Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-28 / 11. szám
11. szám KÖZÉRDEK. 3. oldal. Gyula, mint a vármegye szülötte elhunytéról és meleg szavakban parentálta el az illetőket. A tárgysorozat első pontjaiból érdeklődést keltett a miniszteri rendelet a pénzintézeteknél igazgatósági tagsági helyeket betöltő vármegyei tisztviselők összeférhetlensége tárgyában, melyre nézve az állandó választmány javaslata valamennyi tisztviselőnek állásában való meghagyását indítványozta. Szabó Albert bizottsági tagnak a főispán elnöklése ellen volt kifogása azon indokból, mivel mint a Hitelbank elnöke érdekelt, de ez sem a főispánt nem alterálta az elnöklésben sem a közgyűlést, hogy az állandó választmány javaslatát el ne fogadja s igy vígan fognak tovább befolyni a megyei betétek a Hitelbank pénztárába. A Zsarolyán—Tiszabecsi vicinális útnál Kende Zsigmond Korparét, Nagyszokondi útnál Szabó Albert indítványára Vaday Lajos főszolgabíró felszólalása után elhatározta a'közgyűlés, hogy mindkét útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételéhez ragaszkodik és ily értelmű felterjesztést tesz a miniszterhez. Ezután a közigazgatási bizottsági tagvá- laszrás következett élénk érdeklődés mellett, mert a hivatalos listával szemben, melyen Luby Béla és Míndy Zoltán szerepeltek egy ellenzéki cédula jelent meg Szálkái Sándor és Farkas Sándor nevével. Az eredmény a következő volt: Luby Béla 78, Szálkái Sándor 65, Farkas Sándor 42, Mándy Zoltán 23. E szerint köz- igazgatási bizottsági tagok Luby Béla és Szálkái Sándor lettek az ellenzéki álláspont részleges győzelmével. Innen folyva gyors tempóban ment a kevésbbé érdekes tárgyak letárgyalása. közben egyhangú választásokkal. Az állandó választmányba bejutottak : Kaufmann Jenő, Rácz Elemér, Rébav Dezső és Pilisy István, az igazoló választmányba Reök Gyula és Dr. Vetzák Ede, a bíráló választmányba Doma- hidy István. Nagykárolyba a képviselőtestület megalakításához kiküldettek elnökül Nemestóthi Szabó Antal, helyettes elnökül Vetzák Ede. A kéményseprési ügynél Tóth Móric kifogásolta a kéményseprők meghallgatását az alispán azonban felvilágosította, hogy ettől ót, illetve a kiküldendo bizottságot elzárni nem lehet. A nagyecsedi biróválasztás kérdésénél felszólalt Fehér István fellebbező, kinek azonban mint érdekeltnek felszólalását kifogásolta azon főispán, ki előbb mint a Hitelbanki igazgató nyugodtan elnökölt, midőn bankja ügyéről volt szó. Vájjon lesz-e valaha rend és igazság a megyei közigazgatásban ? áz uj ipartörvény. Dr. Gelléri Mór lapunk főmunkatársa meg- küldötte részünkre az „Ipar gyakorlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről“ szóló törvényjavaslatot. Nagy ideje nem került ehhez foghatóan fontos olvasnivaló az iparosközönség és az iparügyek iránt érdeklődők kezébe. Egy emberöltő iparosmozgalmainak, küzdelmeinek és vágyainak leszűrt eredménye akar lenni az a kódex, a miben a magyar iparosság jövendő boldogulásának legfőbb feltételét látja — hogy helyesen-e, azt most ne vitassuk — egy uj, egy jó, egy modern, ipartörvény alapvető munkálata ez Hogy a korszakos munka lehetőleg jól sikerüljön, ahhoz nem elég a kodifikáló jóakarata, tudása, bölcsesége; szükséges hozzá az érdekelt szakkörök intenzív részvétele a törvényelőkészités munkájában. A bírálat ennek a munkának lényeges, elmaradhatatlan része. Ez az oka annak, hogy a miniszter ur, mielőtt maga állást foglalt volna a dolog érdemére nézve, közzétette a munkálat első részét és nemsokára közzé fogja tenni második, befejező részét is, hogy idejekorán legyen alkalma a szakközönségnek tájékozódni és elmondani véleményét, mielőtt az előadói tervezet törvényjavaslat alakjában az országgyűlés elé kerül. Hogy előfizetőinknek alkalma legyen a törvényjavaslat megtekintésére azt szívesen renpelkezésére bocsájtjuk s kiadóhivatalunkban elismervény mellett átvehető. Egyben kijelentjük hogy az érdeklődők részére szívesen bocsájtunk rovatot, hogy a javaslat felett bírálatot mondhatnak. Nyomorgó nagykárolyi félisten. Az eget-földet reszkettető éljenharsogás elosztó akkordjaiba egy kevéske keserű panasz is vegyült. Panasza a vén negyvennyolcasoknak és panasza egyszersmind mindenkinek, aki tisztán látja szalmalángszerü lelkesedésünk élhetetlenségét. Március tizenötödikén énekeltünk, szavaltunk, rekedtté éljeneztük magunkat, végigettük a bankettet, végig ugyvanoztuk a pohárköszöntőket, szóval derék, őszinte magyar lelkesedésben nem volt hiány. Hét országra szóló, alaposan kicifrázott szólásokban dicsértük a magassági« egekig élethalálharcunk dicsőséges aggastyánjait, és hatalmas lelkesedéssel gondoltuk el a Gárdonyi versét, hogy aki öreg negyvennyolcassal találkozik, vegye le a kalapot. A kalapot, a mely immáron nem piros sapka, hanem angol divat szerint hordódik. Ugyanekkor pedig egy öreg honvéd reszkető kézzel tapogatta meg zsebében a pár fillért. A többi? Hát élnek, nyomorognak és inkább a múlt ragyogó emlékeiből élnek, mint abból, a mit táplálkozásnak szokás nevezni. Nem bocsátunk szárnyra nagyhangú felhívásokat. Nem állítjuk szembe a harsányan lelkesedő és jóllakott ujmagyait a kolduló negyvennyolcassal. Ezt minden tisztességes gon- dolkozásu embernek magától kell kitalálni. De hogy a szabadságunk véres kivivői, akik féllábukat hagyták a piski hídnál, éhesek legyenek akkor, mikor Kovács Gusztávék ezrekben kifejezhető nyugdijat húznak, erre igazán nincsen más találó kifejezés, mint ez: szégyen gyalázat. Egy öreg tehetetlen 48-as honvéd él városunkban a ki részére a múlt év folyamán a „Kossuth asztaltársaság“ váltotta meg s mindennapi megszerzésére az iparigazolványt. — Vájjon jutott e eszébe valakinek felkeresni az öreg Kirilla Jánost március 15-én. Megkérdezte e valaki tölle, hogy e nagy napon amikor az egész ország ünnepei van e neki betevő falatja? Senki! Senki! a félistenek egyike elhagyatva panasz nélkül ajakán ünnepelte annak a nagy napnak emlékét a midőn Apostolunk ajakán elhangzott az első hivó szózat 1 Még nincs késő ! Azok a kiknek az Isten többet adott mint nékünk még segíthet rajta. Lapunk szívesen fogad el adományt melylyel az öreg dicső honvédet egy szép emléktárgyai meglephessük. Mi megkezdjük a gyűjtést szerény tehetségünkhöz mérten 2 koronával. A kinek van mit köszönnie a félisteneknek, az hozza hozzánk fillérjeit, de ne hadjuk nyomorogni azokat a kik értünk éltek és értünk haltak! HÍREK. Kérelem előfizetőinkhez! fövő számunkkal lapunk II. évnegyedbe lép, felkérjük előfizetőinket, hogy hátralékos előfizetési dijjaikat czimünkre beküldeni szíveskedjenek. A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ f. hó 22-én a városi színházban fényesen sikerült müvész-estélyt rendezett a Petőfi-ház javára. Az estély iránt legszélesebb körben óriási érdeklődés mutatkozott már hetek óta, amit nagyban fokozott az a körülmény is, hogy a rendezőség Herczeg Ferencz és Paulay Erzsiké közreműködését is kilátásba helyezte. Herczeg Ferencz azonban közbejött akadályok miatt nem jelenhetett meg, de eljött közénk Paulay Erzsiké, ki egy csapásra meghódította a közönséget. Azt, mint kétségtelen tényt konstatálhatjuk, hogy az ő két száma képezte az estély clouját. Paulay Erzsikét dicsérni banalitás. Az ö neve, művészetének hire ismerős mindazok előtt, kik a magyar színművészet iránt érdeklődnek. A „Szózatot“, „Egy gondolat bánt engemet“. „Farkas“, „Kis kadét“ stb. szavalta el. Végül előadott egy kedves kis monológot, a „Bekvártélyozast“ is. Nagyon szép volt a „Tavasz ébredése“ élőkép. Mesés szép látványt nyújtott a sok bájos leányka festői jelmeze. Nagyban emette a tableau hatását a főgimn. ifjúságnak precíz éneke. Utána igen kedves meglepetésben volt részünk. Egy bájos gyermekleány, korát magasan felülmúló művészettel hegedült. Szaímár bájos kis Geijer Stefije, Fejes Mariska nagyon kedves megjelenésével és tehetséges játékával teljesen meghódított bennünket. Reméljük, hogy nemsokára újra lesz módunk gyönyörködni művészi játékában s Tanódy András kísérete méltó volt hozzá. Ez estélyen mutatkozott be közönségünknek Dóczi, a kiváló poéta. Neki ugyan nem nagyon kellett bemutatkoznia, bemutatták őt az ö dalai, melyeket mindenütt ismernek, hol szeretik a magyar dalt. „Molnár Katicza“ c. balladáját adta elő. Az est sikerében nagyrésze volt még Fábián Lajosnak, ki énekével, Kaufmann Sándor, ki zongorajátékával és Veress Gusztávnak, ki szavalatával szerzett nekünk kedves perceket. Az estély után a közönség szine-java a „Magyar Király“-ba vonult, hol társasvacsora volt. Éjfél tájban táncra kerekedett az ifjúság. Meg kell e helyen emlékeznünk az egyesület elnöke és Klacskó Istvánról, az irodalmi szakosztály elnökéről is, kik minden lehetőt elkövettek az est sikerének érdekében. Kinevezés. Mint örömmel értesülünk, Mándy Géza földbirtokos Kemény Ferencz uradalmi kaszoárt Vállaj székhellyel tiszttartóvá nevezte ki. — Gratulálunk! Gyászhir. Szatmárvármegye közéletének kiváló alakja: hiripi és ivácskói Szuhányi Ödön volt országgyűlési képviselő, Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának hosszú éveken át tagja, a szatmári vegyes felülvizsgáló bizottságnak fiz éven át elnöke, a szaímarvármegyei Széchenyi Társulat volt igazgatója, a Szatmári Termény és Hitelbank alelnöke, a Szatmári Gazdasági Egyesület Szövetkezetének elnöke, a Hí. osztályú Vaskorona rend lovagja 1908. március 19-én Szaímáron elhunyt. Március 20-án temették Szatmár város és a vármegye elökelu közönségének imgozáns részvétele mellett. Női kézimunka és háziipari kiállítást és vásárt rendez a Lorántjfy Zsuzsánna egyesület Szatmáron ápr. 1*1 -tői ápr. 16-ig. A kiállítók dijat nem fizetnek. Az eladott tárgyak árából 10° o az egyesületé. Kiállításra lehet jelentkezni ápr. 5-ig, a tárgyak ápr 8-ig beküldendők. Levelek dr. Vájná Géza ügyvéd, titkárhoz intézendők. (Szatmár, Köicsey-u. 9.) A Kossnth-asztaltársaság rrtárczius 15-iki emlékünnepélyét f. hó 22-én tartotta meg Kun István vendéglő helyiségében. Az ünnepélyen elég szépszámú közönség jelent meg, de legnagyobb sajnálattal constatáltuj:, hogy az asztaltársaság tagjai kozzül alig 4 vagy 5-en voltak jelen. Pedig a műsör, valamint a szereplők, kik igyekeztek hivatásuknak minden tekintetben megfelelni, megérdemelték volna, hogy nagyobb közönség halgassa meg az telőadást, de sokakat a megjelenéstől visszatartott egyfelől az, hogy az asztaltársaság törzshelvi- sége kissé távol esik a belvárostól, másféíőLáz, hogy az idő hirtelen hűvösre fordult. A műsort Kun István elnök megnyitó beszéddel kezdje meg, mely után a dalárda éneke következett, majd Bogdán János ev. ref. lelkésg tartott felolvasást a „Szabadságról“, igen figyelemre méltóan hasonlította egybe a valódi és: a nemzetközi szociálisták téves felfogását a szabadság eszméjéről. Az értékes felolvasást lapüiik legközelebbi számában küzöljük. Komárömy Lajos élénk tűzzel és hazafias lelkesedéssel szávalta el Barthok Lajos „Kossuth“ cimü költeményét, majd Nagy Erzsiké Rudnyánszky Gyula „Honleány“ czimü költeményét adta elő kedvesen és bájosan, mindketten jól megérdemelt tapsokat nyervén jutalmul. Kabelik Gyula állandó figyelem mellett olvasott fel egyes részleteket Petőfi Sándor életéből. Kiéli Ödön a „Talpra Magyar“-t, Szabó József Petőfi Sándor „Erdélyben“ cimü költeményét adták elő úgy hatást érve el sza- valatukkal. Ezután egy igen kedves jelenet köt Párisi divatáruház tulajdonosa egyedül a Deák-téri (Igaz Károly háza, ;yógyszertár mellett) üzletet tartja fenn, a hová megérkeztek a valódi karlsbadi érfi, női és gyermekcipők. Kézimunkák rendkívüli olcsó árak mellett kaphatók. ,DUNA‘ bizt. társ. főügynöksége. 2 tanuló fizetéssel felvétetik.
