiról ismert posz­tókereskedő, valamint NEUMANN MENYHÉRT szabó iparos lapunkban közölt hirdetését ajánl­juk olvasóink szives figyelmébe. A vasúti szerencsétlenségek és szociál­demokrata párt. A vasúti szerencsétlenségek jegyében folyt le az elmúlt hónap. Ez alkalom­ból a „Független Budapest“ augusztus 24-iki száma a következőket Írja : A szocziáldemokiata párt hivatalos szócsöve azt a vakmerő kijelen­tést koczkáztatja, hogy a kormány szocziálpo- litikája és mindinkább sűrűbben megismétlődő vasúti balesetek között ok és okozati össze­függés áll fenn. Olvasta-e ezt ügyész úr? Szinte kedvünk szottyanna a „Népszaváénak ezt a inhumánus czikkét a világ összes nyel­veire lefordítani és úgy terjeszteni a czivilizált népek milliói között. Van-e a müveit külföld szocziáldemokrata pártjai között csak egy is, mely meg ne undorodna a magyar elvtársaitól az erkölcsi elfajulás ily hallatlan fokának lát­tára? És emellett mily rövidlátó a „Népszava“. Hiszen statisztika igazolja és a közelmúlt szo­morú esetei tesznek tanúbizonyságot, hogy a vasúti katasztrófáknak áldozatai túlnyomórészt a szegény munkásosztályhoz tartozók voltak, kiket a szoczialisták oly szívesen vallanak a magukénak. Hátha a kormány szocziálpolitikája nem tetszik a szocziáldemokrata pártnak, ezt ártatlan szegény emberek rettenetes elpusztu­lásával akarják orvosolni? Tárgyaló teremben. Két helybeli ügy­véd, kik jóbarátok ugyan, de politikai ellenfe­lek a helyi járásbíróságnál tárgyalnak egy pert. Tanúkihallgatás alkalmával kérdi bíró egyik tanútól. Hány éves? 48 volt a felelet. Az ellen­tél ügyvédje erre védő ügyvédhez ki egyszers­mind a függetlenségi párt elnöke nevetve igy szolt. Látod Adolf ez az egy valódi 48-as em­beretek van s ez is holnap már átlép a 49-be. Ugyanezen ügyvéddel történt, egy sommás per tárgyalásánál. Azt kérdezte tőlle az eljáró biró. Mondja meg ügyvéd ur ki készítette ezt az adás-vételi szerződést? Én volt Samu bácsi válasza, de miért kérdi biró ur? Azért mert ezen a szerződésen nem lehet eligazodni. Furcsa, felelt az ügyvéd, de ne tessék rajta csodál­kozni, ez a 10-ik per amely ebből a szerző­désből indult ki s a felperesi képviselő min­denütt én vagyok igy a szerződésnek mégis csak jónak kell lenni. Küldöttség az alispánnál. I. számú kör­orvos választás ügyében Csanálos, Vállaj, Mérk, Kálmánd és Kaplony községek orvos válasz­tásra kiküldött képviselőtestületi tagjaiból álló 30 tagú küldöttség tisztelgett az alispánnál. A küldöttség szónoka, Hrabovszky István sz. sz. ülnök plébános volt, ki a kört alkotó községek nevében arra kérte az alispánt, hogy a köror­vos választásra a határnapot mielőbb tűzesse ki s hogy az ügy megoldását hátráltató min­denféle machinatiónak erélyes intézkedéssel vessen véget. Alispán ígérte, hogy a mi hatás­körében áll, mindent megtesz arra nézve, hogy a körben a megzavart nyugalom helyreálljon s a kör az orvos választáson minden egyéni befolyásolástól menten — a törvényes formák betartásával túlessen. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósága f. hó 11-én csekély érdeklődés mellett közgyűlést tertott, amelyen Nagybánya város Nagybánya—M.-Lápos—Oláhláposi vasút kiépítése ügyében hozott határozat megváltoz­tatásával az állandó választmány határozata lett elfogadva, amely a kérvényekre nézve kedve- zőleg határozott. Dr. Székely Kornél üdüléséből f. hó 12-én hazatérve s e hó végén már itthon fog működni. Megszűnt sajtóper. Múlt évi képviselő választásból kifolyólag történt, hogy a „Nagy­károly“ egy nyílttéri közleményében „Csukások“ cim alatt Bálint Endre jegyzői Írnok alaptalan vádakkal neki támadt a fényi és a csanálosi plébánosoknak. Ezutóbbi sajtópert indított Bá­lint ellen. A főtárgyalásnak e hó 11-én kel­lett volna megtörténnie Debrecenben. Erre azonban nem került sor, mert Bálint Endre meggyőződve állításainak valótlanságáról sem­miképen sem menthető csúnya eljárását egy nyilatkozattal expiálta, melyben nyílttéri állítá­sait visszavonta és a megtörténtek felett sajnál­kozását fejezte ki. Színházi heti műsor: Szerdán, szept. 16-án „Császár katonái“, színmű. Csütörtökön, 17-én- „Varázskeringő“, operett. Pénteken, 18-án „Annuska“ vígjáték. Szombaton, 19-én „Tatárjárás“ operett. Vasár­nap, 20-án, délután „Vén bakancsos és fia“, este „Drótostót“ operett. Kántorválasztá?. A csanálosi rk. egy­házközség a megüresedett kántori állásra Wolschitz Pál mezőteremi kántortanitót válasz­totta meg. Póruljárt pópa. F. hó 6-án a királyda- róczi gör. kath. iskolában bár a miniszteri ren­delet ezt szigorúan tiltja nagy oláh bál lett hirdetve, a melyre ékes oláh nyelven lett a meghívó kibocsájtva, s végére az lett írva „oláh szívvel és lélekkel meghívják“. A bál alatt az ünnepély rendezőjét Lukácsiu Constantini, a ki Papp Endrével szemben hazafiasságát hangoz­tatta, hívei egy párszor nyakon verték, persze ezt is „oláh szívvel és lélekkel tették, s örökké emlékezetessé tették részére a „Colót“. Előfor­dult még egy pár késelés is, amelyre nézetünk s~ érint nem alkalmas az iskola. Elvárjuk a tan- felügyelő úrtól, hogy az iskolát az ilyen bot­rányoktól meg fogja óvni. (G.) Az uj végrehajtási törvény élet­belépése folytán követelések beje­lentéséhez szükséges kaphatók a „Kölcsey-nyomda“ r.-t-nál Nagykárolyban. A takarmányhiány. Darányi, földmivelés- ügyi miniszter rendeletére hasznos kis tájékoz­tató füzet készült s került ki most a sajtó alól, mely füzet a „Takarmányban szűkölködő gaz­dák figyelmébe“ címen röviden s e mellett kön­nyen érthető módon foglalkozik azokkal a kér­désekkel, melyeket a takarmányszük vidékek gazdáinak szem előtt kell tartani. Bekezdésében óva inti a gazdaközönséget állatainak olcsó áron való elvesztegetésétől, melynek elkerülhe- tése érdekében megmagyarázza, hogy mi a teendő, hogy a zöld takarmányozás idejét ősz­szel minél hosszabb időre kinyújthassák, rá­mutat olyan növények termelésére, melyekkel a jövő év tavaszán a zöldtakarmányozást leg­korábban lehet megkezdeni, főként pedig hasz­nos tanácsokat ad abban a tekintetben, hogy minden olyan anyagot, melynek takarmányér­téke van, takarmányozás céljaira a gazdák fel­használhatnak. Reformok a hadseregben. Több kísér­letet tettek eddig is a gyalogos vadászcsapatok felszerelése terhének könyitésén s az eddigi ekszperimentumok eredményéről az e hónap végén lefolyó nyugatmagyarországi hadgyakor­latokon szereznek képet, amikor az 5. hadtest­egyik gyalogezredét uj felszereléssel küldik harcba. A változás folytán egy ember terhe 2.250 kilóra redukálódik. Ha a próba sikeres lesz, akkor Schönaich, hadügyminiszternek az a terve, hogy az egész hadseregre kiterjeszti a reformot. A mostani hadgyakorlatokon lesz még egy reform: a fehér szalag helyett, amelyet az ellenség markirozására viseltek eddig, pirosszinü lesz a jelvény. Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyakorlatok komolyságát igen lerontotta az a körülmény, hogy az egyes csoportok már messzi­ről tisztában voltak azzal, hol van az ellenség, amely pedig a háborúban — nem visel fehér szallagot is. Árt-e a ezukor a fognak? A czivilizált népek közt el van terjedve az a legenda, hogy a ezukor és a ezukros ételek élvezete megtá­madja a fognak zománczát és a fogakat tönkre teszik. Eddig nehéz volt az ellenkezőjét bébi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom