Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)

1908-04-11 / 13. szám

13. szám. közérdek 5-ik oldal Felolvasás. Kalafoni Jenő folyó hó 25-én a Központi kávéházban a szabó iparosok tá­mogatásáról felolvasást tart. Kitüntetés. Sternberg Bertalan helybeli Bonna „Seé“ bazár tulajdonosát, állítása sze­rint lapunk néppárti rovatának vezetőjét, a ke­reskedelemügyi miniszter osztálytanácsossá ne­vezte ki s a helybeli állomás takarítási szolgá­latának lebonyolításával bízta meg. Közönség köréből. Nyilatkozat. Községünkről, Mezöpetriről eddig ritkán esett szó, mert a -csendes, békés falusi élet jelentéktelen eseményei ahhoz tárgyat nem szol­gáltattak, A békét az emberek észre sem veszik, az őket nem érdekli, ellenben a háború ese­ményei már érdeklődést keltenek fel, az embe­reket ítéletre készítik, hogy vájjon az összeüt­között felek közül melyik küzd az igazságért, s melyik ellene. A békét most már nálunk is háború vál­totta fel. Két érdek került községünkben egy­mással szembe, s egymás ellen elkeseredett harczot folytat, egyik kezében az igazság, a másik a hatalom és erőszak fegyverével. A harc ma is folyik s ítéljen az előadandó tényekből a közvélemény, hogy melyik küzdő fél törekszik az érdeknélküli igazság és észsze- raség utján haladni s melyiket vezérli, az alábbiak szerint — nem mondunk valótlanságot — az ön­érdek. A tényék a következők : Ezelőtt mintegy öt esztendővel Kimer Ignácz, Feifer Vendel és Rimli János mezőpetrii lakosok mindé n megbízás nélkül vettek egy malmot 9000 k oronáért és azt a hitközség va­gyonának jelentették ki. A hitközségi közgyűlést a vétel jóváhagyása végett két ízben össze is hívták, azonban a vétel jóvá nem hagyatván, az a hitközség tulajdonává nem lett. Ekkor fent- nevezettek kibocsájtottak egy aláírási ivet azzal, hogy a malom az azt aláírók tulajdona leend. Az ivet alá is Írták vagy 170-en, akik a mal­mot tulajdonukba is vették s egyik gyűlésükön azt határozták, hogy a malomban az egyház­tanács az időbeni tagjai gazdálkodjanak, mivel ők egyszersmind társtulajdonosai is a ma­lomnak. Uj beruházásokra lévén szükség, most már az egyháztanács intézkedett a 170 tulaj­donos megbízása nélkül és felszerelésekbe befektetett 8200 koronát, amit kölcsönből fede­zett. Ezt azonbau a 170 tulajdonos jóvá nem hagyta s a malomnak ily módon való megter­heléséért az egyháztanács tagjait tette felelőssé. Az egyháztanács akkori tagjai azután a káro­sodástól csak úgy szabadulhattak, ha sikerül a malmot oly tulajdonosok tulajdonába juttatni, akik a 8200 korona beruházási összeget jóvá hagyják. Uj tulajdonosul ismét a hitközséget sze­melték ki, amelytől ők, — elöljárói lévén — remélhették a beruházási kölcsön jóváhagyását. De mert tudták, hogy a hitközségi közgyűlésen szándékukat meg nem valósithatják, mint egy­háztanácsosok közvetlen a néhai Meszlényi Gyula halála után kinevezett püspöki helynök- höz fordultak, aki a körülményeket nem is­merte, s igy az egyháztanácsosok kérelmét hely­ben hagyta. így lett a mezőpetrii hitközségnek malma s ezen időponttól kezdődött Mezőpetri- ben az az elkeseredett küzdelem, melyet a volt egyháztanácsosok s mi jelenlegi egyháztanácso­sok vívunk mindannyiszor, ahányszor csak összejövünk, hogy hitközségünk ügyeit meg­beszéljük. A volt egyháztanácsosok cselekedetei­nek célzata a fenti tényekből nyilvánvaló. Sza­badulni akartak az anyagi veszteségtől s ennek keresztülvitele érdekében mindent elkövettek. Ezzel szemben mi, mert tudtuk, hogy hitköz­ségünknek sem érdekében, sem szándékában nem állott, hogy malmot szerezzen, s igy a hitélet dolgaiba belé fonja egy ipar üzemmel járó torzsalkodás szálait, mely ezen erkörcsi veszteség mellett még akkor sem volna helye­selhető, ha anyagi előnyöket nyújtana, a kére­lem hangján szólaltunk fel s kértük egyházke­rületünk jelenlegi i. t. méltóságos püspökét, hogy szüntesse meg ez áldatlan állapotot köz­ségünkben, rendelje el a hiközségi közgyűlés összehivását, hogy döntsönt, miszerint a hitköz­ség akarja-e a malmot tulajdonának, avagy nem. Előadtuk a tényeket úgy, ahogy megtör­téntek, előadtuk, hogy a hitközség aránytalan nagy többsége a malmot tulajdonának elismerni nem akarja, előadtuk, hogy hitközségünkben e miatt már a békés hitélet is megrendült s az elégületlenség oly mérveket öltött, hogy a f. évi január 1-én tartott egyháztanács tagok vá­lasztását véres verekedés előzte meg, s onnan Kincel Pált, aki szintén a mi álláspontunkon van, az ellenérdek néhány képviselője kiverte. Kérelmünk azonban meghallgaltatásra nem ta­lált, sőt a volt egyháztanácsosok községünk lelkészei utján oda tudtak hatni, hogy közülünk többeket a méltóságos püspök ur az egyház­tanácsból állítólagos verekedés miatt kizárt. Sérelem után sérelem esett rajtunk. A nagykárolyi kir. Járásbíróság bennünket a ve­rekedés vádja és következményei alól felmen­tett. Kértük tehát visszahelyezésünket. Erre szintén elutasító határozatot kaptunk azzal a megokolással, hogy mert a malom kérdésében az egyházi felsőbbséggel ellenkező álláspontunk van, kizárásunk szükséges volt. — Sapienti sat. Ennyi és ilyen bölcs intézkedésbe sem a kizártak, sem mi a hitközség tagjainak több­sége szó nélkül bele nem nyugodhatunk. S ha már a végső felebbezési forum, mert oda az ellenérdek tagjainak, élükön községünk lelkészei­vel, kezei eljutthattak, jogos és igazságos ké­relmünket nem teljesítette, s megengedte azt, hogy az a néhány malomszerző az igazság szemébe nevethessen, úgy ránk nézve más mód nem maradt hátra, mint a nyilvánosság elé vinni ügyünket s kikérni a közvélemény ítéletét, hogy a két párt közül vájjon melyik teljesiti hivebben és önzetlenebbül kötelességét, az, amely malmot szerzett a hitközségnek, s vele békétlenséget és anyagi veszteséget, vagy mi, akik ettől ezen következmények miatt szaba­dulni akarunk? Bátran, felemelt fővel várjuk az Ítéleteit s a Pilátusok kézmosását, hogy ösmerje meg a mi i. t. méltóságos püspökünk az ő hívőit s azt, hogy : „Fide, séd cui, vide“. Mezőpetrii gazdák. STEIB MÁRTON kereskedő a Gyárfás-féle üzlet átvételével felmaradt árukat bámulatos olcsó árak mellett árusítja ki. Ugyanott kaphatók a színes napernyők legnagyobb választékban. ~ÍRU| Magyar királyi államvasutak menetrendje. Érvényes 1907. október 1-től. Budapest k. p.u. Máramarossziget. Máramarossziget—Budapest k. p. u. Gyv. Szv. Szv. 235 1220 705 406 321 839 407 341 840 423 407 905 430 438 927 518 618 1039 519 626 1044 534 654 1106 535 700 1108 550 727 1237 602 820 122 648 950 218 656 1052 241 743 1?17 336 744 1235 344 821 135 430 823 145 444 843 217 5IO 844 218 512 907 253 305 539 601_ 423 712 435 733 647 909 650 912 734 95o| Szv. Szv. Gyv. Szv. Gyv. Szv. 546 540 115 8j 625 609 1217 626 610 1217 820 732 117 840 740 131 959 844 219 1009 320 630 853 221 238 1046 352 653 920 242 315 1049 355 654 921 242 316 1122 425 715 946 300 350 1130 43! 717 949 301 406 1232 529 754 1036 334 51 1240 535 759 1043 337 522 154 648 847 1140 421 643 219 857 1205 442 829 339 944 117 532 954 551 1001 145 551 616 1017 203 607 617 1018 208 608 646 1034 228 624 653 1039 235 625 825 1131 335 717 917 1138 349 732 944 1155 411 749 949 1156 414 750 1225 135 640 935 Ujszász Szolnok Tvsz. Gyv, Szv, Budapest . , k. p u. ind érk ind érk ind érk Kisújszállás^1 érk Karczag ind[ „ , ,, érk! P.-ladany jndí 6io érk 7Áfí Debreczen jnd * .. .. érk 1 (Pi Ermihaly- j d 1045 falva Nagykároly^ ' Gilvács t Szatmár- érk Németi ind érk Királyházajnd Taraczköz t Márama- rossziget érk 746 921 1037 045 148 1153 1225 1226 103 113 725 859 859 916 937 1030 1035 1051 1052 1108 1118 1204 1219 102 103 135 136 154 154 216 220 308 313 414 415 437 900 1119 1121 501 637 7 ü 72_1 824 846 10J0 ion 1043 Szv. 400 503 510 610 633 716 729 754 758 826 Szv. Márama­rossziget ind ~ , .. érk Taracköz Királyházat Szatmár- érk Németi ind Gilvács érk ind érk Nagykárolyt^ Érmihály- érk falva ind érk Debreczen jnd P.-ladány t Karczag t érk Kisujszálás t Szolnok Ujszász érk ind erk ind 402 431 432 548 544 657 7J2 711 743 802 822 9_10 918 1016 1035 1134 1155 1215 1228 1247 1252 200 224 2£7 248 r n «i sg Vv. Vv. Szv. Vv. Vv. Szatmárnémeti—Felsőbánya. Vv. Vv. Vv. Szv. Vv. 620 246 726 ind. Szatmár-Németi érk. 804 ]50 636 756 402 9°i érk. Sz.-Váralj. Bifusrdödi ind. 632 1235 506 912 5°6 1011 érk. Nagybánya . ind. 523 1137 342 753 937 512 ind. Nagybánya . érk. 733 ll32 317 833 1012 543 érk. Felsőbánya . ind. 700 1106 246 Vv. Szv Nagykároly—Zilah. Szv Vv. 510 823 833 952 400 6i> 649 801 ind. Nagykároly érk. £ Sa™aSág érk érk. Zilah ind. 7O6 431 423 330 705 352 340 225 Szatmár-Kossuth-kert—Bikszád. 900 1250 726 1114 ind. Szatmár-Kossuth-k. érk. érk. Bikszád ind. 808 426 624 240 Szv 458 Q24 632 719 726 910 Szv Vv. 1040 1207 1214 102 112 257 4IO tS58 615 713 727 947 Nagykároly—Csap. Szv Vv. Szv ind- Nagykároly érk­Mátészalka ind. Vásáros- ind. érk. namény érk. érk- Csap ind­658 632 5§ 437 429 245 •455 208 200 103 1250 1043 746 621 6 L4 627 519 3 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom