Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)

1908-12-25 / 51. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK. Birtokváltozás. Igaz Károly és neje nagy­károlyi lakosoktól 100,000 korona vételár mel­lett megvették a nagykárolyi 119. sz. betétben foglalt birtoktestet Borostyán István és neje helybeli lakosok. Főszolgabirák utiátalánya. Gróf And- rássy Gyula belügyminiszter értesítette várme­gyénk törvényhatóságát, hogy a főszolgabirák eddigi 1000 korona utiátalányát az állami do- táczió terhére 1400 koronára emelte fel s an­nak 1908. január 1-től való kifizetését az adó­hivataloknak elrendelte. Az ajánlott-levél. Egy ur jelentkezik a postahivatalban ajánlott levele átvétele céljából. A mikor a postatisztviselö felhívta, hogy sze­mélyazonosságát a szabályok értelmében okmá­nyokkal igazolja, imigy fortyant fel méltatlan­kodva : Hogy én magamat igazoljam ? De hisz engem fél Nagykároly ismer. Nagyon sajnálom, — volt a válasz — de én Nagykároly ama másik feléhez tartozom, aki uraságodat nem ismeri. Olcsóság netovábja! Ritka alkalom bevásárlásra! Első naffvkárolyi bazárba l^^czaa legnagyobb választékban a karácsonyi és újévi ajándékul legalkalmasabb tárgyak. Óriási raktár és választék a 3, 7, 16 krajczáros tárgyakban egész 10 koronáig. Igen kényelmes heti részlet- fizetés ! Pontos kiszolgálás! Vidéki megrendelé­sek azonnal teljesittetnek. Postatiszt-helyettes. Uj rang és hivatal. Kissé katonásan hangzik ugyan, de talán éppen azért népszerű lesz a postások legifjabb nem­zedékének körében. A kereskedelmi miniszter száz tiszthelyettest fcg a postához kinevezni a tavaszszal. A tar folyamot végzett és szak- vizsgálatot tett postagyakornokok lesznek tiszt- helyettesek, akik ebben az állásban várják majd be, amig rájuk kerül a sor a tiszti kinevezé­seknél. A tiszthelyettes a XI. fizetési osztályba fog tartozni és még nem végleges, hanem csak | ideiglenes tisztviselő lesz. i Az országos betegápolási pótadó föl­emelése. Az országos betegápolási alap ter­hére az utóbbi időben olyan sok kiadás me­rült fel, högy a költségvetési előirányzatot ál­landóan túl kellett lépni. Ezen az államháztar­tási nehézségen a kormány most azzal segít, hogy az országos betegápolási pótadót az ed­digi 3 százalékról 5 százalékra emeli fel. Ez okból Wekerle Sándor, miniszterelnök a föle­melésre vonatkozó indítványt foglalt az aprop- riációs törvényjavaslatba, amelyet már a Ház elé terjesztett. Teljesen szokatlan ugyan az, hogy a kormány egy törvény által megállapí­tott "adókulcs fölemelését ne külön törvényjavas- | lattal, vagy magában a költségvetésben kérje,! hanem azt az eltérő természetű apropriációs javaslatba foglalja, de ezt a szokatlan intézke- j dést most a viszonyok követelték. A költség- vetésből ugyanis ez a nélkülözhetetlen adókulcs­emelés érthetetlen módon kimaradt és azt an­nál is inkább kellett pótolni, mert különben az országos betegápolási alap még az előirányzati időn belül kimerült volna. Annak a képtelen helyzetnek veszélyét kellett tehát elkerülni, hogy egyrészt az állami kórházak működését szün­tessék be, másrészt a teljesen vagyontalan be­tegek orvosi gyógykezelés és gyógyszerek nél­kül maradtak volna még az esetben is, ha valamely járványos betegség fenyegetné az országot. Gavallér a fogházban. Jobbágy Sándor Nagykároly városának árvaszéki jegyzője volt, könnyelmű és pazar életmódot folytatott, mit nem-képes 1200 koronás fizetésből fedezni. Nyakra-főre adóságokat csinált, úgy hogy ideig- óráig tellett a nagyúri költséges passziók foly­tatására. Mikor ezek a források kiapadtak, Jobbágy váltókkal kezdett manipulálni s hiva tálát is arra használta fel, hogy költséges fény­űzését kielégíthesse. Még 1907. márcziusában történt, hogy Veres János nagykárolyi lakostól 400 koronát vett át abból a czélból, hogy azt a Szilágy vármegye árvaszékének beküldje. A bűnös útra tért ember a pénzt azonban küldte el, hanem saját czéljaira használta fel. Megint volt pénz asszonyra, pezsgőre. A szilágymegyei árvaszék időközben sürgette a 400 koronát s Verest többször idézte. Ez mindannyiszor Job­bágyot kérést:1 fel, aki mindig megnyugtatta. Egy alkalommal azonban tudomására jutott a dolog. Időközben Serly István vármegyei hiva­talnok egy váltót irt neki alá 200 koronáról, melyet Jobbágy 1200 koronára korrigált ki. Mikor Serlynek ez tudomására jutott, megfe­nyegette, hogy ha nem rendezi a váltót, fel­jelenti az általa ismert árvaszéki sikkasztás miatt. Jobbágy erre becsületsértés és rágalma­zás miatt beperelte Serlyt, ki viszont a tegnapi főtárgyaláson igazolta be a hivatali sikkasztás vadját. Miután tanukép kihallgatták Nagykároly polgármesterét és a tanácsosokat, a törvénys :ék Serlyt becsületsértés és rágalmazás miatt 20—20 koronára; Jobbágyot pedig sikkasztás miatt egy hónapi fogházbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen úgy a vádlottak, mint Leitner kir. ügyész fe- lebbezést nyújtottak be. Katonai kézi bevásárlási czikkeket szállítók figyelmébe. Minthogy a közszálli- tási szabályrendelet értelmében a szállítást el­nyerő vállalkozók kötelesek első sorban hazai ipartermékeket szállítani, ennélfogva a debre­ceni kereskedelmi és iparkamara az érdekeltek figyelmébe hozza, hogy a Magyarországon el­helyezett és állomásozó katonai csapatok, ható­ságok és intézetek kézi bevásárlásaik utján beszerzendő iparczikkek szállításánál magyar származású iparczikkekből tartoznak a szük­ségletet fedezni. E rendelkezéssel visszaélőktől a szállítás a fennálló törvény és rendeletek értelmében azonnal megvonható. masabb karácsonyi és újévi ajándékok, könyvek, fényképező készülékek, gramofonok, névjegyek, levélpapírok. Kap­hatók: THEISZ ARTHUR papirkereskedé- sében Debreczenben. Baromfiak kártétele az ültetvényes kertekben. A in. kir. belügyminiszter egy fel­merült, konkrét eset alkalmából elvi jelentőségű határozatként mondotta ki, hogy „aki ültetvé­nyes kertjében szomszédjának kárítevő csirkéjét flóbert-puskával lelőtte, az 187:T évi II. t.-cz. 115. §-ába ütköző kihágás miatt nem bün­tethető.“ Olvasóink figyelmét felhívjuk Singer és társa helybeli villanyberendezési vállalat la­punkban leadott hirdetésére. Helyesbítés. Lapunk egyik számában hirt adtunk arról, hogy a földmivelésügyi miniszter j Nagykároly székhelylyel állategészségügyi fel­ügyelőséget létesített. Mint utólag értesülünk, nem állategészségügyi, hanem állattenyésztési felügyelőség lett Nagykárolyban felállítva. A hitelezők kijátszásának megakadá­lyozása érdekében figyelemre méltó határozatot hozott a legutóbbi napokban a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa. Egyik családtag a család másik tagjá­nak tulajdonát tevő üzlethez volt segédként alkalmazva. Ezen segéd fizetése letiltatván, a követelés behajtásával kirendelt ügygondnok keresete ellen az alkalmazó perelt czég azzal védekezett, hogy a segéd javadalmazása teljes ellátásból és heti 6 korona zsebpénzből áll. A felebbezési bíróság ez alapon a czéget a heti 6 korona fizetés kiadásában elmarasztalta, íté­letét azzal indokolván, hogy a jobb családnál Budapesten élvezett teljes ellátás az 1000 kor. létminimumot fedezi, a mi ezen felül marad az lefoglalható. Uj egykoronások. Tekintettel arra a kö­rülményre, hogy a forgalomban nagy kereslet mutatkozik a népszerű egykoronás pénzdara­bokat illetőleg, a magyar és az osztrák kormány 51-ik szám. között megindultak a tárgyalások uj egykoro­nások veretese tárgyában. Az eddigi tervek szerint 150 millió darab egykoronással fogják az eddigi készletet gyarapítani. Az ehhez szük­séges ezüstmennyiséget az Osztrák Magyar Bank szállítja s a : igy keletkezett hiányt arany­nyal fogják pótolni. Eddigelé 200 millió egy- koronást vertek. Ha már most hozzáadjuk ez összeghez a kilátásba helyezett 150 milliót, akkor kitűnik, hogy rövid időn belül 350 millió egykoronás pénzdarab lesz forgalomban az osztrák-magyar monarkhiában. Az állami szénbányászat. A dr. Bischitz Béla lapunk főmunkatársa szerkesztésében megjelenő „A Bánya“ cimti hetilap vasárnapi számában szenzációs érdekességü cikk látott napvilágot „Az állami szénbá­nyászat“ címen. Az állami szénvásárlásairól legutóbb különböző vélemények hangzottak el pro és kontra. A kérdés jelentős volta indította „A Bánya“ szerkesztő­ségét arra, hogy az állam által részben vásárolt, rész­ben visszaszerzett és részben opcióba vett öt szénterü­letet tanulmányoztassa, ami megtörténvén, most számol be a tapasztaltakról. A nagyérdekü jelentésből közöl­jük az alábbiakat: A zsilvölgyi szénterület a kincstár tulajdona volt, amelyet a szerződés felbontásával szer­zett vissza a kormány. Ez a terület majdnem 120 négy­szögkilométernyi, 18 szénteleppel 1—40 méterig terjedő vastagságban, 4—5000 millió métermázsa lefejthető szénmennyiséggel, jelenleg van benne 48 kész táró, 4 nagy külfejtés és 6 akna. Ezekből 1909-ben 2 millió q. szenet fognak fejthetni, a további években pedig 1913-ig 1 — 1 millió q-val többet. 1915-től évi tíz millió métermása szenet termelhetnek ezen a helyen. A vid- niki szénbánya két millió koronába került. A bány gépészeti felszerelése teljesen uj. Hozzávásároltatot t 600.000 koronáért a ruma—vidniki helyiérdekű vasút is. A vétel alkalmával itt 120 millió q. olygocen volta eltartva, mig most már 320 millió q. szén konstatál- tatott. A telepek vastagsága 4, 1—2, 5, 7, 9, 12 mtr megáilapittatotí azonban, hogy az egész völgy szénte­rület, amelynek mennyiségét csak a mély fúrások alap­ján 1909-ben lehet megállapítani. A napi termelés ezidő szerint 50 Waggon, de a termelés folyton növekszik, jelenleg van egy mély akna, 4 akna 40 mtr. mély, 2 táró és egy külfejtés. A munkások száma 1300. 1911-től 4—5 millió métermázsa szenet szállíthatnak a MÁV- nak. A bozovicsi szénterületet 18 tulajdonostól 1 millió 250.000 koronáért vásárolták 2 tulajdonossal folyik a tárgyalás további 200,000 korona értékű szénterületre. 8—10 kmt összefüggő szénterületen 3, 5 és 7 mír. vas­tagságban constatálták, a szén elöjövetelt, 320 miliő métermázsa mennyiségben, jelenleg van 4 táró, 2 akna, a napi termelés ma 5 waggon, ami nem emelkedik, amig a vasút ki nem épül. A bikszádi területet az állam fúrási kötelezettséggel optióba vette. A vétel csak akkor jön létre, ha a fúrások fejtésre érdemes szenet igazol­nak. A környei terület szintén csak optió. A fúrások folyamatban vannak, de ugyancsak eredménytelenül. Érmiháiyfaívai hírek. Emberbőrbe bujt hiénák! Vérében íetrengő asszony. Dr. Glatz Antal főispán ur figyelmébe! Bácsi János általános tiszteletnek örvendő pintér iparos felesége az elmúlt héten egy kora szülöttnek adott életet. Előzőleg a beteget dr. Fráter Gáspán kezelte. Időközben a beteg rosz- szul lett s aggódó férje elszaladt dr. Klein Jenő orvoshoz s felkérte, hogy látogassa meg a be­teget. Klein erre az alábbi választ adta: „Vég­telen ki vagyok fáradva, most jöttem haza az útról, tehát nem mehetek, hanem hívja el azt, a ki eddig a beteget kezelte“, ezen szavakkal megtagadta az orvosi közbejárást. Ekkor Bácsi dr. Döméhez fordult, a ki betegséggel mentette ki magát, holott alig pár perczczel azelőtt jött haza a kaszinóból. Este 8 órakor történt ez az eset. Szegény szerencsétlen asszony, a ki eköz­ben erős vérzést kapott, örül fájdalomban bevert ágyában s nem volt orvos a községben, a ki A Ifi igazán finom, kényel- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők és csiz- .. — mák is készülnek. ... RO SENBERG S. Deák-téri üzletébe ÜÄT Nagykároly. felszerelt cipöraktárában csakis valódi tinóin bőrből, a már is világ­hírű hazai gyárakban készült czipőket és csizmákat nagyon is versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készítményt a szo­kásos bőr és talp utánzatokat teljesen kí- küszölte és akinek árni csinosság dol­gában is párját ritkítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom