Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-08-15 / 31. szám

31. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. A róm. kath. kántori állásra 4-en ad­ták be pályázati kérvényüket: Margittay Antal turterebesi róm. kath. kántor-tanitó, Schrádi Pál mezőteremi születésű békés-endrődi s. kán­tor, Rigó István háromszékmegyei és Berkő Pál helybeli végzett tanítók. Biztos értesülésünk szerint az egyháztanács az állás betöltésénél a pályázók egyike mellett sem foglal állást, ha­nem bíráló bizottságra bízzák a dolgot, akik előtt a pályázók énekben való jártasságukat befogják mutatni s annak eredményéhez képest lesz a jelölés megtéve, — addig azonban minden korteskedés — céltalan. Táncmulatság. A fehérgyarmati járás úri fiatalsága e hó 23-án Jánkon hangversenynyel egybekötött jótékonycélu táncestélyt rendez. Személy-jegy 2 kor. családjegy (három sze­mélyre) 5 kor. Kezdete este 8 órakor. Mozgalom a betegsegélyző és mun­kás biztositó pénztárak ellen. A munkaadók és a munkások egész hatalmas rétege megmoz­dult egy nemes célzatú, de szerencsétlenül meg­alkotott törvény ellen. A sok visszaélés, baj, keserűség és igaztalan teher megsokasodott, meggyülemlett annyira, hogy ma már nyíltan tiltakoznak munkaadók és munkások a beteg­segélyező és a munkásbiztositó törvény ellen. Nap-nap után népgyüléseken is ez ellen a tör­vény, illetve azok ellen a visszaélések ellen tiltakoznak, a melyek a rosszul megalkotott tör­vény nyomán keletkeztek. A tiltakozások leg­nagyobb része ugyan nem a törvény hézagai, hanem azok ellen irányul, a kik a törvény hi­báit saját érdekükben felhasználják a munká­sok és munkaadók határozott károsodására. A legkülönfélébb pártállásokat elfogadó szónokok­tól és fölszólalóktól csak panaszt halunk a mos­tani állapotok és a mostani adminisztráció el­lenében. Mikor a különféle pártok és érdekszö­vetségek ilyen önkénytelenül és egyértelműig találkoznak a törekvéseikben, minden bizony­nyal halaszthatatlan és sürgős változásokra van szükség. Ez a legbiztosabb mutatója annak, hogy egyik, vagy másik intézmény rossz és minél előbb megjavítandó. Mert a kérdéses tör­vény és a törvény értelmében, vagy annak el­lenére működő testületek újjászervezése nem­csak szükséges, hanem minél előbb szükséges. Öngyilkosság. Tej Andrásné győrteleki asszony a napokban gynfaoldattal megmérgezte magát s hosszas kínlódás után meghalt. A 62 éves asszonyt életuntság vitte a végzetes lépésre. Revolveres szomszéd. Bérczy János városi anyakönyvvezető nem a legjobb lábon áll a szomszédjaival. Legközelebb Egeli Károly helybeli gazdálkodóra revolveriel reá lőtt Bérczy azért, mert egy akácfát, mely nem az ő tulaj­donát képezi, kiakart vágni, s Egeli ezt neki megtiltotta. Ez ügyben a bűnügyi eljárás folya­matban van. Figyelmeztetés. A folyamatban levő járda­javítási munkálatok alkalmából újólag felhívjuk a városi mérnöki hivatal figyelmét a Fény-ut­cai baloldali gyalog asphaltjáróra, ahol a járda leszakadása miatt életveszéllyel jár a közle­kedés. Beszélgetés a Gróf Károlyi György- téren. N. S. Na látja komám, mégis csak kü­lönös dolog az. hogy a piactéren a kút már három hónap óta el van romolva! M. I. A’ már igaz, de tudja-e komám mi azoka annak, hogy ki nem javítják ? N. S. Igen, ha mogmondja komám ! M. 1. Hát az, hogy ameddig a kút jó volt, a vendéglősök annyi vizet szállítottak el innen, hogy a kút többször kiapadt, s a városi gazdasági tanács, ki a víznek esküdt ellensége, egyfelől takarékossági, de másfelől fogyasztási adó nevelése céljából sem javíttatja ki, hanem bevárja azt, mig egy esetleges tűzvész alkalmá­val a félváros leég, avagy a rossz ivóvíz miatt a tifusz kiüt a városban. Vasúti balesetek. Dr. Tóth Zoltán hely­beli ügyvédet f. hó 10-én Szatmárzsadány ál­lomáson baleset érte. Ugyanis a nyitva levő régi kimustrált vasúti kocsi ajtaja hirtelen tá­madt szél folytán becsapódott és hüvelyk úja fejét leszakította. A sérültnek a vasúti személy­zet adta az első segélyt. Hasonlóképp járt Ba­logh Jakab helybeli vasúti osztálymérnök is, ki szintén az ajtó becsapódása folytán sérült meg elég súlyosan, ideje volna már, ha az üzletvezetőség legalább személyvonatoknál ki­küszöbölné a régi rozoga kocsikat, amelyek még sok hasonló szerencsétlenségnek lehetnek okai. Betörés a Deák-téren. F. hó 12-én éj­jel a Deák-téren betörők jártak, azonban valaki munkájukban megzavarhatta őket (bizonyosan nem a rendőrség) s igy Ignácz Jenőtől 2 drb. ruhát, Weisz Jakabtól csak pár korona értékű árut vihettek el. A betörők megkísérelték a Weisz boltjából a Káldor-féle óra és ékszer­üzletbe jutni s a falat meg is bontották, azon­ban munkájukat nem fejezhették be, mert eb­ben meg lettek zavarva. A rendőrség széles­körű nyomozást indított a tettesek kiderítése végett. Kinevezés a vasútnál. Boros Kálmán, Nagy László, Kiss Kálmán, Luczay Mihály ideiglenes vonatvezetőket nem miként a „Nagy­károly és vidéke“ laptársuk irta fékezöket ka­lauzokká léptették elő. Bérkocsisok sérelme. A városi bérkocsi iparra vonatkozó szabályrendelet 3-ik §-a vi­lágosan kimondja azt, hogy a vasúti állomás­nál a bérkocsisok sorrendben kötelesek az ér­kező vonótoknál a kijáratnál megállani. Az ed­digi gyakorlat az volt, hogy a bérkocsik fel­váltva számok szerint soroztattak be, úgy, hogy mindennap más-más bérkocsis nyerte az első számot s az utánna következők beosztásuk sor­rendje szerint. F. hó 8-án azonban a rendőr­kapitányi hivatal egy rendeletet bocsájtott ki, amelyben az elsóségi sorrendet meghagyja ugyan, de a többieket érkezésük szerint ossza be, akként, amint azok az állomásra beérkeznek. A milyen igazságtalanságot tartalmaz a rende­let éppen a rendferitartás érdekében is helyte­len, mert ezentúl az állomásnál minden bér­kocsis első fog akarni lenni s ezáltal a tulaj­donosok és azok alkalmazottai között folytonos súrlódások fordulnának elő. A meghagyásból azonban aligha lesz valami, mert egyfelől meg lett felebbezve, másfelől egy szabályrendeletet kénye-kedve szerint megváltoztatni senkinek nem áll jogában. A munkásbiztositás és a posta. A hi­vatalos lap mai száma a kereskedelmi minisz­ternek egy rendeletét közli, amelyben az iránt intézkedik, hogy az országos munkás-betegse- gitő és baleset-biztositó pénztár azokat a já­randóságokat, melyeket a biztosítottaknak fizetni tartozik, a postatakarékpénztár utján, csekk alak­jában teljesítse. Ezek a csekkek „visszavonásig“ szólanak, azaz a járandóságokat uj utalványo­zás nélkül is minden hónap elsején kifizeti a posta, mig ellenkező utasítást nem kap a be- tegsegitő pénztártól. A pénz felvételéhez szük­séges munkaképtelenségi, vagy életbenléti bi­zonyítványt a községi elöljáróságok fogták kiál­lítani. Versenykuglizás. A nagykárolyi Kossuth asztaltársaság a legutóbbi választmányi ülés ha­tározata folytán f. hó 15 és 16-án a Polgári olvasókörben f. hó 21-én Kun István f. hó 30-án Seiler Dénes vendéglő helyiségében ver­seny kuglizást rendez­Az érmihályfalvai legényegyesület szi- nielőadással egybekötött táncvigalmára az elő­készületek nagyban folynak. A szereplők min­dennap próbát tartanak s legnagyobb valószi- nüség szerint a darab f. hó végén előadható lesz. A csanálosi róm. kath. kántortanitói állásra a „Katholikus Népnevelődben aug. 26-ig ■ terjedőleg pályázat hirdettetett. A java­dalom a lakáson kívül 1069 koronára van ér­tékelve. A pályázatra ezúton is felhívjuk az ér­deklődők figyelmét. Fuvó-zenekar vezetése előnyt — megválasztás esetén mellékjövedelmet biz­tosit.. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Patek Béla kassai áll. polgári iskolai rendes tanítót ugyanezen minőségben a nagy­károlyi áll. polgári fiúiskolához áthelyezte és megbízta az igazgatói teendőkkel, — Darabant András breznóbányai állami polgári iskolai helyettes tanítót pedig a nagykárolyi állami pol­gári fiúiskolához a XI. fizetési osztályba segéd­tanítóvá nevezte ki. Egy nős, családos ember kertészi állást keres. Cim: Almássy József Dégenfeld-tanya. Nyilatkozat. Wieser Miklós ecsediláptársulati sza­kaszmérnök folyó hó 10-én engem, mint társulati irodatisztet hivatalos teendőim végzése közben qualificálhatlan arroganti- ával megsértett úgy, hogy erre kénytelen voltam őt arcul ütni. Ezen tettleges sértésért Wieser Miklós — dacára annak, hogy már 46 óra is el­múlt — elégtételt nem kért. Azt hiszem ehhez az eljáráshoz egyéb kommentárt fűzni felesleges. Nagykároly, 1908. augusztus 12. SIMKÓ ALADÁR. Nyilttér.* Haldokló oroszlán! Holczmann István helybeli asztalos mes­ter, a ki nagy garral szokta hirdetni lapokban magát s a ki azzal csinált reklámot magának hogy nálánál különb asztalos Nagykárolyban nincsen végét járja. — Ugyanis szegény a sok megrendelés hiánya miatt, reá szorult arra, hogy Vasárnap egész nap bezárkódzék üzletébe s daczára hogy hírneves asztalos, kárpitos, tehát, hozzá nem tartozó — mesterséggel foglalkoz­zék. — Mi tudjuk azt, hogy miből készül a dí­vány a hozzá hasonló olyan laikus emberek­nél mint ő, bizonyára nem afrik és lószőrből de hulladék szalmából s ezért kell bezárkóznia, hogy ennek a szaga ki ne büzöljön az utczára. Ezek a körülmények fényesen bizonyítják azt, hogy az oroszlán beteg, nagyon beteg, mert hogy egy hírneves asztalos mester más mester­ségre szoruljon reá, az azt jelenti, hogy köze­ledik a vég a mikor a nagy garral hirdetett nevezetesség a mi sorainkhoz fog csatlakozni. Nagykároly, 1908. augusztus 15. Weisz Zsigmond, Heinrich Ferencz, Schvartz Károly, nagykárolyi kárpitosok. * E rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. Kereskedelmi tanintézet Debreezenben.------Alapittatott 1857-ben. ■ = Ta gozatai: a) Felső kereskedelmi iskola. (Melynek folyó évi szeptember 1-én 37-ik tanéve nyílik meg.) Felvesz oly tanulókat, akik a polgári is­kola negyedik osztályát sikerrel végezték. Az egész évi tandíj mellékilletményekkel együtt 200 korona. Jó előmenetelü, szegénysorsu ta­nulók tandíjkedvezményben részesülnek, vagy alapítványi helyeket nyerhetnek. — A most záródott tanévben érettségit tett valamennyi tanuló pénzintézeteknél, előkelő kereskedő cé­geknél, bel- és külföldi iparvállalatoknál, a tan­intézet kebelében rendszeresített díjmentes állás­közvetítő osztály utján előnyös alkalmazást nyert. b) Női kereskedelmi tanfolyam. Felve­hetők oly leánynövendékek, akik a polgári is­kola negyedik osztályát elvégezték, vagy akik megfelelő előképzettségüket sikeres felvételi vizs­gálattal igazolják. Tandíj egész évre 100 kor., felvételi dij 6 korona. c) Nyilvános polgári fiúiskola. Felve­hetők oly tanulók, akik az elemi iskola negye­dik osztályát sikerrel végezték. Tandíj egész évre 60 korona, felvételi dij 5 korona. Az ezen iskola negyedik osztályát végzett tanulók rész­ben előkelő kereskedői és ipari cégeknél nyer­tek alkalmazást, részben magasabbfoku isko­lákban tanulmányaikat tovább folytatják, rész­ben pedig a mezőgazdaságban szülőiknek hasz­nos segítő társukká váltak. d) Felnőttek egy éves kereskedelmi (esti) szaktanfolyama. Felvehetők mindazon felnőtt férfiak és nők, akik a kereskedelmi élet­ben szükséges kereskedelmi tudományokat el­sajátítani óhajták. Tandij egész évre 40 korona. A szülőknek szívesen nyújt segédkezet az igazgatóság, hogy gyermekeik tisztességes, meg­bízható családoknál előnyös feltételek mellett nyerhessenek ellátást. A tanintézet illustrált ismertetése kívánatra díjmentesen küldetik meg. Fábián Lajos Mór, 1 —3 igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom