Közérdek, 1908. július-december (1. évfolyam, 25-51. szám)
1908-07-18 / 27. szám
Nagykároly, 190S. Julius 18. 27. szám. I. évfolyam. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsasíoll-utcza 12. sz. Nyilttérsora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza Főmunkatársak: Dr. Gelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SOIKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre „ „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre „ .. .. fél évre 6’—* korona. 3— 7.— 3-50 Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcscy-nyomda r. t. jogosult. Két év. Nagykároly, 1908. juliius 18. Elmúlt már két éve annak a szerencsétlen napnak, a midőn Dr. Falussy Árpiid elfoglalta Szatmárvármegye díszes föispáni székét. A vármegye közönsége örömmel üdvözölte a beállott föispáni változást, mert egyfelől egy fájdalmas időszak megszüntetésével járt, másfelől abban a reményben volt, hogy az eddigi s a vármegye belbékéjét felforgató törekvések végre valahára megszűnnek s az évek hosszú harcait felváltja az igazságos és becsületes kormányzás s a különféle érdekeket szolgáló erők tömörülésével, megkezdődik a vármegye gazdasági, kereskedelmi és ipari fellendítése iránti hasznos munkálkodás. Az a kormányzati prograinm, a melyet Dr. Falussy Árpád — Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter nevének gyakori emlegetésével — székfoglalója alkalmával kifejtett, amelylyel a város és vármegye gazdasági, kereskedelmi és ipari fellendülésének előmozdítását helyezte kilátásba, igen szép volt. A főispán kitűnő szónoki tehetségét árulta ei vele s általános voit a nézet, hogy ha a főispán, annak csak egy csekély töredékét váltja is be, Szatmárvármegye és Nagykároly város kilép a stangáló mederből s a fejlődés terére lép, a melyet az előző főispánok könyelmüségük, önös érdekeik iránti törekvéseik előmozdítása miatt, megvalósítani nem tudtak, avagy nem is akartak. Az eltelt két év azonban épen ellenkezőjét bizonyította be annak a nagyszabású programm keresztülvitelének, a melynek megvalósítását élénk érdeklődéssel várta a vármegye közönsége. Sem közgazdasági, sem kereskedelmi, sem ipari téren nem mutatkozik a legkisebb jele is annak, hogy a nagyszabású programm beváltása iránt csak a legcsekélyebb lépések is megtétettek volna, sőt az alábbiakból kivehetőleg, éppen az ellenkezőjét kell tapasztalnunk azoknak, a melyek a nyílt, egyenes, igazságos, becsületes és befolyásmentes kormányzást bizonyítanák. A vármegyében a közgazdasági viszonyok nemhogy fejlődnének, de mindj inkább visszafejlődnek, a kereskedelem pang, az iparról szála ni sem lehet, mert az mindinkább közeledik a végpusztulás felé. Hogy ebben a szomorú statisztikában tevékeny része van dr. Falussy Árpád főispánnak — nehogy valaki igazságtalansággal vádolhasson —az alábbiakban fogom felsorolni. A mi a közgazdaságot illeti Szat- márvármegyében soha annyi kivándorlás nem fordult elő, mint 1907. évben, tehát Dr. Falussy Árpád főispánsága alatt, a a mi azt bizonyítja, hogy részéről, utak vagy más hasonló müvek létesítése iránt nem tétettek meg az illetékes fórumokhoz az előterjesztések, hogy ez által a népet vissza lehetett volna tartani a kivándorlástól. — Nem tétettek meg a legcsekélyebb intézkedések az iránt, hogy állat vagy mezőgazdasági kiállítás utján j a vármegye gazdasági fellendítése elő-; mozdittassék. Nem vagyunk képesek felmutatni egyetlen gazdasági intézmény iránti kezdeményező lépést arra nézve, hogy az intenzivebb gazdálkodás iránt gazdáink buzdittatnának avagy kiképez- telnének. A legutóbb felvetett baromfi és tojás értékesítő szövetkezet is aligha fog sikerülni, de csakis azért, mert annak élén nem Dr. Falussy Árpád főispán, hanem vármegyénk szeretett kedves alispánja Ilosvay Aladár áll. (Isten igen soká éltesse! Szedő.) A kereskedelmet illetőleg Dr. Falussy Árpád főispánsága alatt létesült az antise- mitizmus jeligéje alatt, a fogyasztási szövetkezet, létesittetett a Nagykárolyi Hitelbank részvénytársaság, melynek maga lett az elnöke, hogy ennek üzleti tevékenysége kiterjesztésénél mily hivatalos pressiót fejtettek ki, arról majd más alkalommal fogok szólani, de élénk illusztrálásául annak, hogy mily bizalommal viseltetik a föispáni támogatással létesített bank iránt a város és vármegye közönsége, fényes tanujele a közraktár ügye, a mely hogy megvalósíttassák, kénytelen volt a pénzintézet egy más vármegyei takarékpénztár segélyét igénybe venni, magát gyámság és ellenőrzés alá helyezni. Hogy ezen lealázó bankműveletet Dr. Falussy Árpád hajtotta végre, ahhoz kétség nem is férhet. Maga a főispán egyáltalán nem szerzi be háziszükségleteit a helybeli kereskedőknél, sőt ha kávé és cukorra szüksége van valóságos házalást folytat a kereskedők között, hogy ki adja olcsóbban áruit? Az ipart illetőleg, épen Dr. Falussy Árpád egyike azoknak, a ki a helyi ipart czélzatosan mellőzi, pedig az 1907. évben rendezett ipari kiálIitás alatt alkalma lett volna meggyőződést szerezni arról, hogy helybeli iparosaink mindenkor kiálják a versenyt a fővárosi iparosokkal. Szükségleteit nem szerzi be a városban, sőt hogy a többek között egyet említsek fel, még a gazdasága részére szükséges ipari czikkeket is más vármegyében — Biharban — szerzi be. Iparosaink egyáltalán nem részesülnek részéről támogatásban, hacsak azt támogatásnak nem vehetjük, hogy mindenkinek, a ki hozzá ilyen dologban fordul megígéri, hogy kérelmének kedvező elintézését elősegíti. De mindezek csak elenyésző csekélységek ahhoz, a melyeket a társadalmi élet corrumpálása terén Dr. Falussy Árpád főispánsága alatt tapasztalunk, mely a vármegyében egyáltalán nem, de ilyen mérvben soha nem fordult elő. Dr. Falussy Árpád lesubventionált két helybeli sajtót az ő érdekeinek előmozdítása czéljából, a polgárság véres verejtéke árán szerzett fillérekből. A leghatalmasabb corrupcziót űzi a tisztviselő választásoknál, kinevezéseknél, megbolygatta a felekezeti kérdést s ezáltal elhintette a gyűlölködés niagvát, a békés polgárság között, felforgatta a társadalmi életet a székhely és törvényszék kérdésével s a vármegye ma valóságos megzavart hangyaboly képét tárja a szemlélő elé, a melyben az ellentétek nemhogy elsimultak volna, de mindinkább kiélesedtek. Mielőtt részletesen foglalkoznék ezekkel a szomorú tényállásokkal szükségesnek tartom körülvonalozni azokat az okokat, a melyek ezeket előidézték. Legsajnálatosabb körülmény az, hogy városunkban ma is léteznek olyanok, a kik kitüntetés és rendjel utáni sóvárgásukban, minden téren igyekeznek a főispán érdekeit előmozdítani. Adott szavuk megtagadása és elveik szegreakasz- tásával a közérdeket érdeklő dolgokban a polgárság ellenállását megtörni, a hatalom előtt meghajolni, arczulcsapást SINGER MÁRTON és TÁRSA villanyvilágítás berendezési vállalata Nagykároly, Deák-tér. Díjmentesen készít költségvetést mindennemű electroteknikai berendezésekről. Csengömunkákat is legjutányosabban vállal. Villamos csillárok és izzólámpák állandóan raktáron.
