Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-12-12 / 49. szám
49. szám. KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. A tél. Irta: DR. BISITZ BÉLA. Nagykároly, 1908. decz. 6. Lázas munka folyik, úgy gondoljuk, a főváros és vidék jótékonysági műhelyeiben. Előbt mint gondoltuk, előbb mint vártuk. Az emberek szemei előtt tulkorán megrajzolódott téli nyomornak sötét képe. És nem indokolatlanul, attól tartunk, hogy az idén különösen sok dolga lesz az ingyen-kenyérnek, ingyen-tejnek, melegedő-szobáknak, nép-konyháknak. És attól is tartunk, hogy a jótékonyság minden buzgalma csak nagyon keveset tud majd enyhíteni ennek a szomorú képnek sötét színein. A társadalmi problémák modern gondolkodói különben is hiú, sőt kártékony eszköznek tartják a jótékonyságot, mely — nézetük szerint — csak az ébredező vagy a fenyegető szociális lelkiismeret pillanatnyi elaltatására jó, de arra semmiesetre sem, hogy a bajokat csak részben is gyógyítsa. És ismételjük, erősen tartunk attól, hogy az idei télen a kegyetlen valóság igazolni fogja ezt a rideg elméletet. Mert bizony úgy lehet, hogy sokan azok közül, akik jobb időkben jótékonyságot gyakoroltak, ezúttal maguk is jótékoyságra lesznek utalva. Tőkében és jövedelemben szegény, de azért a modern nagyvárosi élet minden kényelmét és fényűzését igénylő fővárosi és vidéki társadalmunk nehéz időknek néz elébe. Ez a társadalom, úgy látszik, arra van kárhoztatva, hogy sorba szenvedje át az összes szocziális korjelenségeket. A megelőző években a politikai bizonytalanság és ennek nyomán az általános üzleti pangás, a kereset-hiány, a munkanélküli ség tette nehézzé az életet. Akkor az iparosol inségmunkákért, beruházásokért folyamodtak a: államhoz. Most az iparban, kereskedelembe! kedvezőbb a konjunktúra, de a jövedelmet fel emészti a nagy drágaság. Ámde a termelő- osztályoknál még sokkal rosszabb helyzetben vannak azok, a kik megolvasott fillérekre, fix heti. vagy havi keresetre vannak utalva. Ezeknek életét egyszerűen elviselhetetlenné teszi az uralkodó drágaság. A munkabérek emelkedése, a fizetések javítása csakis látszólagos javulása a kereseti viszonyoknak, mert a folyton fokozódó drágaság ezt a többletet sokszorosan felemészti. A jótékonyságnak tehát az idén nemcsak az alsóbb néposztályok kegyetlen nyomorával lesz baja, hanem sok intelligens és önhibáján kivül adósságokban vergődő, az anyagi tönkkel küzködő középsorsu exisztencziával. De a jótékonyság bármily buzgó és bármily önfeláldozó, gyönge a reá váró feladat óriási nehézségeivel szemben. De gyöngék a mi szocziálpolitikánk eszközei is ezekkel a mélységes bajokkal szemben. Munkásbiztositás, fizetésrendezés, jótékonyan hatnak ugyan, de ezeken a bajokon nem segítenek. Az állam pénzügyi helyzete különben is szűk határt szab ezeknek az eszközöknek. Mélyebben kell benyúlnunk a társadalmi és gazdasági problémák fenekére. Fel kell ismernünk, hogy az ország gazdasági helyzete a ma uralgó gazdasági politikával soká fenn nem tartható. Hogy mi exportáljuk az élelmiczikkeket és ebből az árból fizessük a kulturális élet fejlődő igényeinek méregdrága szükségleteit, ez nem lehet és nem szabad, hogy legyen a magyar állam és a magyar társadalom ambicziója. Át kell térnünk az intenzív ipari munkára minden erőnkkel, minden tehetségünkkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel. Hagyjuk az idegenből vett jelszavakat és elméleteket, melyekkel különben is csak maradi felfogásunkat és kényelemszeretetünket szolgáljuk. Hiába mondjuk, hogy vissza a földhöz, mikor a nép ezrével hagyja itt a földet, de a hazát is. Ez szól az országra, de érthet belőle első sorban a főváros és a vidék is. Mert a fővárosnak immár rendszerré vált drágasága egyszerre sújtja a főváros lakosságát és az ország ipari fejlődését. Hiszen ismételten utalunk már arra, hogy a főváros gyáripari termelésének több mint egy harmadát képezi és már ebből is megítélhető az a nagy közgazdasági hátrány, amely a fővárosban uralgó állapotokból kifolyólag nemcsak a főváros lakosságát, de általuk az ország általános gazdasági helyzetét sulytja. És hát csakugyan uem lehetséges ezeken az áldatlan viszonyokon segíteni ? Nézetünk szerint igenis lehet. De csakis egyesült erővel. Az állam, a főváros, a társadalom : ez a három tényező kell, hogy egységes alapon kezet fogjon a bajok orvoslására és a bajokon segítve lesz. De ehhez még az is szükséges, hogy a nagy közvélemény, ez a legnagyobb és leghatásosabb ellenőrző tényező felocsúdjék káros közönyéből. És ekkor nem kell majd a tél nyomorától tartani. •i ___________ I* 1 1 j Szives tudomásul! Van szerencsém a n. é. közönség becses figyelmét felhívni Nagykároly- 1 » « [ ban, a Hunyadi-utcza 10. szám alatt 1 már 12 év óta fennálló 1 1 j , asztalos műhelyem re, i a hol mérsékelt áron beszerezhetők 1 a legjobb minőségű és modern stilü 1 háló, ebédlő, úri szoba és szalon j ' » » berendezések, valamint különféle matt, < polituros és festett » < 1 i BÚTOROK. I Bútorok szállítását, kijavítását és | » i ► és csomagolását úgy helyben, mint vidéken jutányos árak mellett teljesítem. , Épületmunkák gyorsan és postosan 1 elkészíttetnek. 4 1 ( Kegyes támogatásért esedezve vagyok t 1 kiváló tisztelettel 1 KINCZLER FRIGYES i 1—6 asztalos-mester. j » « * • —i«»— !« Építtetők figyelmébe! Építkezéshez szükséges tervek, költségvetések elkészítését jutányos árak ===== mellett elvállalja ■ TREIBER FERENCZ vállalkozó Nagykárolyban Fazekas utca 60 |jÍ 23 év óta fenálló üzlet. TM 23 év óta fenálló üzlet- TWl Üzlet áthelyezés. Van szerencsém a helybeli és vidéki nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi Gy'órgy-téren évek óta fenálló férfi szabó-üzletemet a Nagybajduváros utasába, ismét a Vetzák-féle házba helyeztem át, hol a legfinomabb kül- és belföldi szövetek nagy raktáron tartatnak, s azokból öltönyök THSL a legjutányosabb árak mellett készíttetnek. A n. é. közönség becses támogatását kérve vagyok kiváló tisztelettel Ziring R. J. Á Az általános választói jog egyedül érvényesíthető Steib Márton női- és férfi-divatáru üzletéből! a nagy karácsonyi vásár alkalmával Uj tekeasztal- és műasztalosság Nagykárolyban. í L Van szerencsém Szatmármegye és Nagykároly város közönségét tisztelettel értesíteni, hogy Nagykárolyban, a „Nagy zsitíóház“-ban, az izr. fiúiskola volt helyiségében Szatmármegyében eddig nem létezett s igy hiányt pótló tekeasztal készítő és műasztalos műtermet nyitottam. Elválallalok tekeasztal készítéseket és javításokat, valamint a legkényesebb igényeknek megfelelő bútorberendezéseket, u. m.: ebédlők, háló, szalon, előszobák stb. Portálé és boltberendezéseket, templomi munkálatokat. Billiárdgolyók leesztergályozása és dákók készítése elvállaltatik. Berlinben s a külföld nagyobb városaiban szerzett bő tapasztalataim biztosíthatják nagybecsű megrendelőim teljes bizalmát. Szak- és tervrajzokkal készséggel szolgálok. Vállalatom szives támogatását kérem. Kiváló tisztelettel Rothman Albert, műasztalos.
