Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-02-08 / 4. szám

4' oldal. KÖZÉRDEK. 4. szám osztás mellett is. Németországban, a hol a tanév népiskolákban husvétkor kezdődik, ezen már túl vannak és a leghidegebb téli hónapokban van a vakáció, a mikor otthon maradhatnak a gyermekek. Ily alapos reformra nálunk is szük­ség van, de mindenképpen kívánatosnak tarjuk, hogy legalább a 6—8 éves gyermekek részére novembertől márciusig reggeli 9 órakor kez­dődnék az iskola és tartana 11 óráig. Az első és második osztályban az éppen elegendő az abc és egyszeregy elsajátítására. Hadd aludja ki magát otthon a kis gyerek. Azon ellenvetés, hogy a szegény emberek ilyenkor már munka után néznek és mit csináljon a gyermek ott­hon kilencig, ott kint, meg nem állhat. Ezen szülők gyermekei részére egyszerűen meg kell nyitni a tantermet és azt jól befűteni, ott meg­várhatja az előadás kezdetét. Az influenza. Ahány ház, annyi — be­teg. Terjed az influenza. Érdekesen nyilatko­zott most a járvány okáról a Pester Lloydban Müller Károly dr. professzor, akit erre nézve megkérdeztek. — Bizonyos, hogy a mostani influenza járvány enyhe lefolyású, de azért helyéu való az óvatosság, mert később komoly karaktere lehet. A gyönge szervezetű embernek vigyáznia kell arra, hogy meg ne hüljön. A legfőbb szabály az, hogy ne köszönjön levett kalappal az utcán. A bécsi úgynevezett szalu­tálóegyesületet meg kellene honosítani nálunk is. Mivel azonban polgári ruhában nagyon ko­mikus a szalutálás, talán elegendő lenne az egyszerű meghajlás is. — Vagy még mással is lehetne kiküszöbölni a kalappal való köszönést Például köszönést megváltó névjegyet külde­nénk szét összes ismerőseinknek, akkor azután nem kellene őket köszöntenünk az utcán. Vagy még alkalmasabb erre a célra az újsághirdetés, mint például az a következő értesítést jelen­tette meg a lapokban: „Tudtára adom a n. é. közönségnek, hogy november elsejétől május elsejéig senkinek sem köszönök . . .“ Amig egy olyan tudós professzor, mint Müller dr. ilyen mulatságos módon nyilatkozik az influen­záról, nincs komoly veszedelem, de azért ta­nácsos megfogadni a szavát, mert ijesztő pél­dák is vannak. Meghívó. A nagykárolyi gör. kath. román egyház tagjai az egyházi pénztár javár folyó évi február hó 8-án szombaton a csizmadia­szálló tánctermében zártkörű táncmulatságot rendeznek. Beléptidij: személyjegy férfiak ré­szére 4 korona 60 fillér. Nők részére 2 korona 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. Feliilfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk, ízletes ételekről és italokról a rendezőség gon­doskodik. Jó zenéről gondoskodva van. Közgyűlés. A nagykárolyi polgári olvasó­kör harmincnyolcadik évi rendes közgyűlését 1908 február 16-án d. u. 3 órakor tartja meg saját helyiségében, melynek tárgyai: 1. Az igazgató-választmány évi jelentése s az egyleti pénztárosnak a felmentvény megadása. 2. Az évi költségvetés megállapítása. 3. Alapszabályok 15. §. 6. pontja szerint beadott indítványok tárgyalása. 4. Elnök és pénztárnok leköszönése folytán elnök, pénztárnok és alapszabályok 16. §-a értelmében az igazgató-választmány V-j-ad részbeni megválasztása. Kőszénbánya telep a vármegyében. I)r. Péchy László nagysomkuti főszolgabíró Kisnyires és Varjú községhez tartozó Goldstein József tulajdonát képező erdőségben kőszén­bánya telepre bukkant. A további nyomozások folynak. Legényegyesület bálja f. hó 2-án folyt le a „Polgári Olvasókör“ helyiségében. A mu­latság fényesen sikerült a mi nagy részben a bál védnöknöje Harász Pálné érdeme. A mu­latság jövedelme a ház építés czéljára fog fel­használtatni. Közgyűlés. A Kossuth-asztaltársaság f. hó 2-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Kun István vendéglő helyiségében. A gyűlés első tárgya az elnökség jelentése volt, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Az 1907. évi pénztári számadást elfogadta a köz­gyűlés és a számadóknak a felmentvényt meg­adta. Titkár jelentését a f. hó 22-én tartandó táncmulatságra vonatkozólag, mely szerint dr. Falussy Árpád, Papp Béla és dr. Adler Adolf a védnökséget elfogadta és dr. Bisitz Béla a közreműködést megígérte, lelkesedéssel és él­jenzéssel vette tudomásul a közgyűlés. Drágus I István alelnök indítványt adott be az iránt, hogy az asztaltársaság a pénzintézeteknél gyü­mölcsözőiig elhelyezett tőkéit mondja fel s azokat az ipari hitelszövetkezetnél helyezze el. Hasonló értelemben szólalt fel Schnébli Károly is. Kun István, Orosz Lajos és Simkó Aladár felszóllalása után elfogadták titkár azon javas­latát, hogy az eddigi tőkék jelenlegi helyükön maradjanak s csak az ezután begyülő tőkék helyeztessenek el az ipari hitelszövetkezetnél. Orosz Lajos pénztárnok ebbéli állásáról elfog­laltsága miatt lemondott. A közgyűlés a lemon­dást nem fogadta el, de minthogy Orosz a lemondáshoz ragaszkodott, az ügy tárgyalását a legközelebbi választmányi ülésre tűzte ki. Végül a közgyűlés Erdélyi Ferenc és Hokler József részére 10—10 korona segélyt utalt ki. Betörés fényes nappal. Párját ritkító betörést követtek el f. hó 4-én 12 és 1 óra között Stern Samu és Kiss József rovott múltú, ungvári illetőségű és Goldberger Ármin hely­beli illetőségű egyének. Ugyanis egyikük a Deák Ferenc-téren a várkert végén áruló na­rancsárus leánykával szemben megállott, ezzel beszélgetésbe ereszkedett, nála valamit vásárolt, mig másik társa, Kiss József, álkulcscsal a Beckmann-féle ékszerészboltot kinyitotta, ott az arany- és ezüstnem üt összepakkolni kezdték, midőn egy Kaufmann nevű keresk. tanuló az üzletbe benyitott, forgópisztolyt szegezett a mel­lének, azzal a kijelentéssel, hogy ha egy szót szól, lelövi. Midőn a fiú eltávozott, féltek, hogy elfogják őket, miért 4 aranyórát és vagy 56 gyűrűt zsebrevágva eltávoztak az üzletből. Beck­mann a történtekről értesülvén, a rendőrkapi­tánynak tudomására hozta, ez, az aközben ér­tesített csendőrséggel együttesen rögtön meg­tette a szükséges intézkedéseket és a személy- leírás alapján Stern Samut a vasúti indóházban letartóztatta. Goldberger Ármint a fényi-utcán Csorba Gyula alkapitány, Kiss Józsefet pedig, ki a szilágysági vasútnak az állanivasutba való beágazása helyétől a rendőrök által üldözve a Melinda-malom felé szaladt és közben az órá­kat és a gyűrűket a hóba elszórta és kinél a betörő kzerszámokat — egy feszitő vasat .és két álkulcsot is megtalálták — Siket és Sajtos rendőrök a Melinda-malom mellett fogták el. A gyűrűket és órákat a hóban megtalálták és összeszedték, vagy 12 gyűrű hiányzik. Tettese­ket a rendőrség letartóztatta és a járásbíróság börtönébe szállította és Goldberger, ki szökött katona volt, Szatmáron sorozás elé állíttatott, ahol be is vált. A tettesek kézrekeritése Klein Samu és Herskovits Ernő érdeme, akik szol­gáltak útmutatással a rendőröknek. Mészárosok tánczmulatsága f. hó 1-én folyt le a Polgári Olvasókör helyiségében s kitünően sikerült. Az eladott jegyek árából és felülfizetésekből tekintélyes összeg folyt be a készítendő zászló czéljaira. Óvoda megnyitás. Városunkban a ka­nyaró járvány megszűnvén f. hó 3-án az összes ovodák és gyermekmenházak megnyitattak. Az ev. ref. egyházmegye mulatságá­ról tudósításunk elmaradt, mert arra meghívót nem kapván, féltünk, hogy mi is azok közzé tartozunk, a kikre a mulatságra szükség nin­csen (kereskedő, iparos és polgár) s igy azon nem is jelentünk meg. Üzlet áthelyezés. Rosner Henrik a pá­risi divatáruház tulajdonosa, a ki a karácsonyi és újévi szezon alatt bámulatos olcsóságával feltűnt a Kaufmann Jakab házában levő üzle­tet megszüntette és kizárólag a főüzletet (Igaz Károly háza) tartja fenn. A raktáron levő áru­kat bámulatos olcsó árak mellett árusítja el, mely alkalmi vételre felhívjuk olvasóink figyelmét. Az egyforintosok bevonása. Az osztrák­magyar bank utasította összes pénztárait, hogy fizetéseit ezüstben kizárólag egy- és ötkoronás pénzdarabokban teljesítse és az egyforintosokat tartsa vissza. Ennek az intézkedésnek kizárólag oktató célja van. Mert mig a falvakban egész szépen hozzászoknak a koronaszémitáshoz, a városokban a kereskedők még mindig forintok­ban és krajcárokban számítanak. Áz eddigi összes figyelmeztetések és utasítások eredmény­telenek maradtak. Most a forintosoknak a for­galomból való kivonása által akarnak a hely­zeten segíteni. Az osztrák-magyar bank ele­gendő mennyiségű egy- és ötkoronásokkal ren­delkezik, hogy a forintosokat pótolni tudja. Hivatalos órák megváltoztatása. Febr. 1-től kezdve a nagykárolyi pénzügyigazgatóság hivatalos óráiban változás állott be. Említett naptól kezdődőleg f. évi május hó 1-ig reggel 8 órától d. u. 2-ig, májustól októberig pedig reggel 7-től 1 óráig fog tartani a hivatalos óra, amely uj beosztás a jövő évekre is ér­vényben marad. Aki a feleségét eteti. Megszólítja a plébános a ház előtt üldögélő Marci gyereket. — Mit csinálsz, Marci ? — Ülök, — hangzott rá a szellemes válasz. — Hát apád mit csinál ? — Eteti az édes anyámat. — Hát aztán mivel eteti ? — A fenével, — mondja Marci a leg­természetesebb hangon. Legszebb báli ruha kelmék kaphatók STEIB MÁRTON női divatáru kereskedésében. Deák-tér, Nonn Gyula-féle ház. Uj vásár. A kereskedelmi miniszter en­gedélyezte, hogy Nagyecsed községben a már engedélyezett két országos vásáron kivid min­den évben még két ízben és pedig augusztus és október hónapok első keddjén országos kirakodó és állatvásár tartassák. Evert István nagykárolyi szücsmester tanulót keres. A szárnyas hizlalás. Minálunk a libá­kat általában tengerivel tömik, ami nemcsak állatkínzás számba megy, hanem igen irracio­nális is. Ezt a szárnyast és pulykát is, gyorsan legjobban metélttel tömhetjük. Áz ilyen hizlalás sokkal rövidebb ideig tart, az állatok kövé­rebbekké válnak, mert mindent megemésztet- nek, ami a nyers kukoricánál nem áll fenn. Kukoricából készítünk egy nem tulragadós pé­pet és abból 1 cm. vastag metéltet készítünk, olyant, a milyen az ismeretes burgonyametélt. Ezt a metéltet néhány napra előre készíthetjük. Kissé meg kell szárítani. A tömésnél úgy he­lyezzük az állatot, mint közönséges tömésnél, a szárított metéltet zsírral vagy olajjal kevéssé bekenjük, hogy jobban csússzon. A metéltet mutatósunkkal betoljuk és hiivelyujunkkal vé- gigsimitjuk a gégét, hogy a lecsúszást előse­gítsük. Az első napon minden etetésnél 3—4 metéltet adunk és az adagot 15 metéltig nö­veljük. Az igy kezelt állatok igen szépen meg­híznak, a munka tiszta és gyorsan végezhető. Több tárgy nem lévén . . . Egyik há- romszékmegyei községben egy képviselőtestületi tag összeveszett a községi tanítóval és fölindu­lásában az asztalon levő tintatartót, levélnyo­mót stb. a tanító fejéhez vágta. A képviselő- testület elhatározta, hogy ezt a jegyzőkönyvben is meg kell írni. A jegyző meg is irta a kö­vetkező képen; „N. N. képviselőtestületi tag a gyűlésen összeveszett X. Y. képviselőtestületi taggal és minden tárgyat a fejéhez vágott. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.“ Vasúti bejárás elhalasztása. A nagy- károly—margitai vasút közigazgatási bejárást a kereskedelmi miniszter f. hó 12-ére halasz­totta el. Mindenki fizessen pótadót. Az állami és törvényhatósági tisztviselők tudvalevőleg nem fizetnek községi adót. Kolozsvár város törvény- hatósága azon elvből, hogy a polgárok az adó­zásban is egyenlők legyenek, feliratot intézett a képviselőházhoz kérve, hogy a küszöbön levő adóreform során oly törvényes intézkedés tör­ténjék, hogy a községek jogosítva legyenek az állami és köztisztviselőkre is községi adót ki­vetni. Ezt a feliratot pártolás végett megküldte vármegyénk törvényhatóságának is. Legfinomabb szivarkahűvelyek kapha­tók Somossy Miklós dohánynagytőzsdéjében. Esti tanfolyam irni-olvasni nem tudók részére. A nagykárotyi gazdasági iskola tan­személyzetének közreműködésével február hó 3-tól kezdve este 7 órától 9-ig írni és olvasni nem tudók részére tanfolyam fog rendeztetni. Felhivatnak mindazon felnőtt férfiak, kik az irás-olvasást el akarják sajátítani, hogy jelent­kezzenek mielőbb a gazdasági iskola igazgató­jánál, Terem-utca 12. sz. alatt. Az oktatás tel­jesen ingyenes. írás-olvasás tanítása melKtt röviden elő fognak adatni a munkásukat és a földmivelőket közelebbről érdeklő törvények és rendeletek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom