Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-08-15 / 31. szám

KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG

Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és

ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP.

az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye.

Megjelenik minden szombaton.

•Szerkesztőség: Kiadóhivatal:

Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-uícza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza.

Főmunkatársak :

Dr. deliéi i Mór Dr. Bisitz Béla.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

SIMKÓ ALADÁR.

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva egy évre .... 6— korona.

„ „ „ fél évre . . . .• 3’— „

Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.—

„ „ • „ féí évre .... 3'50 „

Egyes szám ára 16 fillér.

Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult.

Kisbirtokosságban rejlik az erő.

Nagykároly, 1908. aug. 16.

Ha van bő termés: van kenyér, van pénz, van üzleti forgalom, kereskedelem, ipar, szóval Magyarország jóléte, bol- dagsága a mezőgazdasági év sikerétől, a föld termésétől függ. A mint jó a termésünk, mindjárt emelkedettebb a hangulat, élénkül a kereskedelem, gyarapszik az adásvételek száma, uj vállalatok keletkeznek s az ipar nagyobb lendületet nyer. Egy-egy rossz gazdasági év után akkora pangás áll be minden téren, mintha tatárjárás dúlta volna föl az országot. Hiába van fejlett kereskedelmünk, iparunk, ha a föld népének nincs pénze. Akármennyit okoskodunk, földmivelő állam vagyunk s ezen az alapon állva lehet e nemzet nagy és hatalmas; a föld kultiválása, a föld népének erősítése mellett lehet csak iparunkat a világ iparával versenyképessé tenni.

Igen helyes és üdvös volt amaz intézkedés, amelyet a jelen kormány a magyar iparfejlesztés érdekében tett. Mezőgazdasági téren is felismerhetők jó- voltu rendelkezései. Ez azonban mind nem elég, Magyarországon mindenek

fölött okos és céltudatos gazdasági és viszonyainknak megfelelő magyar birtokpolitikát kell lehetőleg mihamarább érvényesíteni. Erős magyar érzelmű, hazafias szellemű kisbirtokos osztályra, a mostaninál anyagi és erkölcsi tekintetben jóval erősebb és életképesebb kis- birtokosságra van szükség ; emellett ugyancsak a kisbirtokosok érdekében kívánatos az intelligens középbirtokos osztály helyzetének könnyítése, a még életerős, de sokat gyengült középbirtokosok talpraállitása.

Nemzeti alapon erős, hatalmas ipart csak akkor teremthetünk, ha a földművelő nép, az ősi erő minden rétegében egészséges lesz. Meg kell tehát változtatnunk a gazdasági és különösen a birtokpolitikát. Erős, egészséges magyar kisbirtokosságot kell teremteni; földet kell adni a térfoglalásra. Parcellázni, örökbérleti rendszert létesíteni mindenütt, ahol az állam szociális természetű terveinek megvalósítására alkalmas földterület kínálkozik.

Meg kell teremteni a középosztály javát előmozdító középbirtokokat, középbérleteket. Csökkentendők, sőt ahol lehet, megakadályozandók a nagybérletek, amelyek sok esetben terjesztik az elégedetlenséget. Némely bérlő kezében

egyéb célt is szolgálnak, sőt a földuzsora jellegét is magukon viselik. Megakadályozandó a bevándorlók letelepedése és földszerzése. Külön intézkedésre van szükség, hogy a külföldi honosságú birtokosok kivásárlása, birtokaik visszaváltása állami beavatkozással mielőbb megtörténhessék. És ha ez egyelőre nem lehetséges, kell, hogy az idegenek földbirtokaik után, különösen ha azok külföldön, messze idegenben élvezik a magyar föld jövedelmét, amint ez már tervbe is vétetett, kétszer az adókulcs alapján fizessenek.

A birtokpolitikának legyen az alapja telepítés, vagy hozzátelepités falvak szerint, avagy a földek parcellázása, eladása, bérbeadása, az örökbérieti rendszer behozatala, a kis- és középbirtokosok részére újabb és újabb akvizícióra való alkalomnyujtás; a fő mindenekfölött, — hogy állam és társadalom abban tevékeny részt vegyen.

A föld népe érdekében ezek ama kérdések, melyek sürgős megoldásra várnak. Állam és társadalom vajúdó és orvoslásra váró gazdasági ügyeinket anélkül, hogy a változás az egyik, vagy másik fél kárára lenne, együttes közreműködéssel könnyen megoídhatja. Mindent lehet, csak akarnia kell.

Valakinek üzentek ..,

(Dr.* Kölcsey József emlékének.)

Valakinek üzentek a temetőből,

Onnan, hol a szomorufüz szépen zöldül;

Az — a fiú küldi azt az üzenetet

Aki meghalt; azért mert nagyon szeretett.

„Jól esik, hogy értem maga is gyászt ölte jól esik, hogy ki-ki jár a temetőbe,

Őszi rózsát ültetget a sirhalomra Nyugodtabban pihenek lenn a síromba.“

Egy sirhanthoz ki-ki jár a temetőbe Egy szép asszony; koszorút visz a kezébe, Ráteszi a sirhant gyászos fejfájára,

Forró könnyei hullnak a sirhantjára.

Köl?sey Béla.

Gyilkosok.

— Irta: SZECSÖ VILMOS. —

Egyszer régen, jogászgyerek koromban meglátogattam a nagybátyámat, aki akkor fiatal alügyész volt egy alföldi városkában. Horti, a nagybátyám, csak tiz évvel volt idősebb nálam, de talán még ez a korkülönbség sem látszott meg rajtunk. Az arca üde és ránctalan volt, akár csak az én húsz éves ábrázatom.

Csak azok tudják igy megőrizni az arcuk ifjú üdeségét, akik mértéktelenül szeretik önmagukat. Pedig Horti jó szivü fiú volt, érzelmes is. De önmagát szerette legjobban az egész világon. Nem hogy az életét semmiért a világon és senki fiáért föl nem áldozta volna, de rózsás, vonzó arcának még egy vonalát is semmiféle szenvedelem eltorzítani nem tudta. A homlokát össze nem ráncolta soha, az ajkát sem haragban, sem gúnyban, sem fájdalomban össze nem vonta. Úgy látszik, örökké fiatal és szép akart maradni, felsőbbrendü, gőgös közömbösséggel uralkodni embereken és helyzeteken. Akkoriban éppen házasodni készült, szép leány volt a menyasszonya és főleg nagyon gazdag, mert Horti bátyám, elegáns kedvtelései révén, fülig el volt adósodva.

Délben érkeztem meg a sáros kis városba. Együtt ebédeltem a bátyámmal, de délután magamra maradtam, mert Hortinak dolga volt a hivatalában.

Becsatangoltam az egész várost s a kihalt utcák rettentő csöndje és halálos unalma ránehezedett a lelkemre. Ez a halott, eseménytelen némaság, ez a tompa nyugalom, ez az

elkábitó üresség szinte beteggé tett és elhatároztam, hogy másnap visszautazom.

De másnap reggel az mondja a bátyám, hogy ki kell mennie a tanyára egy gyilkosság ügyében. Vele tartok-e? Kaptam az alkalmon.

Könnyű vadászkocsin mentünk ki. — A vizsgálóbíró már előre ment. Jóllehet csak öthat kilométernyire volt a kérdéses tanya a várostól, az agyagos, sártól szinte járhatatlan utón mégis vagy két óra hosszáig kínlódtunk, amig kiértünk.

Az utunk szomorú tarló közt vitt el, mely fölött valami piszkos, sárgás szinü köd lebegett . . .

Az eset a következő volt.

A tanyáról két héttel ezelőtt eltűnt egy leány, aki törvénytelen közösségben élt Kunszabóval, a tanya fiatal gazdájával. A gazda azt mondta, hogy a leány elment a szentpéteri vásárra és azóta nem tért vissza. — A csendőrség nyomozott. — Megtudta, hogy Kunszabó házasodni készül, feleségül veszi a szentpéteri molnár gazda leányát és hogy emiatt a hetyke, könnyüvérü fiatal gazda újabban sokat civó- dott eltűnt kedvesével, akit elakart magától zavarni. A csendőrök szétnéztek a tanyában. Az udvart, az istálló földjét összeszurkálták szuro- nyokkal s a kocsiszínben puha fölre találtak.

GUtlf1!?!) Ari TADQIA villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér.

dlJlUutl ifi nil 1 UN Vi§ intlMA Díjmentesen készít költségvetést mindennemű electroteknikai be— rendezésekről. Csengőmunkákat is legjutányosabban vállal. ~1KI

= Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron. .....