Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-07-04 / 25. szám

25. szám KÖZÉRDEK. 3. oldal. Grid, Gyuszika, Gótika, Gunki, Gitti, Gratza, Gyulácska, Gyurika, Győzike, Hedy, Hike, Henga, Hajnal, Hugó, Hánzi, Hecy, Hóinak, Homono, Hanica, Horty, Hugi, Irike, Izsóka, Ivánka, Incike, Imi, Imrike, Idánka, Ili, Idzsi, Ildiké, lmula, Ingus, Ibi, Irci, Idike, llca, India, Jeri, Józsi, József (!), Jela, Józsa, Janika, Jan- kica, Jezi, Jeddi, Jóskica, Jenőke, Jancsi, Joujon, Jurcsika, Kinga, Kárda, Klencike, Kuki, Karika, Kersin, Kende, Kari, Karcsika, Kócika, Ludika, Lulu, Lerna, Lacka, Licike, Landi, Lipótka, Lenkice, Lajoska, Licsi, Laly, Lajka, Lacika, Licsi, Lency, Lully, Ljéla, Lőrincke, Lusi, Mó- cika, Manda, Menci, Médy, Matyuka, Matyika, Mádi, Marci, Muci, Macika, Mája, Mysa, Menke, Maci, Miiszi, Minci, Miki, Maca, Masa, Mel- tuska, Méda, Madzóka, Manca, Mata, Muka, Matyóka, Mirckó, Micus, Mund, Miklóska, Menca, Messy, Mara, Meli, Mese, Muca, Me- rike, Magika, Matica, Mitica, Mikóca, Miluska, Mieuska, Metta, Ménny, Matzus, Margócy, Mirza, Móka, Mityu, Minda, Migi, Nusika, Nucika, Nöcsike, Nisi, Nizsi, Neccy, Nubika, Oly, Ödike, Oncike, Picus, Piki, Pistike, Pipi, Piriké, Pulesa, Piskóta, Pepa, Puli, Piti, Pin- cike, Pipin, Pozsa, Pipus, Porcy, Palika, Pe- tyko, Piróka, Puszi, Paviola, Róna, Rinka, Réli, Reska, Rítta, Rafika, Risko, Ricike, Ruska, Renei, Róbertka, Ribi, Rusi, Rilla, Rúzsa, Szejo, Szasky, Sándorka, Satyika, Szendy, Szilly, Saci, Sulina, Susu, Simulde, Szokó, Seluska, Sovanka, Szándi, Szemenke, Szetka, Stetini, Tibi, Togo, Tuci, Tibiske, Totoka, Tuba, Tusika, Tita, Tuucy, Toto, Tici, Titi, Tinci, Trulya, Tusi, Tutus, ^Tini, Thuranda, Timi, Tubika, Tancsy, Tilli, Tifi, Tomy, Velus, Vilmos, Vici, Vika, Vida, Zilli, Zella, Zenkica, Zola, Zoze, Ziza, Zelma, Zsöllike, Zserne, Zsizsi, Zinka, Zsidi, Zizy, Zizike, Zsufka, Zsoka, Zsence, Zsolna. íme a névsoros, amelynek gyönyörűséges voltára talán rá sem kell mutatnunk. Mi okoz­hatta ezt a tömegtévelygést, amely az évezre­dek óta használatos ősi neveket eldobta s használatossá tette ezeket a felsorolt értelmet­lenségeket. Nemcsak a múlttól, hanem valósá­gos emberi mivoltunktól is eltértünk, amikor részben állati neveken szólítjuk leányainkat. Szó sincs róla, a családi körben van értelme és jogosultsága a becéző névnek, ez egyszerű megnyilvánulása a szülői ház melegségének, megkerülhette a mitsem sejtő Kiss ezredest s hátulról is támad a födetlen sáncra. A kicsi védő sereg, bár látta, hogy most már hiába néz többé arra keresztre is, hasztalan minden erőlködés, ütött az utolsó óra, tapodtat sem akart mozdulni a sáncból. De maga Kiss ezre­des sokalta már meg csodás vitézségüket. Látta, hogy serege a két tűz között utolsó emberig elvész, s a sáncot mégsem tarthatja tovább Minek hát a fölösleges vérpazarlás többé. Maga köré gyűjtötte tisztjeit a magyar Leodinas s higgadt hangon szólt hozzájuk. „Bajtársak, árulónk akadt! Látjátok hát­ban is támad már az orosz. Itt csak alávaló kéz mutathatta meg neki az utat, most már nincs tovább miért harcolnotok. A tömösi szo­ros el van veszve! De ti miért vesznétek el, rátok még nagy szüksége van a hazának. Me­neküljön mindenki arra föl a hegyoldalnak“. Senki sem mozdul, kört vonnak a vezér körül, jobbjukban kardjukat, baljukban pisztolyukat tartva lövésre készen. „Parancsolom, hogy fus­son mindenki"! kiáltott haraggal az ezredes. A tisztek mély szomorúsággal vettek búcsút a hős vezértől s egymás után vezetgették el a hegyszorosban csapataikat. Egy csapat huszár azonban sehogysem akar tágítani az ezredes mellől. „Siessetek mindjárt késő lesz“ ! rivalt rá­juk az ezredes. A katonák összenéztek, majd szomorúan vezérükre. Azt akarták mondani ez­zel a tekintettel: „Csak nem hagyjuk itt ma- gára a sebesült vezért“. Engem csak hagyjatok szeretetének, de a legnagyobbfoku Ízléstelen­ség kell ahhoz, hogy egyesek ilyen lehetetlen nevekkel a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Jó lesz tehát, ha a modern kisasszonyok ismét felveszik azokat a neveket, amelyeket ősatyáik viseltek s amelyeken — és ez a leg­fontosabb — anyakönyvezve vannak! Nem is tudják talán, hogy Ízléstelenségük mellett még törvénytelenséget is követnek el, mert az ál­lami anyakönyvekröl szóló 1894. évi XXXI11. t.-c. 44-ilc szakasza világosan kimondja, hogy: Senki sem viselhet más családi és utónevet, mint a melyek születési anyaköny­vébe be vannak jegyezve. S ugyané törvény 83-ik szakasza úgy rendelkezik, hogy aki másképpen cselekszik, az „kihágást követ el és kétszáz koronáig ter­jedő pénzbírsággal büntetendő“. Nagyon üdvös lesz, ha erre a szülők gondolni fognak s az itt közölt névsor a múlté lesz. Városunk és vidékén különösen divat a leánynevek torzítása, jó lesz tehát a fent idé­zett § értelmében is felhagyni ezekkel. HÍREK. Személyi hir. Károlyi Gyula gróf és neje Károlyi Melinda grófnő a hét folyamán váro­sunkban időztek. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 10-én d. e. fél 11 órakor a vármegyei székház nagytermében rendkivülf közgyűlést tart, melyre a meghívók már szét­küldettek. A Gaál-szobor ügyében a Kölcsey-Egye- sület által kiküldött jelölő-bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tartott, amelyen a szo­bor felállítása végleg elhatároztatott, a szobor- bizottság diszelnökévé dr. Falussy Árpád fő­ispánt, elnökévé Ilosvay Aladár alispánt, alel- nökké Debreczeni István polgármestert, jegy­zőjévé Sróff Gábor főgimnáziumi tanárt válasz­tották meg. Ezután kijelöltettek a szobor-bizott­ság tagjai, felhatalmaztatván az elnökség arra, hogy az ott megállapított névsort kiegészítse, az intéző-bizottság tagjait kijelölje, a gyűjtő- ivek szövegét megállapítsa és a gyűjtő-ivek szétküldése tárgyában a szükséges intézkedése­ket megtegye. itt, én úgy is meghalok. Mondjátok meg Bem apánknak, hogy a tömösi szoros úgy jutott az orosz kézbe, a hogy ő kívánta. Csak holt tes­temen át. Mondjátok meg azt is fiaim, hogy titeket én kergettelek haza, mert drága a szé­kely vér. Isten veletek fink !!! A rettenthetetlen hős' könnyezett, a huszár csapat hangos zokogásba tört ki. Soha ilyen búcsút. Haldokló vezérétől, röpködő gránátok és ágyú golyók bugása mellett Az ég is könnyezni kezdett. Sürü zápor zuhogott hirtelen alá. Mintha az ég is siratta volna a tömösi hős, a magyar Leonidas félis­teni végét. Lüders csodálkozva lépett a sáncok közé. Nincs itt egy ember se, a ki van az hulla már. De mégis. Mi az ott a sánc tetőn ? An­nál még kard is van! A kozákok maguk is szent borzadálylyal léptek föl a sáncra, hogy elfogják a magyar hőst. A legnagyobb kímé­lettel, úgy szikestől vitték egyenest vézérük elé- Lüders a legnagyobb tisztelettel fogadta s fog­ságában is kíméletesen bánt Kiss Sándor ez­redessel. Ez a kímélet ölte meg a hőst. Ellen­ségtől nem kell kegyelem! Megmérgezte ma­gát. Mikor Bem apó megtudta a tömösi szo­ros elestét és a vezér hősi halálát, kérte az ő kedves fiát Petőfit, hogy énekelje meg. De nem tudni mi okból az elmaradt'. Később Gyulay Pál énekelte meg gyö­nyörű kis költeményében, melyet úgy hiszem mindegyikünk ismer. A hadnagy uramban, mely­nek gyönyörű refrénje: „Csak előre édes fiam“. Uj gazdasági intéző. Ifj. Ilosvay Ferenc okleveles gazdászt, Ilosvay Ferenc vármegyei árvaszéki elnök fiát, a gróf Károlyi örökösök békésmegyei „Királyság“ nevű uradalom inté­zőjévé nevezték ki. Iparosból doktor. Ritka eseményként regisztrálhatjuk azt a tényt, hogy Kővaki Emii szorgalmas fővárosi iparos a tudás vágyától sarkalva, magánszorgalomból letette az érettsé­git és ezután beiratkozott az egyetem bölcsé­szeti karára, melynek szintén szorgalmas hall­gatója lett, úgy, hogy elérte bölcsészdoktorrá avatásának ünnepét. Éz a fölavatás junius 30-án, déli 12 órakor folyt le a m. kir. tudomány- egyetemen. Népszövetségi gyűlés. Junius 28-án vasárnap a Népszövetség értekezleti gyűlést tartott a kath. fiúiskola nagytermében. Ä gyű­lést Péchy László műszaki tanácsos, helyi igaz­gató nyitotta meg; a jelenlevőket üdvözölve átadta a szót dr. N. Szabó Albertnek, ki a legönzetlenebb fáradozással összegyűjtött ada­tait adta elő. Hangoztatta a Népszövetség lét- jogosultságát és azt, hogy épen idején való a szövetkezés. Hiszen már eddig 90-ezer bejegy­zett tagja van és az egész országban lel­kesedéssel fogadják, úgy hogy egykettőre 100-ezer katholikus válik egygyé gondolkodás­ban és érzésben. Rajzolta a szervezkedés rész­letes mozanatait, mely már általánossá vált. különösen Szatmárvármegye jár elől jó példával, a tagok számát tekintve a többi megyékhez viszonyítva 4-ik — 5-ik helyen áll. A nagyká­rolyi járás minden községében kész a szerve­zet s a töbai járások is hasonló utón járnak. Pallmann Péter beszéde előtt egy kedves kö­telességnek tett eleget, midőn Péchy igazgatót névnapja alkalmából a Szövetség nevében üdvözölte. Ö a szövetségi tagok kötelességét három pontba foglalta össse. A legfőbb ezek­közt a keresztény sajtó pártolása, melyet nem fertőztetett meg a felületes modern gondolko­dás bacilusa. A szövetség sajtó nélkül, a sajtó szövetség nélkül nem egész. E kettő ép oly elválaszthatatlan, mint a tettekben nyilvánuló vallásosság és hazafiság. A kitűzött nemes cél csak igy válik valóra, az egyes és köznek iga­zán hasznára. A Szövetség időnként felolvasó estélyeket rendez, meiyek pótolni fogják a köz­gyűléseket, s szavalással énekkel egybekötve kellemesebbé fogják tenni az eszmecserét. Har­madszor a tagoknak és a csoportvezetőknek kötelessége még uj tagoknak szerzése, mely a szövetséget egy folyton gyarapodó testületté teszi. Továbbá a csoportok végleges beosztá­sát is szóvá tette. Több felszólalás és indít­vány közt Manu Gyusztáv szólalt fel, hangoz­tatva, hogy a tagok minden téren legye nek egymásnak segítségére. Ne csak jó tanácsot, hanem kalácsot is juttasson egymásnak a jó szomszéd. A következő gyűlés megjelölése után a gyűlés véget ért. Elmaradt kirándulás. A Kölcsey-egye- sület nagybányai és felsőbányái kirándulása megfelelő számú jelentkezők hiányában ezúttal elmaradt, illetve őszre halasztatott. Közigazgatási bizottsági ülés. Várme­gyénk közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 9-én délután 3 órakor fogja meg­tartani. Áthelyezés. Vármegyénk főispánja Ma- darassy László közigazgatási gyakornokot, az alispáni hivatalból szolgálattételre a csengeri szolgabirói hivatalhoz helyezte át. Vidéki szülők figyelmébe. Nagykároly városi főgimnáziumban a Párhuzamos I. osz­tály továbbra is fentartatik s igy helyszűke miatt a beiratástól senki sem fog visszautasit- tatni. Egyben tndomására adatik a szülőknek, hogy az 1908—19l9. tanév kezdetén Nagyká­rolyban az állami polgári fiu-iskola I. osztálya is meg fog nyílni. Kinevezés. A m. kir. vallás- és közok­tatásügyi miniszter Beniczky Gizellát a számos- dobi állami iskolához nevezte ki. igazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők éscsiz- _ mák is készülnek. ------­-h oz, SZATMÁR, (Keresztes András-féle ház), aki du- czipő-raktárában san felszerelt ____E_____________________ csak is valódi finom bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden ol- csóbbrendii készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják

Next

/
Oldalképek
Tartalom