Közérdek, 1908. január-június (1. évfolyam, 1-24. szám)
1908-03-28 / 11. szám
KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmiliályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Ilegjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyiltér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főmunkatársak: Dr. Gelléri Mór Dr. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6 — korona. „ „ „ fél évre .... 3— Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ fél évre .... 3 50 ., Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Az asszony. Nagykároly, 1908. márcz. 27. (F. É.) Ismét sokat beszéltet magáról az asszony s ez rossz jel. Mutatja, hogy nagyon is sok ideje van bizonygatni azt, mit senki sem tagad, a mit mindenki elismer, hogy t. i. a létért való küzdelemben az asszonynak is juttasson a társadalom olyan szerepet, mint a minő a férfié. A feministák erősen mozgolódnak s majd minden nap adnak alkalmat gondolkozni azon, vájjon mit is akarnak tulajdonképen gyűléseikkel, felolvasásaikkal, küldöttségeikkel. Elnyomják e a nőket a mai társadalom korlátái, nem engedik meg az érvényesülést minden téren, gátat vetnek törekvéseiknek, avagy megnehezítik nekik, ha részt kérnek a muakábói, a hasznos, fizikumának, testalkatának, szervezetének megfelelő munkálkodásból? Nem teheti ugyanazt a jelen társadalmában, minden nő, mint bármely férfi, egynéhány páiyát kivéve, nem mehet bármely, eddig csupán a férfiaknak fenntartott életpályára. Sőt r.em könnyíti meg, a nők részére készült tanterv tanulmányi működésűket s nem igyekeznek előmozdítani törekvésüket a gondolkozó nők? És mégis! Mit látunk. Általános elégületlenséget, szervezkedést, deputá- ciozást és sok más egyebet, melyek úgy tüntetik fel a nők mai helyzetét, mintha ők a természet koronázatlan királyaitól, az uralkodó férfi néptől szolgai elnyomatásban részesülnének. Avval érvelnek ők, hogy az élet nehéz küzdelmeit a férfi egyedül megküzdeni a mai viszonyok mellett nem képes s épen ezért belátva azt, hogy mig egyedül a megélhetése némiképen biztosítottnak látszik, a családalapítás kötelessége alól kivonja magát, azért mert annak fenntartása anyagi körülményeinél fogva nem lehetséges. Abban igazságot keil adnunk a feministáknak. hogy az élet küzdelmeiben a létfen tartásért vívott harcz az utóbbi idők alakulatainál fogva tényleg megnagyobbodott, de ez még nem vonta maga után a férfiak irtózatát a családi tűzhely megalapításától. Egészen más körülmények játszottak itt közre s azt hiszszük, hogy e helyen már igen sokszor megvitattuk azokat, mik az igazi, eltitkolt okai annak, hogy a családalapítás statisztikája mind szomorúbb és sivárabb képet mutat, az előző éveknél. Nem a megcsappant jövedelem, még kevésbbé a beállott értéknagyobb idás, avagy pénz- cievalvátió okai e szomorú ténynek, hanem tisztán s egyedül, egész társadalmunkat tönkre tevő noblesz oblige a kötelező uraskodás, hogy mindenki jövedelmének a társadalmi állásának megfelelő élet módot folytatni nem tud, mert a kötelező uraskodás oly súlyos terheket rak vadaira, melyek előbb utóbb az anyagi romlásba döntik. Ugyan ki él manapság társadalmi á'Sásának, de főleg jövedelmének arányában. Az iparos osztáiy olyan életmódot folytat, mintha honoráczior lenne, a diplomás honoráczior pedig mintha ezer hold földje volna a Bácskában. A kisbirtokos a nagybirtokost mimmcli, a nagybirtokos pedig elpazarolja az ősei által szerzett vagyont. így azután természetesen nem kell egy cseppet sem csodálkoznunk, ha az ifjúság még álmaiban sem mer arra gondolni, hogy szegény házasságot kössön, mert hiszen ez egyenlő lenne a boldogtalansággal, az anyagi íönkremenéssel. Mert a mai asszonyoknak ugytetszik, egyetlen vágyuk a szereplés, a láttatás a beszéltetés. Csak arra van gondjuk, hogy mennél több szemlélőjének tetszését érdemelje ki, s mentői többet beszéljenek róla. Pedig, hogy az asszonynak nem az élethivatása az, hogy mennél többet szerepeljen a nyilvános életben, azt már ezelőtt pár száz évvel jól megjegyezte Richelió, a hires franczia bíboros és államférfiu, mikor kijelentette, hogy az a legjobb asszony, a kinek semmiféle hire sincs. Értette alatta, hogy akiről senki sem beszél. S amit a hires bibor- nok akkor mondott, az még fokozottabb mértékben áll ma is. Az az asszony felel meg természetadta élethivatásának, a ki az otthon házi oltárának szent tüzét ápolja s nem törődik avval, hogy az idegenek, a bámulok, az irigyek tetszését, avagy bosszúságát kiérdemelje. S épen ezért a fenimisták törekvését mindenben nem pártolhatjuk. Nem adhatunk nékik igazat akkor, mikor olyan czélok elérésére törekesznek, melyek elérhetését, már maga a természet rendje eleve kizárt. S hasztalan időpocséloiás- nak a nevetséges feltűnési vágynak tekinthetünk minden olyan eszközt, a melyet az ilyen lehetetlen czélok elérésére felhasználnak. Igen, tartsanak felolvasást, a nőnem felviiágitásáról, s itt nem okvetlenül szükséges mindenről, küzdjenek a nők gazdasági helyzetének megjavít fsán, ne engedjék, hogy a női munkaerő olcsóságával vegye fel a versenyt a férfi erővel s ezzel rontsa a munkabéreket; s ezekben a küzdelmekben, törekvésekben egyetlen józanul gondolkodó férfi sem hátráltathatja őket, sőt elsőrendű kötelezettsége a hathatós támogatás. De mindaddig, mig légvárak megvívásában telik kedvük, mindaddig mig a természet megjavithatatlan rendjét igyekeznek megkorrigální, sem a mi, sem általában a férfiak pártfogására nem számíthatnak. Visszhang az utóhangra, (Válasz az utóhang a kath. népszövetség megalakításához cziniti czikkre.) A • „Nagykároly és Vidéke“ helyi lapban folyó évi 12-ik számában egy czikk látott napvilágot, ilyen czimmel: „Utóhangok a kath. népszövetség megalakításához." A czikkiró igazán szerény ember lehet, mert csupa szerénységből vagy nem tudom miből a becses nevét nem irta alá, hanem megelégedett a „Katholi- kus“ álnévvel, de az egész czikk, a gondolat- menet, kivált a többes szám első személyének használata elárulja, hogy alighanem a helybeli sajtónak igazi szerény munkatársa rejtőzik a fent nevezett álnév alatt. Hogy miért rejtőzködik álnév alá, előttem rejtély marad. Itt mindnyájunkat érdeklő dologról — nem politikáról — van szó, tehát álnévre nincs szükség, az álnév használata teljesen indokolatlan, sőt határozottan a férfiúi nyíltsággal és őszinteséggel meg nem férő eljárás. Tisztán csak azért felelek a czikkirónak, mert a czikknek van több helyes és életbevágó gondolata, a melyek megérdemlik, hogy a szerzővel szóba álljak. A milyen indokolatlan és férfiatlan eljárás közügyben álnév alatt ujságezikkeket megereszteni, ép olyan minősithetlen eljárás támadni, gyanúsítani olyan intézményt, illetve egyesületeit, a mely működését meg sem kezdette még. A legnagyobb méltatlankodással kell visszautasítanom egy magát katholikusnak nevező és a katholikus nép nevében beszélő (legalább annak tolja fel magát) férfiú részéről azokat az egészen bizonyosnak hirdetett ráfogásokat, rágalmakat és gyanúsításokat, amelyekkel a czikkiró ur a kath. népszövetséget illette, mikor a tavaszi újdonságok SZABÓ KÁLMÁN ÄÄ£1 és gallérok, elegáns rövid és hosszú kabátok, női és férfi porköpenyegek, férfi ruhák, tavaszi felöltők, sport ruhák igen jutányos árakon árusittatnak. Brassói, zsolnai és angol szövetekből mérték szerinti ruhák elkészítése elvállaltatik. Papi és katonai egyenruházat és felszerelési cikkek raktára.
