Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-02-01 / 3. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK. 3. szám. adattal általános képet akarunk nyújtani a város tisztviselői helyzetét szivükön viselő város atyáknak. Ismételten hansulyozz.uk azt, hogy figyelemmel vagyunk városunk nyomasztó anyagi helyzetére s javaslatunkat az alábbi táblázat szerint tesszük meg. Régi Uj 5 10 15 fizetés fizetés i évi szolgálat után Polgármester 4400 4800 5000 5200 5400 Főjegyző 2200 2800 3000 3200 3400 Rendőrkapitány 24G0 2400 2600 2800 3000 Árvaszéki ülnök 2000 2400 2600 2800 3000 Közigazgatási jegyző 2000 2400 2600 2800 3000 Adóügyi tanácsos 1600 2400 2600 2800 3000 Hagyatéki jegyző 1200 1600 1800 2000 2200 Tiszti ügyész 1200 1400 1600 1800 2000 Számvevő 16C0 2000 2200 2400 2600 Pénztárnok 1600 2000 2200 2400 2600 Ellenőr 1400 1800 2000 2200 2400 Közgyám és város­gazda 1200 14C0 1600 1800 2000 Tiszti orvos 600 800 1000 1200 1400 Mérnök 1600 2400 2600 2800 3000 Alkapitány és tűző 1­tóparancsnok 1400 2000 2200 2400 2600 Számtiszt 1300 1600 1800 2000 2200 Első adótiszt 1200 1400 1600 1800 2000 Második adótiszt 1000 1200 1400 1600 1800 yárosi orvos 600 1000 1200 1300 1400 Állatorvos 600 10C0 1100 1200 1300 Rendőrbiztos 1000 1200 1400 16G0 1800 Polgári biztos 1000 1200 1400 1603 1800 í. oszt írnok 900 1200 1400 1600 1800 11. oszt. írnok 800 1000 1200 1400 1600 Községi bírósági végrehajtó 800 1200 1400 1600 1800 Adóvé í rehajtó 800 1000 1200 1430 1600 A javaslat szerint a város kiadása 11,300 koronával emelkedne, melyből azonban levonandó az adóügyi tanácsos 400 korona pótléka. Városunk tisztviselőinek fizetése egy­általán nem, de ha volt is csak egyeseké lett rendezve s azóta mennyit változott a helyzet? Mennyivel ment feljebb az élelmi, a ruházati czikk, a házbér, s tűzifa ára. Később még nehezebb lesz a megélhetés s ha esetleg most rendezés alá is kerülne a tisztviselők fizetése, el­telhetik 10—20 esztendő mire újból reá kerülne a sor, hacsak a kilátásba he­lyezett állami rendezés nem segit rajtok, gazdag gondtalan emberek élvezik. Nem a szegény embernek való az. Mi hasznom a szép­ségedből, a mosolyod nem terem ebédet és éhes maradok a csókod után is. — Rettenetes dolgokat beszélsz, — szólt borzadva a leány. — De igazat, édesem. Ez a világrend logikus valami. Megtanít lemondani és szen­vedni. A leány szeméből patakonként folyt a köny. — Sírj édes, sirj. Most jól esik, de majd ha kiapadnak könyeid, akkor elfogod felejteni a szép álmokat, miket együtt álmodánk . . . Sirj helyettem is, sirasd elvesztett boldogsá­gunkat . . . Most pedig menj, menj édes, mert különben még megbánom, amit mondtam. A leány pedig csak állt ott némán, moz­dulatlan. A férfi meg mintha csak magának beszélne, susogott: A lomtárba a szerelemmel, nem nekünk való. Most a vér ugrál bennünk, de néhány év múlva, ha belefárad a bizser­gésbe, elalszik, megfásul. Nincs örök szerelem. Kimerültén dőlt hátra helyére. Arca tűz­ben égett és szemeivel befelé nézett, mintha át akarná élni az elmondottakat. mely esetben a város amúgy is meg­szabadulna a fizetés emelés költségeitől, Vegyük azt is fontolóra, hogy az a pénz amit a tisztviselők a várostól kap­nak itt marad utolsó karjaczárig a vá­rosban. Megszűnne a sok hús, fűszer, szabó kontó. A kereskedő iparos és vá­rosunk lakosságának többi része is hasz­not látna belőle. Azt is meg kell gon­dolnunk, hogy nem idegeneknek adjuk, hanem városunk fiainak, hogy itt is tisz- teségesen éljenek belőle. A jó tisztviselő aki sorsával meg­elégedett és megkeresi a létfentartásá- hoz szükséges fizetését, áldásosán hat­hat működésével a város jó létére, mig a helyzetével elégedetlen anyagi gon­dokkal küzködő tisztviselő inkább átok, mint haszon a közre nézve. A fedezetre nézve két javaslatunk van. 1. írjon fel a városi közgyűlés a a kormányhoz, hogy adja meg a város részére segélyképen a fizetés rendezés­hez szükséges összeget. Erősen hangsú­lyozandó volna az, hogy a város tiszti­kara a már meglevő törvényszakaszokkal és a szőnyegen levő törvényjavaslatok szentesítése után, újabb és újabb teen­dőkkel lesz megróva, melyet azok végre­hajtása tesz szükségessé, méltányos lenne tehát az, ha a kormány viszont szolgá­lat fejében a város nehéz anyagi viszo­nyaira való tekintettel, azok — nézetünk szerint csak is a tiszteséges megélhetés­hez szükséges — fizetésrendezéséhez hozzá járulna. Második javaslatunk az volna, hogy tekintettel arra, hogy jelenleg napirenden van s legközelebb közgyűlés elé kerül azon javaslat, hogy az ingatlan átírások után adó vettessék ki a város által; for­dítsa ezen összeget a város a tisztvise­lők fizetésrendezésére s ha ebben fede­zetet nem nyerne, hozza be a kártya és ásványvíz utáni adót esetleg a villany­világítás bevezetése után eddig még nem látott de remélhető jövedelmet használja fel e czélra. Részünkről ettől a mozgalomtól a város haladását várjuk, mert a mostani Pedig talán maga sem hitte el. Hisz olyan ez a szerelem, mint egy zenemű, egy remek kültemény, olyan szelíd, tiszta, mint a bölcsőben alvó csecsemő, de ha felnő, szilaj, hatalmas lesz, mint az orkán. Néma csönd állt be. A leány keble zihá­lása belevegyült az óra egyhangú ketyegésébe. Mindkettő hátradőlt székében és úgy látszott, mintha aludtak volna. A leány végre nesztele­nül kelt föl helyéről és az ajtó felé indult. A férfi mintha nem is látta volna, be­hunyta szemeit erősen. A másik még egyszer visszafordult. Könnyes szemei könyörögve ta­padtak arcára, de a férfi behunyt szemeivel is látta. Pedig nem akart látni, nem akart hallani. Küzdött önmagával és szerelmével. Az ajtó halkan felnyílt és a leány kisur­rant. A férfi kinyitotta szemeit. Mintha álomból kelt volna fel. Végig simította homlokát. A szoba üres volt. Ráborult a sötétség. — Vége! — hörgé. — És sirt. Kepes Lajos. dijjazás mellett — habár elismeréssel vagyunk mostani tisztviselőink tevékeny­ségével szemben — nem kívánhatjuk azt, hogy a városi tisztviselői állásokra, az ahhoz megkivántató qualificátióval biró egyének pályázanak. Simkó Aladár. így méltányolandó kérelem. Városunk kereskedői az alábbi kérelmet intézték a városi kédvíseíő testülethez: Tekintetes polgármester ur! Nagykároly város képviselőtestülete meg­határozta azt a sorrendet amelyben a közmunka alapból utcáit köves úttal ellátni fogja. Ezen határozat szerint a Deák Ferencz téren az üz­letek előtt 3 méter szélességben tervezett köves ut kiépítésének 1909. évben kellene megtör­ténni. Minthogy azonban a közmunka alapnak az előirányzatnál jóval nagyobb bevétele volt, ezen útvonal kiépítése már 1908-ban megkez­detik. Mielőtt ezen munkálat megkezdetnék, alulírott kereskedők egy tiszteletteljes kérelem­mel járulunk a tekintetes képviselő testület elé: „Méltóztassék a vonatkozó határozat pót­lásaként kimondani, hogy a Deák Ferencz tér nem 3 méter, hanem 6 méter szélességben lá­tandó el köves úttal, s ezen köves ut az asp­halt járdától 112 méter távolságra helyeztessék el. Arra kérjük a tekintetes polgármester urat, hogy ezen kérelmünket alábbi indokaink kap­csán a tek. Képviselő testület elé terjeszteni kegyeskedjék. Indokaink a következők: A város rettene­tesen tökéletlen munkát végezne, ha a térnek keresztelt utcát csupán 3 meter szélességben köveztetné ki, mert ezen térnek legalább 6 m. szélességben való kikövezése a közforgalom helyes lebonyolítása, köztisztasági és közegész­ségügyi, közrendészeti és a kereskedők érdekei szempontjából égető kérdés, melyet mielőbb meg kell valósítani. 1. Szükséges ezen utca 6 m, szélesség­ben való kikövezése a közforgalom helyes le­bonyolítása szempontjából azért mert csak 3 ni. sáv kikövezése esetén az utca többi része, mely heti» vásárok alkalmával szekerekkel van telve, az esőzések alkalmával annyira el lenne árasztva vízzel, hogy a szekerek ott nem lá- hatnak és a köves utón fognak tartózkodni, s az amúgy is keskeny utón a közlekedést meg fogják akadályozni, vagy mi még roszabb lesz, a Deák Ferencz téren nem fognak szekerek tar­tózkodhatni az esős időszakbani heti vásárok alkalmával és az ezen téren lakó, csaknem el­viselhetetlenül nagy adót fizető kereskedők anyagi érdekeit súlyosan sérteni fogja. 2. Köztisztasági szempontból azért elen­gedhetetlenül szükséges, mivel a heti vásárok alkalmával felgyülemlett rettenetes piszkot csakis kikövezés esetén lehet tisztességesen eltakarítani. Közegészségügyi szempontból a vásár után a piszok alapos eltakarítása azért fontos, mivel különösen ha heti vásár után esőzés követke­zik, az ott elhullott trágya és szemét néha dög- letes szagot terjeszt és nem csak az ott lakók és az ott kereskedéssel biró személyek, hanem az ott járó kelők egészségi viszonyait is ve­szélyezteti. Nyáron pedig, amikor másnapra a piszok és trágya megszárad, por alakjában kénytelen a nagyközönség ezen veszélyes ba- czillusokat magában foglaló piszok és trágyát lenyelni. 4. Nem is kell említenünk azt, hogy men­nyire kívánatos, hogy Nagykároly város e le- pebb utczájáról városi jellege egy széles köves uttai is kidomborittassék. 5. Van nekünk még egy jogezimünk, amely­nek alapján ezen kérelmünk teljesítéséért ese­dezünk a tekintetes képviselő testülethez és ez az, hogy mi kereskedők fizetjük a legnagyobb részét a városi kövezet vám jövedelmének, amely­ből Nagykároly város utcái kiköveztettek. A ke­reskedő osztály által fizetett pénzből élvezik a városnak nem kereskedő tagjai a jó köves ut­Fejedelmi angol rum Tóth Dániel fűszer- és szemege kereskedése Nagykároly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom